Heves Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-28 / 148. szám

1999. június 28., hétfő 7. oldal Gazdasági Tükör A villányi borok a külpiacra törnek A borkedvelők számára mindenképp, de nem ke­vésbé a borászati szakembe­rek és kereskedők örömére olyan esemény színhelye volt a minap a Gellért Szálló, amely a hajdan Európa-szerte elismert ma­gyar bor - ezen belül is a villányi borvidék termése - megújulását bizonyította. A Villányi Borászat Rt. ugyanis bemutatta új prog­ramját, amely a Chateau Te­leki nevet viseli. A bemutatón Séllyei And­rás, a részvénytársaság ve­zérigazgatója elmondta: fő céljuk nem csupán a ha­gyományok őrzése, hanem az elfeledett módszerek föl­újítása is; ezért kötöttek névhasználati megállapo­dást a híres nemesítő szak­ember, Teleki Zsigmond unokájával, dr. Teleki Judit­tal. Az ő tiszteletére viseli egyébként a hat tagból álló borcsalád egyike a „Judit” nevet. Dr. Csizmadia And­rás gasztrofilozófus külön- külön is elemezte a Villányi Hárslevelű, a Teleki Villá­nyi Cuvée, az Alex Villányi Cuvée, a Villányi Cabernet Sauvignon, a Merlot és a Cabemet franc borok tulaj­donságait; ezek a nemes ita­lok Bakonyi Antal borászt dicsérik. A Villányi Borászat Rt. pincéjében érlelődő borok gazdag ízvilágukat elsősor­ban a hazánk déli vidékét jellemző mediterrán éghaj­latnak, illetve a hatására ki­alakuló harmóniájuknak kö­szönhetik. A cég reményei szerint a világpiacon is sike­rül helyreállítani a magyar borok tekintélyét. (gy.) Kedvezményeket kér a kamara Kiigazításokra van szükség a gazdaságpolitikában A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felmérései szerint a koszovói konfliktus mintegy 11 milliárd forintnyi kárt okozott tagvállalatainak - közölte Soós Adrienne főtitkár- helyettes, az MKIK szombati elnökségi ülését követően. A kiküldött kérdőíveket 296 tagvállalat juttatta vissza a ka­marához. Ezek összesítése alap­ján jött ki a 11 milliárd forint, ám a végösszeg ennél sokkal nagyobb is lehet. Ebben a helyzetben az el­nökség azt javasolja a kor­mánynak, hogy nyújtson átme­neti kedvezményeket a kárt szenvedett vállalkozásoknak annak érdekében, hogy azok képessé váljanak szétzilálódott üzleti kapcsolataik újjáéleszté­sére. Elképzeléseik szerint ez kedvezményes hitelek, vagy átmeneti adó-, illetve járulék­fizetési könnyítések formájá­ban valósulhat meg. Kormányzati segítséget vár a kamara ahhoz is, hogy a ma­gyar vállalkozások részt vehes­senek a háborús károk helyreál­lításában, és hazánk a délkelet­európai gazdaság fejlesztésé­nek bázisává válhasson. Az elnökségi ülésen értékel­ték a kormány adó- és járulék- reformra vonatkozó elképzelé­seit is. A főtitkárhelyettes ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nem elsősorban az adók, hanem a bért terhelő járulékok terén tartják szükségesnek a könnyí­téseket. Ugyanakkor elutasítják az új adónemek - a kamat-, il­letve a biztosítási adó - beveze­tésének tervét. Az a tervezett intézkedés pedig, miszerint a táppénzt 90 napig a munkáltató fizetné, egyenesen felháboro­dást váltott ki a kamarában. Radetzky Jenő alelnök beje­lentette: az ülésen döntés szüle­tett arról, hogy az MKIK önálló képviseletet nyit Bukarestben, Csíkszeredán, Gratzban és Moszkvában; ez utóbbit tartják a legfontosabbnak. Tolnay Lajos, a kamara el­nöke újságírói kérdésre vála­szolva elmondta: személyes vé­leménye szerint a magyar gaz­daságpolitikában nincs szükség drasztikus beavatkozásra, ki­igazításokra viszont igen. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A bőséges csapadék mi­att gyakori a szőlőtőkék lombjának sárgulása. Ezt leg­gyakrabban a relatív vas-, il­letve magnéziumhiány idézi elő. (A vashiányos levelek egyenletesen citromsárgák, a magnéziumhiánytól szenvedők levelei sárgák, ám a levélerek mentén zöldek.) E két nélkü­lözhetetlen elem hiányát a Fi- tohorm Standard Sz. nevű ké­szítmény kipermetezésével le­het orvosolni. A kezelés hatása hét-tíz nap múlva észlelhető. A sok eső miatt a termesztett növények lombja gyorsan nő, szöveteik lédúsak, lazák, ezért tömegesen szaporodnak el raj­tuk a szívó- és rágókártevők. Az őszibarackfákon a zöld le- véltetvek szívogatják a levelek nedveit, aminek hatására a leve­lek összesodródnak, megsár­gulnak és elpusztulnak. A levél- tetvek ellen hatásosan véde­kezhetünk a Pirimor nevű, kör­nyezetkímélő rovarölő szer 0,1 százalékos oldatának kiperme­tezésével. A burgonyabokrok leveleit csonkig lerágják a burgonya­bogár lárvái és kifejlett alakjai. A bogarak összeszedése és megsemmisítése időrabló fo­lyamat, ráadásul nemigen vezet eredményre. Sikeresen lehet védekezni a burgonyabogarak ellen a Karate vagy a Judo nevű rovarölő szer kipermetezésével. A permedébe keverjünk tapa­dást fokozó szert is! A kardvirágok most gyorsan növekednek. Gyakran előfor­dul, hogy a gumók nem tartják elég szilárdan a súlyos levélze- tet, ezért a növény kifordul a ta­lajból. Ennek megelőzésére ér­demes a növényeket pálcikák­hoz rögzíteni. A leandereket most szaporít­hatjuk dugványozással. Vág­junk le egy csúcshajtást, szed­jük le néhány alsó levelét és ál­lítsuk vízzel telt agyagedénybe, napos helyre. A vizet két-há- rom naponta cseréljük. A gyö­kerek képződése hat-hét hét múlva indul meg és két hónap múltán már cserépbe lehet ül­tetni a növénykéket. c ©6 vezetés Határidők cégvezetőknek Június 28.- Fogyasztási adó előlege- Halasztott adófizetés dohány- gyártmányoknál Június 29.- Nyitott pozíció jelentés Június 30.- Cégautó adója- Külföldi rendszámú személy- szállító gépjármű adója- Befektetésialap-kezelők jelen­tése- Kőolaj-hozzájárulás befizetése- Magánnyugdíjpénztárak adat­szolgáltatása a tagdíjbevallásról- Szarvasmarha-igazolólap megküldése- Idegenforgalmi tevékenység utáni áfa-önellenőrzés- Magánnyugdíjpénztárak éves beszámolójának közzététele- Gázszolgáltatók felügyeleti dí­jának befizetése- Marhalevél megküldése a jegyzőnek- Foglalkozás-egészségügyi je­lentés az ÁNTSZ-nek- Hegyközségi adatszolgáltatás- Külföldön tevékenykedő adózó nyilatkozata- Elszámolás adóraktári zárje­gyekről- Szabadság kiadása Július 1.- Géntechnológiai módosítást tartalmazó termék megjelölése Július 2.- Vámáru-nyilvántartás hitelesít­tetése Állatok szállítása A május elsejétől hatályos 13/1999. (IV. 28.) KHVM-FVM együttes rendelet szabályozza a gerinces állatok (pl. a háziasított egypatás állatok, a háziasított szarvasmarha, juh, kecske, ser­tés, baromfi, házinyúl, macska, kutya, egyéb emlősök, madarak és halak) - az állattartó által vég­zett - szállítását és fuvarozását. Az állatok abban az esetben szállíthatók, ha fizikai és egész­ségi állapotuk alapján alkalma­sak a tervezett szállításra, és az állattartó vagy megbízottja gon­doskodott a szállítás közbeni, va­lamint a rendeltetési helyen tör­ténő ellátásukról. A szállításra való alkalmasságot állatorvos igazolja. Szállítani csak olyan okmánnyal szabad, amelyből a hatósági állatorvos ellenőrizheti az állatok eredetét és tulajdono­sát, a kiindulási és rendeltetési helyet, valamint az indulás pon­tos idejét. A szállítónak a ható­sági állatorvos részére - a szállí­tás megkezdése előtt - írásban nyilatkoznia kell arról, hogy megtartja az érvényes állat­egészségügyi előírásokat, nem szállít vagy szállíttat állatokat olyan módon, amely az állatok­nak sérülést vagy indokolatlan szenvedést okozhatna, illetve hogy olyan szállítóeszközt hasz­nál, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak. A fuvaroztatónak olyan gaz­dálkodó szervezetet, illetőleg az állatok kísérésével olyan sze­mélyt kell megbíznia az állatok fuvarozásával, amely/aki megfe­lelő szakmai hozzáértéssel és gyakorlati tapasztalattal rendel­kezik a szállított állatokkal való bánásmód, ellátás területén. A szállítás megkezdése előtt a szállítónak, a fuvarozónak úti­tervet kell készítenie, amelyet mellékelni kell a hatósági állat­orvos által kiállított állat-egész­ségügyi igazoláshoz. A hatósági állatorvos a megállóhelyeken is ellenőrizheti az állatokat, és meggyőződhet arról, hogy al­kalmasak-e az út folytatására. A hatósági állatorvos a szállí­tás során csak akkor tarthatja vissza a rakományt, ha az szük­séges az állatok egészsége vagy állatvédelmi szempontból. A hatósági állatorvosnak jo­gában áll ellenőrizni a szállító- eszközöket, az állatokat, továbbá a kísérőokmányok adatait a kiin­dulási helyeken, az állatpiaco­kon, az átrakodóhelyeken vala­mint a rendeltetési helyre érke­zéskor is. A festékek varázslatos színvilága AgriaSzivárvány Kft.: partnereik a Dunától keletre működnek Szundi Lajos 1981-1991 kö­zött az egykori Mátra Füsz- értnél dolgozott, ahol a festé­kek nagykereskedelmi érté­kesítésével foglalkozott. A rendszerváltást követően ezt a szakmai tevékenységét folytatva magáncéget alapí­tott, majd 1994-ben három tulajdonostársával közösen hozták létre a hevesi megye- székhelyen az Agria Szivár­vány Kereskedelmi Kft.-t. A társaság eredményesen tevé­kenykedik, és a megalaku­lása óta nyereséges. Aruk és raktárházak Mint az ügyvezető igazgató a Hírlapnak elmondta, folyama­tosan fejlesztettek. Miskolcon, Hatvanban, valamint önálló társaságként Makón korszerű, jól felszerelt raktárházakat ala­kítottak ki. Ezekben évente mintegy 13 ezer tonna festéket mozgatnak meg, amely jelké­pesen 2600 teherautót megpa­kolva 6-7 kilométer hosszú utat foglalna el. Az említett raktárházakban folyamatosan 1500 tonna festék jut készlet­ként a megrendelőkhöz. Har­minc-hatvan nap alatt „forog” az áru. Jelenleg már nyári csúcs van az értékesítésben. Kapcsolat 900 üzlettel Az Agria Szivárvány Kft. a Dunától keletre levő megyék­ben 850-900 festékesüzlettel van partneri kapcsolatban. Ezek kis- és nagykereskedelmi ügyfelek, akiket folyamatosan ellátnak árukkal. Szinte vala­mennyi hazai festékgyárral együttműködnek. Ezek mellett Romániába, Kézdivásárhelyre és Kolozsvárra exportálnak. Mindenféle festéket és ezzel kapcsolatos segédanyagokat forgalomba hoznak. Emellett az Akzo-Nobel Rt. és a Trilakk Haering Kft. által kifejlesztett gépi színkeverést is folytatnak. Kétezer színárnyalat Ez azt jelenti, hogy a festé- kesboltokba telepített számító- gépes rendszerekkel, az erre szolgáló program alapján vég­zik, s jelenleg kétezer színár­nyalatot kevernek ki. A zo­mánc- és a diszperziós festé­kekre egyaránt vonatkozik ez. Praktikus szolgáltatást jelent, A megyeszékhelyi Agria Color háztartási boltban Szabó Zoltánná cégtulajdonos és Szundi Lajos, az Agria Szivárvány Kft. ügyvezető igazgatója a termékek között fotó: pilisy elemér Filep Kálmánná irodavezető és Perge Jánosáé adminisztrá- Az egri Pacsirta utcai Akril szaküzletben a megrendelt festék számítógépes színkeverését tor a napi feladatokat beszélik meg végzi Kerepesi László üzletvezető-tulajdonos és Cseh Lászlóné dolgozó és van rá igény. Fontosnak tart­ják a partnereik teljes kiszolgá­lását, és azon dolgoznak, hogy a boltokban mindenki megta­lálja a keresett festéket. Közelebb a vevőkhöz ' A nyolcvan dolgozót foglal­koztató kft. idén is a kiegyen­súlyozott, eredményes gazdál­kodásra törekszik. Munkájuk­kal szeretnék túllépni a kétmil­liárd forintos árbevételt. A fes­tékgyárakkal közös szakmai továbbképzéseket szerveznek. És hogy még közelebb kerül­jenek a vevőikhez, találkozó­kat is tartanak. Ilyet rendeznek ma Makón, holnap pedig Eger­ben a várban. Július elsején Tokajba várják üzletfeleiket. Ezek jó lehetőséget kínálnak ahhoz, hogy a gyártók és a kis­kereskedők találkozzanak egymással és véleményt cserél­jenek közös dolgaikról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom