Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-22 / 67. szám
1999. március 22., hétfő A VÍZZEL - A VÍZÉRT - PR-RlPORT 5. oldal Az Éltető Víz Világnapján Víz... ősi társunk! Eletet teremtsz és világokat pusztítasz el adsz és elveszel harcolunk ellened és küzdünk érted átok vagy, ha sok van belőled és érted imádkozunk, ha kevés, de akárhogyan is: életünk meghatározója vagy. A földi élet alapja a víz - testünk nagy része is abból áll - így egyáltalán nem mindegy, hogyan sáfárkodunk vele. Az igaz, hogy látszólag sok víz van, ám tiszta, az élethez szükséges már egyre kevesebb. A világ népességének több mint húsz százaléka küzd ivóvízellátási gondokkal, miközben az egy főre eső vízfelhasználás folyamatosan növekszik. Mi, európai városlakók hajlamosak vagyunk a vízzel könnyelműen bánni, hiszen ahogy mondani szokták „a csapból is víz folyik”. De kevesen gondolkoznak el azon, vajon honnan hová folyik a víz? Még kevesebbet törődünk a lefolyóba eresztett szennyvízzel, pedig az sem tűnik el nyomtalanul. Sok helyen minden tisztítás nélkül ömlik a folyókba, veszélyeztetve a bennük élő növény- és állatvilágot. Mit tehetünk mi a vízért? Takarékoskodunk vele, ügyelünk arra, hogy mennyit folyatunk ki a csapból és menynyit engedünk le a folyóba. Nem mossuk autónkat folyó, vagy tó partján és nem engedjük a fáradt olajat élővizeinkbe. Nem dobálunk műanyag zacskókat, palackokat, de más szemetet sem vizeinkbe kirándulásaink során. Csöpögő csapjainkat megjavíttatjuk. Fogmosáskor pohárba töltött vizet használunk a víz folyatása helyett. Inkább zuhanyozzunk, mint hogy a vízzel teli kádban ücsörögnénk - így sokkal kevesebb víz oldja meg a tisztálkodásunkat. A mosógépet - különösen a rengeteg vizet használó automata gépet - csak akkor használjuk, ha tele tudjuk rakni mosnivalóval. A kerti locsoláshoz hordóban összegyűjthetjük az esővizet. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 47. közgyűlése a Víz és Környezet Nemzetközi Konferencia, illetve az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította, amelyről első alkalommal 1993-ban emlékeztek meg. Ezzel a határozattal kifejezésre juttatták annak fontosságát, hogy a vízgazdálkodás a gazdasági termelés és a szociális jólét alapja, és ezek a rendelkezésre álló víz meny- nyiségétől és minőségétől függnek. Amint a népesség és a gazdasági tevékenység növekszik, sok országban vízhiány áll elő, amely a gazdasági fejlődés korlátja lehet. Ezenkívül a vízkészlet védelme és a fenntartható gazdálkodás igényli a közfigyelmet helyi, országos, regionális és nemzetközi szinten. A világnap alkalmából az Életfa Környezetvédő Szövetség ifjúsági tagozata, a Környezetvédők Ifjúsági Köre tegnap szemétszüretet tartott a Eger-patak mentén, valamint a kerékpárúton gyűjtötték össze az elszórt hulladékot. Megvizsgálták a patakszakasz élővilágát, felmérték az illegális szennyezéseket. Nemrég a siroki Nyíres-tó- hoz kirándultak a környezet- védők, ahol biológusok kíséretével ismerték meg a mohaláp élővilágát és ökológiai fontosságát. Ma pedig az egri Eszterházy téren rendeznek szemléltető kiállítást, ahol a Regionális Energia- és Anyagtakarékossági Központ munkatársai megismertetik az érdeklődőket a víztakarékos berendezésekkel, módszerekkel. Elek Eszter A Vöröskő-forrás is azok közé tartozik, amelyek biztosítják Eger vízellátását. Percenként 5 ezer liter víz tör fel embermagasságú sugárban. Hasonló szerepet tölt be az Imókő- forrás és a Lökő-völgybeli Tamás-kútja. fotó-, piusy elemér A Tisza-tó és szabályozása A Tisza-tó 127 négyzetkilométernyi területéből 86 tartozik Heves, 6 pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területéhez. A fennmaradó rész Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez sorolandó. A tározót a töltésekkel azonos hosszúságú szivárgórendszer veszi körül, ez egyben a belvizek befogadója is. Az átszivárgó vizek megcsapolását 430 kavics- és 55 csókát segíti. A vizek tározóba emelését 11, együttvéve 25,62 köbméter/secundum kapacitású, automatikus üzemi szivattyútelep biztosítja. A töltés és a szivárgó között 280 hektár véderdő' található, ennek több mint 60 százaléka tölgy. A vízcserét biztosító öblító'csatornák együttes hossza 44 kilométer, ezeken öt feliszapolódást mérséklő szabályozó műtárgy található. A fenntartási munkák másik nagy csoportját a hullámverés elleni partvédelem helyreállítása jelenti. Vikom Verpelét Kft.: Jó minőségű ivóvizet szeretnének... Verpeléten nemcsak az ivóvíz mennyisége, de a minősége is gondot okoz. A kutak vízszintje ugyanis 6 méter mélyre süllyedt, s így éppenhogy elegendő az éltető kincs. Ráadásul a vezetékes ivóvíz rendkívül kemény, igen sok vasat és mangánt tartalmaz - tudtuk meg Garat Ferenc tál, az önkormányzati tulajdonban lévő' Víz- és Kommunális Kft. ügyvezető' igazgatójától. Az önkormányzat és a kft. azonban nem éri be ennyivel. Az igazgató szerint mély forrású kút telepítésére van szükség, amelynek várható hozama (600 liter/perc) kielégíti majd a mennyiségi igényeket, és ami ugyancsak fontos: lényegesen javulni fog a vízminőség Verpeléten. Ennek megoldását a helyi önkormányzat anyagilag finanszírozza, elkészültek a kútfúrási tervek, ám a munkálatok nem kezdődhetnek el. Ugyanis a Heves Megyei Vízművek, amely az elválásig, 1977-ig a vizet szolgáltatta a nagyközségnek, továbbra is fenntartja magának az úgynevezett védőterület kezelési jogát. Emiatt késik a kútfúrási engedély... Verpeléten iható, de kevésbé esztétikus az ivóvíz, amely keménysége miatt rongálja a bojlerek, a mosógépek állagát. Nem a kft. hibája tehát a jelenlegi állapot - ők a Magyar Geológiai Szolgálat segítségét is megkapják terveik megvalósításához. Hiába üzemeltetik azonban a víz tisztítására szolgáló Fermasicc vas- mangántalanító berendezést, az eredmény így sem tökéletes. Mindez addig tart, ameddig a vízművek „megfúrja” az újabb kút létesítését. Á Vikom Kft. örökölte a gondokat, de nem nyugszik bele a helyzetbe: a meglévő kutak regenerálásával igyekeznek az ellátást zavartalanná tenni. Verpeléten a vezetékes ivóvíz hossza 32, a szennyvízhálózaté 26 kilométer. A vízdíjak - amelyek a környéken a legalacsonyabbak - a helyi ön- kormányzati vagyont gyarapítják. A bekötéseket a kft. térítésmentesen végezte el (!), a községben a csatornahálózat átadásával megvalósult a teljes közművesítés. Humánus gesztus: a bekötés utáni első hónapban nem kellett csatornahasználati díjat fizetni az érintetteknek. A kft. viseli a költségeket, amely a kertes családi házak lakóit 20 százalékos csatornadíj- kedvezményben részesíti. Cím: Vikom Kft. 3351 Verpelét, Szabadság tér 2. Hibabejelentés munkaidőben a 36/359-190-es, munkaidő után a 36/494-100-as telefonszámon. (PR) Tudja-e On, hogy...? ... Heves megye természetes vízkészletekben meglehetősen szegény, s a víznyerő helyek területileg igencsak különböző helyeken találhatók. A vízigények megfelelő kielégítéséhez a térségben 33 tározó létesült, mégpedig 27,75 millió köbméter hasznos térfogattal. * ... Heves megye területén a természetes vízkészlet nagysága 0,535 köbméter/secundum. * ... a térségünkben hasznosítható vízkészlet, a tározott vízkészlettel és a használt vizekkel együtt, éppen 3,018 köbméter/secundum. * ... egész Heves megyében a felszín alatti vízbeszerzési lehetőségek - leszámítva a Mátra, illetve a Heves-Borsodi dombság területét - megfelelőiek. * ... szőkébb hazánk teljes felszín alatti vízkészlete éppen 3,501 köbméter/secundum. * ... megyénkben a talajvízkészletek felhasználását sok helyen behatárolja a szeny- nyez.ettségból adódó rossz vízminőség. * ... a Bükk-hegység karsztvizeinek kiemelésénél figyelembe kell venni, hogy az igénybe vett készletek nagysága kihat a hegység területére, ezért mindez együttesen kezelendő. * ... Heves megye 118 települése, s ezen belül a 328 ezret elérő lakossága teljes egészében közüzemi vízellátásban részesül. A bekötött lakások aránya 88, ebből az udvari csapos 24, míg a közkifolyós ellátás aránya 12 százalék. * ... a megye ivóvíz-kitermelésének 10 százaléka a felszíni, míg 90 százaléka a felszín alatti készletekből történik. * ... megyénkben 23 szenny- víztisztítómű üzemel, a csatornahálózatba a lakások 31 százalékát kötötték be. • • Gondolt-e már On arra, hogy...? ... folyóink vízgyűjtő területe - néhány kivételtől eltekintve - az országhatáron túli hegyvidékeken fekszik. Hí ... a folyószabályozás előtt a mai Magyarország területének közel 50 százalékát tartósan vagy időszakosan víz borította. * ...az elmúlt 150 év alatt összesen 4220 kilométer hosszúságú árvízvédelmi töltés épült hazánkban. * ... Magyarországon az árvíztől védett területeken 1,8 millió hektár termőföld, a vasutak 32, a közutak több mint 15 százaléka, továbbá kétezernél több üzem és hétezer település található. * ... a Dunától keletre eső országrész különösen a nyári időszakokban meglehetősen vízszegény. A Duna-Tisza közén és az Alföld egy részén félsivatagi tünetek is megfigyelhetők. * ... a Balaton vízszintje természetes állapotában, időszakosan 5-6 métert is ingadozott, ugyanakkor a Velencei-tó 150-200 évenként kiszáradt. * ... hazánk fő folyóinak vízjárását jól szervezeti észlelőhálózattal rendszeresen figyelik. * ... folyóink már külföldről szennyezetten érkeznek, vizük ivásra közvetlenül alkalmatlan, ám a lakosság 98 százaléka - Önnel együtt - mégis egészséges ivóvizet fogyaszt. * ... az országos kútkataszter nyilvántartása szerint a felszín alatti vizeket több mint 60 ezer fúrt kút csapolja. * ... a felhasznált vezetékes víz 80 százaléka visszakerül szennyvízként a környezetbe. A vezetékes vízellátás kellő csatornázás és szennyvíztisztítás nélkül az egyik legnagyobb környezetszennyező tényező. * ... a vízelvezető csatornákban a kinőtt gaz és bokor akadályozza leginkább a víz levonulását. % ... a csatornázásnak az Európai Közösség irányelvei szerinti fejlesztése - Budapesten kívül - legalább 10-11 ezer kilométer hosszúságú csatorna- hálózat, naponta 600 ezer köb- kilométer kapacitású szennyvíztisztító, a fővárosban pedig további 1700 kilométer csatornahálózat és naponta mintegy 1 millió köbkilométer szennyvíztisztító kapacitás építését, kialakítását igényli. A kiskörei vízlépcső madártávlatból Lénárd Geotechnikai BT. Az árvíztől az árvízvédelemig Ki tudná pontosan megmondani, hogyan is kezdődött, talán a gyermekkorában átélt mohácsi gátszakadás, talán egy, az áramlásoktól írt, kitűnően sikerült középiskolai dolgozat vitte végképp a talajokkal és vizekkel foglalkozó tudományok felé, mindenesetre, Lénárd Miklós egyikévé vált szűkebb pátriánkban azon mérnököknek, akiket a legtöbbször kérnek föl építészek, tervezők, statikusok, hogy specialistaként a legkülönfélébb talajmechanikai és hidrogeológiai kérdésekben mérnöki geotechnikai szakvéleményt adjon. A volt Tanácsi Tervező Vállalattól kiválva 1993-ban egy személyes cégként indult Egerben, majd 97-től vezetésével Lénárd BT.-vé alakult a köré szerveződő, magas színvonalon dolgozó kis csapat, amely ma már Hajdú megyétől Pest megyéig végzi azokat a vizsgálatokat, amelyek nélkül nem lehet hozzákezdeni például egy nagyobb lakóház vagy közintézmény építéséhez, csatornaásás- hoz, vagy mondjuk egy szennyvíztisztító kijelöléséhez, de olykor egy közönséges pince kialakításához sem. Az évek hosszú során fölhalmozódott tapasztalatokat, szellemi értékeket a fő profilként számon tartott geotechnikai méréseken kívül egyre inkább hasznosítják környezetvédelmi munkák kapcsán is. A „rutin” feladatokat pedig a „vizes” fölkérések színesítik. Lénárd Miklós az évi 150 kö- . rüli megbízásból kiemeltként kezeli az olyanokat, mint a fel- sőtárkányi tó megmentésére vonatkozó szakvéleményezés, vagy a Bélkő alatti karsztvíztáró körül folyó vizsgálatok, nem is szólván az egri uszoda alapozásának majdani műszaki felügyeletéről... A bt. legközelebbi tervei közt a technikai háttér megújítása szerepel annak érdekében, hogy a jövő követelményeinek is magas színvonalon meg tudjanak felelni. Ennek megoldására már családi segítségre is számíthat az alapító. Fiára, aki nemrég hidrogeológus mérnökként csatlakozott a jeles gárdához. (PR)