Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-28 / 149. szám
Végzetes öngólok Sohasem érdekelt a politika, mi-g ! vei eszmélésemtől tisztában va- 1 gyök azzal, hogy ezen a porondon nem az igazság felkent bajnokai mérik össze képességeiket. Ettől függetlenül - a többi polgárral együtt - jogosan, indokoltan várom azt, hogy a pil-1 lanatnyilag hatalmon lévők mindenekelőtt a nehéz helyzetű milliók sorsának enyhítéséért munkálkodjanak. Méghozzá: töretlen lendülettel... I A baloldali hangoltságot hangoztató MSZP - a választáskor - ilyesfélét ígért, ez a magyarázata hajdani kirobbanó sikerének. Aztán a sok fogadkozásból mindössze az valósult meg, hogy a társadalmi méretű indulatos mocskolódás befejeződött, azaz némaságra rendeltettek a szkle- rózisos, az agylágyuláshoz közel álló öreg gyulölködők. Mást azonban hiába reméltünk. Ez azért meglepő, mert az' utóbbi időben úgy vesszük észre, hogy ez a párt végzetes öngólokat rúg magának, s szinte előkészíti leendő bukását. Ha nem így lenne, akkor nem erőszakolná - kormányával egyetemben - az úgyszólván a teljes lakosságra hátrányos „ nyugdíj-reformot”, nem vezetne be olyan társadalombiztosítási rendelkezéseket, amelyek felizzítják a kedélyeket, amelyeket hamarosan meg kell változtatni, mert nemcsak alkotmányellenesek, nemcsak zűrzavarosak, hanem megfojtják a vál- lalkozó kedvet is. Nem értem, miért kell felborzolni a kedélyeket, mi magyarázza a félreérthetetlenül kockázatos akciókat. Mindenesetre, ha így haladnak, nem akármilyen történelmi esélyt szalasztónak el, s hozzájárulnak azok diadalához, akik ha megdicsőülnek, még meg sem köszönik a javukra kamatozó ballépés-sorozatot. Nem lehetne mindezt elke- rülni? Pécsi István A rendezvényen a kalocsai, a szolnoki, a budapesti és az egri zenészek lépnek fel Katonazenekari fesztivál, fanfárral Az Egri Helyőrségi Zenekart 1957- ben, Auth Henrik főhadnagy, a Magyar Néphadsereg későbbi, ezredesi rangba került főkarmestere hozta létre minisztériumi parancsolatra. Az együttes már az első éveiben is aktívan részt vett a megye kulturális, zenei életében. A kezdeti 14-16 stagú zenekar a '70-es években 36 tagúra bővült, ma már 25 katona bűvöli a hangszereket. A karmesterváltások után -1978- tól - Kovács László őrnagy vette át a honvéd zenekar irányítását. Vezényletével rangosabb fesztiválokon, ünnepségeken, kegyeleti tisztelet- adásokon, hangversenyeken, eskün játszanak. Az idén ünnepelték fennállásuknak 40. évfordulóját, s ebből az alkalomból a HM - Keleti György aláírásával ékesített - díszoklevéllel köszöntötte az egri katonákat. Az eltelt évek alatt több mint 4800 alkalommal hallhatták a hazaiak és a külföldiek nagyszerű műsoraikat. A zenekarok közül elsőként részesültek a HM országos kitüntetésében, a számos nívódíj mellett. Az idén sorrendben immár ötödik alkalommal rendezik meg az Egri Katonazenekari Fesztivált július 2-3-án. Az eseményen a budapesti, a kalocsai, a szolnoki és az egri helyőrségi zenekar szórakoztatja majd az érdeklődőket. Július 2-án, szerdán este 8 órakor Saárossy Kinga egri színművész közreműködésével ismerhetik meg a jelenlévők a zenekarokat. A bemutatást követően a szolnoki és a kalocsai együttes ünnepi fanfárját és gálakoncertjét hallgathatja meg a közönség, az előbbit a Dobó téren, az utóbbinak a kis Dobó tér ad otthont. Az éjszakába nyúló program az este 10 órakor kezdődő tűzijátékkal zárul. Július 3-án, csütörtökön este 6 órakor a Dobó téren a katonazenekarok - a különböző helyszínről történő - bevonulásával kezdődik meg az ünnepélyes megnyitó. Dr. Ringelhann György polgár- mester köszöntője után a város központjából zenés menet indul el a Stadionba, ahol a zenekarok igazi show-müsort mutatnak be a nagyérdeműnek. Este 8 órától a 120 tagú egyesített zenekar ünnepi koncertjével ér véget a fesztivál. A programok ingyenesek. Végül is az ember csak teszi a Csáky Zoltán, a Duna Televízió fő- szerkesztője korábban a bukaresti televízió magyar adásának műsorvezetője volt. Családjával nyolc éve él Hatvanban. Ezúttal abból az alkalomból kerestük meg, hogy a közelmúltban átvehette a Magyar Nemzet alapítójáról, Pethő Sándorról elnevezett díjat az elektronikus médiában kifejtett teljesítményéért.-Tizennégy évesen az Ifjúmunkás című lapban jelent meg első írása. Már akkor tudatosan készült az újságírói pályára?- Ez nagyon is tudatos volt... Nyaranta Marosszéken nagyapámnál - aki patkolókovács volt - összejöttek az unokák. És én ott megszerkesztettem I az első diáklapot. Nyaraló Diák Lapja j- ez volt a címe. Interjúkat készítettem nagymamával arról: mi lesz az ebed? Az egykor huszártiszt nagyapámat Doberdónál szerzett sebeiről és élményeiről faggattam... Ez volt elem ista koromban, s majd csak ezután jött az Ifjúmunkás. Aztán pedig a ! Bolyai líceum Marosvásárhelyen, ahol az iskolarádiót szerkesztettem. I Következett az egyetem Kolozsvárott, jaii nv az évben végeztem, amikor még a publicisztikai tanárunk Balogh Edgár volt.-Mikor és hogyan került kapcsolatba a televíziózással?-A hetvenes évek elején némileg felengedett a nyomás a romániai magyar művelődéspolitikában. Akkor jött létre a bukaresti televízió magyar adása. A továbbiakhoz tudni kell, hogy elsőéves egyetemista koromban a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Csáky Zoltán Kör tagja lettem. Ennek akkori vezetője, Bodor Pál lett a televízió magyar műsorának főszerkesztője, ő hívott meg műsorvezetőnek. Minden jól ment, csakhogy... Ceausescu akkoriban járt Kínában, s megnézte: milyen ott a kulturális forradalom. Hazajövetele után aztán „bekeményített”. Emlékszem, 1984. január 11-én történt. Én voltam a soros műsorvezető, s a stúdióba érkezésemkor közölték: nem lesz több adás.- Mi volt az az ok, amiért Magyar- országra, Hatvanba települt át családjával?- Feleségem gyermekgyógyászként Marosvásárhelyen végzett, s az egész osztályát Moldvába helyezték. Ott álltunk két pici gyerekkel, s akkor azt mondtam, most már elég. Én Sümegen születtem, s kértem a vissza- honosításomat. Persze, a rádiótól azonnal kirúgtak. Amikor a visszaho- nosítás megtörtént, feleségem a hatvani kórházban kapott állást, s így kerültünk ide.- Életének egy fejezete ezzel lezárult.-Néhány hónapig egy vállalkozónál dolgoztam, majd meghívtak a televízió Panoráma műsorába, aztán a dolgát... rádió külföldi adások szerkesztőségébe kerültem... Csoóri Sándor 1992 nyarán többször is említette, hogy a világszövetség indítana egy televíziót a szétszóródott magyarság számára, s szeretné, ha én is ott lennék a munkatársak között. Aztán eljött 1992. december 24-e, Jézus születésnapja, és megszólalt a Duna Televízió.- Korábban munkája elismeréseként milyen díjakat kapott?-Romániában hál’Istennek semmit. Ez azt jelenti, hogy sikerült tisztességes maradnom.- És Magyarországon?- Hét éve már annak, hogy egyszer Gellért Kis Gáborral kimentünk Erdélybe, ahol egy háromrészes dokumentumfilmet készítettünk Jelentés Erdélyből címmel. Akkor már kezdődtek a nagy változások: a marosvásárhelyi eseményekről már tudtunk felvételeket készíteni, megvolt a februári gyertyás tüntetés, s ott voltunk Gyulafehérváron a székesegyházban, ahol hosszú évtizedek után először énekelhették el a magyar Himnuszt. Óriási élmény volt. Ezzel is zárult jelentésünk Erdélyből, amiért az MTV- től nívódíjat kaptam. Később átvehettem a Sajtótisztesség díját is.-Az idén a Pethő Sándor-díjat...-Ez egy kisebbfajta csoda. Nem azoktól kaptam, akikkel együtt dolgoztam, akik ismernek, hanem egy általam is igen tisztelt plénumtól, amelyben benne vannak a magyar tudomány és kultúra jelesei: Kosáry Domokos, Glatz Ferenc, Pomogáts Béla, Vásárhelyi Győző, Görgey Gábor. Az ember nem tesz semmit, csak végzi a dolgát.- Hogyan tovább? Melyek a távlati tervei?-Jelenleg két műsornak vagyok a gazdája. A Heti Híradónak és az Esti kérdésnek. Leginkább riportokat szeretek készíteni, szociográfiákat és dokumentumfilmet. Forgatni szeretnék például egy Bécs melletti faluban letelepedett székely kolóniáról, de szívesen utaznék hajóval a Fekete-erdőtől egészen a Fekete-tengerig, hogy riportokat készítsek a Duna mentén élő közéleti személyiségekkel. Hála Istennek, Romániában is jó irányban változott a helyzet: a magyarság politikai tényező lett, s úgy néz ki, esély van arra, hogy a sorsukat a saját kezükbe vegyék és alakítsák. De megváltozott a helyzet Szlovákiában is. Csodálatos dolog lenne ezt a filmet megcsinálni. Már címet is adtam neki: Duna-parti.- Köszönjük a beszélgetést. Pádár Sándor
