Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-28 / 149. szám

Végzetes öngólok Sohasem érdekelt a politika, mi-g ! vei eszmélésemtől tisztában va- 1 gyök azzal, hogy ezen a poron­don nem az igazság felkent baj­nokai mérik össze képességeiket. Ettől függetlenül - a többi polgárral együtt - jogosan, in­dokoltan várom azt, hogy a pil-1 lanatnyilag hatalmon lévők min­denekelőtt a nehéz helyzetű mil­liók sorsának enyhítéséért mun­kálkodjanak. Méghozzá: töretlen lendülettel... I A baloldali hangoltságot han­goztató MSZP - a választáskor - ilyesfélét ígért, ez a magyarázata hajdani kirobbanó sikerének. Aztán a sok fogadkozásból mindössze az valósult meg, hogy a társadalmi méretű indulatos mocskolódás befejeződött, azaz némaságra rendeltettek a szkle- rózisos, az agylágyuláshoz közel álló öreg gyulölködők. Mást azonban hiába remél­tünk. Ez azért meglepő, mert az' utóbbi időben úgy vesszük észre, hogy ez a párt végzetes öngólo­kat rúg magának, s szinte előké­szíti leendő bukását. Ha nem így lenne, akkor nem erőszakolná - kormányával egyetemben - az úgyszólván a teljes lakosságra hátrányos „ nyugdíj-reformot”, nem vezetne be olyan társada­lombiztosítási rendelkezéseket, amelyek felizzítják a kedélyeket, amelyeket hamarosan meg kell változtatni, mert nemcsak alkot­mányellenesek, nemcsak zűrza­varosak, hanem megfojtják a vál- lalkozó kedvet is. Nem értem, miért kell felbor­zolni a kedélyeket, mi magya­rázza a félreérthetetlenül kocká­zatos akciókat. Mindenesetre, ha így halad­nak, nem akármilyen történelmi esélyt szalasztónak el, s hozzájá­rulnak azok diadalához, akik ha megdicsőülnek, még meg sem köszönik a javukra kamatozó ballépés-sorozatot. Nem lehetne mindezt elke- rülni? Pécsi István A rendezvényen a kalocsai, a szolnoki, a budapesti és az egri zenészek lépnek fel Katonazenekari fesztivál, fanfárral Az Egri Helyőrségi Zenekart 1957- ben, Auth Henrik főhadnagy, a Ma­gyar Néphadsereg későbbi, ezredesi rangba került főkarmestere hozta létre minisztériumi parancsolatra. Az együttes már az első éveiben is aktívan részt vett a megye kulturá­lis, zenei életében. A kezdeti 14-16 stagú zenekar a '70-es években 36 tagúra bővült, ma már 25 katona bű­völi a hangszereket. A karmesterváltások után -1978- tól - Kovács László őrnagy vette át a honvéd zenekar irányítását. Vezény­letével rangosabb fesztiválokon, ünnepségeken, kegyeleti tisztelet- adásokon, hangversenyeken, eskün játszanak. Az idén ünnepelték fennállásuk­nak 40. évfordulóját, s ebből az alka­lomból a HM - Keleti György alá­írásával ékesített - díszoklevéllel köszöntötte az egri katonákat. Az eltelt évek alatt több mint 4800 alkalommal hallhatták a haza­iak és a külföldiek nagyszerű műso­raikat. A zenekarok közül elsőként részesültek a HM országos kitünte­tésében, a számos nívódíj mellett. Az idén sorrendben immár ötödik alkalommal rendezik meg az Egri Katonazenekari Fesztivált július 2-3-án. Az eseményen a budapesti, a kalocsai, a szolnoki és az egri helyőrségi zenekar szórakoztatja majd az érdeklődőket. Július 2-án, szerdán este 8 órakor Saárossy Kinga egri színművész közreműködésével ismerhetik meg a jelenlévők a zenekarokat. A bemuta­tást követően a szolnoki és a kalo­csai együttes ünnepi fanfárját és gá­lakoncertjét hallgathatja meg a kö­zönség, az előbbit a Dobó téren, az utóbbinak a kis Dobó tér ad otthont. Az éjszakába nyúló program az este 10 órakor kezdődő tűzijátékkal zárul. Július 3-án, csütörtökön este 6 órakor a Dobó téren a katonazene­karok - a különböző helyszínről tör­ténő - bevonulásával kezdődik meg az ünnepélyes megnyitó. Dr. Ringelhann György polgár- mester köszöntője után a város köz­pontjából zenés menet indul el a Stadionba, ahol a zenekarok igazi show-müsort mutatnak be a nagyér­deműnek. Este 8 órától a 120 tagú egyesített zenekar ünnepi koncertjével ér véget a fesztivál. A programok ingyenesek. Végül is az ember csak teszi a Csáky Zoltán, a Duna Televízió fő- szerkesztője korábban a bukaresti televízió magyar adásának műsor­vezetője volt. Családjával nyolc éve él Hatvanban. Ezúttal abból az al­kalomból kerestük meg, hogy a kö­zelmúltban átvehette a Magyar Nemzet alapítójáról, Pethő Sándor­ról elnevezett díjat az elektronikus médiában kifejtett teljesítményéért.-Tizennégy évesen az Ifjúmunkás című lapban jelent meg első írása. Már akkor tudatosan készült az újság­írói pályára?- Ez nagyon is tudatos volt... Nya­ranta Marosszéken nagyapámnál - aki patkolókovács volt - összejöttek az unokák. És én ott megszerkesztettem I az első diáklapot. Nyaraló Diák Lapja j- ez volt a címe. Interjúkat készítet­tem nagymamával arról: mi lesz az ebed? Az egykor huszártiszt nagy­apámat Doberdónál szerzett sebeiről és élményeiről faggattam... Ez volt elem ista koromban, s majd csak ez­után jött az Ifjúmunkás. Aztán pedig a ! Bolyai líceum Marosvásárhelyen, ahol az iskolarádiót szerkesztettem. I Következett az egyetem Kolozsvárott, jaii nv az évben végeztem, amikor még a publicisztikai tanárunk Balogh Edgár volt.-Mikor és hogyan került kapcso­latba a televíziózással?-A hetvenes évek elején némileg felengedett a nyomás a romániai ma­gyar művelődéspolitikában. Akkor jött létre a bukaresti televízió magyar adása. A továbbiakhoz tudni kell, hogy elsőéves egyetemista koromban a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Csáky Zoltán Kör tagja lettem. Ennek akkori veze­tője, Bodor Pál lett a televízió magyar műsorának főszerkesztője, ő hívott meg műsorvezetőnek. Minden jól ment, csakhogy... Ceausescu akkori­ban járt Kínában, s megnézte: milyen ott a kulturális forradalom. Hazajöve­tele után aztán „bekeményített”. Em­lékszem, 1984. január 11-én történt. Én voltam a soros műsorvezető, s a stúdióba érkezésemkor közölték: nem lesz több adás.- Mi volt az az ok, amiért Magyar- országra, Hatvanba települt át csa­ládjával?- Feleségem gyermekgyógyász­ként Marosvásárhelyen végzett, s az egész osztályát Moldvába helyezték. Ott álltunk két pici gyerekkel, s akkor azt mondtam, most már elég. Én Sü­megen születtem, s kértem a vissza- honosításomat. Persze, a rádiótól azonnal kirúgtak. Amikor a visszaho- nosítás megtörtént, feleségem a hat­vani kórházban kapott állást, s így ke­rültünk ide.- Életének egy fejezete ezzel lezá­rult.-Néhány hónapig egy vállalkozó­nál dolgoztam, majd meghívtak a te­levízió Panoráma műsorába, aztán a dolgát... rádió külföldi adások szerkesztősé­gébe kerültem... Csoóri Sándor 1992 nyarán többször is említette, hogy a világszövetség indítana egy televíziót a szétszóródott magyarság számára, s szeretné, ha én is ott lennék a munka­társak között. Aztán eljött 1992. de­cember 24-e, Jézus születésnapja, és megszólalt a Duna Televízió.- Korábban munkája elismerése­ként milyen díjakat kapott?-Romániában hál’Istennek sem­mit. Ez azt jelenti, hogy sikerült tisz­tességes maradnom.- És Magyarországon?- Hét éve már annak, hogy egyszer Gellért Kis Gáborral kimentünk Er­délybe, ahol egy háromrészes doku­mentumfilmet készítettünk Jelentés Erdélyből címmel. Akkor már kez­dődtek a nagy változások: a marosvá­sárhelyi eseményekről már tudtunk felvételeket készíteni, megvolt a feb­ruári gyertyás tüntetés, s ott voltunk Gyulafehérváron a székesegyházban, ahol hosszú évtizedek után először énekelhették el a magyar Himnuszt. Óriási élmény volt. Ezzel is zárult je­lentésünk Erdélyből, amiért az MTV- től nívódíjat kaptam. Később átvehet­tem a Sajtótisztesség díját is.-Az idén a Pethő Sándor-díjat...-Ez egy kisebbfajta csoda. Nem azoktól kaptam, akikkel együtt dol­goztam, akik ismernek, hanem egy ál­talam is igen tisztelt plénumtól, amelyben benne vannak a magyar tu­domány és kultúra jelesei: Kosáry Domokos, Glatz Ferenc, Pomogáts Béla, Vásárhelyi Győző, Görgey Gá­bor. Az ember nem tesz semmit, csak végzi a dolgát.- Hogyan tovább? Melyek a távlati tervei?-Jelenleg két műsornak vagyok a gazdája. A Heti Híradónak és az Esti kérdésnek. Leginkább riportokat sze­retek készíteni, szociográfiákat és do­kumentumfilmet. Forgatni szeretnék például egy Bécs melletti faluban lete­lepedett székely kolóniáról, de szíve­sen utaznék hajóval a Fekete-erdőtől egészen a Fekete-tengerig, hogy ripor­tokat készítsek a Duna mentén élő közéleti személyiségekkel. Hála Is­tennek, Romániában is jó irányban változott a helyzet: a magyarság poli­tikai tényező lett, s úgy néz ki, esély van arra, hogy a sorsukat a saját ke­zükbe vegyék és alakítsák. De megvál­tozott a helyzet Szlovákiában is. Cso­dálatos dolog lenne ezt a filmet meg­csinálni. Már címet is adtam neki: Duna-parti.- Köszönjük a beszélgetést. Pádár Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom