Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-23 / 119. szám

1995. május 23., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Viharos küldöttgyűlés az áfésznél Bizalom az elnökasszonynak Érdekli-e még a szövetkezet tagságát és a küldötteket az áfész munkája, tevékenysége akkor, amikor a küldöttgyűlés határozatképességét csak üggyel-bajjal, közel másfél órás késéssel tudta az áfész vezetősége biztosítani? Afész-e még az áfész, amikor már összesen csak két dolgozója van? Valóban fantomszövetkezetről van szó Pétervásárán? Az áfész veszte­ségesen gazdálkodik, de a tiszteletdíj, a béremelés mégis jo­gos lenne? Ezen kardinális kérdések a Pétervására és Vidéke Áfész legutóbbi küldöttgyűlésén merültek fel, ahol a küldöt­tek túlnyomó többsége - a létező problémák ellenére - to­vábbra is bizalmával tüntette ki a szövetkezet vezetését. Úgy tűnik, az áfész igazga­tósága és vezetői mindezen kérdések ismeretében sem pesszimisták a szövetkezet to­vábbi sorsának megítélésében, a kialakult helyzetet nem tart­ják kilátástalannak. Szerintük az áfész ma is él és létezik - legalábbis erről próbálták meggyőzni a küldötteket a má­jus elején megtartott gyűlésen. Czene Györgyné elnökasz- szony a tavalyi tevékenységet értékelve arról adott számot, hogy az árbevétel nem érte el a 20 millió forintot. Bérleti dí­jakból 6,5 millió, míg vagyon­értékesítésből 3 fi millió forint bevétel származott. Az év fo­lyamán a még áfész-üzemelte- tésben lévő néhány kereske­delmi egység is vállalkozók­hoz került bérleti üzemelte­tésre, így tehát a szövetkezet saját kezelésben már sem ven­déglátó-, sem kereskedelmi egységet nem üzemeltet. Az 1992-es csődegyezség­ből fennmaradt tartozás ugyan kétmillió forintra csökkent, ám más területen - így az APEH- nél és a társadalombiztosító­nál - a tartozás tovább növe­kedett. Ez az összeg immár meghaladja a tízmillió forintot is. A gazdálkodás területén sem javult a helyzet: az erre vonatkozó célkitűzést - a veszteségmentes gazdálkodást - sem sikerült megvalósítani. A beszámoló szerint a szö­vetkezeti tagok száma az el­múlt évben mintegy 400 fővel csökkent, amikor is 140 ezer forint szövetkezeti részjegyet kellett visszafizetni. Az elnöki értékelést és a felügyelőbizottsági jelentést követő vitában - néhány kül­dött kardinálisnak aligha ne­vezhető fejtegetését követően - Csomós László országgyű­lési képviselő, bükkszéki kül­dött kért szót. Szerinte az áfésznél kialakult helyzet fö­löttébb kritikus, és nem is lehet remélni, hogy ezen válságos helyzetből ki tudna jutni a gazdálkodó szervezet. Az után, hogy jelenleg már csak két dolgozója van a szö­vetkezetnek, szerinte jogosan merül fel a kérdés: lehet-e itt még áfészről beszélni? A tag­sági kapcsolat is már csak név­leges, hiszen ott nem lehet ér­dekeltségről beszélni, ahol már nincs szó kereskedelmi, vendéglátói tevékenységről. Pétervásárán a tagsági vi­szonnyal már nem jár semmi­lyen kedvezmény, vásárlási visszatérítés, sőt a „birtokon belüliek” még csak kamatot sem kapnak befizetett szövet­kezeti részjegyeik után. Felmerül tehát a kérdés: a kialakult körülmények között van-e értelme a különböző tes­tületek fenntartására, hiszen az itt tevékenykedők tiszteletdíjai és a különböző költségek - éves szinten — meghaladják az egymillió forintot. A felszámo­lás lehetőségével így elöbb- utóbb szembe kell néznie az áfész vezetésének. Ezen tényeket figyelembe véve az volna ésszerű - véle­kedett a képviselő —, hogy a szövetkezeti tagok - az áfész megszűnését követően - visz­szakapnák részjegyüket, s a még meglévő vagyon egy ré­szének értékesítéséből rendez­nék a tartozásokat, és ezután valamilyen gazdasági egység­ként működnének tovább. Csomós László ezen vélemé­nyével a küldöttek többsége azonban nem azonosult. Dr. Sumi András, a Mészöv elnöke hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy a felszámo­lást mint alternatívát el kell vetni, ez nem lehet megoldás, lévén a veszteségmentes gaz­dálkodás elérhető célkitűzés. Hogy ezen helyzetből kilábal­hasson az áfész, esélyt kell adni a vezetésnek. A testületek megválasztását, működtetését törvény írja elő, így a tiszte­letdíjuk kifizetése is jogosan történik. A vita lezárását követően a küldöttek az igazgatóság be­számolóját egyhangú szava­zással, illetve egy tartózkodás­sal elfogadták. Ugyancsak megszavazták - külön napirend keretében - az 1991. márciusi küldöttgyűlé­sen előterjesztett határozati javaslatokat is, amelyeket a bí­róság - az akkori határozat- képtelenség miatt - hatályon kívül helyezett. Ezt követően került sor az alapszabály mó­dosítására. Elfogadásra került - többek között - az elmúlt évi gazdál­kodásról készült mérleg, az áfész ez évi programja, célki­tűzése is. A testületek - igaz­gatóság, felügyelőbizottság - tagjainak tiszteletdíjait - 500 ezer, illetve 300 ezer forint - ezúton ugyancsak megsza­vazta a küldöttgyűlés, mint ahogy az áfész elnökének ja­vadalmazását is, miszerint az elnökasszony havi munkabére 15 százalékkal növekszik az idén, így jövedelme eléri a bruttó százezer forintot, de bi­zonyos pluszfeladatok teljesí­tése esetén ez a jövedelem meg is duplázódhat! Zay József Váraszó egyáltalán nem adósodik el Programajánlatok Pétervásáráról Idén sem marad el a „Kihívás napja” Király Béláné lett a ballai igazgató A közelmúltban megtartott rendkívüli testületi ülésen dön­tött a mátraballai képviselő-tes­tület az iskolaigazgatói szék sorsáról. A Forgó Sándorné nyugdíjba vonulása miatt meg­üresedett posztra három pályá­zat érkezett be. A munkák érté­kelése után a testület Király Bé­láné nak szavazott öt esztendőre bizalmat. Istenmezeje felében korszerű a világítás A tervezettek szerint halad Is­tenmezeje közvilágításának korszerűsítése. Az idei vállalá­soknak megfelelően fejeződött be a mintegy másfél kilométeres szakasz rekonstrukciója, amelynek során - 736 ezer fo­rintért - energiatakarékos izzó­kat szereltek fel a szakemberek, így a település felében immár modem világítás szolgálja a la­kosságot, a hálózat hátramaradt részének korszerűsítését pedig jövőre folytatja az önkormány­zat. Közmeghallgatás a siroki tervekről Holnap, szerdán este 6 órától közmeghallgatást tartanak Sí­rokban. A lakossági fórumon ezúttal Lakatos István polgár- mester ad tájékoztatást az ön- kormányzat 1995-1998 közötti évekre tervezett településfej­lesztési terveiről. * Áramszünet lesz Szentdomonkoson Az ÉMÁSZ egercsehi kirendelt­ségének közlése szerint május 31-én, reggel 7-től délután 4 óráig a középfeszültségű háló­zat éves karbantartása miatt áramszünet lesz Szentdomon­koson. Autósoktatás indul Egerbocson Immár másodízben hirdette meg Egerbocson a leendő úrve­zetők tanfolyamát az egri Bel­városi Autósiskola. A Magyar Autóklub által is támogatott újabb képzés május 26-án 17.30-kor kezdődik az általános iskolában. Vajon milyen elképzelések va­lósíthatóak meg e ciklusban egy sok tekintetben kedvezőt­len adottságokkal bíró kistele­pülésen? Erről kérdeztük Váraszó ön- kormányzatának vezetőjét, Pálfi István polgármestert.-Valóban apró település a miénk, ám a csökkenő tenden­cia megállt, sőt már betelepü­lésről is beszélhetünk - jelen­tette ki a tisztségében megerősí­tett polgármester. Sajnos azon­ban a fiatalok lakásépítését anyagilag támogatni nem tud­juk, a falu fejleszthetőségét a korlátozott pénzügyi keretek határozzák meg. Önkormány­zatunk idei költségvetése jósze­rivel csak a művelődési házfel­újítását teszi lehetővé. Egy ifjú­sági klubbal „ötvözött” sport­öltöző építése is elkezdődhet, ennek befejezését ’96-ra ter­vezzük. Jogos az igény a Rákó­czi út egy részének felújítására is, amelyet szintén e ciklusban kívánunk megvalósítani.-Az 1-3. osztályos tanulók beiskolázása itt megfelelő kö­rülmények között történik. Az idősebbek a pétervásárai általá­nos iskolába járnak. E téren vál­tozást most nem tervezünk. — Úgy gondolom, e ciklusban szerényebb eredményről tudunk majd számot adni. Ekként vélekedett Pálfi Ist­ván.- Takarékos gazdálkodással, eladósodás nélkül azonban leg­fontosabb célkitűzéseink meg­valósíthatóak lesznek. (Z.J.) A művelődési ház és az általá­nos iskola közös fenntartásában működő zenei tanfolyam első évzáró rendezvényére május 26-án kerül sor Pétervásárán, a művelődés házában. Ekkor mutatkoznak be a ze­nei előképzőt végzett gyerekek, ugyanakkor a hangszeres okta­tásban résztvevők is számot adnak tudásukról egy rövid műsor keretében. Most két hangszeren folyt az oktatás Hu­szár Zoltánná vezetésével: zon­gorán és furulyán. A képzés egy éve előkészíté­sül szolgált a szeptemberben indítandó zeneiskolai oktatás­nak. Itt már a tanulható hang­szerek köre vonósokkal és gi­tárral is bővül. Szintén ekkor kerül sor a művelődési ház másik alaptan­folyamaként működő néptánc évzáró fellépésére. A tavasszal verbuválódott csoport Kovács Tibor felkészítésében mutatja be műsorát. E kurzusnak is folytatását tervezik a szerve­zők, remélve ezzel a néptáncok­tatás meghonosításának sikerét a városban. A bemutatkozó gyerekek szülein kívül termé­szetesen minden érdeklődőt szeretettel várnak a hétvégi programra. Május 28-án gyermeknapi rendezvényre várja a pétervásá­rai és környező települések gyermekeit a művelődési in­tézmény. A programban a már évek óta népszerű vetélkedők, Ezt a kérdést is hivatott eldön­teni az a múlt héten csütörtökön megkezdődött, részletekbe menő vizsgálatsorozat, amelyet a mátraderecskei szén-dioxidos szárazfürdőnek az emberi szer­vezetre tett gyógyító hatását ku­tatja. Május 29-én tartja soron követ­kező testületi ülését Recsk ön- kormányzata. A hétfő délutáni tanácskozáson várhatóan több, izgalmasnak ígérkező napirendi pontban is döntenek majd a te­lepülés képviselői. A szervezeti és működési szabályzat módosítása és kü­lönböző ügyrendi kérdések mel­lett - ezúttal már második for­dulóban - vitatják meg a falu önkormányzatának élén állók a helyi iparűzési adó bevezetésé­ről szóló rendelet tervezetét. közkedvelt játékok szerepel­nek. így a gyermeknapi aján­dékműsor mellett lehetőség nyílik számos apró ajándék, díj elnyerésére. Ha az időjárás en­gedi, a Palóc-udvar kapuja is kitárulhat majd a gyermekek előtt. Ez évben Pétervására ismét benevezett a „Kihívás napja" országos versenybe. Május 31- én a tömegsport, a mozgás lesz a főszereplő a település életé­ben. Reggel hat órakor a városi televízió hívja reggeli tornára a mozogni vágyókat, majd ezt követően hét órától a Szabad­ság térre várják reggeli koco­gásra a polgárokat. Nyolctól már több helyszínen is sporto­lási lehetőség nyílik: lesz ke­rékpáros ügyességi versenyzés, túra, a tornacsarnokban külön­féle labdajátékok, vetélkedők, de a szabadtéri teniszpályát is „kisajátíthatják” e nemes sport hívei. Délután a sportpályán az óvodások tartanak bemutatót, majd szüleikkel közösen végzik megszokott tomagyakorlatai- kat. Szintén a sportpályán ne­gyedórás kispályás futballmér­kőzéseket játszanak a várha­tóan szép számmal nevező „al­kalmi csapatok”. Este pedig már a Kakas fo­gadó várja szabadtéri zenés rendezvénnyel a szórakozni vágyókat. (suha) Az elsősorban keringési problémákra javallott gáz jóté­kony „munkájának” bizonyí­tása céljából két hónap alatt hatx’an önkéntes beteget kúrál­nak majd a mofettában - termé­szetesen szigorú orvosi fel­ügyelet mellett. Szintén szélesebb tömegek érdeklődésére tarthat számot a földrendező bizottság elnöké­nek, Gál Istvánnak tervezett be­számolója is. Ennek lényege a települést érintő földalap-kije­lölések, Hl. a kárpótlás menete lesz. Minderre azért kerülhet sor, mert a jelek szerint - az immár több esztendőn keresztül elhúzódó tortúra után - sikerült e kérdésben is megegyezésre jutnia a recski kárpótoltak ér­dekeit képviselő bizottságnak és a szajlai Búzakalász Tsznek. Gyógyít-e a derecskéi mofetta? Kardinális kérdések Recsken Rendeződnek-e a földalapok, vajon lesz-e iparűzési adó? Milliárdos beruházások nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Vannak ugyanakkor olyan beruházások, amelyeket vál­lalkozóknak kellene vállal­niuk. Ide sorolom a mátrabal­lai ásványvízre alapozható pa­lackozót, vagy a sasvári csevi- cét. Bükkszéken például az önkormányzat és a helybéliek összefogásával már régen megvalósítható lett volna a strand egy részének fedett für­dővé átalakítása, ami által akár az egész éves nyitva tartást is biztosíthatnák. Az ugyanitt ta­lálható Salvus-vizet sem Pes­ten kéne palackozni, főleg, ha munkanélküliségről beszélünk a térségben... Épüljön itt egy modem palackozó. Természe­tesen azt nem állítom, hogy az önkormányzatok képesek a szükséges anyagi hátteret „ki­szorítani”, nekik inkább a ko­ordinálásban kell szerepet vál­lalniuk.- Úgy tudom, Önök különö­sen nagy hangsúlyt fektetnek a természetes környezetvéde­lemre is.- Ez a kérdés is érinti az egész térséget. Ez idáig még nem készült egyetlen hatásta­nulmány sem, amelyik azt fe­szegetné, hogy az idegenforga­lomnak, vagy inkább a bányá­szatnak kellene elsőbbséget élveznie. Végül is mi fejleszti a településeket? A bányászat, vagy a hosszú távon kiszámít­ható, a környezetet nem szennyező turizmus? De to­vábbmegyek: senki sem vizs­gálta, hogy kell-e oda egyálta­lán a bányászat, szabad-e ott ásványkitermeléssel foglal­kozni. Tényeket viszont tudok: az ércbánya tárnáit úgy tartják szárazon, hogy havonta 20 millió forintért kiszivattyúzzák onnan a kincset érő vizet. Ne feledjük, Hévíz ugyanezen okok miatt került a katasztrófa szélére ’88-ban! Ott azonban sikerült ezt a helyieknek meg­akadályozniuk. Itt az az ag­gasztó, hogy senki sem vizs­gálta meg, hogy a bányászat­nak milyen hatása lesz a tér­ségre. Jelenleg egyetlen érvvel mindenkit levesz a bányász- lobby a lábáról: nevezetesen, hogy azonnal munkahelyeket teremt.-Sokak szerint ugyancsak nagy gátja lehet a mátrai ide­genforgalom felfejlődésének nyugati határaink távolsága, az infrastruktúra hiánya. Így viszont aligha remélhető, hogy a fizetőképes külföldi állandó vendég lesz e régióban is.-Tény: e téren jelentős előnyre tett szert a Dunántúl. Azonban a távolság egyáltalán nem jelentős. Rövidesen elju­tunk oda, hogy ha valaki Bécsben beül a kocsijába, öt óra múlva Gyöngyösön lesz. Az is lényeges, hogy a mi ven­dégeink nem az utcáról esnek be, hanem a határozott piacpo­litikával megcélzott, gyó­gyulni vágyó idegen, aki ép­pen ezért oda fog érni. Ehhez azonban kemény piaci mun­kára és a személyi feltételek megteremtésére van szükség. Oktatási, képzési programok kellenek, hogy a térség lakos­sága felkészülhessen a turiz­mus fogadására. Markáns ar­culatot kell kialakítani, hogy a Palóc Termálvölgy a XXI. században új kínálati elem le­hessen. Mindez pedig akár már 15 év alatt realizálódhatna. Kühne Gábor A nemzeti örökség része: a siroki vár Látogatható, de felújításra vár Egykoron büszkén trónolt a si- roki hegytetőn, mára megkopott a tekintélye: a falu fölé maga­sodó vár egy része életveszé­lyessé vált. Megmentésére - mint azt Lakatos István, a tele­pülés polgármestere megemlíti - már korábban összefogtak a helybeliek, tudván: ez a legfon­tosabb idegenforgalmi vonz­ereje a községnek. Akkoriban - a ’90-es évek elején - hozták létre a Siroki Vár Alapítványt, amelynek számláján szerény összegű támogatás gyűlt össze. Ebből a pénzből futotta aztán olyan apró fejlesztésekre, ame­lyek elsősorban a látogatók ké­nyelmét szolgálták. Elsősorban rendbe tették a várrom környe­zetét, pihenőhelyeket, esőbeál­lókat építettek a falak tövébe, s az egyik tágasabb részen kiala­kítottak egy praktikus szalon­nasütőhelyet is. A nemzeti örökségként nyil­vántartott várat időközben sta­tikai szempontból megvizsgál­ták az Országos Műemléki Fel­ügyelőség szakemberei, akik megállapították: ha nem tesz­nek ellene, az építmény romba dől. Elsősorban a még meglévő boltívek, ablakok, bástyarészek vannak rossz állapotban. A vár nágyobbik része ennek ellenére ma is látogatható, ám minde­nütt óvatosságra intik az érdek­lődőket. Az igazi megoldás azonban az lenne, ha az alapítványon túl országos szinten is hozzájárul­nának a felújításhoz, amelynek a tervei már elkészültek. A megvalósításához azonban több millió forintra lenne szükség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom