Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-24 / 95. szám
1995. április 24., hétfő Tudomány Es Világa 7. oldal S > í? se s « rs ca se Um . X <+) s so > n» _J SIS6Z) A reformkor legjelentősebb vízimérnöke, a Duna- és a Tisza-szabályozás tervezője volt a kétszáz éve született Vásárhelyi Pál. A hazai térképészet és a folyamszabályozás kiemelkedő egyénisége lelkesen támogatta Széchenyi István reformtörekvéseit. A legjelentősebb müve a már említett Tisza-szabályozás tervé volt. Ennek lényege, hogy az árhullám meggyorsítására a kanyarulatok átvágásával a folyó hosszát megrövidítsék. Bár ezt sokan vitatták, később - halála után - mégis az ő elgondolásai alapján valósult meg. A vízivilág élenjáró tudósa volt Vásárhelyi Pál az erdélyi Sze- pesolasziban született 1795. március 25-én. Apja evangélikus kántortanítóként tevékenykedett. A fiatalembert kilencéves koráig ő tanította. 1804-ben a család Miskolcra költözött, ahol Vásárhelyi Pál a református gimnáziumba járt. Ezt követően Eperjesre ment, és elvégezte a főgimnáziumot, illetve két évig bölcsészeti tanulmányokat is folytatott. 1814-ben Borsod vármegye mérnöke mellett vállalt gyakornoki állást, majd Pestre került, és ott az Ins ti tut um Geometricumon 1816-ban minden tárgyból jeles képesítéssel mérnöki oklevelet szerzett. 1817-ben és 1818-ban Zemplén és Veszprém vármegyékben úrbéri és erdőméréseket végzett. Azután Nagyváradra nevezték ki napidíjas mérnöknek, ahol a Tisza, a Körös és a Berettyó vízrajzi felmérésében vett részt. Vásárhelyit csak később - 1826-ban - helyezték át a dunai térképezéshez. Abban az időben jelentek meg az első műszaki tanulmányai latin nyelven. A legelső a háromszögelés elméletével és számításaival foglalkozott. A második a háromszögelésnek mérőasztallal lehetséges elvégzését tárgyalta. Említett dolgozataival szerzett érdemei alapján a Helytartótanács 1829-ben az egész dunai mappáció vezetésével bízta meg. Amikor ezt átvette, a helyszínrajzi felmérés Pozsonytól Pétervárig csaknem egészen készen volt már, és a mérések eredményét 1:3600 méretarányban térképre rajzolták. Széchenyi István 1830-ban bárkán Pesttől lefelé végigutazta a Dunát a Fekete-tengerig, és közben megismerte Vásárhelyi munkáit is. A tudós mérnököt József nádor közbenjárásával segítette ahhoz, hogy a dunai mappáció a Traján-hí- dig elkészülhessen. Attól kezdve Széchenyi nagyarányú reformtevékenységének Vásárhelyi lett a legfőbb műszaki tanácsadója. Időközben, 1830- 1833 között elkészült az egész Duna helyszínrajzi felmérése az osztrák határtól a Traján-hí- dig a szintezésekkel, az egyéb vízrajzi mérésekkel és a keresztszelvényekkel együtt. Ebben a munkában Vásárhelyi első és legtevékenyebb munkatársa Hieronymi Ottó Ferenc mérnök volt, aki később, 1835-ben a dunai mappáció vezetője lett, és azt Vásárhelyi elgondolása szerint be is fejezte. Széchenyi a bécsi haditanácsnál kijárta, hogy a határőrvidék katonai szervezetei is Vásárhelyi segítségére legyenek az Al-Dunán. Gyakran tanácskoztak, és végül tanulmányútra mentek Angliába, hogy milyen gépeket, felszerelést, kotrókat, robbantóeszközöket, hajókat szerezzenek be a Vaskapu szabályozására. Vgfárhelyi a Duna zuhatagos szakaszán a vízi közlekedés érdekében hajózsilipet szeretett volna építeni. A tanulmányúton azonban meggyőződtek, hogy még Angliában sem lehet olyan nagy teljesítményű gépeket, kotrókat beszerezni, amelyekkel a munkát megvalósíthatták volna. így aztán megelégedtek azzal, hogy a legkellemetlenebb sziklaakadá- lyokat lőporral kirobbantják a hajóútból. Minthogy akkor még a dunai hajózást főleg a partról vontatott hajókkal valósították meg, Vásárhelyi a Duna bal partján, Ó-Moldova és Orsóvá között vontatómat épített. Ez a Széchenyi-út néven ismeretes al-dunai út, amelynek nagy részét a Kazán-szorosban sziklába kellett bevágni. A Duna-gőzhajózási Társaság fennállásának első 3-4 évVásárhelyi Pál a reformkor legnagyobb mérnöke volt tizedében még leginkább személyforgalmat bonyolított le. Az árukat a partról vontatott hajókkal szállították. Ezek lefelé a Duna közepén ereszkedtek. Nagy szükség volt azonban a Széchenyi-útra még később is, amikor már a gőzhajózás általánosabbá vált. Kisvíz idején a hajók nem tudtak átmenni a zuhatagos szakaszon a sziklák között. Olyenkor a forgalmat gyakran partra történt rakodással úgy bonyolították le, hogy az árut a Széchenyi-úton kocsikon szállították. A Duna-gőzha- józási Társaság még fél évszázad múltán is a személyszállítás gyors lebonyolítására - kisvíz idején - kocsikat tartott készenlétben. A Széchenyi-út 1837-ben elkészült, és Vásárhelyit az Országos Építési Igazgatóság első hajózási mérnökének nevezte ki. Ebben a beosztásában az ország különböző helyein a vízi építkezéseket irányította. Előtte két évvel a Magyar Tudományos mAkadémia levelező tagjává választotta. Attól kezdve a tudósszervezetnek is dolgozott, részben különböző tanulmányok bírálásával, illetve pályakérdések kitűzésével. „A budapesti állóhíd tárgyában” címmel Vásárhelyi tanulmányt írt, amellyel a Lánchíd megvalósítását szolgálta. Akkoriban készült el teljesen a dunai mappáció is. Ennek alapján az árvizek elhárítása és a hajózás érdekében szabályozási tervet dolgoztak ki. Ez a Duna szétágazó szakaszain - tehát Dunaföldvár fölött - a mellékágak elzárásával, a kanyargós szakaszokon pedig a kanyarulatok átmetszésével igyekezett a szabályozást megoldani. Ezzel kapcsolatban a Duna kisvíz- szintjét is megállapították. A múlt század második felében elhelyezett vízmérce dunai „0” pontját erre a dunai mappádéval kapcsolatban megállapított szintre helyezték. Ezt Vásárhelyi-féle kisvíznek nevezték el. 1838-ban az Akadémia Vásárhelyit rendes tagjául választotta. Székfoglaló értekezését A Berettyó vizének hajózhatóvá tételéről a Bega vizének példájára címen 1840-ben tartotta meg. 1839-től egyébként a Lánchíd építésének ügyeivel foglalkozott. Közben megszerkesztette Magyarország esetmérési térképét. Ezen feltüntette folyóink és az akkor már meglevő csatornáink legkisebb vízállásainak megfelelő magasságokat, a folyók és csatornák partjainak magasságát. Ezeken kívül feltüntette az abban az időben tervezett vagy egyáltalában szóba került csatornáink mentén ismeretessé vált terepmagasságokat. Ez a térkép adatgazdagságával, pontos és áttekinthető rajzával hosszú ideig páratlan volt. Mindössze három példány készült belőle. Vásárhelyi egyet az Országos Építési Igazgatóság használatára, egyet a nádornak, illetve egyet Széchenyinek adott. A legnagyobb munkája a Tisza-szabályozás, illetve a Ti- sza-völgy ármentesítési tervének elkészítése volt. Az 1830-as árvíz hatására már Lányi Sámuel vezetése alatt megkezdték a Tisza térképezését. Ez a munka 1833-42 között el is készült. Az 1845. évi újabb árvíz miatt a nádor a Tisza szabályozási terveinek elkészítését rendelte el. Ennek a lényege az volt, hogy a Tisza medrét 114 átvágással megrövidíti, hogy a folyó jobban bevágódjon, és az árvíz hamarabb levonuljon. Vásárhelyi tehát a Tiszát valóban szabályozni akarta. Széchenyi közbenjárására 1846-ban Károlyi György gróf Híres emlékbeszéd az alakuló közgyűlésen Vásárhelyi Pálnak a Dunáról és a Tiszáról készített felvételei valódi kincsek voltak, amelyek a külföldi szakértők csodálatát is felkeltették. Azokhoz hasonló, alapos és megbízható felvétel akkor még sehol másutt a világon nem akadt. Herrich Károly, a Magyar Mérnök Egyesület 1867. május 21-én tartott alakuló közgyűlésén Vásárhelyi Pálról emlékbeszédet tartott. Ez még abban az évben megjelent az egyesület közlönyében. A szerző a következőket idézte: „Midőn hivatalos állásomnál fogva az 1853-iki árvizek az akkori miniszteri biztossal, Mitis Ferdinánddal érintkezésbe hoztak, s előtte a tiszai adatokat fel kellett tárnom, ő merengve nézte ezek halmazát, és mintegy fehnszó- val ezeket mondotta: „én azt gondoltam, hogy csak Duna van ily részletesen felvéve, s íme, a Tisza is ily gazdag!” Ezután hozzám fordulva, egész felindulással kiáltott fel: „Én nem érterh a magyarokat, ha nekünk ily gyűjteményünk, ily adatok halmaza lenne csak egy patakról is, nem volna Európának egy zuga sem, hol dicsőségünket nem hangoztatnánk és kincsünket érvényre hozni ne törekednénk, ti pedig hallgattok...!" elnökletével megalakult a 77- sza-völgyi Társulat, amely igazgató főmérnökévé Vásárhelyit nevezte ki. A társulat 1846. április 8-i gyűlésén, a Károlyi-palotában a Tisza-szabályo- zási tervek megvitatása közben szívszélhűdés érte, és 51 éves korában váratlanul meghalt. Vásárhelyi Pált tartjuk a legnagyobb magyar reformkori mérnöknek, aki már nem volt polihisztor. írt ugyan geodéziai, építészeti, sőt hídépítészeti műveket is, ezek mellett tanulmányai azonban a vízépítéssel kapcsolatosak. A sebesség fokozatáról, folyóvizeknél, felvilágosítva egy, a Dunán mért' keresztmetszés, 5 abban talált sebességek által című 1845-ben megjelent tanulmányában a hidraulikáról írt, és ezzel a tudományában jelentős előrelépést tett. Szintezései, amelyeket személyesen irányított, az 1900-as évig a folyamszabályozási és árvédelmi tervek készítésének kizárólagos alapjaként szolgáltak. Méltán nevezzük a magassági alappontok adatait Vásárhelyi-féle kottáknak, a dunai mappáció és a Tisza-szabályozás rajzait pedig a róla elnevezett térképeknek. Valamennyi munkájára a részletesség, az alaposság és a pontosság volt jellemző. Tervei, elgondolásai ezért mindig reálisak maradtak. Mentusz Károly Becses szakmai emlék ez a térkép 1846- ból, amelyet Vásárhelyi Pál készített a Dunáról és a Tiszáról Vásárhelyi Pál volt az első mérnök a világon, aki a térképezésnél a tengerszint feletti magasságot megalkotta. Az ösz- szes magassági adatot az Adriai-tenger szintjére számította át. 1846-ban - nem sokkal halála után - a térképvázlatait felhasználva, az örökébe lépett Varga János megrendelésére készült az a mappa, amely a felmért hazai vizeinknél a szintet az Adriai-tenger tükrére vonatkoztatta. Mindez az egyetlen máig fennmaradt dokumentum a tengerszint feletti magasság születéséről, amely Vásárhelyit dicséri. A mappát Nagy István, a nagy alkotó egyik legkiválóbb mérnöke rajzolta. Gyöngybetűkkel írta fel címét: „Esetmérési Térképe Magyar-országnak az eddig Őcsászári Királyi Fennsége Ország Nádorának, Helytartótanácsának rendeletéi folytában, a Magyar Királyi Építési Főigazgatóság eszközölt mérések után az Ádriai tenger víztükrére alkalmazva összeállította Vásárhelyi Pál sk. által." NOKIA 7Z0: 96 Uras MŰSZAKBAN DOLGOZIK A Westei most olyan mobiltelefont kínál Önnek, amely egyetlen feltöltéssel akár négy napig is készenlétben áll. Ez az új Nokia 720-as - a legkitartóbb mobiltelefon. Azoknak ajánljuk, akik hosszabb ideig nem kerülnek konnektorközeibe, vagy egyszerűen nincs kedvük úton-útfélen feltölteni a készüléküket. A legközelebbi Westei irodában Ön is kipróbálhatja a Nokia 720-ast, és személyesen is meggyőződhet arról, hogy ez a telefon egyedülállóan hosszú ideig állja a sarat. Hiszen 96 órás műszakban dolgozik. KUPON Mozgásban az üzlet Információ: Westei Telemarketing 265-8023, (06 60) 327-087 WESTEL IRODA; MISKOLC. 3530 SZÉCHENYI U. 70., TEL: (06 46) 411-550, RÁDIÓTELEFON: (06 60| 351-000 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT HERFEKT SZABOLCS TEL: (06-60) 327-518. SZIGETI LÁSZLÓ TEL (06 60) 351-011 KECSKÉS BÉLA TEL: (06 60)351-015 WESTEL FORGALMAZÓK; • GYÖNGYÖS. APEX KÉT., 3200 FŐ TÉR 10.. TEL: (06 37) 11665, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-678 • EGER. MONTE CARLO GAMES. 3300 KATONA ISTVÁN TÉR 5., TEL: (06 36) 312-733, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 352-300 Ha ezzel a kuponnal a Westei bármelyik irodájában Nokia 720-as készüléket vásárol, egy pólót és 3 hónapos ÜNogposMífimést | kap ajándékba! NEV~ Cím. Érvényes: 1995 má|us 31-ig HMh
