Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-30 / 25. szám
2. oldal VILÁGTÜKÖR 1995. január 30., hétfő Moszkva büntetne Az orosz csapatok szombaton ismét lőtték Groznij azon részeit, amelyeket a csecsen lázadók ellenőriznek. Az Interfax jelentése szerint a város központjától két kilométerre fekvő Minutka teret erős tűz alá vették az orosz katonák. Eközben az orosz légierő bombázta a kaukázusi köztársaság déli részén fekvő hegyeket, ahol a csecsen ellenállók összevonták erőiket. Áz NTV orosz televízió beszámolója szerint a moszkvai igazságszolgáltatás elfogatóparancsot készít elő az elszakadásért harcoló terület elnöke, Dzsohar Dudajev ellen. Az Interfax beszámolója szerint az orosz tüzérség újra lőtte Cser- norecsijét, Groznij egyetlen olyan elővárosát; amelynek még van összeköttése az ország többi részeivel. Az orosz katonák a Zunsa-folyónál állnak, és az átkelésre készülnek. A Reuter szerint az oroszok el akarják vágni a lázadók utánpótlási útvonalait. A csecsen fegyveresek azonban még nem adták fel a fővárost. Zelimhan Jandarbi- jev csecsen alelnök az Interfax- hak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy „az orosz hadsereg csak Groznij egyharmadát ellenőrzi”. Az alelnök szerint a csecsének az elmúlt három napban visszaverték az oroszok támadásait az ország északkeleti és délnyugati részén. - Fegyvereseink nem vonulnak vissza a déli, hegyvidéki területekre - hangsúlyozta Jandarbi- jev. Alekszej Iljusenko orosz főállamügyész péntek este az NTV-nek úgy nyilatkozott: hamarosan minden Csecsenföl- dön harcoló orosz katona parancsba kapja, hogy Dudajevet és híveit hivatalos vádememlés alapján tartóztassa le. A szovjet légierő egykori tábornoka elleni vádpontok jegyzékét most készítik elő. Borisz Jelcin orosz elnök ún. csecsenföldi békítő bizottságot hívott életre - jelentette az ITAR-TASZSZ. A grémium feladata, hogy elősegítse az alkotmányos rend helyreállítását Csecsenföldön. Jelcin rendeletében felhívta a törvényhozást és az orosz hatóságokat, hogy működjenek együtt a bizottsággal a válság békés rendezése érdekében. A bizottság összetétele egyelőre nem ismert. A Csecsenföldön lévő orosz katonai hatóságok új korlátozó intézkedéseket vezettek be a kaukázusi köztársaságba utazó újságírókkal szemben - adta hírül a Reuter. A brit hírügynökség egyik fotósát - Petras Malukast -, aki Ingusföldről akart eljutni Groznijba, egy katonai ellenőrző pontról visszafordították az orosz katonák. Az orosz tiszt a mozdoki katonai főhadiszállás engedélyét kérte az újságírótól, mondván: a Moszkvában kiadott meghatalmazás már nem érvényes. A viharos esőzések következtében kilépett a medréből a Rajna, és elárasztotta Koblenz Utcáit , FOTÓ: FEB-REUTERS Koblenzben csónakokon közlekedtek Újabb hatalmas területeket öntöttek el a tovább áradó folyók pénteken Németország nyugati és déli tartományaiban. Koblenz városának már mintegy ötödé víz alatt van, Kölnben is az óváros egyre nagyobb területét önti el az ár. A péntekre virradóra lehullott újabb nagy mennyiségű csapadék és a folytatódó erőteljes hóolvadás nyomán tovább emelkedett a Rajna, a Mosel, a Majna, a Duna és a Fulda vízszintje. A Mosel és a Rajna találkozásánál fekvő Koblenz utcáinak mintegy ötödét már elöntötte a víz és az emberek csónakokon közlekedtek, a lakók többsége ugyanis nem volt hajlandó elhagyni lakását. Bonnban is több tucat utca került víz alá. A Rajna partján fekvő parlament irodaházából már több képviselőt ki kellett költöztetni, és a Bundestag több kiszolgáló hivatalának is el kellett hagynia a helyét. Kölnnél szombatra várják a Rajna újabb árhullámát, amely biztosan teljesen elönti a történelmi óvárost. Az árvízvédelmi szakemberek a károk csökkentése érdekében homokzsákokkal, az ajtók és ablakok beszögelésével próbálják csökkenteni a várható súlyos károkat. A Rajnán legutóbb 1993 karácsonyán vonult le ekkora árhullám. A meteorológusok szerint vasárnapra újabb esőzéseket várha- tak. A Bundeswehr több száz katonája is közreműködik a mentési munkálatokban és péntektől a legmodernebb elektronikus berendezésekkel felszerelt Tornado típusú katonai felderítő repülőgépek is segítenek a szakembereknek. Naponta három alkalommal fényképezik le a természeti katasztrófa által sújtott területeket. Letöltötte négy hónapos büntetését: Seseljt szombaton szabadon engedték Négy hónapos börtönbüntetésének letöltése után szombaton szabadlábra helyezték Vojislav Seseljt, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökét. A szélsőséges politikust azért ítélték el, mert több alkalommal is megzavarta a jugoszláv parlament munkáját, s múlt szeptemberben jókora botrányt keltve leköpte Rado- man Bozovicsot, a szövetségi parlament elnökét. A pártelnököt több száz híve várta a belgrádi központi börtön épülete előtt, s Seselj és a radikális párt aktivistái együtt indultak el a kiszabadulás alkalmából rendezett sajtótájékoztatóra. A pártvezér az újságíróknak kijelentette: az egyenjogúság elvének tiszteletben tartásával kész együttműködni a többi ellenzéki párttal a szerb demokrácia helyreállításában. „Seselj kész arra, hogy ismét átvegye az SRS vezetését, s körbe utazza Szerbiát” - jelentette ki Tomislav Nikolic, a párt alelnöke. A pártvezér börtönbüntetésének idejére ő vette át a radikális szervezet irányítását. Seseljnek az eredeti ítélet szerint csak egy hónapot kellett volna a börtönben töltenie, azonban az egyik belgrádi bíróság a pártvezér egyik korábbi rendzavarása miatt kapott felfüggesztett büntetését letöltendőre változtatta át. A radikális párt vezetői szerint Seselj bezáratása mögött Slobodan Milosevic szerb elnök áll. Az imsert politikus ezzel kívánta csökkenti a radikális vezér politikai befolyását. Az is tény, hogy Seselj távolléte alatt szakadás következett be a radikálisok soraiban. Egy nappal a pártvezér szabadon bocsátása előtt a párt több parlamenti képviselője létrehozta a Nikola Pasic Szerb Radikális Pártot. Göncz Árpád Davosban Magyarország eljutott a modernizáció küszöbére A világgazdaság fejlődése útel- agázáshoz érkezett. Nyugat- Európáé is, s vele együtt, egyidejűleg, a jólét más szintjén, a közép—európai fejlődésé is. Hogy merre tartsunk, közösen kell eldöntenünk. De mindenképpen el kell döntenünk. A mi számunkra a soron következő feladat az átalakulás befejezése és a modernizáció folyamatának megindítása. Ehhez kérjük, nem csak a magunk, hanem a régió és az EU érdekében az EU támogatását” - jelentette ki szombaton Davosban Göncz Árpád köztársasági elnök, aki a hagyományos világgazdasági fórumon mások társaságában az EU-bővítés kérdését átvilágító pódiumvitán vett részt. Az államfő, aki pénteken este érkezett a világhírű üdülőhelyre, s rögtön találkozott az EBESZ-trojkatag Svájc külügyminiszterével, Flavio Cotti- val, szombaton megbeszélést folytatott Willy Claesszal, a NATO főtitkárával, Roman Herzoggal, Németország elnökével, a magyar származású Alexandre Lámfalussyval, az Európai Pénzügyi Intézet, a majdani közös európai bank előfutárának vezetőjével, találkozott Soros Györggyel, a szintén magyar származású amerikai üzletemberrel. Az MTI-nek tájékozott forrás megerősítette, hogy a Göncz-Claes munkareggeli szellemi étlapján a NATO-bő- vítés, a békepartneri program, Magyarország és szomszédainak viszonya, valamint Oroszország szerepelt. A magyar államfő leszögezte, hogy Magyarország számára nem kérdéses a NATO-val való együttműködés, kifejtette, hogy a NATO-hoz való közeledést konjunkturális tényezőknek nem szabad befolyásolniuk, az az eredeti terveknek megfelelően haladjon előre, s felvetette: mivel az együttműködés egyik akadálya nyelvi-kommunikációs jellegű, létesüljön modem nyelvi központ Magyarországon. Claes a gondolatot érdekesnek találta, s további kimunkálást javasolt. A Göncz-Herzog megbeszélésen - hat hónapon belül a másodikon - a magyar államfő örvendetesnek minősítette a magyarországi német beruházások mértékének emelkedő tendenciáját, kívánatosnak a német részvételt a privatizáció gyorsításában és a modernizációs folyamatban, a magát „Közép- Európa ügyvédjének” tartó Németország súlyának és befolyásának megfelelő német jelenlétet Magyarországon. Budapest ugyancsak érdekelt abban, hogy a svájci gazdaság, ezen belül is a bankszektor érdeklődése ne lankadjon Magyarország iránt, s abban is, hogy szorosabb legyen az együttműködés igazságügyi területen, a bűnözés elleni küzdelemben - hangzott el a Göncz- Cotti találkozóról, amelyen Csecsenföld is szóba került. Göncz Árpád a szombati pódiumvitát bevezető előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország eljutott a modernizáció küszöbére, most már nem csak az átalakulás folyamatossága, hanem a modernizáció feltételeinek megteremtése is elsődleges gazdaságpolitikai céljává lett. 1994-ben a beruházások, változatlan áron számítva, legalább húsz százalékkal emelkedtek, a GDP emelkedése - az éppen hogy lábadozni kezdő mezőgazdaság visszahúzó hatása ellenére - megütötte az európai átlagot: 3,5-^4 százalék körül volt - közölte. „Ami Magyarország költségvetési hiányát illeti, az IMF (a Nemzetközi Valuta Alap) által megkívánt csökkentés, mely a GDP két százaléka, összegében 1,5 milliárd dollár, egyenlő azzal a veszteséggel, amelyet Magyarország a Jugoszláviával kapcsolatos szankciók betartása következtében szenvedett el. Ha szabad megjegyeznem, ezt némi túlzás túlfogyasztásnak tekinteni, hisz ez a a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségek betartásának közvetlen következménye” - mutatott rá a magyar államfő. A pódiumvitát vezető Thomas Klestil, osztrák államfő egyebek között hangsúlyozta, hogy Maastricht még bonyolultabbá tette az Európai Unió bővítését, mivel a tagjelölteknek egy önmagát is megreformáló EU követelményeinek kell eleget tenniük. Az egyes elemzők által, távol-keleti mintára „Európa gazdasági tigrisének,, tekintett Lengyelország miniszterelnökhelyettese, Grzegorz Kolodko - aki a da- vosi szereplését utolsó pillanatban lemondó varsói kormányfőt, Waldemar Pawlakot helyettesítette - egyebek között a lengyel zloty konvertibilitásának közeli lehetőségéről beszélt, a tavalyi lengyel GDP- növekményt 5,3 százalékban adta meg, s gyorsuló növekedési ütemről számolt be. Vaclav Klaus cseh miniszterelnökben megfigyelők szerint egyfajta „norvég szindróma” munkált, amikor kiállt az európai egység és sokféleség EU-n belüli egyensúlyának megtartása mellett, s az EU-felvételért hivatalosan még nem folyamodó Csehország nevében óvott a központosítási törekvésektől. Huszonhárom katona halt meg Emilio Cardenas, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke az utolsó pillanatban lemondta a New York-i helyi idő szerint szombat estére meghirdetett rendkívüli BT-ülést, a perui-ecuadori határkonfliktus ügyében. A kérdésben más diplomáciai csatornákat vesznek igénybe, és Cardenas vasárnap újra tájékozódik a helyzetről - közölte a világszervezet sajtó- szolgálata. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár súlyos aggodalmát hangoztatta a konfliktus miatt, és felajánlotta az ENSZ támogatását a megoldáshoz. Diplomáciai körökben úgy hírlik, hogy a BT összehívása előtt a perui-ecuadori határról szóló, 1942-ben aláírt Riói Jegyzőkönyv négy garantáló állama - Árgentína, Brazília, Chile és az Egyesült Államok - ül össze tanácskozásra. Ezt megelőzően Alberto Fujimori perui elnök kijelentette: sem az Amerikai Államok Szervezetének, sem az ENSZ- nek nem lenne helyes beavatkoznia a konfliktusba. Jobb lenne, ha a garantáló hatalmak közvetítenének a két fél között. Ecuadori adatok szerint a határmenti összecsapásokban eddig legkevesebb 23 katona vesztette életét. Kudarcot vallott Cesar Ga- viria, az Amerikai Államok Szervezete (AASZ) főtitkárának közvetítési kísérlete a peruiecuadori határvitában. Jóllehet a volt kolumbiai elnök Limában három órán át tárgyalt Alberto Fujimori perui államfővel, a vendéglátó Fujimori még a találkozó előtt kétségbe vonta az AÁSZ jogát arra, hogy „beavatkozzon a vitába”. A perui elnök szerint közvetítésre csak az 1942-es Riói Jegyzőkönyvet garantáló országok - az Egyesült Államok, Brazília, Argentína és Chile - vállalkozhatnak. Gaviria ennek ellenére közölte, hogy folytatni kívánja erőfeszítéseit az összetűzés békés rendezése érdekében. Limai megbeszéléseit követően másodszor is találkozott Sixto Durán Ballén ecuadori államfővel - írta a dpa. Tokióban találkoztak - A japán fővárosban találkozott Son Shin do, volt ápolónő és Arthur Titherengton, volt angol hadifogoly. Mindketten ahhoz a csoporthoz csatlakoztak, amelyik kárpótlást sürget a japán kormánytól. fotó: feb-reuters (MTI)
