Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-10 / 265. szám

1994. november 10., csütörtök Választási Fórum 7. oldal Visszapillantás az elmúlt négy esztendőre - megyénk a nemzetközi életben "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra szavazna?" népesség körében a keleti omágreszkn illene u egész «tágba») országos adatok: a teleti országrész adatai: Pártrokonszenvek és -ellenszenvek: az ország keleti felében is erős az MSZP A Szonda Ipsos októberi közvélemény-kutatásából kiderül, hogy - a korábbi hónapokhoz hasonlóan - a legnagyobb rokon- szenv az MSZP iránt nyilvánult meg. A keleti megyékben a na­gyobbik kormánypárt 24%-os támogatottságnak örvend (or­szágosan 27%). Az SZDSZ-t a régió lakosságának 13%-a része­síti előnyben (országosan 14%). Az FKGP-re és a Fideszre sza­vazna 6-6%, ha a következő hétvégén választásokat tartanának (országos viszonylatban is 6-6%-os a támogatottságuk). A KDNP 4% (országosan 4%), az MDF 3% (országosan 4%) szimpátiaszavazatot tudhat magáénak. A külföldi kapcsolatok sorá­ban új színfoltként jelent meg a japán, amelyre Yamagata megyéből kaptunk javaslatot. Japánból - közte ebből a me­gyéből is - évente több ezer turista érkezik Magyaror­szágra egy utazási irodán ke­resztül. Ez a megye vetette fel azt, hogy turistái nemcsak Buda­pestet, hanem - ha ehhez meg­felelő programot kapnak - Eger környékét is szeretnék mintegy másfél napig megis­merni. Az ottani vezetők kez­deményezték azt is, hogy a kapcsolat szélesedjen, és bő­vüljön a megyék közötti egy­üttműködés általános területe­ivel. Felvetették azt is, hogy be­széljük meg és egyeztessük a szeptember közepére tervezett japán megyei küldöttség He­ves megyei látogatását, hogy megyénk mutatkozzon be termékeivel, gazdasági és ke­reskedelmi lehetőségeivel Ja­pánban. Időközben egy kor­mánylátogatás során a szom­szédos Akita megye vezetői is megjelentek, és ők is kérték, hogy náluk is mutatkozzunk be 1995 első felében, mint a szomszédban. A nemzetközi kapcsolatok eddigi általános tapasztalata az, hogy a külföldi megyék - hivatalos, illetve nem hivata­los szervei, illetve lakói - ke­veset tudnak Magyarország­ról, és még kevesebbet Heves megyéről. Törekvéseink kö­zött kell hogy szerepeljen az ország, a megye bemutatása, lehetőségeink megismertetése. Azt várjuk ezektől a kapcsola­toktól, hogy a különböző terü­leten történő együttműködés mellett egyre többen lesznek kíváncsiak Heves megyérem és egyre jobban keresik fel majd akár szervezett, akár magánturizmus keretében. Nagy könnyebbséget jelent a külföldi kapcsolatok kiépíté­sében az, hogy - önként vállalt feladatként - semmilyen kü­lön engedély a közgyűlés jó­váhagyásán túl nem kellett. Ez nem tette bürokratikussá, ne­hézkessé az eljárást, akár he­teken belül el lehetett jutni a közvetlen kapcsolat felvéte­léig. Ugyanakkor az is tapasz­talatunk volt, hogy a külföldi megyék éppen a kapcsolat- rendszerünk kiépítése során jó feltételekkel rendelkeznek. Számos megye ismertetőt, ké­pes prospektusokat, könyve­ket, fotóalbumokat, videoka­zettákat, filmeket stb. tudott rendelkezésünkre bocsátani, melyek mind alkalmasak vol­tak arra, hogy vizuálisan is megjelenítsék megyéjük érté­keit. A megyei önkormányzat, il­letve a különböző megyék kö­zött létrejött, kialakított egy­üttműködésnek, kapcsolatnak a három és fél év alatt általá­nosan levonható tapasztalatai is vannak. Ezek a kapcsolatok tör­vényszerűen magukon viselik Magyarország és az adott or­szág közötti kapcsolat tartal­mát, mélységét, feltételeit és nemzetközi megítélését. Ugyanakkor bizonyos mér­tékben függetleníteni is tudják magukat ettől, a megyei kap­csolatokat nem terhelik az ál­lamközi kapcsolatokban be­következett változások. Sok­kal rugalmasabban, egyértel­műbben tudnak megjelenni a közvetlen kapcsolatrendszer­ben. Éppen ezért ezek az egy­üttműködések tartalmukban folyamatosan gazdagíthatók. A fentiek miatt ha nem is meghatározó, de mindenkép­pen nagy szerepe van a szemé­lyes kapcsolat kiépítésének ezekben az együttműködési keretekben. A személyes megjelenés, a kölcsönösen kialakított szim­pátia döntő lehet a folytatás­ban, az együttműködés mód­jának meghatározásában és szélesítésében. Tapasztaltuk azt is, hogy ki kell alakítani a találkozások rendszerességét, folyamatosságát, mert ha egy-egy lépés kimarad, végte­lenül nehéz azokat pótolni, nagyon nehéz az újrakezdés. Elgondolkodtató az is, hogy több országban a kormányok közvetlenül is érdekeltek a megyei kapcsolatok kialakítá­sában, éppen ezért ezeket anyagilag is segítik, dotálják. Úgy látják, hogy éppen az or­szágok közötti együttműkö­dést segítik sajátos módon tar­talmasán, egyértelműen. Ezért tudnak a külföldi partnerek többször megjelenni az egy­üttműködés keretében, lé- nyegretörőbb javaslatokat, konkrétabb feltételeket szabni. Azt is tapasztaltuk, hogy nemcsak a kiadványokat, ha­nem a külföldi kapcsolatokkal együtt járó utazásokat, ven­dégfogadásokat is különböző összegekkel támogatja az adott ország kormánya. Saj­nos, ezekre a kapcsolatokra a központi költségvetés semmi­lyen hasonló támogatást nem ad. Az egyre dráguló feltétele­ket a megyei közgyűlés bizto­sította. Nem panaszként, csu­pán a tények rögzítéseként említem, hogy az országban erre a célra Heves megye for­dított a legkevesebbet. A külföldi kapcsolatok egy része - mint azt korábban is ír­tam - kifejezetten gazdasági jellegű. Ezekbe a kapcsola­tokba fért bele a nemzetközi vásárokon való Heves megyei bemutatkozások sora (Nürn­berg, Innsbruck, Karlstad). Ezeket a szerepléseket a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumának hatha­tós támogatása nélkül meg­szervezni nem tudtuk volna. Heves megye is tagja a Kárpátok Eurorégió Szövet­ségnek 1993 februárja óta. Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna és hazánk határme­gyéi tagjai. Diplomáciai tár­gyalások eredményeként lép­hetett be a szövetségbe az or­szághatárral nem rendelkező Heves megye is. Meg kell álla­pítani, hogy a szövetség egye­lőre csak formális kérdésekkel foglalkozik, meghatározója munkájának az, hogy a nagy- politika szintjén létesült, ezért így kezelik az együttműködés feltételeit is. Ez is azt mutatja, hogy jóval rugalmasabb, gyor­sabb, hatékonyabb a megyék közötti közvetlen kapcsolaté­pítés. Ezeket a kapcsolatokat a te­lepülések közötti együttmű­ködések kialakítására is fel­használjuk, hiszen a megyei partnerviszonyból alakult ki az osztrák, a német együttmű­ködés Heves megyei és más külföldi megyei települések között. Külön meg kell említeni azokat a nagyköveti szintű lá­togatásokat, melyeknek célja szintén a megye lehetőségei­nek megismertetése, olyan esetleges üzleti partneri kap­csolatok kezdeményezése, melyek a jövőben gazdasági haszonnal zárulhatnak. Ezek a nagyköveti látogatások kor­rektek, bár többnyire inkább ők is gazdaságuk magyaror­szági piaci lehetőségeit kutat­ják, mintsem Heves megyei termékek külföldi piacait aján­lanák fel. Külföldi kapcsolatainkban folyamatosan részt vehettek a közgyűlés tagjai, hogy közvet­lenül megismerhessék, tapasz­talhassák a külföldi megyék fogadókészségét, a tárgyalási feltételeket, a lehetőségeket. Az olykor szerény lehető­ségeink ellenére is minden al­kalommal igyekeztünk, hogy egyenrangú partnerként jelen­jünk meg. Ehhez megfelelő határo­zottságra volt minden esetben szükség, hiszen nem lehet, nem szabad érzékeltetni azt, hogy sok esetben az anyagi feltételek hiánya miatt, vala­mint a megyei hatásköröknek szinte teljes körű visszafej­lesztése következtében a kül­földi megyékkel nem vagyunk egy súlycsoportban. (Folytatjuk) Dr. Jakab István a megyei közgyűlés elnöke A Parlamentbe be nem jutott pártok együttes támogatottsága helyi és országos szinten egy­aránt 5%. Az elmúlt egy hónapban az MDF támogatóinak aránya 2, az MSZP-é 3 százalékkal csök­kent. A Fidesz-hívek aránya nem változott az elmúlt időszak­ban, 2 százalékkal több támoga­tója van viszont a KDNP-nek, az FKGP-nek és az SZDSZ-nek. A Dunától keletre az átla­gosnál kevesebben, az emberek 54%-a állította, hogy leadná szavazatát, ha a következő hét­végén parlamenti választásokat tartanának (országosan ez az arány 59%). E csoport azon tag­jai közül, akik támogatnak va­lamilyen pártot, az MSZP-re 42%-nyian voksolnának (az or­szágban 43%). A biztos szavazók 20%-a állt az SZDSZ mögé (országosan is 20 %). A politikailag aktív népesség 11%-a segítené a hatalomba az FKGP-t (az ország egész terüle­tére vonatkozóan 8%). E csoport 9%-a számára a Fidesz a legelfogadhatóbb poli­tikai erő (országos viszonylat­ban 8%). 7% esküszik a KDNP-re (7% országosan is), 4% szeretné, ha az MDF jutna hatalomra (7% a többi régiót is számítva). A Parlamenten kívüli pártok együttes támogatottsága 8% (6% országos szinten). Ha a pártok megítélésének másik oldalára figyelünk, akkor azt mondhatjuk, hogy a keleti régió lakosságában a legna­gyobb ellenszenvet az FKGP váltotta ki. A megkérdezettek 12%-a nem szavazna semmiképpen sem a kisgazdákra (országosan 14%). Elég sok, 11%-nyi ellenzője akad az MDF-nek is (a többi országrésszel együtt 13%). Az MSZP-ről negatív véle­ményt formál az itteni lakosság 7%-a (az összes megkérdezett tekintetében 9%). A KDNP 4% számára elfogadhatatlan (or­szágos viszonylatban 3%), ugyanilyen arányban kapott „ellenszavazatot” a Fidesz is (országosan 4%). Az SZDSZ-szel szembeni kritikát 2% fogalmazott meg. (2% az egész országot beleszámítva). A Parlamentbe be nem került pártokat együttesen 14% uta­sítja el (szemben az országos 16%-kal). Közülük a MIÉP 5%-kal kapta a legtöbb „antipá- tia-szavazatot” (országosan 8%), a Munkáspárt e tekintet­ben 4 százalékot kapott (orszá­gosan 5%). Az MDF-et az előző hónap­hoz viszonyítva 4 százalékkal kevesebben tartják ellenszen­ves pártnak. Az adatfelvétel időpontja: 1994. október 1-13. Az adatfelvétel módja: sze­mélyes, kérdőíves közvéle­mény-kutatás. Az alapsokaság: minden fel­nőtt állampolgár, aki a Dunától keletre állandó lakóhellyel ren­delkezik. A minta: 1000 fő, akik együt­tesen az ország 18 évesnél idő­sebb lakosságát képviselik, eb­ből 481 fő a keleti országrész lakosságát reprezentálja. Az alapsokaság és a megkér­dezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. (FEB) EGER TOURIST Utazás! IrocJa TOURIST/ BAic*y'Zs- u- *• V-------Tel.: 56/J1L724, 515 249 6 5 EVES AZ EGER TOURIST SzilvCSZTCR A TÁTRÁBAN buszos utazássaI Baráií lÁRSASÁqokNAk, fiATAloklSAk! drc. 29-jAN. 2. 5 NAp 4, 5, 6 ÁqyAS Mosdós szobÁk, fílpANZió, ZENÉS SZilvESZTERi VACSORA 8.700,' Ft/FŐ SzílvESZTER bcLFöldÖN: Miskoi; 'T-\polc\, Bükkszi mIí'Ií k, BudApEST, HAjdúszoboszló. ÁRAk: 5.575,' ' 10.985,- Ft/Fő/4 nap Síelés SzlovÁkiÁbAN: MAqAS' És AIac sosV'Iatra, DonovaIy. FéIpanzíóvaI 1.500' 5.500,'Fí/íő/nap AÍsóAusztría! 15 SÍTEREpÉN kEdvEZMÉNyss sícsEkkel síeUeet. RÉSzIeTES kAEAlÓquS ÍRodÁNkbAN. KoNCERTbuSZ NOV. 12. Bonanza Banzaí jzqyÁR: 990,-. busz 550,' Ft NÉZZEN BE HOZZÁNK.' MATRA TOURIST íflátra CyÖNqyós, Hanísz 1. tér 2. TOURIST, Tc| . j7íj, , ,j65 (15192) to BANK KAMATOZÓ JEGY SPRUVr BETÉTJEGY Lekötési idő Éves bruttó (nap) kamat V.'Vo'j 30 20,0 31-60 20,5 61-90 21,0 91-120 22,5 121-150 23,5 151-180 24,5 181-210 25,5 211-240 28,5 241-270 31,5 Zöld út a sikerhez • 3,6, 9 hónapos futamidő * • fix kamatozású 3 hónapra évi 22% 6 hónapra évi 24% 9 hónapra évi 24,5%-$^kÁrral szemben, tempóelőnyben Moraton (Betkjegy • 3 fen futamidő • elad évra fix kamat: 25% • a 2. és 3. évben változó kamat • lejáratkor kamatos kamat jgg A holnap ü biztonsága ML KAMATEMELÉS! /U wEr a MEZŐBANK RT fiók]alban «S

Next

/
Oldalképek
Tartalom