Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-07 / 236. szám

1994. október 7., péntek Megyei Körkép 3. oldal Vitézkedő gyerkőcök Tegnap délelőtt nyílt meg Egerben a Harmónia Vadászbolt országos hálózatának 15. tagja a Mátyás király út 85. alatt. Mint azt Miskovics György, a hálózat tulajdonosa hangsúlyozta, céljuk, hogy maximálisan kiszolgálják a vadásztársadalmat. Dr. Ringel- hann György, Eger polgármestere köszöntőjében kijelentette: az idegenforgalom, ezen belül a vadászturizmus lehet a megyeszékhely egyik kitörési pontja. (Fotó: Kaposi Tamás) Dobó István és várvédő vitézei a hét végén elfoglalják az egri várat. A Föld-bástyán keresztül kö­télhágcsón felmászva jutnak be az erődítménybe, ügyelve arra, hogy a dobokon a borsószemek el ne mozduljanak. Amikor aztán birtokukba ve­szik a várat, kezdődhet a török­fogás, a tüzeskerék-hajtás, az ellenség nyakon öntése forró vízzel, hogy csak néhányat em­lítsünk a „hős cselekedetek” közül. A küzdelem végén Dobó ka­pitány végvári vitézekké, vagy­is igaz egri polgárokká fogadja a bajvívókat, majd közösen megkoszorúzzák Balassi szob­rát, és megemlékeznek a költő halálának 400. évfordulójáról. Dióhéjban ez a programja az egri várban tizenkettedszer megrendezésre kerülő várjáté­koknak. Szombaton reggel kilenc órakor a Dobó térről indul a gyereksereg az ódon falak meghódítására. Mint ahogy az elmúlt évek­ben, az idén is a hatodik osztá­lyosokat várják a múltidéző próbatételre, akik - csaknem ezren - nemcsak Egerből és környékéről, hanem a távoli megyékből is ideutaznak a nagy „viadalra”. Horgásztavak környékén dézsmálókat keresnek Mikor lesz gáz Heréden és Kökényesen? Képviselői fogadóóra Balázs Mihály, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselője október 10-én, hét­főn 16 és 18 óra között képvise­lői fogadóórát tart a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szak- középiskolában (Eger, Pozso­nyi u. 4—6.). Ezzel egyidejűleg tájékoztatást ad a Lajosváros és környéke önkormányzati igaz­gatás alá tartozó területek fej­lesztéséről és hasznosításáról. Újra „Fut a Heves” Mindenkit futásra invitálnak a „Fut a Heves” őszi futamának rendezői. A rajt október 9-én, vasárnap 10 órakor lesz a He­ves városi sporttelepen. Ne­vezni a helyszínen 9 órától le­het. A futás távja négy és fél ki­lométer, mely a környező utcá­kat érinti. A résztvevők között értékes jutalmakat sorsolnak ki. Az az általános iskola, amely létszámához viszonyítva a leg­több versenyzőt mozgósítja, 5 ezer forint jutalmat kap. Az egri IH-ban Az egri Ifjúsági Ház november­től intenzív oktatási rendszer­ben tervezi beindítani a közép­fokú rendezői tanfolyamot. A kurzusról információkat a hely­színen lehet beszerezni. Új detki lámpák A nyáron korszerűsített detki Árnyas utca jobb világítást kap rövidesen. További lámpákkal pedig az Árpád és a Dobó utcák is fényesebbek lesznek. Adácsiak vendégségben A Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tárd község pedagógusai látogatását viszonozták adácsi társaik csütörtökön. Az óvodai, általános iskolai nevelők ta­pasztalatcseréje idején termé­szetesen tanítási szünet volt Adácson, a gyerekek nagy örömére. A növényvédelemről Bemutatót rendeztek Egerben a PHYHY Növényvédelmi Szak- tanácsadó és Támogató Rend­szer programjának keretében. A résztvevők megismerkedhettek és ugyanakkor segítséget kap­hattak az alkalmazható nö­vényvédő szerek kiválasztásá­hoz és felhasználásához. Szó volt a közegészségügyi veszé­lyességről, a méregható- anyag-tartalomról és a mérge­zésnél alkalmazható elsőse­gélynyújtás tudnivalóiról. Mónosbéli példa Megyénk egyik kis településén, Mónosbélen, egy fiatal hölgy, Árvái Agnes vezetésével Sza­badidős Társaság működik. A kisiskolásokból álló csapat a te­lepülés minden megmozdulá­sán részt vesz, ezzel erősítik a közösségi szellemet. (Folytatás az 1. oldalról) Ma már látható, hogy ez álom marad csupán. A fővállalkozó ugyan minden egyes plusz na­pért 10 ezer forint kötbért fizet majd, ám ez az érintetteket nem vigasztalja. Ők gázt akarnak, és kész. A helybéliek közül töb­ben - nem teljesen szabályosan - már fel is szerelték portáju­kon a berendezéseket, megelő­legezve a bizalmat az építők­nek. Most várakozásra kény­szerülnek. De mi lehet a „csúszás” oka? Az Interépszer a szintén fővá­rosi Pentatervnek adta ki a megbízást - alvállalkozásba - a tervezésre. A dokumentumok azonban két hónapot késtek, mindössze a napokban jutottak el az illetékesekhez. Képviselő­jük, Szelei István szerint azért, mert a benyújtásuknál újabb és újabb engedélyek beszerzésére kötelezték őket, ezenkívül az átadóállomás is csak a közel­múltban kapta meg a működés­hez szükséges papírokat. Ezek híján lehetetlen volt a rajzokat elkészíteni. Az elmúlt héten végre vala­mennyi szükséges irat össze­jött. Girhiny Béla, a Tigáz fő­mérnöke ígéretet tett Tóth Jó­zsefnek, a generálkivitelező ve­zetőjének, hogy amennyiben beadják a szolgalmi jog alá eső területek tulajdonosainak a nyi­latkozatát, két napon belül cé­gük jóváhagyja az elképzelése­ket. Ezt követően a bányakapi­tányság pecsétje is rákerülhet, majd kezdődhet a munka. Ez annál inkább sürgető lenne, mi­vel október 15-e az utolsó idő­pont, amikor - a törvények ér­telmében - még el lehet kez­deni a hasonló feladatokat, és november 15-ig be kell fejezni azokat. Amennyiben tehát a he- rédi önkormányzatnak a lehető legrövidebb időn belül sikerül megegyezni a földtulajdono­sokkal, akár napokon belül fel­düböröghetnének a várva várt munkagépek... A helyi gazdák túlnyomó ré­sze önként és ingyenesen bele­egyezett, hogy területén halad­jon át a Nagykökényes felől ér­kező nagyközép-nyomású ve­zeték. Mindössze kilencen ma­radtak - a patak melletti parcel­lák tulajdonosai akik úgy gondolták, ők ezért a szívessé­gért pénzt kémek, hiszen a ren­delkezések is lehetővé teszik, hogy anyagi követelést nyújt­sanak be. Az érintetteket tanácskozásra- és lehetőség szerinti meg­egyezésre - invitálta Temesvári József polgármester. A tárgya­láson rajtuk kívül jelen volt a tervező és a beruházó cégek képviselője, valamint Rátkai Kálmán műszaki ellenőr és Homor László, a helyi önkor­mányzat pénzügyi bizottságá­nak az elnöke. Eljött Török László nagykökényesi polgár- mester is, aki - egyéb dolga nem lévén - szurkolt, hogy a végkifejlet kedvező legyen. A végeredmény birtokában eljnondható: születhetett volna pozitív megállapodás is. A gaz­dák rendeletekre hivatkozva olyan magas - kétszáz forintos- négyzetméterenkénti díjat kértek, amit a község első em­bere nem ígérhetett meg szá­mukra. (Ez az összeg mintegy százszorosa annak az árnak, amit a tulajdonosok a terület megvásárlásáért fizettek. Más önkormányzatoktól megtudtuk, szinte sehol nem adtak pénzt a szolgalmi jogért, az esetlegesen jelentkezők igénylését a köztár­sasági megbízott hivatalához, illetve ügyvédekhez irányítot­ták.) Mindenesetre - noha a gázvezeték megépítése után is folytathatnák (igaz, különféle szigorításokkal: tűzgyújtási és árasztási tilalom, stb.) további tevékenységüket - a tulajdono­sok nem engedtek. Volt, aki az­zal próbálta nyomatékosítani követelését, hogy a vezeték fe­lett nem műtrágyázhatja a föld­jét, mivel a nitrát robbanásve­szélyes... Az álláspontok tehát nem közeledtek, így a polgármester nem látta értelmét a további al­kudozásnak. Mint mondta, a kérés teljesítése többmilliós ki­adással járna, s ennyi pénz ki­fizetésének nincs realitása. Az ügyben a képviselő-testület dönthet - tette hozzá ám ez további időveszteséggel jár. Homor László szerint aranyko­ronára vetítve teljesíthetők len­nének a jogos igények, ám azo­kat is megilletné az így megál­lapított summa, akik az első szóra rendelkezésre bocsátották területüket. A két falu jelenleg tehát ki­lenc ember beleegyezésére vár, akik amúgy minden mondatuk elé odatették: „dehogy vannak ők a gázépítés ellen”. Csak hát a pénz nekik is pénz. És ebben igazuk van. A kérdés csupán annyi, hogyan tolerálja véle­ményüket a majd háromezer herédi és kökényesi gázraváró, akik - képletesen szólva - már csak kilenc aláírásnyira vannak évtizedes vágyaik megvalósu­lásától? Tari Ottó A heves-alatkai horgásztavak­nál (káli tó, tamamérai tavak stb.) történő sorozatos gépko­csifeltörések és azok kifosztá­sának ügyében folytat eljárást ismeretlen tettesek ellen a He­vesi Rendőrkapitányság bűn­ügyi osztálya. Á rendőrség kéri azokat, akiket 1993. augusztus és 1994 augusztusa között a fent említett helyen sérelem ért, a bűncselekmény pontos helyé­nek és idejének megadásával, a sértett gépjármű típusának és a Tegnap Gyöngyösön a Berze Nagy János Gimnázium és Szakközépiskola, illetve a vá­rosi önkormányzat kulturális és oktatási bizottsága az aradi vértanúk emlékére tudomá­nyos konferenciát tartott. Hajagos József történelem- tanár, a rendezvény szervezője elmondta, hogy az elmúlt évben rendezték meg először a konfe­renciát hagyományteremtő cél­lal, mivel Török Ignác aradi vértanú tábornok a gyöngyösi gimnázium tanulója volt. A tanácskozás előtt az in­tézmény tanulói bensőséges ünnepségen emlékeztek a vér­tanúkra, és virágot helyeztek el Török Ignác dombormüvénél. A tudományos konferencia résztvevőit és előadóit Ko- menczi Bertalan igazgató kö­szöntötte, majd a tanácskozást Keresztes György polgármester nyitotta meg. Elsőként Bona Gábor, a Had­történeti Közlemények főszer­kesztője előadásában az 1849-es megtorlások névtelen és ismert áldozatainak emlékeit idézte fel, majd Katona Tamás történész ismertette a vértanúk perét és a tábornokok megaláz­tatásait. A véletlenül lett vér­tanú, Schweidel József történe­rajta elkövetett rongálási kár megnevezésével, valamint az eltulajdonított tárgyak tételes felsorolásával jelentkezzenek a fenti kapitányságon. A bejelentésekkel Mezei Zsolt rendőr százados, nyo­mozó alosztályvezetőhöz for­duljanak. Ä sértettek jelentkezését személyesen, levélben vagy te­lefonon (36/346-277) várják hétfőtől péntekig 7.30-tól 15.30 óráig. tével Kedves Gyula, a Hadtör­téneti Múzeum munkatársa, míg Dessewffy Arisztid, a sza­badságharc egyik legmegbízha­tóbb egyéniségének példamu­tató bátorságával Hajagos Jó­zsef foglalkozott. Hermann Róbert hadtörté­nész Poeltenberg Ernő honvéd tábornokról, Csikány Tamás, a Zrínyi Miklós Katonai Akadé­mia tanára Psotta Mórról - aki kegyelemből 18 évig volt vas­ban Polyach István egyetemi tanár pedig Leiningen-Wester- burg Károly aradi vértanúról tartott előadást. A gimnázium igazgatója zár­szavában felhívta a figyelmet, hogy nem véletlenül került megrendezésre Gyöngyösön a tudományos konferencia, mert Török Ignácon kívül az 1848-as nagy nemzedékek tagjai közül Bajza József, Bugát Pál, Va- chott Sándor és Vahot Imre is az iskola tanulói voltak. Az in­tézmény több igazgatója, tanára és tanulója részt vett az 1848/49-es szabadságharcban. Fontos a hagyomány megőr­zése, mert ezek az egyéniségek minőséget és példát jelentenek életükkel a mai nemzedék szá­mára. Horváth Mihály Tudományos konferencia az aradi vértanúk emlékére „Füzesabonyi” jelölt Budapest főpolgármesterének A Független Kisgazdapárt dr. Szabó János főtitkárt je­löli Budapest főpolgármeste­rének az önkormányzati vá­lasztáson -jelentette be Tor- gyán József a kisgazdák csü­törtöki sajtótájékoztatóján. Szabó János 53 éves jogász, 20 éven keresztül vezető be­osztásban dolgozott gazdál­kodó szervezeteknél. Válasz­tási jelmondata szerint a fővá­ros valódi gazdája szeretne lenni, aki gondosan kezeli Bu­dapest javait. A főpolgármes­ter-jelölt mindehhez hozzátette azt is, hogy a kisgazdák re­ményteljes tárgyalást folytat­nak egy - konkrétan meg nem nevezett - párttal a választási együttműködésről. Torgyán József Szabó János esélyeit latolgatva rámutatott, hogy a főtitkár a politikailag legtisztább főpolgármester-je­lölt, hiszen ellenfeleivel szem­ben ö „politikailag nem homá­lyosodon el”. A fénykép alapján bizonyára sokan felismerik, hiszen a má­jusi parlamenti választások al­kalmával a füzesabonyi válasz­tókerületben a mandátumszer­zés igényével indult. A szava­zatok nem segítették e célja el­érésében, miként pártja orszá­gos listáján indulva is kevéssel lemaradt a Parlamentbe jutás­tól. Dr. Szabó János politikai karrierje azonban nem szenve­dett törést, az FKGP főtitká­rává választották. A meghatá­rozó személyiségek közé tar­tozik immár pártjában. Ennek bizonysága a főpolgármes­ter-jelöltsége. Tegnap Füzesabonyban megkerestük édesanyját, özv. Szabó Benedeknél, hogy gratu­láljunk a fiát ért megtisztelte­téshez.- A rádióban, a déli hírek­ben hallottam - idézi a friss élményt Margit néni. — Na­gyon örülök neki.- Mikor beszélt vele utol­jára?- Tegnap hívott telefonon, s mondta: meglátogat. Itt hál ná­lam, majd szombaton innen megy gyűlést tartani Debre­cenbe.- Gyakori vendég a szülői házban?- Ha teheti, lejön hozzám, meg a testvéréhez. A bátyja a családjával itt lakik a kertem végében. Bizony, már rég el­került hazulról, nem most volt húszéves. Általános iskolába még itthon járt, majd Egerben, a Dobó-gimnáziumban érett­ségizett, de az egyetemet már Pesten végezte, ott is maradt. Dr. Szabó János Füzes­abonyban nevelkedett, a Dobó-gimnáziumban érett­ségizett, de már tősgyöke­res fővárosinak számít írja csak meg, hogy az én Já­nosom sokat tanult, sok min­denhez ért... Talán még főpolgármester lesz belőle? (budavári) Nem dideregnek a lakótelepiek Az elmúlt évek gyakorlata sze­rint, ha a hőmérő higanyszála 12 fok alá süllyedt, a hőközpon­tokban automatikusan bekap­csolták a rendszert, sokszor még a fűtési szezon előtt. Aztán arra is volt példa, hogy a vén­asszonyok nyara még október 15-e után is kellemes, őszi me­leggel lepett meg bennünket, a radiátorok mégis ontották a me­leget. Ennek most már vége, mondta Karácsony László, az Egri Fűtőművek igazgatója, hi­szen amióta mérés alapján vég­zik az elszámolást, igény sze­rint kapcsolják be és ki a gépe­ket. így történt ez néhány napja is, amikor a hidegfront hirtelen didergéssé tette nappalainkat és éjszakáinkat is. Az Északi-lakótelepen már négy épületben - a gyermekvá­rosban, a nyugdíjasok házában és két iskolában - meleg van, és egymás után érkeznek a kéré­sek az újabb hőközpontok indí­tására. Nyugodt szívvel néznek a tél elé, mondta az igazgató, hiszen a nyári nagy karbantar­tást is sikerrel fejezték be. „Megszabadultak” olyan öreg gőzkazánoktól, amelyek már húsz éve üzemeltek. Mint ismeretes, kísérleti jel­leggel egy kilencemeletes épü­letben olyan módszert vezettek be a közelmúltban, amely lehe­tővé teszi, hogy egyénenként, sőt radiátoronként szabályoz­zák a lakásokban a hőmérsékle­tet. Az eljárás jól vizsgázott, hi­szen nemcsak az energiával, hanem a pénzükkel is takaré­koskodtak az emberek. Ma újabb mérőket helyeznek el a lakótelepen, pontosabban a nyugdíjasok házában, ahol az energiatakarékos beruházás költségeit - csaknem 2 millió forintot - az önkormányzat állta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom