Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-25-26 / 148. szám

1994. június 25-26., szombat - vasárnap Megyei Körkép 3. oldal Kiállítási programok - a polgármesterektől Az ELKO privatizációjának gyötrelmei Nem panaszkodhatnak nyári eseménytelenségre a sarudiak. A hét végén például megkez­dődött az őszi árpa vágása, ma szombaton egész napos, pé- ter-páli aratóünnepség lesz a községben és a Tisza-tó part­ján, majd a jövő hét keddjén, június 28-án délelőtt 9 órától pedig a községházán tanácsko­zásra jönnek össze a tó kör­nyéki települések polgármeste­rei, képviselői. A téma az év október 3-6. között Budapesten, a Sport­csarnokban megrendezésre ke­rülő Nemzetközi Településfej­lesztési Szakkiállítás és kísérő­programjai nevű kiállítás lesz, amelyen szeretnének részt venni a jelentkezők: Poroszló, Tiszanána, Kisköre, Abádsza- lók, Tiszafüred és Sarud. A sportcsamoki galériában „Falvak, városok, régiók” - Közép- és Kelet-Európa tele­pülési önkormányzatainak be­mutatkozására kerül majd sor az említett időpontokban, ahol a Tisza-tó környékén élők is Az Egri Városi Televízió adá­sait rendszeresen figyelemmel kísérők számára korántsem meglepő a cél: már a közeljö­vőben tovább szeretnének lépni, s a város, a megye mel­lett egy egész régió érdekeit kívánják szolgálni. Mindeh­hez persze változtatni kell a jelenlegi túlhaladott technikai színvonalon, szükség van új szervezeti keretekre és eszkö­zökre is. Az erről való döntés az egri önkormányzat kezé­ben van, amely keddi ülésén tárgyalja a témát. Előtte a vá­rosi tévé elképzeléseiről kér­deztük dr. Gábor László fő- szerkesztőt. Az már régen is ismert volt, hogy az egri tévéseknek a mos­taninál nagyobb stúdióra lenne szükségük. Mint dr. Gábor Lászlótól megtudtuk, erre már kijelölték a megfelelő helyet Egerben, a Törvényház u. 13­15. szám alatt, a volt EVAT-ebédlőben. Ennek bel­magassága igazodik a kívánal­makhoz, elegendő számú helyi­ség is rendelkezésükre áll majd, s az önkormányzat is betervezte az átalakítás költségeit. Ugyanakkor azonban az új, az eddigieknél modernebb technikai felszerelések nem szerepelnek a városi költségve­tésben, erre lízinggel, esetleg hitelfelvétellel, vagy más mó­don kívánják biztosítani a pénzt. Kétségtelen, erről is a nyár végéig határozniuk kell a városatyáknak. A főszerkesztő hírt szeretnének adni magukról. Ahogy az Infrastructure ’95 ki­advány is jelzi, az „önkor­mányzatok fejlesztési tervei­nek, befektetési lehetőségeinek, ingatlanainak, idegenforgalmi adottságának bemutatása” a fő cél. Itt egyértelműen a Tisza-tó környéki téli és nyári üdülési lehetőségek növekedéséről, színvonalának fokozatos eme­léséről, az ellátás, a vendéglá­tás, egészségügy, közbiztonság, infrastruktúra reális bemutatá­sáról, illusztrálásáról van szó - ahogy ezt Kiss István, Sarud polgármestere a rendező köz­ség nevében elmondta. A poroszlóiak méltán dicse­kedhetnek majd el az épülő üdülőtelepükkel, ahol már erő­teljesen megindultak a fakiter­melés után a geodéziai felméré­sek és talajvizsgálatok. Ugyanilyen lehetőségeit mu­tatja be Kisköre, Tiszanána és a szomszéd megye partján fekvő több település is majd az októ­beri kiállításon. (fazekas) szerint az önkormányzat pozití­van áll hozzá a jövőbeli elgon­dolásaikhoz. Ezek sorába tarto­zik, hogy szeretnének kapcso­lódási pontot kialakítani az or­szágos televíziózással. Már igen szoros a kapcsolatuk a Duna TV-vel, amelyben tudósí­tások voltak eddig is láthatók megyeszékhelyünkről és kör­nyékéről. Más tévéknek is szolgálnak anyagokkal, s a Ma­gyar Televízió különböző mű­soraiban is láthatók rövid adá­saik. Ahhoz, hogy ez valóban szervezett formában legyen fo­lyamatossá tehető, professzio­nális technikára van szükségük. Dr. Gábor László tárgyalá­sokat folytatott a TV2 vezetői­vel, s a Körzeti és Kisebbségi Műsorok Igazgatóságával is. Egy nagyobb terv részeként a jövőben - Sátoraljaújhellyel és Miskolccal közösen észak-magyarországi regioná­lis főszerkesztőség alakulna. Ily módon Heves megye és Eger is élőben bekapcsolódhatna a TV2 körzeti műsoraiba, ame­lyekben jelenleg csupán a bu­dapesti adás látható. A vidé­künk presztízse, idegenfor­galma és gazdasági élete is megkívánná, hogy az ország rendszeresen hírt kapjon az itt élőkről. Nem beszélve arról, hogy a világkiállítás idején a helyi rendezvényekről is képet kaphatna az ország és a világ. Mindezért egyébként az egri te­levíziósok már az év elejétől dolgoznak egy sokszínű műsor­terv kialakításán. (Folytatás az 1. oldalról) Nem vitás, az előkészületek közepette egyáltalán nem jött jókor, hogy 1992. április 8-án öncsődöt volt kénytelen jelen­teni az ELKO. A korábbi vesz­teséges gazdálkodás miatt adó­tartozásukat nem tudták ki­egyenlíteni. A csődeljárás sike­res lebonyolítását nagyban elő­segítette az alaposan átgondolt kibontakozási terv, amelynek nyomán értékesítették a recski és pétervásári szervizeket, az egri központi épület megfelezé- sével rendezték a bérletidíj-hát- ralékot Eger önkormányzatá­val. Az iméntiek okán kétség­kívül egy évvel eltolódott a cég átalakulása. Új vagyonfelmé­rést készíttettek az egri Bükk- holding Rt.-vei. A küldöttgyűlés ezután hozzájárult, hogy az ELKO-t új néven, kft.-ként je­gyezzék be 1993. január 1-jé- től. Az ÁVÜ alaki kifogása mi­att végül 1993. március l-jétől vált a kisvállalat ELKO Elekt- roszerviz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vé, 8 millió 758 ezer forintos törzstőkével. A szükséges dokumentumo­kat a PRI-MAN Kft. 1993. jú­nius 24-én továbbította jóváha­gyásra az AVÜ-nek. A vagyonügynökség és a Duna- holding közti keretmegállapo­dás szerint a társasági szerző­dést tíz napon belül alá kellett volna írni. Ez azonban hónapo­kon át nem történt meg! Az ok kifürkészhetetlen volt, különö­sen az immár ügyvezető igaz­gató Ónodi Gyula előtt, aki többször személyesen és levél­ben is hiába sürgette ezt a tulaj­donképpen formális aktust. Kénytelen volt Eger keresz­ténydemokrata országgyűlési képviselőjének közbenjárását kérni, s ennek köszönhetően október 21-én az ÁVÜ jóvá­hagyta a társasági okmányt. Ez a megmagyarázhatatlan időhúzás elgondolható, mek­kora károkat okozott az amúgy is a létéért küzdő kis cégnek! Indokolatlanul növelték költsé­geit a háromszori vagyonérté­kelés és a cégbejegyzéskor kö­telező hirdetések. Egyre inkább hitelüket vesztették partnereik­kel szemben ezen önhibájukon kívüli bizonytalan helyzetben. Érthetően fokozódott a dolgo­zók elégedetlensége. Nemkü­lönben pedig 1993. december 31-ig az AVU-nek végre kellett volna hajtania a privatizációt. Az ígéret - emlékszünk rá - az volt: a dolgozók vásárolják meg a céget, ők lesznek az új tulajdonosok. Mindez azonban szempillantás alatt feledésbe merült! Jogszabályi előírásokra hivatkozva, az eredeti elképze­léstől eltérően - aki kapja, marja alapon - nyilvános el­adásra hirdették meg az ELKO-t. A 7,32 millió forintos üzletrészre a kft. tizenegy dol­gozója 9,2 milliós pályázatot nyújtott be 1993. december 15-én. Ebben döntő érvként fo­galmazták meg a közületekkel kötött karbantartási szerződé­sek bővítését, megállapodáso­kat olyan márkaszervizekkel, mint a Philips, a Moulinex, a Whirlpool, a kereskedelmi te­vékenység fejlesztését, stb. A magánosítást vezénylő szerve­zeteket azonban már ekkor csakis az vezérelte, hogy minél több pénzért adhassák el - mi­ként sok mást - ezt az egri cé­get. Azt a jelentkezőt részesítet­ték előnyben, amely 12 milliót ajánlott, azzal se törődve, hogy ennek túlnyomó része koránt­sem értékállandó kárpótlási jegy. Az ELKO dolgozói - tisz­tességtelennek tartván ezt a fajta eljárást - 1994. február 9-i keltezésű felülvizsgálati kérel­mükben kifogásaiknak adtak hangot. Hivatkoztak az önpri­vatizációval kapcsolatos ko­rábbi betartatlan ígéretekre, a dolgozók korrekt és a lakosság szolgáltatás iránti igényeit ma­ximálisan figyelembe vevő ajánlatára. Továbbá arra, hogy helytelen a rádiók, televíziók, háztartási gépek javítására és gázszerelésre szakosodott szer­vizt más boltok, vendéglátó­ipari egységek mintájára magá- nosítani. Kifejezték aggodal­mukat amiatt is, hogy szolgálta­tás helyett más célra kívánják fordítani épületüket. Válasz az ÁVÜ-től - csak­úgy, mint a vagyonügynökség előző évi késlekedését tudakoló levélre - erre sem érkezett! Vé­gül önmagát kínálta a megol­dás: a társaságot az állam és az egri önkormányzat alapította, utóbbi élt elővételi jogával, s 12 millióért megvette a céget. Fel­ajánlotta a tulajdon 49 százalé­kának megvételét a dolgozók­nak, ám a bank ekkor már nem adott Egzisztencia-hitelt. így a munkavállalói részvények ará­nya most 12 százalék... Aki végigélte ezt a kálváriát, az teljes joggal áll értetlenül a történtek előtt. Egy bonyodal­makkal terhes, hosszadalmas és költséges privatizációs eljárás végén a volt tanácsi vállalatból lett egy csaknem 100 százalé­kosan önkormányzati tulajdonú kft.! S jelenleg még az is kétsé­ges, megmarad-e Egerben és környékén egy nélkülözhetet­len lakossági szolgáltatás?! Szalay Zoltán Hazánkat képviseli A nemzetközi megfigyelőcso­port tagjaként Ukrajnába uta­zott dr. Vass Géza, Heves me­gye főjegyzője. Lengyel, ame­rikai, angol, svéd, svájci és olasz társaival az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Ér­tekezlet küldöttségében a jogál­lami elveket ellenőrzik. Ötvenöt éves találkozó Ötvenöt esztendeje intettek bú­csút iskolájuknak azok az öreg­diákok, akik június 26-án 11 órakor ismét viszontláthatják egymást a hatvani Bajza-gim- náziumban. Az 1939-ben vég­zett 34 tanuló közül még három lány és tizenkét fiú él. A talál­kozón jelen lesz Ignácz Béla és Kocsis József tanár úr is. Bemutató a HBH-ban Az egri bajor söröző hagyomá­nyainak megfelelően a hét kö­zepén ismét bemutatót tartott. Ezúttal a vendégek a Campari cég termékeivel ismerkedhettek meg, amelyet Magyarországon a Keller Kft. forgalmaz. Tűzoltók versenyeznek Hatvan és Gyöngyös körzet ön­kéntes és vállalati tűzoltói ver­sengenek ma 9 órától Boldogon a sportpályán. A vetélkedés előtt műsort ad a helyi nép­tánccsoport, majd Varga Fe­renc, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke köszönti a résztvevőket. Juniális Markazon Horgászverseny, játékos vetél­kedők, Defekt Duó, Éles István és Horváth Szilveszter vidám műsora. Ez csupáncsak ízelítő abból a gazdag programból, amivel a gyöngyösi Helyőrségi Klub és az abasári Török Ignác 80. Gépesített Lövészdandár Előkészítő Törzs a markazi Mátrai Erőmű Rt. üdülőjéhez csalja az érdeklődőket. A ren­dezvény ma reggeltől késő éj­szakáig tart. Képviselői fogadóóra Balázs Mihály egri önkormány­zati képviselő június 27-én dél­után 6 órától várja választóit a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskolában (Eger, Pozsonyi út 4/6.). E heti nyerteseink A június 18-án közölt rejtvé­nyünk helyes megfejtése: „És most hajnali négy óra van, rá­adásul ez nem is az én lá­nyom”. A jó választ beküldők közül a következők nyertek ajándékkönyvet: Juhász Tímea (Ludas), Jéger Andrásné (Kál), Kalóné Köteles Ildikó (Po­roszló). Gratulálunk! A mai 10. oldalon található feladványunk megfejtését július 1-jéig küld­hetik el címünkre: Eger, Bar- kóczy u. 7. Pf. 23. Az Egri Városi Televízió régiót szeretne szolgálni Néptánccal, agyagozással, korongozással, fafaragással, szövéssel, batikolással foglalkoznak sarudi táborozásukon az egri Tinódi Sebestyén Általános Iskola diákjai, Ker­tész Tünde tagozatvezető irányításával. (Fotó: Kaposi Tamás) Fenntartható mezőgazdaság: vágyálom vagy jövő? A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Fleischmann Rudolf Mezőgazdasági Kutatóintéze­tében tartotta kihelyezett ülését a Miskolci Akadémiai Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottsága. A vitát dr. Fehér Alajos kandi­dátus, a bizottság elnöke nyi­totta meg. Szólt a fenntartható mezőgazdaságról, amelyet más néven szerves gazdálkodásnak is neveznek. A tanácskozás előadója Ro­ger Blobaum, a Fenntartható Mezőgazdasággal Foglalkozók Világszövetségének társigazga­tója volt. Elmondta, hogy ez a téma ma világszerte szükség- szerű. Emlékeztetett: hazánk­ban a jelenlegi történelmi hely­zetben fontos döntések szület­hetnek arról, hogy az ellátást, a növekvő és a majdani export­igényeket az iparszerü vagy a fenntartható fejlődési pályát követő mezőgazdaság bizto- sítsa-e? Utalt az Egyesült Ál­lamokban folytatott kutatásaira. Kifejtette, hogy a fejlett orszá­gokban alacsonyabb hozamo­kat érnek el, de lényegesen kis- sebb ráfordításokkal termelnek, így a gazdálkodók jövedelme nem csökken, hanem középtá­von növekszik. Emlékeztetett, hogy kutatási eredményeinek hazai megismertetésére a Mis­kolci Akadémiai Bizottságot és a kompolti intézetet partnerei­nek tekinti. Az előadást dr. Holló Sán­dornak, az intézet tudományos munkatársának ismertetője egészítette ki. A kompolti nö­vénytáplálási kísérleteit és eredményeit ismertette. Június 23-án Egerben országos főkapitányi értekezletet tartottak, amelyen a rendőrségi törvény végrehajtásából adódó feladatokat beszélték meg, 24-én (felvételün­kön) a főkapitánysági klub rendezte soros ülését a főkapitányságon, ahol aktuális felada­tok egyeztetéséről tárgyaltak. (Fotó: Peri Márton) Igazgatóbeiktatás Az 1980-ban létrehozott egye­sítés csak a Mátraházán mű­ködő szanatóriumnak hozott hasznot, a parádi Mátrai Gyógyintézetnek nem. Igaz, a pénzügyi integrációt nem kö­vette szakmai, de anyagi függő­ségük megnehezítette a gyógyí­tómunkát végzők helyzetét is. Néhány példával illusztrálva: az itt dolgozók bére 15 száza­lékkal maradt el a mátraházia- kétól, az épület infrastruktúrája ma is számos kívánnivalót hagy maga után. Dr. Jantsky Erzsébet, újon­nan kinevezett főigazgató főor­vos két évvel ezelőtt hívta életre az elszakadást sürgető koordinációs bizottságot. Kö­vetkezetes munkájának kö­szönhetően a parádi intézet ez év januárjától önállóan gazdál­kodhat. Vezetésével dr. Jantsky Erzsébetet bízták meg, akit hi­vatalosan tegnap iktattak be munkakörébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom