Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-06 / 4. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1994. január 6., csütörtök Az APEH-nél hallottuk Magánszemélyek és a földadó PM-állásfoglalás Tízszázalékos forrásadó a kamatjövedelmekre A forrásadó 20 százalékos mértékének csökkentése 10 százalékra lehetővé teszi, hogy azonos nettó kamatszint alacsonyabb bruttó kamattal társuljon. Mint megtudtuk, a PM javaslata valamennyi kamatjövedelem után fizetett forrásadóra vonatkozik. A változtatás következtében például a jelenlegi nettó 16 százalékos kamat 20 százalék helyett csupán mintegy 17,8 százalékos bruttó kamatot jelent, azaz a bankok forrásköltsége ennyivel mérséklődött. Ez lehetővé teszi a betéti és a hitelkamatok közötti rés szűkítését, ami várhatóan a kölcsönkamatok csökkenését vonja maga után. Arra a kérdésre, vajon miért nem támogatta a pénzügyi tárca korábban az egységes forrásadó bevezetésére vonatkozó javaslatokat, közölték: a pénzügyminiszter nem látta biztosítottnak, hogy a banki forrásköltségek csökkenése tükröződik a hitelkamatok mérséklődésében. Az intézkedés sikerének zálogát abban látják a József Nádor téren, hogy kialakultak a bankkonszolidáció elvei, amelynek végrehajtásával a pénzintézetek terhei enyhülnek, így lehetőségük lesz a hitelkamatok mérséklésére. Annak ellenére, hogy nem mindegyik bank vesz majd részt a konszolidációban, mivel ma már egyre inkább érezhető a verseny a hazai pénzintézetek között, várhatóan a kimaradók is rákényszerülnek forrásköltségeik csökkentésére — jelentette ki Kovács Álmos. Az idén — kormányhatározat szerint — az augusztus 15-i földadó-befizetést nem kellett teljesíteni. Azt egy összegben, november 15-én lehetett pótlék nélkül utoljára megfizetni. A korábbi évhez képest az ehhez szükséges postautalványokból az APEH ügyfélszolgálata igen keveset adott ki. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem mindenki tett eleget fizetési kötelezettségének, melyet az alábbi szabályok szerint megkésve, de pótolni lehet. Az a magánszemély és egyéni vállalkozó, akinek idén május 31-én hatezer négyzetmétert meghaladó mezőgazdasági rendeltetésű külterületi földterület volt használatában — akkor is, ha azt nem, vagy nem rendeltetésszerűen használja —, földadót köteles fizetni. Annak befizetését az alábbi számlákra lehet teljesíteni: OTP- nél vezetett számlával rendelkező adóalanynak az 548-168020 APEH Földadó-kezelési számlára. A nem OTP-nél vezetett számlával rendelkező adóalany vagy nem adóalany magánszemély a 232-90107-6802 APEH Földadó-kezelési számlára fizethet. Az adószámmal nem rendelkező, illetve az áfa-körbe be nem jelentkezett magánszemély az ügyfélszolgálatokon kapható postautalványon teljesítheti a befizetést. A földadót művelési áganként kell kiszámítani. Alapja a használatban lévő adóköteles földterület kataszteri tiszta jövedelme. Többféle művelési ágú, de egyenként 4999 négyzetméter alatti, ám összességében 6 ezer négyzetméter feletti terület használata esetén — tekintettel arra, ahogy a kerekítési szabályokat művelési áganként kell alkalmazni — adófizetési kötelezettség nincs. A fizetendő földadó összegét az ismert és megkapott kedvezmények figyelembevételével kell megállapítani. Ezek lehetnek: az adóhivataltól kért és kapott kedvezmény, a növénykultúra telepítése miatt kérelemre határozatban adott adómentesség, környezetkímélő technológia alkalmazása esetén kérelemre határozatban adott adócsökkentés. Elemi csapás esetén, például jégeső, belvíz, árvíz, fagykár, aszálykár stb., a megyei földművelésügyi hivatal javaslatával ellátott kérelemre méltányosságból határozattal adott adócsökkentés. A hivatalhoz beadott kérelemnek az elengedni kívánt adó összegét, számítással alátámasztva, tartalmaznia kell. Emellett a földadótörvény és más törvényhez kapcsolt kedvezmény, melyhez adóhivatali engedély nem szükséges, az 1991-ben mezőgazdasági tevékenységet kezdő vállalkozó részére jaró adómentesség. A kárpótlási jogcímen megszerzett földterületen mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély mentessége csak az eredeti tulajdonost illeti meg, másnak történő használatbaadáskor a föld tényleges használója fizeti a földadót. A mezőgazdasági üzemből kivitt földterületen mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély adómentessége. Ezek szerint a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részaránytulajdonnak megfelelő föld és az 1992. évi II. törvény — szövetkezeti átmeneti törvény — alapján szerzett részaránytulajdonnak megfelelő föld, ha a közgyűlés döntése alapján kiadásra került, illetve idén január 23.-át követően — a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény értelmében — bizottsági határozat szerint kerül kiadásra. A járó és az adóhivatal által már engedélyezett kedvezményeket a befizetendő összeg számításánál figyelembe lehet venni. Ha az adóhivataltól kért kedvezményről még határozat nem született, a kedvezmény nélküli adóösszeget be kell fizetni. Az esetleg keletkező többletbefizetést a bevallást követően, annak alapján visszaigényelheti az adózó. A bevallást a vállalkozóknak — kivéve, ha havi vagy negyedéves bevallásra kötelezettek — 1994. február 15-ig, a magánszemélyeknek 1994. március 20-ig kell megtenni az arra rendszeresített nyomtatványon az APEH Heves Megyei Igazgatóságán. Vállalkozni pedig szükséges Egy kisáruház a sarkon Amikor három évvel ezelőtt megnyílt Gyöngyösön, a Móricz Zsigmond utca sarkán a csupa kirakat bolt, még szenzációnak számított. Az üvegtáblákon át jól be lehetett látni az árucikkektől roskadozó pultokra. Volt ott minden, ami „szem-szájnak” ingere. Ma már senki sem csodálkozik ezen az árubőségen. — Hol is vagyunk most? — kérdezem. — A Szuperior Kisáruház- ban, amely Szipszer Imréé s feleségének a tulajdona — hallom a családi vállalkozás hölgytagjától a választ. — Kft. vagyunk. — És mitől kisáruház ez a kisáruház? — Attól, hogy sok mindent tartunk. A ruhaneműtől a műszaki cikkekig. — Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a három év alatt? — Mindenekelőtt azt, hogy nagyon nehéz a dolgunk. Főként az áru beszerzése okoz gondot. Meg kellett keresni és találni azokat a cégeket, ahonnan az árut beszerezhetjük. — A nagykerektől vagy a gyártóktól vásárolnak? — Főként a nagykerektől, bár sokkal jobb volna, ha a gyártóktól vehetnénk meg mindent. Budapestre és Egerbe járunk áruért. Mi megyünk érte, mi szállítjuk le Gyöngyösre. Eger kivétel, mert onnan nem nekünk kell lehozni az árut. — Előre nem szokták megérdeklődni, hogy kapható-e az, amit szeretnének beszerezni? — Úgy sohasem megyünk áruért, hogy előre ne érdeklődjük meg, mit kaphatunk. — Nehéz hozzájutni ahhoz, amit hozni akarnak? — Most már elég nehéz. Ha minőségi árut szeretnénk, akkor nagyon oda kell figyelni, hogy mi kapható. Nem lehet csak úgy, arra alapozni, hogy látok egy szép pulóvert, és azt elhozom. Azt is alaposan meg kell vizsgálni, hogy van az eldolgozva, elkészítve. A vevők ugyanis nagyon igényesek lettek. Nemegyszer előfordul, hogy az, amit mi nagyon drágának tartunk, könnyen vevőre talál, ha jó a minősége. — Sokáig kell arra várni, hogy megjöjjön a vevő? — Most már igen. Amikor kinyitottunk, sokkal könnyebb volt eladni. Ma már minél többfélét és minél jobb minőséget kell tartanunk. — Mi megy jobban, a textil vagy a műszaki cikk? — Ez nagyon változó. — A gyöngyösiek vagy a környékbeliek jönnek többen? — A környékbeliek is megkeresnek minket. — Ha jóltudom, nemkereskedő a szakmája. Igaz? — Igen. Eredetileg óvónő vagyok. Huszonnyolc év áll mögöttem az óvónői pályán. — Mennyit sírt, amikor eljött az óvodából? — Honnan tudja ezt? Szóval eljöttem, de „jó szájízzel”. így alakult, ennyi az egész. — De a kedves férje sem kereskedő volt, ugye? — Nem. O a sütőipari vállalatnak volt az igazgatója. — Hogy tudott váltani? Az igazgatói székből a pult mögé? — Egyáltalán nem esik nehezére, hogy most ő eladó. Nagyon kellemes hangot tud megütni a vevőkkel. — Kinek jutott az eszébe, hogy boltot nyissanak? — A férjemnek. Amikor nyugdíjba ment, nem tudott tétlenkedni. Ez az épület a miénk. Bérleti dijat nem kell fizetnünk, ami nagyon jelentős körülmény. Fontos az is, hogy a nyugdíjas állapot nem mindenkinek megfelelő állapot. — Anyagilag mennyire sikeresek? — Hát... nem mondhatunk semmi rosszat. Egykönnyen nem fogunk meggazdagodni, mert van két fiunk, akik még tanulnak, kell költeni rájuk. Tamás most fog érettségizni, Szabolcs másodikos gimnazista. Ők egyelőre állandóan azt mondják, hogy olyanok akarnak lenni, mint apa. Vállalkozók lesznek. — Maga nem súg nekik a jövőjüket illetően? — Azt szeretném, ha olyan foglalkozásuk lenne, amivel tudnak érvényesülni ebben a mai világban. Tomit a történelem és a földrajz érdekli főként. — Pedagógus lesz? — Nem tudom, majdnem azt mondtam: remélem, nem. De ha ő azt szeretné, akkor legyen. — Időnként eszébe jut még az óvoda? — Ha bejön ide hozzám egy volt óvodás tanítványom, akkor örülök is neki, meg ugye össze is szorul a szívem. — Milyen forgalmat várnak az új évre? — Bízunk abban, hogy jó forgalmunk lesz. G. Molnár Ferenc Kempingek a Duna-parton lyet „osztrák Estorial”-nak, illetve osztrák Pannonhalmának neveznek. Ennek történeti érdekessége, hogy Napóleon 1805- ben és 1809-ben vendége volt a kolostornak, amelyet azóta is az esztendő minden évszakában sokan felkeresnek. A bencés kolostor kertje ritka délszaki növényekben gazdag (Fotó: Mentusz Károly) A tornyok városában Aki Ausztriával ismerkedik, annak kár lenne kihagynia az ottani Dunakanyart. A folyó leg- vadregényesebb szakasza ez, ahol különösen Krems és Melk között festői, 500-1000 méteres hegyek övezik a tájat, sziklafalak, szelíden emelkedő dombok és üde zöld rétek váltakoznak egymással. Az osztrák Duna- szakasz legtöbbet emlegetett partrészeinek egyike Melk, a tornyok városa. Ott található Európa egyik legszebb barokk épület- együttese, a bencés apátság. A közel ötezer lakosú város járási székhely, forgalmi csomópont. A táborozok városa, hiszen két kemping is várja a vendégeket a folyó partján. A Duna fölött hatvan méterre emelkedő domb tetején találni az apátságot, ameA kéttornyú barokk templom Melk legnevezetesebb műemléke A régi házak korábbi korok építészetét örökítették meg A várdombról jól rálátni a Dunára
