Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-24-26 / 300. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. december 24—26., karácsony Jövőre gazdasági fellendülés várható • A gazdasági fellendülés késés­ben van, de jövőre általánossá válik a világ 24 legfejlettebb tő­kés országában. Ezt a prognózist az érintett országok gazdasági együttműködési szervezete, az OECD hozta nyilvánosságra. A jelentés szerint az OECD-tér- ségben — a maga mindössze 1 százalékos növekedésével — az idei év jelentette a konjunkturális visszaesés mélypontját, s jövőre, illetve 1995-re 2,1, majd 2,7 szá­zalékos bővülés várható. Nem váltak be a metanolüzemű buszok A Los Angeles-i közlekedész- szervezők véleménye szerint nincs értelme tovább folytatni a városban és környékén azt a programot, amely metanolüze­mű buszok forgalomba állításá­val lett volna hivatott csökkente­ni a levegő szennyezését. A városatyák szerint a buszok két­ségtelenül környezetbarátabbak a hagyományos dízelüzeműek- nél, ám üzemeltetésük túlságo­san drága, ráadásul a hagyomá­nyosoknál gyakrabban romla­nak el. Ismét az USA az autógyártás fellegvára? Tizenhárom év után jövőre is­mét az Egyesült Államok lesz a világ legnagyobb autógyártója, megelőzve a jelenlegi elsőt, Ja­pánt — véli az Automotive News című detroiti szaklap. Az Egye­sült Államok már az idén csak­nem beérte a szigetországot: az autóipar idei teljesítménye az észak-amerikai országban 10,7, Japánban 11,1 millió jármű. Ta­valy az amerikai futószalagokról 9,8, a japánokról 12,5 millió au­tógördült le. A lap szerint jövőre 4,6 százalékkal 11,2 millióira nö­vekszik az amerikai teljesítmény, a japán ennél kevesebb lesz. Hitachi: tévéadásokra alkalmas videorekorderek A japán Hitachi elektronikai f yár jövő ősszel olyan videore- ordereket dob piacra, amelyek képesek lesznek az úgynevezett nagy felbontóképességgel sugár­zott tévéadások (HDTV) rögzí­tésére és visszajátszására. A vál­lalat az ugyancsak japán JVC cégtől vásárolja meg a HDTV- programok kezelésére alkalmas készülékek gyártásához szüksé­ges technológiát. A Hitachi azért vásárolta meg a JVC licencét, mert túlságosan magasnak ítélte meg a sajat fejlesztés költségeit. Árat a Hitachinál egyelőre még nem tudtak mondani, de a JVC kalkulációi szerint valószínű, hogy az első ilyen videók 620 ezer yen (5600 dollár) körüli fo­gyasztói áron kerülnek majd piacra. Diftériajárvány Szahalin szigetén Csütörtökig 58 embert kellett kórházba szállítani az oroszor­szági Szahalin szigetén az eddig nem tapasztalt méreteket öltő diftériajárvány miatt. Fertőző torokgyulladásban szenved a szi­get lakóinak több mint fele, Holmszk kikötővárosban már két ember életét is vesztette a be­tegség következtében Magyar felszólalás a dunai hajózás akadályozása miatt Az illetékszedés egyezményellenes A Biztonsági Tanács szankci­ós bizottságának elnöke szerdán este a testület elé tárta azokat az újabb panaszokat, amelyek a du­nai hajózás akadályoztatásáról érkeztek hozzá. A tanácsban el­hangzott tájékoztatás alapján a brit küldött javasolta, hogy a BT elnöke hívassa be Jugoszlávia (Szerbia és Montenegro) képvi­selőjét, és tegye szóvá a panaszra okot adó eseteket. A szankciós bizottság elnöke elmondta, hogy a birtokában lé­vő írásos jelzések szerint a Duna szerbiai szakaszán a hajózás helyzete nem javult, sőt az utóbbi időkben jugoszláv részről ismé­telten intézkedéseket foganato­sítottak minden jogalapot nélkü­lözőilletékek szedésére: bevezet­ték például, hogy az átmenő kon­vojok esetében a belépéskor leté­tet követelnek. (Diplomáciai for­rások szerint 20-30 ezer dolláros összegekről van szó.) A levelek tanúsága szerint nagyon kevés a remény arra, hogy a letéteket va­lamikor is visszakapják. Erdős André magyar ENSZ- nagykövet a tanács ülésén kifej­tette, hogy a hajózás akadályoz­tatása nem mai dolog, és súlyo­san károsítja a szankciók miatt egyébként is nehéz terheket elvi­selni kényszerülő part menti ál­lamokat és a Dunán kereskedel­met folytató országokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az illeték­szedés nemzetközi egyezmé­nyekbe ütköző cselekedet, akár­csak a nagy összegű letétek köve­telése. Külön kiemelte, hogy a zaklatások során most először je­lentek meg nyíltan hivatalos ju­goszláv hatóságok a feltartózta­tott hajók fedélzetén. A magyar képviselő utalt arra is, hogy ok­tóberben a Biztonsági Tanács el­nöki nyilatkozatban foglalkozott a dunai hajózás ügyével. A brit küldöttségvezető java­solta, hogy a BT elnöke ismétel­ten kéresse be a jugoszláv ENSZ:képviselőt, és szögezze le előtte: a tanács figyelemmel fog­ja kísérni a fejleményeket. Nem oszlik a rejtély Teng körül A jelentés, amely szerint a 89 éves Teng Hsziao-ping leadta szavazatát a helyi választásokon, nem oszlatta el a rejtélyt a legbe­folyásosabb kínai politikus egészségi állapotával kapcsolat­ban. A televízió és a hivatalos újsá­gok azt jelentették, hogy Teng el­ment szavazni Peking egyik nyu­gati kerületében. A nyugati dip­lomaták azonban azt találgatják, vajon Teng járult-e az urnához, vagy az urna hozzá. A lapok 11 hónapja nem adtak hírt arról, hogy a 89 éves vezető elhagyta volna lakóhelyét. — Az a jelen­tés, hogy szavazott, azt mutatja, hogy életben van, s hogy tovább­ra is érdeklik a politikai ügyek. Az a tény azonban, hogy a televí­zióban nem mutatták, arra mu­tat, hogy vagy rossz egészségi ál­lapotban van, vagy az egész ügyet mesterségesen tálaltak a közönségnek. Tenget utoljára január 22-én mutatta a televízió. Távolmara­dása azóta olyan híresztelésekre adott okot, amelyek szerint egészsége súlyosan megromlott. Az amerikai titkosszolgálatok már csak néhány hónapot adnak neki. Ám családja azt állítja, hogy jól érzi magat. (MTI) Bármilyen meglepő, a pszi­chológusok határozottan állít­ják, hogy avatott szemnek elég egy pillantást vetni az otthon ka­rácsonyi díszére, a feldíszített fá­ra. Alakja, formája, mérete, szí­nes öltözéke szinte mindent el­árul arról, aki vette, állította és díszítette. A természetbarát fáját fenyő­tobozok, méhviaszgyertyák, szalmacsillagocskák, saját kezű­leg sütött tésztafigurák ékesítik. Mondani sem kell, kizárólag élő fa köszönti a karácsonyt, lehető­leg olyan, amely az ünnepek után visszaültethető! Tulajdonosa nemcsak szereti és vigyázza kör­nyezetét — rendszerint szeretetre méltó, kicsit talán a fellegekben járó, de nagyon kedves társ és barát. Az ambiciózus, már-már kar­rierista típus fáját mintha egye­nesen egy belvárosi luxusüzlet kirakatából emelték volna ki: szinte fürdik a hideg kék és ten­f érzőid színekben. Díszei a leg- ényesebb ízlésnek is megfelel­nek. Lehet, hogy a sok csiílogó- villogó, első osztályú kellék von­zó — a becsvágy, amellyel mind­ezt tulajdonosa összehordta, ke­vésbé az. A bohém nagy karácsonyi „műve” — kicsit görbe, kicsit szerencsétlenke, valószínűleg csúcsa sincs... A díszek, szala­gok, szaloncukrok kusza össze­visszaságban, esetlenül és szamyszegetten csüngnek az ágakon — pedig igyekezetben nyilván nem volt hiány. De hát ő ilyen: enyhén szórakozott, szét­szórt, önmagával is derűsen el­néző, s bármit tesz is, a jó szán­dék vezérli. A bolondos nem sokat ad a tradíciókra: tücsköt-bogarat, színes képeslapot, játékpropel­lert, matyó babát, fakanalat, mindent folrak a tűlevelű ágak­ra. Azaz, ha éppen kicsúszott az időből, s nem vett karácsonyfát, sebaj, fenyő helyett megteszi va­lamelyik teherbíróbb szobanö­vény is. Megeshet, hogy miköz­ben a „Mennyből az angyal”-t dúdolja, énekeli, gondolatban már pakolja a hátizsákját — el kéne indulni egy kis téli barango­lásra... A pedáns mintha körzővel, vonalzóval mérte volna ki a dí­szek helyét; hajszálpontos szim­metriában pompáznak a göm­bök, a szaloncukrok, a gyertyák a fán, amely egyébként szintén irigylésre méltó példány: szál­egyenes ágai tökéletesen egyfor­mák. A harmónia csak akkor bomlik meg, ha valamelyik édesz- szájú vendég megdézsmália a szaloncukor- vagy mézeskalács­dekorációt. A pedánsnak azon­ban van tartaléka, a látogatók tá­vozása után — néhány epés meg­jegyzés kíséretében — haladék­talanul pótolja a hiányo­kat. kát. Karácsonyi ínyencségek külföldön Ahogy nálunk a karácsonyi asztalról nem hiányozhat a má­kos és diós bejgli, ugyanúgy a külföldi konyháknak is megvan­nak a maguk hagyományos ün­nepi specialitásai. Tegyük hozzá: a Megváltó születésének kö­szöntésekor alighanem minde­nütt „szüneteltetik” a szigorú diétás, fogyókúrás étrendi szabá­lyokat... Franciaországban például a tradicionális provence-i kará­csonyi menü — a hét szűk eszten­dőre utalóan — 7 főfogásból áll, amelyet nem kevesebb, mint 13 féle desszert követ. Ez utóbbi esetében a számszerűség szintén jelképes: Jézus és a 12 apostol emlékét idézi. A sütemények kö­zött a legkedveltebb a Buche de Noel, a fahasábra emlékeztető nyalánkság. Spanyolhonban ugyancsak bőséges az édességek, karácso­nyi finomságok választéka. Az ünnepekre szinte minden háznál készül kemény, barna karamell- bonbon, kandírozott dió és man­dulás nugát. Népszerűségben mindezzel vetekszik azonban egy mézből, szirupból és porrá őrölt mandulából kikevert édes­ség. Angliában a karácsonyi pu­dingé az elsőség. Régebben a „furmenty” elnevezésű pudingot nem is desszertként, hanem hús­hoz köretként vagy éppen főétel­ként tálalták. Elrejtettek benne egy pénzérmét, s aki megtalálta, biztos lehetett benne, hogy a sze­rencse egy évig nem pártol el mellőle. Dániában a legtöbb családnál karácsony este porcukorral és fa­héjjal megszórt mandulás rizst szervíroznak — ebben pénzda­rab helyett egy szem mandulát bújtatnak el. A szerencsés meg­találó szintén Fortuna kegyeltjé­nek érezheti magát, már csak azért is, mert a mandula-lelethez piros masnis marcipánmalac is jár. Portugáliában a hagyomá­nyos pulykasültet tucatnyi édes­ség követi az ünnepi asztalon. Köztük kiváltságos hely illeti meg a „Filhozes” nevű, zsírral készült, szirupba márott süte­ményt, a mandulatortához ha­sonlatos „Broa”-t és a „Bolom- reis”-ként ismert, dióval, kandí­rozott gyümölcsökkel sütött ko- ronácskát. Az ír konyha érdekessége, hogy a kedvelt süteményt, a Christmas Cake-t a hagyomá­nyok szerint már hat héttel kará­csony előtt meg kell sütni; 10 nappal az ünnep előtt kell zselé­vel bevonni, s karácsony napjá­nak reggelén konyakkal vagy va­níliaszósszal kínálni. Ferenczy Europress Az ünnepi tűzszünet előtt Áldozatokat hozó boszniai harcok Összesen 68 személy vesztette életét a tegnap kiújult közép­boszniai harcokban. A Reuter brit hírügynökség helyszíni jelentése szerint a mu­zulmán erők hat térségében indí­tottak támadást a horvátok ellen, és 65 ezer horvát katonát zártak körbe. A beszámoló szerint a meghirdetett karácsonyi tűzszü­net életbe lépése előtt fellángolt összecsapásokban tíz polgári személy is meghalt. A Reuter emlékeztet arra, hogy a muzulmán és a horvát erők a 20 hónappal előtt kirob­bant délszláv polgárháború kez­detén együtt harcoltak a szerbek ellen. Az év elején azonban a te­rületi viták miatt szembefordul­tak egymással. A világ legkisebb hegedűje A világ legkisebb hegedűjén játszani is lehet. Két húrja van, hossza nem éri el a másfél inchet. A Sothebys árverésére került miniatűr tárgy kikiáltási ára 2500 font. Muzsikálásra is alkalmas, de vonó nélkül. A parányi hangszert a svájci Cornel Schnieder készítette 70 órai munkával, elefántcsontból, aranylapokból és bőrből. (FEB-fotó) A polgármester hisz a békében Megint lesz igazi karácsony Betlehemben? Betlehem keresztény közössé­ge reménykedik, hogy az idén is­mét nagyszabású karácsonyi ün­nepségre kerülhet sor a város­ban. A reményt az izraeli-palesz­tin alapszerződés keltette. — Ji- chak Rabin és Jasszer Arafat kézfogása azt bizonyítja, hogy a békefolyamat eredményre fog vezetni. Ezt karácsonyi ünnep­ségünkkel is alá akarjuk támasz­tani — mondta az AFP tudósító­jának Eliasz Freij, Betlehem ke­resztény polgármestere. Az Intifáda kezdete óta elma­radtak az ünnepségek a város­ban, az üzletek zárva tartottak. A helyzet a szeptember 13-án aláírt izraeli-palesztin egyezmény megkötése óta is bizonytalan: az izraeli hadsereg a város egy ré­szében kijárási tilalmat rendelt el, miután egy zsidó telepest pa­lesztinok megsebesítettek. A betlehemi fenyőfaállítás körül is bonyodalmak támadtak: mivel az izraeli-palesztin titkos megbeszéléseket Oslóban foly­tatták, a norvég kormány egy helyben nőtt fenyőfát kívánt Betlehembe küldeni. Az izraeli mezőgazdasági minisztérium azonban nem volt hajlandó felol­dani a külföldi növények beho­zatalára vonatkozó tilalmat. A polgármester viszont a ne­hézségek ellenére is derűlátó: — Befogom bizonyítania világnak, hogy méltóképpen ünnepeljük Krisztus születését. Én hiszek a békében — jelentette ki. Argentína Börtönlázadások vége Tegnap a Buenos Airestől 700 kilométerre délnyugatra lévő Bahia Blanca városának börtö­nében a rabok befejezték lázadá­sukat, és ezzel véget ért az a láza­dássorozat, amely a múlt hét péntekjén tört ki, és a dél-ameri­kai ország 14 fegyintézetére ter­jedt ki. A börtönlakók az eddigi­nél jobb bánásmódot követeltek, valamint azt, hogy gyorsítsák meg az előzetes letartóztatásban lévők bírósági tárgyalását. Összesen 3 ezer rab vett részt a felkeléssorozatban. Több száz büntetés-végrehajtási dolgozót túszul ejtettek. Az akcióban csak néhány személy sebesült meg. A hatóságok ígéretet tettek arra, hogy érdemben foglalkoznak az elítéltek követeléseivel. Rómában avatták ünneppé Vallástörténeti krónikák Krisztus születéséről Sajátos ünnepe a kereszténységnek Jézus Krisztus születésnapja, amelyet minden keresztény egyházban és közösségben megülnek. Sajátos, mert — noha áttételesen vannak a nem keresztény vallá­sokhoz is kapcsolódó pontjai — más vallások ünnepei között hiába keresnénk analóg párját. Sajátossága az is, hogy a kereszténység el­ső három századában nyomát sem találjuk Krisztus születése meg­ünneplésének. Ez utóbbi körülménynek min­den bizonnyal az a magyarázata, hogy az istenek születésnapi kul­tusza pogány szokás volt, amitől a keresztények elhatárolták ma­gukat. Feledésbe merült a száza­dok során Krisztus születésének dátuma azért is, mert a korai ke­reszténység áhítata elsősorban Krisztus szenvedésére és feltá­madására irányult. A Megváltó születését Rómá­ban, a niceai zsinat (325) után avatták ünneppé, azzal a céllal, hogy a zsinat tanítását — amely szerint a második isteni személy, a Krisztusban emberré lett Fiú egylényepű az Atyával — nép­szerűsítsék. Az ünnep napjának, decem­ber 25-ének a megválasztása tu­datosan, a pogány napkultusz el­lensúlyozására történt. Ezen a téli napfordulót követő napon ugyanis, amikor már tapasztal­ható, hogy hosszabbodnak a nappalok, mert a Nap legyőzhe- :len („S ' “ ................. t ét! Sol illetve Invictus”), mert új kis Nap született, az egész Római Birodalomban fé­nyes örömünnepet ültek. A nép­szerű ünnep pompája az egyház­atyák szerint nagy veszélyt jelen­tett a keresztények számára. Szent Ágoston például óva intet­te hittestvéreit: nehogy a Napot imádják azon a címen, hogy a Szentírásban a Nap olykor Krisz­tust jelenti. Az egyház — a Messiásról jö­vendölő Malakiás prófétára hi­vatkozva — Krisztust az Igazság NapjakéntíSol Iustitiae) állította szembe a Legyőzhetetlen Nap kultuszával, s tette december 25- re születésnapját. A téli napfor­dulóval áll összefüggésben erősödő fényt érzékelteti) Kiszlév hónap 25-én kezd zsidó hanukka-ünnep is, amely­nek során 8 napon át egy-egy gyertyát vagy mécsest gyújtanak: az első nap előestéjén egy, majd naponként eggyel több lángot lobbantanak föl. Az ünnep tör­téneti háttere, hogy a pogány szí­rek által. megszentségtelenített Szentélyt a Makkabeusok Kr. e. 165-ben visszafoglalták, és ismét fölszentelték. De csak egy napra elegendő szent olajjal rendelkez­tek, ám az csodás módon meg­szaporodott, és 8 napig elégnek bizonyult. A buddhizmusban is megta­láljuk a téli napfordulóval kap­csolatos fény-ünnepet; Avaloki- tésvara istenségnek, a kegyelem, az együttérzés és a szeretet meg­személyesítőjének december 21-i ünnepét. Keleten 380 körül vált nép­szerűvé a karácsony, amely a ke­leti, ortodox egyházakban a 12 nagy ünnep közé tartozik. Igaz, a vízkeresztet ma is nagyobb ün­nepnek tartják, a karácsony vi­szont a napkeleti bölcsekről („háromkirályok”) való megem­lékezés napja is. A protestáns ke­resztény egyházak a középkor­ban a 100-ra emelkedett ünnep közül számosat eltöröltek, de a Krisztus-misztérium ünnepeit, a Fiú testbe-költözésének ünne­pét, a karácsonyt megtartották. A Krisztus születésével megje­lent béke fölötti öröm adja az alapját a karácsonyi ajándéko­zásnak. A napon, amikor Isten a legnagyobb ajándékot adta az emberiségnek, a pápák az ünne­pi mise után aranypénzzel aján­dékozták meg a környezetükben szolgáló papságot. A gyermek Jézus tiszteletét, a betlehemi barlang készítésének szokását a ferencesek terjesztet­ték el a középkorban. A nyugati katolikus egyház karácsony misztériumát Nagy Szent Gergely pápa óta három misével ünnepli. Az éjféli a mó­zesi törvény előtti időt jelképezi, mikor még sötétség volt a Föl­dön; de egyben Jézus első, égi születésére is emlékeztet. A haj­nali mise a törvény alatti időt jel­zi, amikor már halványan deren­gett, és Jézus földi születésére irányítja a figyelmet. A délelőtti mise a kegyelem korszakát jelen­ti, amikor Jézus, a Lelkek Napja már fölkelt, s kegyelme által az emberek lelkében is megszüle­tett. Gecse Gusztáv Mutasd a karácsonyfádat, megmondom, ki vagy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom