Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-11 / 35. szám
HÍRLAP, 1993. február II, csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. Nemzetközi céghírek Trumpf Az egyik legnagyobb német szerszámgépgyártó jelentős profitveszteségről számol be az előző pénzügyi évet illetően. A lyukasztó-, hajlító- és lemezmegmunkáló-gépeiről világszerte ismert Trumpf nyeresége 38,7 millió márkáról 21 millió márkára esett vissza azelőző évhez képest. A kedvezőtlen eredmény hátterében a cég szerint az erős márka, a belföldi költségek ugrásszerű emelkedése és a pangó belföldi kereslet áll. Jóllehet, forgalma az amerikai piacon 30 százalékkal nőtt az elmúlt időszakban, ez még nem értékelhető a világpiaci fellendülés jeleként. (Financial Times) Yeba A düsseldorfi vegyipari konszern korábbi számításainak megfelelően 900 millió márka nettó nyereséggel zárta 1992-t, ami 20 százalékos visszaesést jelent 1991-hez képest. Forgalma ugyanakkor 12 százalékkal 67 milliárd márkára emelkedett, tükrözve az újonnan felvásárolt Schenker szállítmányozó cég bevételét is a mérlegben. Az elbocsátások és más ésszerűsítési intézkedések miatt felmerült költségeire hivatkozva a cég már a műit hónapban jelezte, hogy csökkenő eredményre számít. A Veba az 1991. évivel azonos osztalékot, részvényenként 12 márkát kíván osztani. (Financial Times) McDonald’s A világ legnagyobb gyorsbüfé-hálózata 958,6 millió dollláros rekordnyereséggel zárta a tavalyi évet. Az eredmény 12 százalékkal haladja meg az előző évit. A McDonald’s forgalma, amely az USA-ban 6 százalékkal, a külföldi piacokon 17 százalékkal nőtt 1991-hez viszonyítva, közel 22 milliárd dollárt ért el a szóban forgó időszakban. A cég üzemi költségei csökkenésének, fejlesztési ráfordításainak és sikeres terjeszkedési lépéseinek tulajdonítja a fellendülést. (Financial Times) Yamaha A Yamaha Motor Co. meghatározatlan időre elhalasztotta szuperversenyautójának európai bevezetését. Az egyszemélyes, 300 kilométer/ órás végsebességű gépkocsi értékesítését eredetileg tavasszal akarták megkezdeni, mivel a japán cég egyik nagy-britanniai leány- vállalata a vártnál lassabban halad az autó kifejlesztésével. A szuperjárgányból, amelyért legalább 100 millió yennek megfelelő összeget kell majd fizetni, a Yamaha évente 50 darab értékesítésére számít. (VWD) Daihatsu A Daihatsu Motor Co. idén közel 600 ezer darab autót szeretne eladni, ami 8,5 százalékkal haladja meg a vállalat tavalyi értékesítését. Tavaly a Daihatsu elsősorban a belföldi kereslet visszaesése következtében 8,7 százalékkal kevesebb autót adott el, mint 1991-ben. A vállalat a március 31-én véget érő pénzügyi évben körülbelül 5 milliárd yen veszteséggel számol. A japán autógyár az előző pénzügyi évben még több mint négy és fél milliárd yen nyereséget ért el. Idén a Daihatsu exportjának 11,6 százalékos emelkedésére — több mint 190 ezer jármű külföldi értékesítésére — számít. A Toyotának 230 ezer járművet készít bérmunkában. (VWD) Miért változnak a kamatok? A bank nem jótékonysági intézmény Csaknem két esztendeje vagyunk tanúi a kamatok csökkenésének, s annak, hogy az egyes pénzintézetek — például az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. — bizonyos kamatok (mondjuk a lakáshitelek kamatainak) csökkenését „előrej elzik”. Mi mozgatja fel- vagy lefelé a kamatlábakat? Hogy a kérdésre válaszolhassunk, mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a bankok abból a kamatrésből élnek, amely az ügyfelektől kapott és a forrásaikért fizetett kamatok között húzódik. Forrásokhoz a betétesektől és a folyószámla-tulajdonosoktól, valamint a jegybanktól jutnak. A források költségei tehát a bankok számára jelentős részben adottak, hiszen a megtakarítók bizonyos kamatláb alatt nem helyezik el a pénzüket a bankban. A jegybank a maga kamatlábait aszerint határozza meg, hogy a pénz megőrizze a vásárlóerejét, az infláció pedig kezelhető legyen. Ebbe a kereskedelmi bankoknak nincs beleszólásuk. Mindezt összeadva derül ki, mekkorák a kereskedelmi bankok forrásköltségei. A források közé tartoznak az olyan belföldi, illetve külföldi eredetű célhitelek is, amelyek vállalkozások megkezdésére, illetve fejlesztésére szolgálnak. E célhoz kötött hiteleket általában kedvezményes kamatokkal ’’forgalmazzák” a bankok. Sok dolguk nincs a pénzzel, csupán szolgáltatást végeznek: megvizsgálják a lehetséges adós körülményeit és üzleti szándékait, s ezek ismeretében vállalnak bizonyos kockázatot. Ennek ellentétele a kamatrés. Ezért fordul elő, hogy mire a felhasználókhoz jut a kedvezményes hitel, a felszámított kamat jóval magasabb, mint amennyit a donor korábban felszámított. Kamatbevételhez adósaiktól jutnak a bankok. Cégektől, házJÓI „muzsikál” a kis csapat... 1991. december 1-jén alakult meg Egerben, a Technolux Nyomdában a Nyomdász és Társa Bt. A mindössze nyolcfős kis csapat azóta ékesen bizonyította: nemcsak szereti, de érti is szakmáját. Mint Dudás Pétertől, a bt. ügyvezetőjétől megtudtuk: eredményesen gazdálkodnak, dolgoznak, elsősorban névjegyeket, ügyviteli lapokat, könyveket és plakátokat készítenek. — Elég sok hasonló cég dolgozik napjainkban már a megye- székhelyen. A konkurenciával hogy állják a versenyt? — Pontos, precíz munkával, de igyekszünk árainkat is a reális határokon megszabni. Ma már sokfelé ismernek bennünket, szívesen és egyre többen dolgoztatnak velünk. Általában egy műszakban termelünk, de ha a szükség ügy kívánja, akkor ameddig a munka tart. Időnként nagy a hajtás, de hát a mai világban csak így lehet megélni... tartásoktól, a többi kereskedelmi banktól, a jegybanktól, az állam-, illetve az önkormányzatok „háztartásaitól”. Ez utóbbiak általában gondosan kikalkulálják, hogy mekkora kamatfizetést, kamatlábat vállalhatnak el üzleti, illetve beszerzési szándékaik megvalósításához. A kamatmarzsnak nevezett különbözet olyan tétel, mint a kereskedelmi árrés: egy része a költségeket, másik része az eredményt fedezi. (Bizonyos költségeket a bankok egyes szolgáltatásaik igénybevevőivel közvetlenül fizettetnek meg, például az átutalási műveletek sordíját, s ezzel a kamatkülönbözet költségfedezeti részét mérsékelik.) A bankok eredményérdekeltek. Tulajdonosaik, legyenek azok részvényesek, magán- vagy jogi személyek, netán maga az állam, meghatározott színvonalú jövedelmet várnak el befektetett tőkéjük után. Ez a kamatrés növelésével, vagy belső szerkezetének megváltoztatásával, a költségek csökkentésével érhető el. Gépesítés, automatizálás, számítógépesítés, jobb távközlés — mind a költségeket csökkentheti... ám nagy beruházásokat igényel. Ennek fedezetét is a kamatrésben, az eredményben kell megteremteni. A jobb szervezés, a takarékosság is fontos, ám alig mérsékelheti a kamatlábakat. S ráadásul van olyan költségelem is, amely alig függ a bankoktól. Ez pedig a kockázatok csökkenése, illetve növekedése, amelyre ha tetszik, ha nem, fedezetet kell teremteni. Az adós nem mindig fizet A kamat mértéke — a körülményektől függően változó hányada — a ketes, vagy be nem hajtható követelésekből eredő veszteségek fedezésére szolgál. Ebből — a törvényes előírások szerint — a nagyobb biztonságra való törekvés érdekében, illetve a veszteségek fedezésére alapokat képeznek, tartalékokat alakítanak ki. Ha például a 160 milliárd forintra rúgó lakáshitel-állományból az 1,2 millió adós 10 százaléka több hónapja tartozik, akkor a Takarékpénztár kétes kintlévősége több mint 3 milliárd forint. Erre fedezetet kell teremtenie. Az OTP nem mondhatja ugyanis a betétjéért jelentkező ügyfelének, hogy mivel az adósaim nekem sem fizetnek, én sem tudom kifizetni a betétet. A kamatnak ez a szerepe leginkább a biztosítási díjra hasonlít: egy része az általános tényezőktől függ — a gazdaság állapotától, növekedési vagy csökkenési tendenciájától —, másik része pedig az ügyfél „állapotától”. Akár az életbiztosításnál, ahol az ugyanazon korosztályba tartozók biztosítási dija különböző lesz aszerint, hogy az orvosi vizsgálat hogyan minősíti a beteget. A hitelező is megvizsgálja egy cég általános gazdasági feltételeit, a konjunktúra fel- vagy lefelé menő ívében van-e az adott ágazat, majd átvilágítja a hitelt kérő üzemet, annak szervezeti, műszaki és pénzügyi állapotát. E vizsgálatok és kötöttségek alapján alakul ki az ügyfeleknek felszámítható hitelkamatláb átlaga és a kamatok összege. Ha bizonyos adósokért megbízható felek — önkormányzatok, pénzintézetek, alapítványok, az állami költségvetés — kezességet vállalnak, akkor a bankok nem kénytelenek az említett „biztosítási dijat” belekalkulálni a hitelkamatba. Mindezek alapján s az egymással való versenyben alakítják, változtatják vagy hagyják változatlanul a kamatlábakat a bankok. A ténylegesen felszámított kamatlábakat névleges vagy normális kamatlábaknak nevezzük. A valós, úgynevezett reálkamat- lábat akkor kapjuk meg, ha ebből a névlegesből levonjuk az inflációs rátát. Ha a kamatláb mondjuk 18 százalék, amikor az inflációs ráta 23, akkor bármilyen magas is a névleges kamatláb, negatív reálkamatlábról, a hitelező veszteségéről beszélünk. A reálkamatlábbal kapcsolatos meggondolások nagy szerepet játszanak a bankok kamat- politikájában, hogy elkerüljék, vagy legalább mérsékeljék az inflációs veszteségeket. Bácskai Tamás Napról napra Állandó magyar termékkiállítás Exportképes magyar termékekből állandó kiállítás nyílik február 1-jétől a Magyar Gazdasági Kamara épületében. Kedei Éva, az MGK képviselője elmondta: a kiállítást a Kereskedelemfejlesztési Alap támogatja. Az ötletet a külföldi gazdasági kamaráktól vették át, ahol gyakorlat, hogy az ügyfélszolgálati irodákat állandó termékbemutatókra is használják. A reklámhelyet minimum egy hónapra lehet bérelni, a kamarai tagvállalatok 20 százalék kedvezményt kapnak. (MTI) Csúcstechnológia Székesfehérvárott Szilikon-kaucsukgumit gyártó gépet állított munkába az alkatrészeket gyártó székesfehérvári JSCH cég, amely a jelentős multinacionális telefontársaságoknak, így az Ericssonnak, a Phi- lipsnek is szállít. A németországi JSC Technich GmbH és két magyar vállalkozó, Ábrahám László és Ábrahám Zoltán által tavaly alapított magyar-német vegyes vállalat Európában negyedikként kezdte meg a kapcsolódobozokhoz szükséges nyomógombok készítését. (MTI) Nem Martini a Garrone A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa csak kis részben találta megalapozottnak azt a kérelmet, melyben a Martini márkanevű ital magyarországi gyártását és forgalmazását ellátó Interdrinks Kft. eljárást kezdeményezett a Verital Kft. és a Szikrai Borászati Kft. ellen. Az Interdrinks szerint a két társaság megtévesztette a fogyasztókat azáltal, hogy az általuk előállított „Garrone 1861” márkájú vermutoknál alkalmazott címkék, üvegek és kupakok összetéveszt- hetővé teszik az árut a Martini termékekkel. (MTI) A SÜLT GALAMBOK IDEJE LEJÁRT. ••r" Mert a világ megunta azokat, akik tátott szájjal várják a sikert. A Dunabank a gazdasági élet minden változását partnerei javára fordítja. Ezért bocsátotta ki a DUNA ÉRTÉKJEGYET is. DUNA ÉRTÉKJEGY. Fix, napi kamatát a vásárlás napján állapítjuk meg. Hogy az adott gazdasági helyzetben a leghasznosabbal szolgálhassunk Önnek. A betett pénzt hat hónapig gyarapítja. Bemutatóra szól, és bármikor visszaváltható. A lekötési idő minimum egy hónap. A kamatláb az eltelt idővel arányosan változik. És még egy fontos tudnivaló: A DUNA ÉRTÉKJEGY névértékét Ön határozhatja meg! A legalacsonyabb összeg 10.000 forint lehet. A Duna Értékjegyet a DUNABANK Rt. Egri Fiókjában vásárolhatja meg. DUNABANK Rt. Egri Fiók Eger, Deák F. u. 1. Tel.: 36/321-788 Fax: 36/321-326 DUNABANK RT- ÉRTÉ KJ EGY AZOKNAK, AKIK A PÉNZÜGYEKBŐL CSAK A PÉNZRE KÍVÁNCSIAK. (Fotó: Gál Gábor)
