Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-22 / 301. szám
HÍRLAP, 1992. december 22., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. •S. Új alapszabály, megválasztották a tisztségviselőket Tsz-közgyulés Pétervásárán Kilencven csöppség második otthona * Óvoda a recski kastélyban Ajándék az ünnepekre Más településekhez hasonlóan az i vádi önkormányzat is kisebb ajándékkal lepte meg a helybéli polgárokat karácsony előtt. Nyolcvan embernek — időseknek, nagycsaládosoknak, munkanélkülieknek — csomagot adtak át, másik hetven helyi I lakos pedig pénzt kapott az ön- kormányzattól, fejenként ezerötszáz forintot. Felértékelték a kastélyt (Tudósítónktól): Az elmúlt hét péntekén a pé- tervásárai Gárdonyi termelőszövetkezet is megtartotta az úgynevezett „átalakuló” közgyűlését. A téeszhez tartozó öt településről csaknem kétszáz szövetkezeti tag és jelentős számú „kívülálló” — vagyis résztulajdonos — vett részt az eseményen, amelynek napirendjén az új alapszabály megállapítása, elfogadása, valamint a tisztségviselők megválasztása szerepelt. A szövetkezet vezetősége az alapszabály tervezetét már a közgyűlés előtt, időben eljuttatta az érintetteknek. Kaszab Balázs elnök ugyanakkor rövid szóbeli kiegészítést fűzött a meglévő írásos anyaghoz. Elmondta, hogy a mostani rendezvény előkészítéseként minden, a téesz-hez tartozó községben gyűlést tartottak, s ezeken a tagság hatvan- hetven százaléka meg is jelent. Utalt arra is, hogy a törvény adta lehetőségeken belül a közös gazdaságból nemrég kivált egy harminckét fős csoport (a váraszói faüzemről van szó, a kiválásról korábban a Hírlap is hírt adott). A Gárdonyi tsz tagjainak száma egyébként jelenleg 424, azonban nagyobb részük nyugdíjas, az aktív dolgozók csupán alig százan vannak. Az előterjesztett alapszabály egy általános szövetkezeti modellt tartalmaz. A témában elhangzott még néhány észrevétel, javaslat, de végül — a válaszokat követően — a tagság egyhangú szavazással fogadta el az új alapszabályt. Új nevet is kapott a volt téesz, amelynek ezentúl Gárdonyi Mezőgazdasági Szövetkezet a hivatalos elnevezése. A tanácskozás további részében következett a tisztségviselők megválasztása. Molnár Pál, a jelölőbizottság elnöke — az alapszabályban foglaltakat figyelembe véve — egy hét fős igazgatóság és az öt-öt főből álló felügyelő-, illetőleg egyeztetőbizottság megválasztására tett javaslatot. Ajelöltek — személyüket külön- külön elfogadva — így kerültek fel a szavazólapra, s végül lezajlott a titkos voksolás. Az igazgatóság elnökének, s egyben a szövetkezet vezetőjének egyhangúlag Kaszab Balázst, a korábbi elnököt választották. A felügyelő bizottság elnöke Király Béla, az egyeztető bizottság elnöke ifj. Szántó György lett. Zay József Évtizedekkel ezelőtt, 1936- ban létesült az első nyári óvoda Recsken, a templom melletti iskola épületében. Később, 1941- től 1949-ig a Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek foglalkoztak a gyerekekkel, majd pedig 1950-től több költözés, bővítés következett, egészen 1981 elejéig, amikor is a mai helyére, a volt István Béla kastélyba települt az óvoda — derül ki a „Recski Hírmondó” című helyi újság legújabb számából. Az óvoda mindazonáltal ma is a megye egyik legszebb ilyen intézménye: szerencsére jók a tárgyi és a személyi feltételek, az ott dolgozó óvónők munkájának minőségét elnyert pályázatok, megjelent szakmai cikkek, s egy rádiófelvétel is bizonyítják. Ma az óvodában négy csoportban kilencven gyermek tölti a nap nagy részét. / A jelenlegi legfontosabb terv az óvoda udvarának fejlesztése, úgy, hogy ott minél több játék- és mozgáslehetőség várja a csöppségeket. Az udvar mérete és fekvése ugyan ideálisnak mondható, a felszereltsége azonban korántsem, s az önkormányzat az óvoda működtetésén kívül — forintokban mérve — más segítséget nem tud nyújtani. így különböző pályázatok révén próbálják a szükséges pénzt beszerezni: húsz ezer forintot már el is nyertek, melyből sporteszközöket vásároltak. Elkezdték ugyanakkor — az erdészet és a szülők segítségével — az udvar parkosítását is. Szintén Ivádról kaptuk a hírt, hogy az önkormányzatnak végre sikerült szakértővel felértékeltetnie a helyi — mai állapotában meglehetősen elhanyagolt — kastélyt. Ezentúl tehát már konkrét ajánlattal, „tárgyalóképesen” várhatják az épület iránt érdeklődő vállalkozókat, cégeket, akik előtt természetesen — lapunkkal ellentétben — az ösz- szeg sem lesz titok. Közgyűlés Egerszalókon Még a hónap elején — december 7-én — tartották Egerszalókon a helyi termelőszövetkezet vagyonmegosztó közgyűlését. Akkor egyúttal megalakult az új tisztségviselőket jelölő bizottság is. A vezetőket a tegnapi, második szövetkezeti közgyűlésen választotta meg a tagság. A történtekről a későbbiekben részletesen is beszámolunk. Üj buszmegállók Elsősorban a csúnyaságukról ismerhetők fel a megyében a különféle közutak melletti buszmegállók. Nem volt ez másképp Recsken sem, ahol azonban változik végre a helyzet: a régi, dü- ledező oldalú „bodegákat” fokozatosan új, fából készült, szemre is igen tetszetős és természetesen az eső, a hó elől is menedéket nyújtó várakozókkal váltják fel. A 24-es főút mellett kezdték a munkát, s a tervek szerint minden évben két buszvárót cseréltet le az önkormányzat, egyenként több, mint 130 ezer forintért. Drog és bérezési besorolás Igazgatói értekezlet Egerbaktán A napokban az Eger vonzás- körzetéhez tartozó általános iskolák igazgatóinak részvételével tartottak értekezletet Egerbaktán, a közelmúltban átadott új községi oktatási intézmény épületében. Huszár Ernőnek, az igazgatói munkaközösség vezetőjének irányításával rendezték meg ezt az úgynevezett „munka- közösségi foglalkozást”, amelyen először dr. Horváth Tamás, a Heves Megyei Pedagógiai Intézetigazgatója. adott tájékoztatást a tevékenységükről, illetve terveikről. Egyben szólt a regionális oktatási központ szervezésével kapcsolatos problémákról is. Ezt követően dr. Kiripolszky Mária, az ÁNTSZ egészségvédelmi osztályának munkatársa beszélt a jelenlévőknek a drog elleni küzdelemről, majd pedig dr. Németh Zoltán szakszervezeti jogász tartott előadást a közalkalmazotti törvényről, annak értelmezéséről, különös tekintettel a bérezési besorolásra. Utóbbit ugyanis a napokban kell elkészíteniük az iskolaigazgatóknak. Hogy jó legyen a lapjárása... Januártól naponta 3000 Ft - ot ajánlunk fel olvasóinknak! unni i I0005804636 Amennyiben a fenti mintaszám megegyezik az Ön betegbiztosítási igazolványának vonalkód alatti utolsó nyolc számával, akkor máris jöhet a kiadónkba, a háromezer forintjáéit. Eger, Barkóczy út 7. Tel: 36/320-880, 313-644 Ha a nyertes a megjelenés napján este nyolc óráig nem jelentkezik, akkor az összeg a másnapi nyertes javára többszöröződik. Fizessen elő és januártól naponta házhoz visszük a szerencséjét! HEVES ^"HÍRLAP 1,11 ClltS* (tutin ■ í BETEGBIZTOSÍTÁSI IGAZOLVÁNY A „Fekete rózsák” A Ki Mit Tud-ra készülnek A felújított művelődési ház A polgármester „rendel”... (Fotó: Perl Márton) Kevés a pénz a fejlesztésre Ivádi Az önkormányzat tartalékkeretének terhére több olyan beruházás is kezdődött idén nyáron Ivádon, melyekkel a közelmúltban végeztek. Felújították a helyi művelődési házat, a könyvtárat, az orvosi rendelőt, az ifjúsági klubot, az öregek szociális ebédlőjét — tudtuk meg Bacsó István polgármestertől, aki azt is elárulAz ugyebár telj ességei világos, hogy eleddig tarthatatlan állapotok uralkodtak a Magyar Televízióban, hiába volt a számos panasz, Hankiss Elemér elnök se- hogysem akart menni, Göncz Árpád elnök éppúgy nem akart aláírni... De erről már sok szó esett. Viszont eddig méltatlanul kevés hangzott el egy másik „mé- diaügyről”: arról jelesül, hogy Egercsehiben ugyancsak nézhetetlen a televízió. Nem csupán azért mondjuk, mert a mesék nyolcvan százaléka tömény koz- mopolitizmus, hanem mert egyáltalán — nincs. Illetve van, olykor az egyik adón, olykor a másikon, arra viszont mostanában legmerészebb álmaikban ta, hogy az említettek csaknem kétmillió forintot emésztettek fel a község pénzéből. A jövő évben — amint az a polgármester szavaiból kiderült — mintegy egymillió-hétszáz ezer forintot fordíthat a település fejlesztésére. Nem igazán nagy ez az összeg, így nagy tervekről Bacsó István nem adhatott számot: sem mernek gondolni a helybéliek, hogy az ígért féltucat műsor mindegyike egyszerre és folyamatosan látható lenne, pedig mégicsak jobb akár a Knight Rider is, mint a számtalan csík és pötty és villanás. A Hírlapban írtunk már erről a dologról egy alkalommal, úgy fél évvel ezelőtt. Aminek okán most ismét írunk, az az, hogy azóta az égvilágon semmi sem változott az egercsehi „médiafronton”, röviden úgy lehetne megfogalmazni, hogy a pénzüket ugyan befizették a helybeliek a kábeltévére, de ilyen erővel akár ki is dobhatták volna az ablakon, így is, úgy is egyformán rossz minőségben foghatták volna a magyar és a műholdas adók programjait. ettől függetlenül vannak elképzeléseik. így például mindenképpen szeretnék rendbe tenni a temetőt, s mellette a ravatalozót, igyekeznek megoldani a községi „hangosítást”, vagyis azt, hogy a falu minden részen lehessen hallani a polgármesteri hivatal közleményeit, s ugyanakkor kisebb összeget szánnak a művelődési ház belső hangosítására is. Nem véletlen, hogy türelmük fogytával többekben felvetődött az ötlet: valamilyen módon visz- szaszerzik befizetett ezreseiket, azután pedig egy kicsit hozzátesznek, s vásárolnak egy saját parabolaantennát, ha az netán el is romlik, ott van a ház tetején, tehát lényegesen egyszerűbben javítható, mellesleg pedig vagy huszonöt adást „lehoz” az égből. Aki erre nem tud áldozni, még mindig visszaállíthatja a régi antennát, mely által annak idején a magyar tévé, esetleg Bratislava volt látható. Az egercsehi tévéügy esetében ugyanis végképp nem lehet kivezettetni senkit sehonnan sehová. Rénes Marcell A történet eleje igen egyszerű: négy cigányfiatal a saját szórakozására elkezdett zenélni. Kazettáról tanulták a slágereket, és nemsokára már próbahelyiségük volt a recski Bányászotthonban. Onnan ugyan két hónap múlva menniük kellett, ám addigra megvolt már a teljes együttes, a „Fekete rózsák”, amely végül héttagúra bővült. Május elsején már egy majálist rendeztek a cigányoknak, amelyre a környék falvaiból is sokan elmentek. Augusztusban anyagi támogatást kapott a zenekar az önkormányzattól, s e hónap húszadikán már Sírok-Kút- völgyben is felléptek a népzenei találkozón, ahol színvonalas műsorukkal nagy sikert arattak. Olyannyira, hogy még aznap újra zenélhettek a recski ABC parkolójában egy „spontán koncerten”. Az igazi otthoni bemutatkozás azonban mégiscsak október elsején, az Idősek Világnapján történt, amikor a recski ünnepi műsort a „rózsák” zárták, nagy tetszést aratva a helybéliek előtt. Részt vettek az egri, november közepén rendezett népzenei fesztiválon is: itt 26 produkció közül a harmadik helyezést érték el. Jelenleg pedig a Ki Mit Tud? bemutatóira készülnek, szombatonként a mozi előterében tartanak próbát, s a cél természetesen az, hogy a versenyen minél jobban szerepeljenek, a maguk módján emeljék Recsk hírnevét. Az egercsehi médiafront Sok éve már, hogy elhunyt a híres parádi fafaragó. Asztalos Johák. A mester munkái azonban megmaradtak az utókornak, gyűjteményes kiállítása régóta megtekinthető egykori lakóházában. Perl Márton egyik felvétele néhány alkotást mutat be, a másik képen a művész özvegye látható a szövőszék előtt. Asztalos Johák munkái *
