Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-17 / 194. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. augusztus 17., hétfő Véget ért az EBEE-találkozó Szombat hajnalra az orosz küldöttség által szorgalmazott szövegváltoztatások végrehajtá­sával, a volt Jugoszlávia területén kialakult helyzetről szóló záró­okmányok elfogadásával befe­jezte munkáját az EBEÉ-orszá- gok magas rangú tisztségviselői (MRT) bizottságának 15. Ülés­szaka. A küldöttek döntöttek ar­ról, hogy hosszú távra szólóan megfigyelői missziót küldenek Koszovóba, a Vajdaságba és a Szandzsákba, az emberi és ki­sebbségi jogok megtartásának ellenőrzésére, és szintén megfi­gyelőket küldenek a Szerbiával és Montenegróval szomszédos országokba. Európa Nap Fertőrákoson Emlékfutással kezdődött va­sárnap reggel Fertőrákoson az Európa Nap, melyet az MDF soproni szervezete rendezett az 1989-es Páneurópai Piknik tisz­teletére és szellemében. A három évvel ezelőtti események során Sopronpusztánál a hazánkban várakozó keletnémetek százai törték át a határt és menekültek Ausztriába. Erre emlékezve Fer­tőrákoson és Sopronpusztánál immár harmadik alkalommal rendezik meg az Európa Napot. Fogolycsere Az Eszék melletti Nemetin helységben péntek este megtör­tént az első jelentősebb fogoly­csere Horvátország és Jugoszlá­via között: a horvátok által fel­ajánlott 406 személy közül 250 tért vissza Jugoszláviába, míg a horvátoknak 722 foglyot adtak át. Százötvenhat személy úgy döntött, hogy Horvátországban marad, mert ott van minden tu­lajdona. Katonai források szerint horvátországi szerbekről van szó. A fogolycseréről egy hete ál­lapodott meg Milan Panic jugo­szláv és Franjo Greguric akkori horvát kormányfő. Elhunyt Giorgio Perlasca Szombat reggel padovai ott­honában elhunyt Giorgio Perlas­ca, aki 1944-ben több mint öte­zer embert mentett meg a biztos haláltól Budapesten — közölték a Magyar Távirati Irodával Per­lasca közeli baráti köréből. Az „olasz Wallenberg-ként” is em­legetett Perlasca, aki a fasiszta olasz hadsereget ellátó kereske­delmi irodát vezette Budapesten, 1944 októbere és 1945 januárja között — spanyol diplomatának adva ki magát — 5200 zsidót mentett meg menlevelekkel a koncentrációs tábortól, illetve a kivégzéstől. Tettéért Magyaror­szágon és Izraelben egyaránt kormánykitüntetéseket kapott. Visszautasított vádak Az utóbbi napokban több al­kalommal súlyos vádak hangzot­tak el, amelyek az Erdélyi Világ- szövetség Magyarországi Szer­vezetét szélsőségesnek, ultrana­cionalistának, sovinisztának és irredentának minősítették. Kreczinger István és Okos Már­ton,a szervezet elnöke és elnök­ségi tagja ezeket a rágalmakat megalapozatlannak tekinti, és teljes egészében a leghatározot­tabban visszautasítja. Panic sikertelen próbálkozásai Holtponton a délszláv rendezés Minden eddigi nemzetközi békéltetés kudarcot vallott, nem sikerültek Milan Bamcjugoszláv miniszterelnök elképzelései sem, s a délszláv rendezésre hivatott londoni Jugoszlávia-konferenci- ára is a kudarc árnyéka vetül — jelentette az MTI tudósítója Belgrádból. Milan Panic jugoszláv minisz­terelnök úgy tért vissza Brüsszel­ből, hogy a többi délszláv vezető szóba sem állt vele, őt magát a brüsszeli tanácskozásra meg sem hívták, s Lord Carrington, az ér­tekezlet elnöke is megerősítette, hogy Koszovo, a Szandzsák és a Vajdaság különleges jogállásá­nak elismerését várják Belgrád- tól. Milan Panic ezt a belügyekbe való beavatkozásnak minősítet­te, s így lényegében elutasította Jugoszlávia elismerésének egyik fontos előfeltételét. Nem sikerült Milan Panic nyitása Szlovénia felé sem: Milan Kucan szlovén elnök rövid úton elutasította az egyoldalú belgrádi döntést a dip­lomáciai elismerésre, hangoztat­va, hogy a diplomácialag el nem ismert Jugoszlávia által történt elismerés semmit sem ér. Milan Panic hevesen bírálta a szlovén elutasítást, hangoztatva, hogy Kucan elnök „nem értette meg a demokratikus kezdeményezés jelentőségét”. Lord Carrington nem zárta ugyan ki azt, hogy a jugoszláv ve­zetők részt vehessenek az au­gusztus 26-ra összehívott nagy­szabású Jugoszlávia-konferenci­án, de rögtön leszögezte, hogy ez semmiképp sem jelentené Jugo­szlávia elismerését. A konferen­ciára különben a hat délszláv köztársasági elnököt hívták meg, Slobodan Milosevic szerb elnök viszont elzárkózik a részvételtől. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének segélyszállítmánya szomba­ton délután megérkezett a Bosznia keleti részén fekvő Gorazdébe — jelentette be Zágrábban az ENSZ menekültügyi főbiztosa hivatalá­nak szóvivője. A nyolc teherautóból álló konvoj, amelyet az ENSZ kéksisakosai kísértek Szarajevóból a kelet-boszniai városba, ÍO óra alatt tudta megtenni az ötven kilométeres utat: kétszer került harcok kereszttü­zébe. Szerb milicisták is feltartóztatták, sőt egy hídról aknákat is el kellett távolítaniuk a szállítmányt kísérő katonáknak, mielőtt épség­ben megérkeztek a szerb ostromgyűrűben lévő városba. Megfigyelők szerint a szállítmány sikeres megérkezése Gorazdébe az első fontos lépés annak bebizonyítására, hogy esetleg nem szüksé­ges a katonai erői alkalmazása a boszniai segélyszállítmányok eljutta­tásának biztosítására. A légiirányítók felhívása Jelcinhez Drámai felhívást intézett szombat délután az orosz vezetéshez a repülésirányítók szakszervezete. Ebben arra kérték Borisz Jelcin elnököt, Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnököt és Jegor Gajdar ügyvezető kormányfőt, hogy haladéktalanul ülje­nek le a tárgyaló asztalhoz a légiirányítók képvise­lőivel, különben tömegkatasztrófa következik be az ország légterében. Az oroszországi polgári repülés- irányítók kétharmada lépett sztrájkba szombaton — vált ismertté Moszkvában. A fővárost kivéve gyakorlatilag megbénult a belföldi légiforgalom. Csak a nemzetközi és a mentőfeladatot végző jára­tok közlekednek. (MTI) Puccsveszély nincs Moszkvában A katonák helyett hadba lépett az ipari lobby Megint tízezreket lát maga kö­rül a moszkvai Fehér Ház. Me­gint tízezrek jönnek falaihoz, hogy Jelcint éltessék. Tavaly is itt voltak, tavaly is ökölbe szorított kézzel skandálták: vesszen a dik­tatúra! Együtt döntötték le Dzserzsinszkijt, Szverdlovot és Kalinyint, közösen építettek a barikádokat a parlamentnél. Torlaszok most nincsenek, tankok sem masíroznak a Ma- nyézson. Van viszont nagyon sok kérdés: ki győzött, mi változott, merre tartanak, van-e remény, jönnek-e a konzervatívok, tény­leg 70 rubel lesz-e egy kiló kenyér és hazajön-e végre a katonafiú? Hogy ki győzött? A demokra­ták. De kik azok a demokraták? Mindenki annak mondja magát, csakhogy másnak lássák, csak­hogy különbözzön a kommunis­táktól. A hithű marxisták és a szélsőjobboldali vezérek egyér­telműen beszélnek. A győztes­ként tetszelgőknél nem lehet tudni, ki kivel tart. Demokrácia, vállalkozás, privatizáció, szabad sajtó — ezt könnyű megtanulni, csak variálni kell a körítést. Mi változott? Nincs már szov­jet birodalom, van viszont egy új­raszülető Oroszország. Van zász­ló, himnusz, hadsereg és határőr­ség, de nincs többlábon nyugvó politikai rendszer. Állítólag puccsveszély sincs, a katonák visszahúzódtak. Helyettük azonban hadba léptek a gyári­gazgatók és a törvényhozás ipari lobbyja. Ősszel akarnak keresz­tet vetni a Gajdar-kormányra. A tömeg elfordult a politiká­tól. Gyűlésezni nincs ideje, in­kább az üzleteket rója. Árut nem nehéz taláni, mert itteni mérték- kel mérve roskadoznak a pultok. A cédula azonban a többségnek nagyon fáj. Egy érdekes jel: a családok zöme harminc száza­lékkal több kenyeret fogyaszt, mint tavaly ilyenkor. A felvágot­tat nem rúdban, hanem szelet­ben kérik és gyümölcs nagyon sok helyen csak havi egy-két al­kalommal kerül a kosárba. Mondják, a kenyér hamarosan eléri a csillagos eget, hetven ru­belt kérnek majd érte. És hol vannak a katonák? Még Németországban, Kara- bahban, Grúziában, Moldová- ban és a Baltikumban. Gyors ha­zatérésükre nincs sok remény, hiszen sem fedél, sem állás nem várja őket. Van Moszkvának egy hírhedt tere, a Lubjanka. Közepén egy­kor Félix Dzserzsinszkij nézett a Kreml felé, háta mögött a KGB zord épülete jelezte hatalmát. Az épület még ma is ott áll, Félix vi­szont egy szobortemetőben váija sorsát. Helyére kápolnát építe­nek a KGB áldozatainak emlé­kére. Ott lesz csak igazán nagy a tömeg, minden év augusztusá­ban. Mester Nándor II. Husszein Jordániája Négy évtizede uralkodik Negyven évvel ezelőtt, 1952 augusztusában foglalta el Jordánia trónját az akkor 17 éves hasemita herceg, Husszein. Ma a thailföldi Bhumibol, a belga Baudouin és a brit II. Erzsébet után a legrégeb­ben uralkodó király. Ő élte át az államfők közül a legtöbb merény­letet. Uralkodásának negyven esztendeje alatt kis országa számos vereséget szenvedett el. Ennek ellenére II. Husszein a közép-keleti konfliktus megoládásért folyó küzdelem egyik kulcsfigurája. A hasemita dinasztia Fatimá­ra, a próféta legifjabb leányára vezeti vissza származását. II. Husszein ükapja, Husszein Ibn Ali (1853-1931) Mekka emírje volt. 1916-ban mondta ki elsza­kadását az ozmán birodalomtól, miután a hírhedt brit Lawrence segítségével sikeres felkelést ve­zetett a törökök ellen. 1917-ben „Arábia királyának” kiáltotta ki magát, de 1924-ben Ibn Szaud, a szaúd-arábiai állam megalapító­ja elűzte Mekkából. Két fiát a britek két mandátumuk élére ál­lították: Fejszál kapta Irakot, Abdullah pedig Transzjordániát. Ez utóbbiból lett az 1948. évi arab-izraeli háború után a „Jor­dániái Hasemita Királyság”. 1951. július 20-án Abdullah királyt unokája, a 16 éves Husz- szein szeme lattára egy fanatikus meggyilkolta. Husszein apja, Ta­lál lepett a trónra, 1952-ben azonban a britek állítólagos el­mebetegsége miatt eltávolítot­ták, s fíusszein lett az uralkodó. II. Husszein király az angliai sandhursti katonai akadémiát végezte el. 1956-ban elbocsátot­ta az Arab Légió brit parancsno­kát, John Bagót Glubb-ot (Glubb pasát). Az 1958-ban megalakított jordán-irak konfö­deráció csak fél évig állt fenn. Egy véres puccs eltávolította Bagdadból a nasemitákat. 1967- ben a hatnapos háborúban Izrael elfoglalta Nyugat-Jordániát és Kelet-Jeruzsálemet. 1970-ben Husszein hadserege brutálisan elűzte Jordániából a palesztin menekülteket. Csak 18 evvel ké­sőbb sikerült Husszeinnak visz- szaállítania a jó viszonyt a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zettel. Az Öböl-háború idején II. Husszein szerencsétlen szerepet vitt. Nem volt hajlandó állást foglalni Szaddám Húszéin ellen, s ez elszigetelte Jordániát, ami súlyos gazdasági válsághoz is ve­zetett. Jordánia királya jelenleg óvatos „demokratizálást” foly­tat, hogy szerephez juthasson egy esetleges közel-keleti béke- folyamatban. Négy feleségétől 11 gyermeke született, 5 fiú és 6 leány. Jelenle­gi felesége a szíriai-libanoni szár­mazású amerikai Liza Halabi, akit Jordániában csak A1 Husz- szein (Husszein világossága) né­ven ismernek. Trónörökössé Husszein fivérét, Hasszánt jelöl­te ki. Harcok Abbáziában Rövid átmeneti nyugalom után szombaton újult erővel lán­goltak fel a harcok Szuhumiban, a Grúziához tartozó, de függet­lenségét kinyilvánított Abház Autonóm Köztársaság fővárosá­ban, noha hajnalra megállapo­dásjött létre a szembenálló felek között a tűzszünetről és a grúz csapatok kivonásáról. Az Interfax orosz hírügynök­ség szerint a grúz haderők elle­nőrzésük alatt tartják Abházia több térségét (Gáli, Ocsamcsira, Gulrips) és Szuhumi egy részét. Kérdőjelek Megváltozott a vi Ha a költő azt tudakolta, ment-e előbbre a világ a könyvek által, szabadjon feltenni a ma­gunk költői kérdését: ment-e előbbre a világ az olimpia által? A különböző országokban, örömkitörések és csalódások kö­zött, mindenki másként élte meg ezeket a napokat. A tömegkom­munikációs lánc jóvoltából ná­lunk már kevesen voltak, akik nem válhattak részesévé száz­milliók, sőt inkább embermilli- árdok emlékezetes, kollektív él­ményének, hogy voltak Barcelo­nában kifogásolható, megkérdő­jelezhető mozzanatok? Persze voltak, de ezúttal úgy érezhet­tük, hogy nem ezek uralták a két hetet. Arcokat és erőfeszítéseket néztünk, neveket, zászlókat, himnuszokat tanultunk. Abban a hitben búcsúzhattunk a katalán fővárostól, hogy a hidegháború utáni első olimpián a játékok va­lóban megszabadultak a kelet­nyugati szembenállás többévti­zedes nyűgétől, előtérbe kerül­tek a valódi teljesítményeken alapuló sportszerű vetélkedések. Olyan légkörben zajlott ez az Mg? olimpia, hogy egyszerre lehet­tünk büszke hazafiak, jó érte­lemben vett világpolgárok. Megváltozott hát a világ? Jó lenne hinni — de nem így történt. A sokat emlegetett olimpiai béke még néhány napra sem lehetett úrrá a vérző Balkánon és annyi más válságkörzeten. Sőt, éppen most, mintha még az eddiginél is jobban rádöbbentünk volna, hogy a Földet sem lehet tartósan felosztani „minden rendben van” és „semmi sincs rendben” tájakra; a feszültséget nem lehet száműzni elszigeteltnek vélt te­rületekre. Mégis, az olimpia nap­jaiban az emberiség jobbik és na­gyobb bizakodásra okot adó ar­culatát mutathatta. Nem lehetne gyakrabban ren­dezni olimpiát? A téli és nyári já­tékok idejének széthúzásával ezentúl kétévenként lesz valami­lyen olimpia. De nem lehetne minél többet átmenteni az olim­piai szellemből a hétköznapok sportszerűséggel kevésbé dicse­kedhető világába? Jó lenne igen­nel felelni. (FEB) Honecker máj rá kos Ügyvédei a per Erich Honecker ügyvédei pénteken a védencük elleni per leállításáért és a letartóztatásipa­rancs visszavonásáért folyamod- tak a berlini Moabit börtönben végzett orvosi szakértői véle­mény alapján, mely szerint a 79 éves politikus súlyos májrákban szenved — közli hétfőn utcára kerüli számában a Der Spiegel című német hetilap. „Honecker gyógyíthatatlan májrákban szenved, amely köz­vetlenül a májműködés megszű­nése vagy áttételek révén a halá­lát fogja okozni. Várható élettar­tama rövidebb, mint az ellene in­dított per lefolyásának valószínű időtartama, amely legalább 2 esztendő” — idézte a Der Spiegel az orvosi jelentésre hivatkozó leállítását kérik ügyvédeket. A hetilap szerint többjei arra utal, hogy noha Ho­necker májrákját orosz orvosok már februárban diagnosztizál­ták, betegségét később eltussol­ták, hogy megkönnyítsék kiada­tását Németországnak. (Márci­usban egy második vizsgálat után Moszkvában azt közölték, hogy nincs rákja.) A Der Spiegel szerint csak­nem kizárt, hogy lefolytassák a pert Honecker ellen. Ha meg kell műteni, az operáció miatt hóna­pokig nem állhat a bíróság elé. Ha nem műtik meg, már akár 3 hónapon belül olyan állapotba kerülhet, hogy szintén nem lehet kihallgatni, bíróság elé állítani. (MTI) s CUCC KFT. V. értesíti T. vásárlóit, hogy az egri Ifjúsági Házban augusztus 17-18-án jgy az egri Ifjúsági liazba VÁSÁRT TART. Holland import női, férfi-, gyermekruhák valamint -cipők. Nyitva 9—18 óráig. ^ (fk Csepregi Állami Tangazdaság megvételre felajánl ellenőrzött tenyésztési háttérrel rendelkező Holstein-friz x magyar­tarka keresztezett tenyészállatokat. Érdeklődni: a gazdaság törzstenyésztőjénél Telefon: 94/65-028, telex: 37-377, ^telefax: 94/65-017 * " "" A Mátra Cukor Rt. Hatvan Értesíti tisztelt partnereit, hogy 1992. augusztus 24-28-ig a vállalat mindkét telephelyére (Hatvan-Selyp) általános szabadságolást rendel el. Egyben tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy a szabadságolás időtartama alatt a kiszolgálás zavartalan. Bene Völgye ÁFÉSZ Ludas Kolozsvári út 2. felvételt hirdet áruforgalmi vezető munkakörre. Alkalmazási feltételek: — középfokú áruforgalmi képesítés, — ötéves kereskedelmi gyakorlat, — gépkocsivezetői jogosítvány Pályázatokat fenti címre 1992. aug. 25-ig küldjék be. _____________________> f Egri kisvállalat keres ügyvezető igazgató mellé németül beszélő titkárnőt. „Jó kereseti lehetőség 39498” jeligére a kiadóba ^ Eger, Pf. 23. ^ székesfehérvári Kodolányi János Főiskola angol és német egyszakos nyelvtanári, valamint idegenforgalmi szakra nappali tagozatos előkészítő évfolyamot indít. A beiratkozás feltétele középfokú nyelvtudás. Jelentkezés: Comenius Társaság Székesfehérvár, Honvéd u. 8. 22/10-340,16-520 Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy JANIK JÓZSEF 1992. augusztus 11-én, életének 86. évében, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Temetése a római katolikus vallás szertartása szerint 1992. augusztus 19-én 10 órakor az egri Hatvani temetőben lesz. A gyászoló család A hét minden napján 0-24-ig áll rendelkezésére a SÍPOS ÉS TÁRSA TEMETKEZÉS BÉLAPÁTFALVÁN Díjtalan ravatalozás. Teljeskörű ügyintézés, díjtalan helyi szállítás. Bélapátfalva, IV. Béla u. 21. 'Iviély fájdalommal tudatjuk^ hogy szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk SUHAJ ISTVÁN ny. gépkocsivezető 62 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 1992. augusztus 19-én 11.30 órakor lesz az egri Urnatemetőben. A gyászoló család

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom