Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-21 / 197. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. augusztus 21., péntek Rotterdam és Hága között körülbelül félúton van a híres régi város, a jelenleg 80 ezer lakosú Delft. Talán nincs még egy hely Hollandiában, amely annyira intim, bensőséges hangulatú és ugyanakkor annyira mutatós lenne, mint ez a kikötőváros. Hírét az ott készülő kék és fekete porcelánok a világ sok országába röpítették el. Ehhez a városhoz kötődött Antony van Leeuwenhoek, a nagy természettudós, aki a mikroszkópot feltalálta. Ott született 360 esztendővel ezelőtt. Az élet az életből él... Egészen új, „láthatatlan világot” fedezett fel Minden felfedezőnek, feltalálónak vannak elődei és vannak kortársai is, akiket nem véletlenül izgat ugyanaz a feladat. Amikor egy találmányra szükség van, akkor egymástól függetlenül több ember kezdi a fejét törni rajta. Különböző megoldásokhoz jutnak, és nem lehet mindig eldönteni azt sem, hogy ki volt közöttük az első, hogy mit tanultak el vagy vettek el egymástól, így vagyunk a mikroszkóppal vagy a teleszkóppal is. Mindkettőt feltalálhatták volna jóval korábban, csakhogy 1600 előtt sem a biológia, sem a fizika, de még a tengeri hajózás sem állt azon a fokon, hogy okvetlenül szükségük lett volna ezekre a műszerekre. A legjobb lencseköszörűsök abban az időben a hollandok voltak, ezért nem csoda, hogy a két eszköz első feltalálói között ott találjuk őket. A maga nemében egyedülálló volt és maradt Antony van Leeuwenhoek nagyítója, amelyet ma a tudománytörténet a mikroszkóp ősének tekint. A krónikák szerint 1632. október 24-én — 360 esztendővel ezelőtt — született Delftben, Dél-Hollandia németalföldi tartományában. Apja kosárfonó és sörfőző mester volt. A fiatal Antony hamar elvesztette apját, és 16 éves korában abbahagyta iskoláit. Amszterdamban elszegődött szatócsinasnak. Nyolc évet töltött az eladói pult mellett, amikor otthagyta, és visz- sfetért szülővárosába, Delftbe. Ezt azután élete végéig már el sem hagyta. Ott nősült meg, és nyitott posztóüzletet. További életsorsáról igen keveset tudunk. A feljegyzések szerint kétszer nősült, több gyermeke volt, akik közül a legtöbb korán elhunyt. Hamar feladta a posztókereskedést, és a delfti városházán vállalt portási állást, hogy közben folyamatosan képezhesse magát, és élhessen hobbijának, a lencsecsiszolásnak. Önállóan képezte magát: tanult fémöntést, kohászatot. Baráti körében hóbortosnak hitték, hiszen mindent megvizsgált lencséjével. Leeuwenhoek a kétkedők csoportjába tartozott. Magáról többek között így írt: „Azok, akik először néznek egy nagyítólencsén keresztül, azt szokták mondani, hogy egyszer így, másszor úgy látják ezt vagy azt, sőt a tapasztaltak is gyakran tévednek. Én az észleleteimre több időt fordítottam, mint ahogy azt bárki is gondolná, de örömmel tettem, és egyáltalán nem törődtem azokkal, akik azt kérdezték tőlem, hogy mit fáradok annyit, és mire való egyáltalán a munkám...” A lencsekészítés „mestere” nem volt sem orvos, sem biológus, magasabb iskolát nem járt, és tudományos képzettsége sem volt. Amit tanult, azt mind önképző módon szerezte, és pusztán szórakozásból adta fejét az üvegcsiszolásra. Gömb alakú nagyítólencséket alakított ki olyan ügyesen, hogy állítólag némelyikkel elérte a 270-szeres nagyítást is. Fából vagy fémből készített lap közepébe lyukat fúrt, abba illesztette a lencsét. A lapot vagy kézben tartotta, vagy állványra rögzítette függőlegesen, és úgy helyezkedett el, hogy az ablakból beáramló fény és a szeme között legyen a lencse. Egy tűben végződő csavart illesztett a lap hátsó oldalára, a tűre szúrta rá a vizsgálandó anyagot, és a csavarral odaigazította a lencse meg a fényforrás közé. Ezzel az egyszerű szerkezettel — amelyből több százat is készített — egészen új, „láthatatlan világot” fedezett fel. Sem mikroszkópjának nagyítóképességét, sem élettani megfigyeléseinek számát és sokoldalúságát nem szárnyalták túl egészen a XIX. századig. Több mint fél évszázadon át, 39 éves korától a 91. életévében —1723 augusztus 26-án — bekövetkezett haláláig folyamatosan végezte megfigyeléseit. Úgy emlegették, hogy mindent megmért, mindenről gondosan naplót vezetett, és értékesebb megfigyeléseit lerajzolta. Lelkes munkásságáról egy delfti tudós, a már akkor nagy hírű Regnier de Graaf a biológus révén szerzett tudomást a világ. Tagja volt az Angol Királyi Tudományos Társaságnak, és ez a jeles szervezet Leeuwenhoek mikroszkópjáról, észleléseiről Graaf közvetítésével értesült. A kétkedő angolok felkérték, hogy újon beszámolót észleléseiről. Ezeket levélben továbbította, amelyek élénk érdeklődést keltettek, és felhívták a derék holland amatőrt, hogy írja le készülékét, amelyen keresztül az új élővilágot felfedezte. Ám ő titkát féltékenyen őrizte, készülékét soha nem mutatta meg senkinek, a lencsén történő bepillantást is csak a kivételezetteknek engedte meg. Jelentéseit azonban rendszeresen küldte az Angol Királyi Tudományos Társaságnak, amely később tagjává is választotta. Megfigyeléseit — amelyeket az említett levelekben rögzített — egybegyűjtötték, és Lejdában, valamint Delftben jelentek meg hét kötetben 1684 és 1718 között, holland nyelven. 1722-ben pedig ugyancsak Lejdában látott napvilágot ugyancsak hét kötetben a latin nyelvű változat. Delft - ből jóformán soha ki nem mozdult, annál több látogatót fogadott, köztük az angol királyt, Nagy Péter orosz cárt és Nagy Frigyes porosz királyt. Felfedezéseivel szerette ámulatba ejteni a világot, de mint már említettük, a mikroszkóp készítésének módját senkinek sem árulta el. Bár nehéz lehetett titokban tartani az egyszerű szerkezetet, miután átnézhettek rajta, már meg is ismerték a nagyító titkát. Ma az egyszerű mikroszkóppal általában baktériumot keresnek, ép vagy kóros bonctani szerkezetet vizsgálnak, az apróbb élőlények viselkedését kutatják. Leeuwenhoek is eljutott eddig a szintig, noha nem mindenütt igazodott el. Az apróbb bogarakat, szilárd tárgyakat a tű hegyére húzva vizsgálta, a folyékony anyagokat finom hajszálcsőbe tette, és néha hónapokon át figyelemmel kísérte azokat a nagyítóján át. Rendkívül türelmes és alapos volt, és miután tudását autodidakta módon szerezte, így semmiféle előítélet nem befolyásolta. Egyik legkorábbi meglepő észlelése volt, hogy a tiszta vízben hemzsegnek a változatos alakú és mozgású állatkák. így fedezte fel az úgynevezett ázalé- kállatokat. Megállapította, hogy a poshadt vízben sokkal több van belőlük, mint a frissben. A baktériumokat saját foglepedékéAmitől a tulipánszirmok elfonnyadtak Pap János technikatörténész Kis történetek tudósokról, feltalálókról címmel 1973-ban kiadott művében a következőket olvashatjuk: „Élt Delft városában egy Regnier de Graaf nevű igen érdekes és nagy tudású ember, a holland kelet-indiai társaság vezető tisztviselője, aki éveket töltött a távoli trópusi országokban. Utolsó déltengeri útján mint orvos vett részt, azután 1647-ben végleg búcsút mondott a tengereknek. Regényes és hányatott életének végét nyugalomban kívánta leélni szülővárosában, a fapapucsos, kék bugyogós hollandok között. Mindenki nagyon szerette, mert ahol baj volt, ott Graafra mindig lehetett számítani. Szerette a gyerekeket és a tulipánjait. Egy alkalommal Graaf a Leeuwenhoek sörözőben elpanaszolta, hogy tulipánjait valami megtámadta, és a bimbói lehullanak. — Hozzon nekem egy olyan beteg tulipánt, szeretném azt én is megnézni — ajánlkozott az ifjú Antony van Leeuwenhoek.” Amikor megkapta a szirmokat, elvonult titokzatos műhelyébe, és megvizsgálta azokat. Ki is mutatta, hogy valóban a parányi élőlények okozták a szirmok fonnyadását, a bimbók pusztulását. A szobácskákat „sejtnek” nevezte el... Antony van Leeuwenhoek munkásságát az angol tudós, Robert Hooke (1635-1703) emelte magasra. A mikroszkóp elragadtatással töltötte el, és sikerrel használta ezt az eszközt. 1665-ben könyvet adott ki Mikrographia címmel. Ebben a mikroszkópos megfigyelésekről valaha is készült rajzok legszebbjei találhatók. Legfontosabb megfigyelése egy parafaszelethez kapcsolódott. Ez — jegyezte meg Hooke — kis derékszögű szobák finom mintáiból tevődik ösz- sze. Ezeket a szobácskákat „sejtnek” nevezte el. É felfedezésnek később jelentős következményei lettek. ben mutatta ki, és azt tapasztalta, hogy a forró kávé fogyasztásával számuk csökkenthető. A hajszálereket és a bennük folyó vért aprócska halak farkában figyelte meg mikroszkópjával. Leírta a bőr pórusait, az édesvízi hidra bimbózását, és a levéltetű szűz- nemzéses szaporodását. Remek rajzokat készített különféle növények és állatok szerveiről, szöveteiről, rejtett részeiről. 1683- ban például lerajzolta az első baktériumokat, amelyeket az ember szájából vett nyálban látott meg. Megfigyelte, hogyan pusztítják egymást az állatok, és ebből azt a tételt szűrte le: hogy az élet, az életből él! Bölcs ember volt, aki sok fontos adattal gazdagította a tudományt, noha nem tartotta magát tudósnak. Talán éppen ezért történt, hogy az Angol Királyi Tudományos Társaság mellett a párizsi Tudományos Akadémia is tagjai közé választotta. (mentusz) új területeket nyitott a biológiának A mikroszkópia fejlődése a XVIII. század folyamán — főképpen azért, mert elérte lehetőségei határait — megállt. Van Leeuwenhoek első észlelése után közel száz évvel, 1773-ban, egy dán mikrobiológus, Ottó Friedrich Müller tudott csak baktériumokat olyan jól megfigyelni, hogy le is írhatta a különböző típusok alakjait és formáit. Az első mikroszkópoknak egyik hibája az volt, hogy lencséjük a fehér fényt felbontotta. A képet színes gyűrű vette körül, ami a finom részleteket elhomályosította. A színhibáktól mentes mikroszkópot csak 1820 körül készítették. így a XIX. század során a műszer alkalmassá vált arra, hogy a biológiának új területeket nyisson meg. / Köszönetét mondunk ^ mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, dédnagyapánk JANIK JÓZSEF temetésén megjelentek, részvétükkel, virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család V Köszönetét mondunk \ mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik szeretett féljem, édesapám, fiam, testvérem BENE VINCE temetésén megjelentek, részvétükkel, virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekztek. A gyászoló család / Köszönetét mondunk ^ mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk SUHAJ ISTVÁN temetésén megjelentek, részvétükkel, virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család y Köszönetét mondunk \ mindazoknak, akik KOVÁCS ANDRÁS temetésén megjelentek, részvétükkel, virágaikkal gyászunkban osztoztak. A gyászoló család 'cipőbörzeT CIPŐVÁSÁR! Több ezer pár szezonális lábbeli 30-40%-kal olcsóbb áron! Mosószerek, öblítők, habfürdők nagykereskedelmi áron kaphatók augusztus 24-én 10-18 óráig FÜZESABONY, Művelődési Központ, augusztus 25-én 10-18 óráig EGER, MH. Helyőrségi Klub, augusztus 26-án 10-18 óráig FELSŐTÁRKÁNY, Művelődési Ház ÉLKER GMKj FIGYELEM! Újra megnyílt ~ 8 CITY GRILL ésaDRÉHER ■ ■ ■ ■ SOROZO a Mátyás király úton. Megújult környezet, kulturált kiszolgálás. Péntek, szombat: NON-STOP nyitva tartás. ^VÁRJUK KEDVES VENDÉGEINKET^ rENCI CIPŐBOLT A új árukészlettel! Kínálunk: női bőrés vászoncipőket, valamint sportcipőket. Üzlet helye: Eger, Hadnagy u. Napsugár u. sarok Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 10-18-ig szombat: 10-13-ig J ÉLELMISZER NAGYKER Intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, üzemi és diákkonyhák, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: étolaj, rizs, liszt, száraztészták, sertésmájkrém, üdítők, stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tel/fax: 18-326 Nyitva: 8-17-ig, szombat 8-12-ig, vasárnap szünnap. v: HOLGER ITT NYER! J / TEGYE PRÓBÁRA ÖNMAGÁT! A siker és egy nyugati eég csak önre vár! Önálló munkavégzés, rendkívüli előrelépési lehetőségek. Biztos fellépés, jó megjelenés — félsiker! Gépkocsi, telefon előny! Tájékoztató 1992. Vm. 24-én 18 órakor Egerben, Fürdő út 5. Flóra Hotel (I. em. tárgyalóban) ugyanakkor Gyöngyösön, Móricz Zs. u. 2. V, J Köszönetét mondunk mindazoknak, akik SZABÓ GYULA temetésén részt vettek, és virágaikkal fájdalmunkat enyhítették. Gyászoló felesége és lányai / Fájdalommal tudatjuk, \ hogy TÓTH LAJOS a Csepel Autógyár volt dolgozója 1992. augusztus 17-én elhunyt. Temetése 1992. augusztus 24-én 15 órakor az egri Kisasszony temetőben lesz. A gyászoló család /Fájdalommal tudatjuk,' hogy SEBŐK LÁSZLÓ 1992. augusztus 17-én elhunyt. Temetése 1992. augusztus 26-án 13.30 órakor az egri Kisasszony temetőben lesz. A gyászoló család Kényelmes \ sportcipőben szeretne járni? Vásároljon N.Y. AIR légbetétes sportcipőt márkaboltunkból! Címünk: Eger, Kossuth u. 13/a. (Mezőbank épületében) Nyitva: hétfőtől péntekig 9-17-ig, szombaton 9-12-ig f Szép függönnyel ^ díszítse otthonát! FÜGGÖNYVÁSÁR A PASZOMÁNYBAN Függönyboltunk Egerben a Dr. Sándor Imre u. 1. sz. alatt. Kínálatunk: 40 féle függöny, sok törölköző és lakástextil. L. Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 9-18-ig, szombat 9-13-ig A TAURUS MÁRKABOLT EGER, STADION U. 15. már habszivacsot is kínál Önnek! (A Stadion főbejárattal szemben). jjel.: 12-845. ÉPÍTKEZŐIÉI LAKÁSFELÚJÍTÓK, KIVITELEZŐK, FIGYELEM! ÉPÜLETGÉPÉSZETI KERESKEDELMI ^ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Épületgépészeti agriaterm bemutatóterem és szaküzlet a belvárosban! Kínálatunkból: — horganyzott és fekete acélcsövek, műanyag csövek, — víz-, gáz-, fűtésszerelési anyagok, szerelvények, — fürdőszobai berendezések, — gázkészülékek: VESTA és OLIMPIA gáztűzhelyek, FÉG konvektorok, falikazánok, VAILLANT és JUNKERS átfolyó és tárolós vízmelegítők, kombinált fűtőkészülékek, kazánok, — német ZENNER vízmérőórák hagyományos és speciális (csempe- és sarokszelepre szerelhető) kivitelben. Heti ajánlat: VEZÚV C 10—24 falikazán kedvező áron! Várjuk vásárlóinkat és megrendelőinket! "\ Címünk: AGRIATERM KFT. Eger, Törvényház u. 15. Telefon: 36/12-491, 12-682.
