Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-25-26 / 175. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. július 25—26., szombat—vasárnap Nem csoda — képesség! Tanuljunk meg lazítani! Sokakat foglalkoztat az öngyógyítás kérdése. Schneider: Gyógyulj, hogy gyógyíthass című könyvében nagyszerű és lenyűgöző gondolatsorban teszi közzé mindazt, amivel élete folyamán e problémával kapcsolatban találkozott. Szerinte valamennyiünknek megadatott az erő önmagunk gyógyításához. Gyógyító erőnk ott rejtőzik testünk minden izmában, minden agysejtünkben, minden idegszálunkban. Önmagunk gyógyításának képessége velünk születik, csak fel kell szabadítani, fel kell fedezni. Rá kell találni erre az erőre űjra és újra, mint amikor az ember kinyit egy szekrényt és megtalálja azt, amit már mindenütt keresett, s ami egész idő alatt ott volt, csak elkerülte a figyelőiét. Mindent megteszünk, hogy gyógymódot találjunk betegségeinkre, közben nem vesz- szük észre, hogy van bennünk egy olyan titkos erő, amelyik korlátlanul képes testünk gyógyítására. Gondoljunk arra, hogy milyen lazán, elengedetten gőgicsél a gyerek, játszik a kezével-lábával, mert még semmiyen félelem, semmilyen görcs nem rakódott rá. És egyszerre csak beleépülnek a kis félelmek, ahogy egyre több és több kellemetlen, rossz élmény éri, mind feszültebbé válik. Ezek a feszültségek lassan mindenféle gócot teremtenek az emberben. Néhány év múltán már nem tudja, hogy mitől húzódik össze egy ingerre, egy szóra a gyomra, egy hírre hogyan ráncolódik össze a homloka, hogyan kezd a szíve'kalapálni. És szinte nem is tudja, hogy miért, de egyre jobban szorong, egyre inkább feszült. Ha az ember meg tudja tenni azt, hogy odafigyel magára, akkor lassan-lassan feloldja a belső görcsöket, ha megpróbál lazítani, akkor megtanul odafigyelni a testében lévő feszültségekre is. Vegye sorra az izmait egyenként, sorban gondolja végig, hol feszül. A nyakában? A vállában? Ahol rögzülnek az izmok? Próbálja meg őket egyenként ellazítani... Tudom, ehhez tréning kell. Ha nem is hosszú ideig, de nem árt naponta gyakorolni. Elég akár öt-tíz percig. Ha sikerül ellazulnunk, sikerül majd mozgósítani a belső gyógyító erőket is. Kívánok önöknek olyan sikeres önmagukra figyelést, amely- lyel — ha csak kicsit is — talán mielőbb segíthetnek magukon. (FEB) Hurrá, százévesek leszünk! 100 évesnek lenni pofonegyszerű, ehetünk, ami szem-szájnak ingere, csak az alkoholtól és a dohányzástól kell tartózkodni: ezt bizonyítja 4000 amerikai nő és férfi, akik elmúltak 90 évesek, és válaszoltak a lousville-i Hymana Senior Association körkérdésére. A megkérdezetteknek több mint a fele (58 százalék) nem tartja magát kötött étrendhez, azt eszik, ami tetszik, 96 százalékuk viszont lemond az alkoholról, és 86 százalékuk nem dohányzó. 80 százalék rendszeres sétákkal tartja magát karban, 72 százaléknak pedig az a meggyőződése, hogy a munkával való elégedettségük megkönnyítette az életüket. Az öregek egyharmada véli azt, hogy az Istenben való hit meghosszabbítja a boldogságot és az egészséget. (FEB) Tudományos kaleidoszkóp A jövő telefonja: a PCN Az amerikai kommunikációs szakemberek olyan ötleten dolgoznak, amely forradalmasíthatja a telefonálást. Az ötlet „egyszerű”: a Föld minden polgára kap egy személyes, már nem helyhez kötött telefonszámot. Az e számon hívható állomás egy vezeték nélküli hálózat része lenne, s a hordozható készüléken keresztül — ami nem nagyobb egy mai tv-távirányítónál — az előfizető mindenhol elérhető, még a vízen vagy a levegőben is. Erről gondoskodnának a reléállomások és műholdak. Ezt nevezik „személyes kommunikációs hálózaf’-nak (PCN). Az új telefoncsoda nagy előnye a hívások ellenőrizhetősége. Digitális kódszavak segítségével megállapítható a hívó fél azonossága, még mielőtt a kapcsolat létrejönne. Több kódot is lehetne használni, egyet például a család és a baráti kör számára, egy másikat hivatalos vagy munkahelyi hívásokra. Nem kis probléma a hívott fél mindenkori tartózkodási helyének kiderítése. Megoldásként a szakemberek egy kis adókészülékre gondolnak, amely a központot folyamatosan tájékoztatná a szám tulajdonosának tartózkodási helyéről. ÜHMIHÉ Mindennapi nyelvünk „Egyesek szerint...?” Alig hihető, pedig igaz, hogy a címül idézett nyelvi forma egyéni és közéleti vagy inkább politikai nyelvhasználatunkban feltűnően gyakran jut olyan szerepekhez, amelyekben a pletykaszintű lejáratás, az újságírói ravaszdi oldalvágás játsszák a kulcsszerepet. Mint sanda retorikai „műfogás”, elsősorban a tömegközlési eszközök, a sajtó, a rádió és a televízió nyelvhasználatának éppen nemkívánatos jelenségeit kívánja szolgálni a legváltozatosabb „műfajban”, de elsősorban a riportok, inteijúk, lapszéli magyarázó jegyzetek, megjegyzések, rosszmájú kommentárok, értelmezések megfogalmazásában. Hogy miért „az egyesek szerint” nyelvi forma fogalmi és használati értéke vált alkalmassá a felsorolt közlő, kifejező feladatok teljesítésére? Erre a kérdésre a kielégítő választ megkapjuk, ha az egyesek nyelvi forma életútját — ha vázlatosan is — végigkísérjük. Az egyes főnév többes számú alakja, az egyesek már önmagában is elveszíti a személyiség jegyeit, és a személytelenség fogalmi és használati értéke kerül előtérbe. S így a határozatlanság, az elszemélytelenítés folyamatos felerősödésében ma már szinte kiszorította szóhasználatunkból a határozatlan névmás némely, némelyek alakjait. Nyelvművelő szakirodalmunk erre a jelenségre elítélő minősítéssel mutatott rá, s szóhasználati hibázásban marasztalta el az egyesek szóalakkal élést, s a német einige szolgai átvételeként, utánzásának tekintette, s helyette a némelyek szó használatát ajánlja. Még ma is olvasható olyan minősítés, mely az egyesek használatával kapcsolatban a némelyek szóformát választékosabbnak ítéli. A többes számban használt egyesek egyéni nyelvhasználatunkban ilyen szövegösszefüggésekben vállal szerepet: egyeseknek tetszik a dolog, egyesek úgy gondolják, egyesek úgy vélik, egyesek véleménye, egyesek híresztelése, egyesek felelőtlensége, stb. Újabban leginkább közéleti és politikai nyelvhasználatunkban az egyesek szerint szófordulat a demagógiára hajlamos közhelyszerűség szintjén egészen sajátos beszédhelyzetekre utaló kifejezési forma, és a nemkívánatos társadalmi, politikai jelenségekkel kapcsolatos találgatások, elmarasztalások, lejáratások fogásait bevezető szövegrészlet mögé bújva utal erre a szerzői szándék. Ez a magyarázata annak is, hogy egyre gyakrabban hallhattuk és olvashattuk az úgy hírlik, azt híresztelik, olyan híresztelésről is tudunk, egyesek azt állítják, stb. Az egyesek szerint rövidebb, tömörebb szófordulat használata révén nemcsak a felsorakoztatott nyelvi formák szorultak ki a nyelvhasználatból, hanem ezek az „elhullajtott” közhelyek: úgy gondolom, úgy véljük, azt hiszem, szerintünk is, stb. Az egyesek szerint egyre inkább divatozó szófordulat újabban mégsem a nyelvhasználati „üresjárat” példatárát gazdagítja, hanem olyan káros és nemkívánatos nyelvhasználati jelenség megerősödését segítette elő, amely közéleti és politikai közgondolkozásunk etikai, erkölcsi alapjait is megtámadta. Az alaptalanul rosszalló információért a riporter, a beszélgetőpartner, az újságíró nem vállalja a személyes felelősséget, és szinte a „csőbe húzás” szándékával, s gyakran nyegle hanghordozással, túlzó általánosítással, a közéleti és politikai közhangulat „meglovago- lásával” az úgynevezett egyesek „nyakába vartják” a hamis információt, ilyen szövegformálással: egyesek szerint lemondásra kényszerítik a posta vezetőjét. Ugyanezt az információt fogalmazzák meg úgy, hogy elmarad az egyesekre hivatkozás, és tényként egyértelműen a hamis állítások csapdájába ejtik az olvasókat. Az egyesek szerint nyelvi formát újabban felváltják ezek a szó- és nyelvfordulatok: Bizonyára Ön is hallotta (olvasta), hogy... Úgy tudjuk, Önnek is tudomására jutott, hogy... Itt-ott már lehetett olvasni (hallani), hogy... stb. A tömegtájékoztatás, a sajtó, a rádió, a televízió nyelv- használatával kapcsolatos készségek és törekvések nemcsak stilisztikai, stílusbeli hátterükkel törekednek a hitelességre, hanem a tisztességes közlés és nyelvi formálás elfogadható etikai és morális követelményeinek is eleget kell tenniük. Erről is bizonykodik a közleményünk címében idézett nyelvi forma életútjának néhány tanulsága. Dr. Bakos József Beszélgetés dr. Egely Györggyel Lézer rajzolta az UFO-köröket? Az Egyesült Államokban a napokban nemzetközi tanácskozáson cserélték ki tapasztalataikat az azonosítatlan repülő tárgyakkal, az UFO-kkal kapcsolatos különböző jelenségek tudományos igényű vizsgálatával foglalkozó szakemberek. Sajátos egybeesés, hogy miközben nálunk szinte sorozatban bukkantak fel az aratásra váró gabonatáblákon a megmagyarázhatatlan eredetű geometriai ábrák, körök, három- és négyszögek, az amerikai konferencián az egyik fő témát éppen a gabonakörök szolgáltatták. Igaz, nem a magyarországi, hanem a rejtélyes angliai búzarajzolatok. — Bár a legújabb hazai „leletekről” még nem tudtam, számomra külön is roppant érdekes volt Jean-Jaques Velasco előadása — mondja dr. Egely György mérnök, a Nulladik típusú találkozások ismert tudományos kommentátora, aki most érkezett haza a tanácskozásról. — Az ismert francia kutató számos angliai gabonakört a helyszínen tanulmányozott. Munkatársaival együtt elemezte az érintett területek geofizikai tulajdonságait és a gabonaszálak fizikai, kémiai, biológiai struktúráját. Kontrolikísérletként megpróbáltak lábbal is, különféle eszközökkel is lenyomatokat hagyni a táblákon. Próbálkozásaik nyomán — ez egyértelműen kiderült — egészen más módon tört a gabona, mint a megfigyelt anomáliák esetében. — Hamisítani lehet a köröket, de azt a kutatót, aki veszi a fáradságot, hogy tüzetesebb vizsgálatnak vesse alá a jelenséget, semmiféle tréfás kedvű „csodagyártó” nem tudja az orránál fogva vezetni. Teljesen más a töréskép, s érdekes módon a gabonaszárak „igazi” körök esetében egyenletesen görbülnek meg, viszont a lábbal vagy valamilyen szerszámmal készült kör esetén a szárak egy-egy fronton törnek meg. — A kutatók arról is beszámoltak, hogy az évek során egyre bonyolultabb ábrák bukkantak elő. S mivel például téglalap alakú rajzolat is előfordult, teljes bizonyossággal kizárható, hogy valamilyen természeti jelenség, örvény, forgószél stb. alakítana ki ilyen formákat. A bakteriológiai, virológiái vizsgálatok azt is kizárják, hogy a megfigyelt ábrák biológiai eredetűek legyenek. — Ahogy a tanácskozáson elhangzott, két magyarázata lehet a rejtélynek. Az egyik — s a kutatók szerint ez a valószínűbb —, hogy „csillagháborús”, a nyilvánosság előtt ma még ismeretlen, nagy teljesítményű katonai lézerek kipróbálása nyomán születtek, születnek a geometriai ábrák. Ezt látszik alátámasztani az, hogy többségük katonai objektumok közelében bukkant elő. A másik — s egyelőre nem kizárt — lehetőség, hogy mégsem földi kísérletsorozat eredményei a furcsa alakzatok. (FEB) Tüskés postarablók Sajnos, a közelmúlt olyan zsúfolt volt bűnesetekben, hogy az arról szóló tudósításoknak be kellett émiök az eltűnt, elrabolt vagyontárgyakkal, a szökésben lévő bűnözőkkel, a róluk készült fantomképekkel (ha volt szemtanú egyáltalán, vagy nem rejtették arcukat álarc mögé!). De a részletek gyakran elmaradtak, holott a régi tanmese szerint „a részletekben rejtezik az igazság”! Ilyen fontos részlet például az útonállás technikája, amelyet mind ez idáig csak filmeken láthattunk. Igaz, a tettesek is onnan vették a mintát. A külhoni rendőrségek acéltüskés „szőnyegét” házilag állították elő, és még a színezése is olyan volt, hogy szinte beleveszett, beleolvadt az 53-as út sávjavításába. A módszer bevált, sőt még tökéletesítették is. Amikor kidurrant a postaautó gumija, az árokban rejtőző bűnözők egy zsinórral még el is tudták húzni, rejteni a fémtüskét, így a kocsi utasai gyanútlanul kezdhettek hozzá a kerékcseréhez. És ez volt az a pillanat, amikor rájuk csaptak. Az értékes szállítmányok fuvarozására szakosodott vállalatok azóta már „több rétegű légszelvényes” gumiabroncsokat rendeltek, sőt akad már tömör gumiból készült kerék is a pénz- szállító járműveken. A legfőbb tanulság persze — ami szintén elleshető a krimikből —, hogy sem az úton heverő sebesült, sem egy hirtelen kipukkadó gumi nem lehet oka az elővigyázatlan magatartásra — sőt, a pénzt szállító alkalmazottaknak jó ilyenkor igen óvatosan, a fegyvert készenlétben tartva utánanézni a rendkívüli körülményeknek. A fegyverekről, a fémtüskéről és természetesen a két hazai gengszterről azóta már elkészültek a rendőrség fényképfelvételei. És kiderült, hogy a körözött személyek azonosak a katonai forgalomirányítónak öltözött útonállókkal, akik épp egy esztendeje Siófok-Sóstónál szabadítottak meg két német turistát Kawasaki motorjától. S a biztonság kedvéért minden ruhájától is. Akkor még fémtüske nélkül. (FEB) A kávé és a házaspárok Az eddig élénkítő hatásáról ismert koffein most vagyis a „lombikban” — kétszer olyan gyakoriság- új szerephez juthat a házaspárok mindennapi életé- gal volt képes egy adott petesejtet megtermékenyí- ben. Segíthet a terméketlen vagy nehezen fogamzó- teni, mint a kezeletlen hímivarsejtek, képes kapcsolatokban, ugyanis angol kutatók meg- Egyelőre azonban korai lenne hasonló eredállapításai szerint élénkítő hatása van a spermiu- ményre következtetni a koffein természetes körül- mokra is. mények közötti hatásáról — jelentették ki a kuA tudósok szerint a koffeinnel kezelt sperma für- tatók —, ennek felderítése további kutatásokat igé- gébb, laboratóriumi megtermékenyítés során — nyel. Keresztrejtvény A rejtvényábrában Jean Cocteau egyik mondása olvasható. Megfejtendők a vízsz. 1., 24. és függ. 14. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt betűk: A, O, N, G, A) 14. Előrejutás 15. Papírra jegyezni 16. Amely időpontban 18. Elért eredményt nem tud tartani 19. Annyi mint, röv. 20. Béla azonos nemű hangzói 21. Titokban megfigyel 23. Jut hely számára 24. Az idézet harmadik, befejező része (zárt betű: F) 27. A lantán vegyjele 28. Klasszikus kötőszó 30. A felületére jegyzett 31. Állatnak inni ad 33. Vízben tisztít 35. Csiriz teszi 37. Citálta — régiesen 39. Ruy... ("Victor Hugo drámája) 41. Tiltószó 42. Tova 44. A talpad alatti helyre 45. Messze hajít 47. Téli pihenését tölti 50. Becézett Irén 51. Férfinév 53. Bolgár forradalmár költő (Geo) 55. A tantál vegyjele 56. Te és ő 58. Meddőség, csíramentesség 60. Spanyol női név 62. Becézett női név 63. Kis vízfolyás 64. Félszáz! 65. Kergetett 67. Kis részekre daraboló 70. A tompa kés ilyen 72. A földtörténeti újharmadkor második szakasza. FÜGGŐLEGES: 2. Nobel-dijas szovjet fizikus (Igor Jevgenyevics) 3. Becézett Ulrik 4. Lakás használatáért fizetendő összeg 5. Az USA pénze (névelővel) 6. Lépked 7. Dobsa Sándor monogramja 8. Nitrogén és fluor 9. Fiirendező volt íMárton) 10. A kést feni 11. Arcrózsa 12. Egyetemi tanár röv. 13. Az itt levő tárgy közelében 14. Az idézet második része (zárt betűk: Z, R, R, L) 17. Kímélő étrend 21. Zavar, uz 22. Némán elér! 25. Hasad a jég 26. Japán város 29. Madarak testét borítja 32. A leghidegebb időszakból való 34. Nevéből származik a szadizmus szó (Donation Alphonse) 36. Sámson páija 38. Csukott 40. Életkörülményeink alakulása 43. Találja 46. Jogtalanul birtokoló 48. Becézett női név 49. Leszakítják 52. Az egész fele 54. Erődítmény maradványa 57. Menekülésszerűen futott 59. Sír 61. Francia eszközhatározó rag (AVEC) 64. A túloldalra eljut 66. Az osztrák schilling nemzetközi rövidítése 67. Annál mélyebb helyre 68. Jég — angolul 69. Trónterem része! 71. Ford. dátumrag 72. Részben kapja! Báthory Attila
