Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-24 / 146. szám

HÍRLAP, 1991. június 24., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5 o CM CM ■ 00 c o a3 £ m 3 £ 'O <1) U) LJJ l Hitel a gázprogramhoz Hevesen a gázprogram meg­valósításához az Országos Taka­rékpénztár városi fiókja hitelt nyújt a lakosoknak. Harminc- ötezer forintot kell befizetni a köz­területi közműépítéshez, amely­ből 11 ezret saját erőforrásból fe­deznek a lakók. A fennmaradó 24 ezer forintot viszont három évre általános törlesztési támo­gatással biztosítják. Van igény erre, hiszen tavaly félezren vet­ték igénybe az említett kölcsön­lehetőséget, az idén pedig várha­tóan 600-an élnek vele az alföldi városban. Kulturális delegáció Erdélyben Június 27-e és július 1-je kö­zött kulturális delegáció utazik Hevesről az Erdélyben lévő Gyergyócsomafalvára, az ottani testvértelepülésre. Alapvetően hangversenyeket adnak majd, amelyeket a hevesi kamarazene- kar, a városi fúvószenekar és a Majorette együttes szolgáltat. Fellép a Heveshez közeli, Jász- Nagykun-Szolnok megyei jász- szentadrási népdalkor kórusa is. Nyitott nap Hevesen A hevesi polgármesteri hivatal úgynevezett nyitott nap megszer­vezését tervezi még a nyáron, várhatóan júliusban. Mindezt annak érdekében teszi, hogy szo­rosabb, élőbb kapcsolatot alakít­son ki a város polgáraival, az itt működő pártokkal, s a helyben tevékenykedő egyesületekkel is. A hivatal tehát meghívja a lakos­ságot és a szervezetek képviselőit erre a nagyszabású találkozóra. Egyben remélik, hogy ez a vi­szony később állandósul majd: így közösen léphetnek fel a város ügyeinek képviseletében. Komfortosítják a falvakat Útépítők Nagyfügeden és Domoszlón Most, a nyári időszakban is bőven akadt tennivalója az Egri Közúti Igazgatóság Hevesi Üzemmérnöksége kollektívájá­nak. Egy brigádjuk dolgozik a 3-as számú foközlekedesi úton Borsod-Abaúj-Zemplén és He­ves megye határától, Zsóri-für- dőtől Szihalomig, ahol az út­menti árkok gépi és kézi kaszálá­sát végzik. Megyénk más részén, a Detk — Domoszló közötti ösz- szekötő úton a burkolat hibáit ja­vítják, úgynevezett hideg aszfal­tozással. Ez mintegy tíz kilomé­teres szakaszt érint. A munkát június 3-án kezdték el, és e hó végéig be is fejezik. Mint Balázs György műveze­tőtől megtudtuk, ebben a hónap­ban bérmunkaként — a nagyfu­f edi polgármesteri hivatal meg­fázásából — közel hárommillió forintért a Bocskai és Felszaba­dulás utcákban útalapot készíte­nek. A korábbi földutakat cseré­lik majd fel aszfaltossal. Ennek az alapjain dolgoznak most. Ne­vezetesen földmunkát folytat­nak gépekkel és kézi erővel, majd a gyöngyössolymosi kőbá­nyából nozott anyagból alapkö­veket fektetnek le. Erre zúzalék kerül, amelyet lehengereznek, s később terítik le az aszfaltréte­get. Júliusban a domoszlói önkor­mányzat megrendelésére 3,3 millió forintért a Petőfi, a Ságvári és a Csalogány utcák burkolatát újítják fel. Ez is tevékenységük most, az esztendő középén. Országos sikereket értek el Évzárás után a hevesi zeneiskolások A magas színvonalú szakmai munka nyomán eredményes tan­évet zártak a hevesi zeneisko­lában. Az évzárón 208 tanuló kapott bizonyítványt. Hetven­négyen végeztek zongora, 35- enhegedű és 24-en fafúvós sza­kon. Egyébként az erőfeszíté­sek sikert hoztak a kihelyezett tagozatok munkájában is. így a helyi önkormányzatok támoga­tásával immár kilenc éve zongo­rázni tanítanak és szolfézsokta­tást végeznek Tamamérán, há­rom-négy esztendeje pedig Er­dőtelken és Tiszanánán. A hevesi zeneiskola tanárai és tanulói a most zárult tanévben is­mét országosan is hallattak ma­gukról. Erről Kecsmár László megbízott igazgató beszél: — Örömmel tölt el bennünket, hogy három továbbtanuló nö­vendékünk van. Ősztől a kiskö­rei Horváth Katalin a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola debreceni konzervatóriumában zongoraszakon gyarapíthatja majd tovább a tudását. Most fe­jezte be egyébként a nyolcadik általánost. Az ugyancsak nyol­cadikat végzett hevesi Barna Enikő a debreceni Kodály Zol­tán Zeneművészeti Szakközép- iskolában zeneelmélet szakon folytatja tanulmányait. Ugyan­ebbe az iskolába vették fel az átányi Tóth Adrient, mégpedig ének tanszakra. Mindez elisme­rést jelent felkészítő tanáraik­nak, Balta Lajosnénak és Fe- rencz Sándornak is. — Az említetteken kívül, tudo­másunk szerint egyéb sikereket is értek el... — Valóban, Szabó István, ze­neiskolánk fafúvós tanára és nö­vendéke, a hevesi Berecz Ágnese májusban Balassagyarmaton megrendezett első országos fu­vola-duó találkozón a zsűri nívó­díját nyerte el. A zeneiskolások Gyöngyösön megtartott megyei zongoraversenyén a kiskörei Horváth Katalin első lett, a tisza- nánai Himer Zsuzsanna pedig második helyezést ért el. Felké­szítő tanáraik Ferencz Sándor és dr. Kádár/mrené voltak. Zeneis­kolánk vonós növendékzeneka­ra eljutott az országos versenyre, ahol a 12 legjobb együttes vetél­kedett április végén. Az első or-' szágos zeneiskolai zenekari fesz­tiválon a zsűri dicsérő oklevelét kapták meg. — A példák bizonyítják a szakmai munka sikerét... — Ez kétségtelenül így van. Azt hiszem, túlzás nélkül mond­hatom, hogy eredményes tané­vet zártunk, ám ez arra kötelez bennünket, hogy lehetőségeink alapján minél jobban felkészül­jünk a szeptemberben kezdődő új tanévre is. Szeretnénk tovább öregbíteni zeneiskolánk jó híme­(mentusz) vet. Emlékmű Teriken Mint arról már lapunkban be­számoltunk, nemrégiben impozáns má­sodik világhá­borús emlék­művet avattak — szenteltek — fel Tenken. A költségeket a falu, a hoz­zátartozók, va­lamint a kör­nyéken talál­ható gazdasági egységek fe­dezték. A fe­hér márvány­téglákkal kö­rülvett fekete márványlapo­kon a második világháború­ban elpusztult tenkiek nevei olvashatók. Ha valaki arra jár, és akad egy­két perce, ne mulassza el megnézni a templom előtt álló emlékmű­vet... (Fotó: Gál Gábor) Gazdagodik a kiskörei strand A kiskörei strandon több millió forintos beruházással — a Kötivizig kivitelezésében — új vendéglátó komplexum készül, amelyet a tervek szerint jövőre adnak át rendeltetésének. Az épületben vendég­szobák, drink bár és vendéglő szolgálja majd a kikapcsolódni vágyók kényelmét. (fotó: emzsé) A bizonytalanság közepette — fele teljesítménnyel Részvénytársasággá alakulnak a repülőgépes növényvédők Nehéz heteket, hónapokat él­nek mostanában a hevesi szék­helyű Agroplan Repülőgépes Növényvédelmi Közös Vállalat dolgozói. Miután a mezőgazda- sági üzemek bizonytalan körül­mények között vannak, és pénz­ügyi gondokkal küszködnek, ez erőteljesen rányomja bélyegét a közös vállalat tevékenységére is. 1989-ben hat gépük dolgozott, főként Heves, Pest és Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei gazdasá­gok megrendelésére, és 280 ezer hektáron végeztek légi növénye védelmet. Tavaly már öt gépük 196 ezer hektáron teljesítette a megrendeléseket, az idei terve­zésnél egyértelműen látszott a további visszaesés. Ebben az év­ben már csak két merevszárnyú repülőgéppel és két helikopterrel tevékenykednek, és a szerződé­sük 120 ezer hektárra szól az em­lített megyékben. Értesülésünk szerint 53 tag­gazdaság a partnerük: 48 terme­lőszövetkezettel és öt állami gaz­dasággal vannak kapcsolatban. Az elmúlt hetekben kétségtele­nül sok volt az eső a korábbi évekhez képest. Az igények meg is növekedtek a légi védekezés iránt, ám ezeket sorrend alapján teljesítik. Az Agroplannál azt is megtudtuk, hogy megkezdték az előkészületeit a közös vállalat részvénytársasággá való átalakí­tásának. Az erre vonatkozó szándéknyilatkozatot valameny- nyi taggazdaság megtette már. Tulajdonképpen az esztendő hátralévő időszakában abban bíznak, hogy valóban megszüle­tik a módosított kárpótlási, vala­mint az átmeneti szövetkezeti törvény, amely befolyásolja to­vábbi tevékenységüket. Egyéb­ként a részvénytársasággá való átalakulásuk az említett keret­törvények, illetve az éves ered­ményeik ismerete alapján várha­tó majd. Holdfény — más megvilágításban Lapunk június 7-i számában írtunk a Panzió — világbanki hitellel című anyagunkban a hevesi Holdfény panzióról, s ebben a cikkben napvilágot látott a következő mondat: „Mivel a földhivatal nem tudta a területet kimérni, a geodéziai vállalat­tól jöttek ki.” A hevesi földhivatal vezetője, Juhász Katalin a következőképpen reagált a leírtakra: — 1990június első napjaiban telekmegosztás ké­relmével fordult a földhivatalhoz a tanács városgaz­dálkodási osztálya, már egy kész rajzzal. A földhi­vatal a szabályzatnak megfelelően kinn járt a hely­színen, és a területet úszóteleknek minősítette a 29/ 1971. (XII. 29.) ÉVM. sz. rendelet alapján. En­nek megfelelően a vázrajzot június 5-én a tanács­hoz továbbította, melyben 990 négyzetméter telek­nagyságot alakítottak ki. Ezzel a földhivatal lezárt­nak tekintette az ügyet. A jelenlegi tulajdonos azonban kisebb területet igényelt, hogy költségét kímélje. Ezt a kérését a városi tanács figyelembe vette és a BGTV helyi csoportjánál rendelte meg az újabb telekalakítási vázrajzot, 740 négyzetméter területtel, melyet a telekigénylők elfogadtak. Követelmény, technika Heves: korszerűbb a hivatal A rendszerváltás előtt és után (tehát közben) sokan féltek at­tól, hogy a központi és a helyi ha­talmat kiszolgáló hivatalnoki gárda, ha átmenetileg is, de meg­csappan, az újak pedig nem lesz­nek képesek azonnal a feladatok ellátására. Sokan tartottak a „B”-listázástól is. A hatalom, fő­leg a felső- és középső szinteken lassan, ám folyamatosan a saját embereit ülteti vezető posztok­ba, és ez természetes. Ám — és ez az önkormányzatokra különö­sen igaz — mindenképpen szük­ség van a „régi” apparátus szak­értelmére. A jelek szerint az újabb és szigorúbb feltételeknek legtöbbjük képes is megfelelni. Ezzel együtt azt is el kell ismerni, hogy — legalábbis a 80-as évek második felétől — a tanácsi ap­parátusban is csökkent a kontra- szelekció, rengeteg helyre került szakember. Ezekről a kérdésekről, ponto­sabban a Hevesi Polgármesteri Hivatal átszervezéséről és kor­szerűsítéséről beszélgettünk Furka Elemérrel, Heves jegyző­jével. — A hivatal átszervezése — mondja a jegyző— a testület által elfogadott ütemben halad. Fel­álltak az irodák, s azok vezető helyére kiírtuk a pályázatot. Há­zon belülről, de házon kívülről is jelentkeztek, s a pályázati mun­kák elolvasása után bátran kije­lenthetem: jelenleg értékes gár­da dolgozik a hivatalban. A dön­tő többség képes arra, hogy haté­konyan járón el és önállóan is él­ni tudjon jogaival. Az itt eltöl- töttt négy hónap során arra a kö­vetkeztetésre jutottam, hogy ez a hivatalnoki kar a nagyobb köve­telményeknek eleget tud tenni. Ha tehát megadjuk nekik az önállóságot, mint lehetőséget, kitűnő munkát végeznek. Az iro­davezetői állások betöltéséről egyébként hamarosan, június második felében döntünk. — Milyen újabb szervezeti változtatásokra számíthatunk a közeljövőben? — Lehetséges, hogy az év vé­ge táján egy negyedik iroda is lé­tesül, ez pedig az úgynevezett menedzseriroda lenne. Ez kife­jezetten az önkormányzat érde­kében tevékenykedne; az állami és az önkormányzati rendelkezé­sekből adódó együttes feladato­kat végezné. Mégpedig azért, mert várhatóan a vállalkozók száma megnő, s egy ilyen iroda képes lenne új utakat nyitni a vállalkozók számára: eljárni az ezzel kapcsolatos ügyekben, s így biztosítani tudná a működés fel­tételeit. Arról nem is beszélve, hogy a külföldi befektetőkre is számítani kell a térségben, s min­denképpen szükség van egy ilyen irányító, koordináló, együttmű­ködést segítő szervre. — Úgy tudjuk, a hivatal egy számítástechnikai fejlesztési program előtt áll: kooperálva a helyi rendőrséggel egy országo­san is egyedülálló kísérletbe kez­denek bele. Mi ennek a lényege? — A dolog lényege, hogy a polgármesteri hivatal átvenné egyes ügyek (például útlevelek, jogosítványok, személyi igazol­ványok kiállítása) intézését a rendőrségtől, elkerülve ezzel a párhuzampsságot a nyilvántar­tás és az információfeldolgozás terén. A kísérletet támogatja többek között a Belügyminiszté­rium, valamint az Állami Népes­ség-nyilvántartó Hivatal is, így ez a fejlesztés a városnak nem ke­rülne pénzébe. Mi nyilván a szá­mítógépeket speciális önkor­mányzati munkára is felhasznál­nánk. Ehhez úgynevezett rend­szerterveket dolgozunk majd ki, s ha ez a modell beválik, akkor azt adaptálni lehet más terüle­tekre is. Ezzel kapcsolatban nem mellékes megjegyezni azt sem, hogy siker esetén más városok önkormányzatai is átvehetnék a mi programjainkat, dokumentá­cióinkat, s a mi szellemi terméke­inkért természetesen még pénzt is fizetnének. Havas András

Next

/
Oldalképek
Tartalom