Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-12 / 85. szám

TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. április 12., péntek Szakmai körökben elég gyakran említik ma is a nevét. Pedig hetvenöt esztendeje már, hogy elhunyt, de amit alkotott, az maradandó maradt az utókornak is. Dr. Konkoly- Thege Miklós, a neves csillagász és meteorológus úttörő feladatot vállalt korában, hi­szen műszereket készített, időjárási előrejelző szolgálatot szervezett, csillagvizsgáló obszervatóriumot létesített. Mostani összeállításunkban reá emlékezünk. Műszertechnika-könyve ma is használatos Híre egész Európát bejárta Komáromtól alig negyedórá­nyira, szlovák területen fekszik Ógyalla, a közel ötezer lakosú község. Nevezetes hely ez régóta már, nem csupán arról, hogy itt van Szlovákia legújabb és legna­gyobb sörgyára, hanem, hogy két műltszázadi kúriát is találni. Az egyik a Feszty Árpád-féle, ahol született és élt a festőművész, aki a Magyarok bejövetele című ha­talmas történelmi körkép alko­tója. A másik a Konkoly-The- ge-kúria, ahol, Miklósai hírneves csillagász és asztrofizikus szüle­tett 1842-ben. Hogy miért említjük mindezt? Azért mert 1916-ban hunyt el, hetvenöt esztendeje. Talán keve­sen tudják, hogy itthoni tanul­mányainak elvégzése után a ké­sőbbi magyar csillagászat és me­teorológia úttörője lett, s az egész Nyugat-Európát bejárta. Haza­térve letette a mozdonyvezetői, a hajóépítői és a hajóskapitányi vizsgát. Egy ideig a Dunagőzha- józási Társaság gőzöseit vezette, majd magának épített egy bár­kát, és azzal hajózott a Vágón és a Dunán. Bár nagy érdeklődést tanúsított a technika iránt, leg­jobban mégis a csillagászat érde­kelte! Tulajdonképpeni birtokán, ógyallai kastélyának tetején csil­lagászati kupolát emeltetett. 1869-ben pedig felépítette a kö­rülbelül hetven évig működő csillagdáját. Saját maga tervezte és építette meg az intézet fő mű­szerét, a 25,4 centiméteres, úgy­nevezett Merz-Konkoly refrak- tort. Ugyancsak maga tervezte és készítette el napmegfigyelő táv­csövét, holdfényképező kamerá­ját és még számos kisebb mű­szert. Csillagvizsgálóját később az államnak ajándékozta, és ez lett az alapja a mai szabadság-hegyi és a mátrai intézetnek. Konkoly-Thege Miklós híre lassan egész Európában elter­jedt, és sokszor kérték tanácsát műszertechnikai ügyekben. Az egyik általa készített műszert például a jénai Zeiss-gyár lemá­solta és sokáig gyártotta. Külö­nösen nagy érdemeket szerzett a távcsövek szerkesztésében. Mű-- szertechnikai kézikönyve még ma is használatos. Munkásságát az is jelezte, hogy földrengésku­tató és időjárásvizsgáló intézetet létesített. Ögyallán ma is műkö­dik mindkettő a Szlovák Tudo­mányos Akadémia részlegeként. Számos kül- és belföldi tudomá­nyos társulat, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia tiszte­letbeli tagja volt. 1900-1911 kö­zött az Országos Meteorológiai és Földmágnességtani Intézet igazgatójaként tevékenykedett. Főleg üstökösökkel, asztrofizi­kával, meteorokkal, az állócsilla­gok színképelemzésével, a Jupi­ter és a Mars fizikájával, a Nap jelenségeivel foglalkozott. Nevéhez fűződik, hogy az ak­kori Magyarországon megszer­vezte az időjárás-előrejelzés táv­irati terjesztését. Ezt a gyakorla­tot még ma is folytatják. Mun­kássága révén jelentősen fejlő­dött a hazai meteorológiai háló­zat. Az ő idejében adták ki az el­ső térképes időjárás-jelentést. Rendkívül sokoldalú ember volt. Foglalkozott gőzhajókkal és mozdonyokkal, amelyekről több munkát is írt. 189fí-ban 1899- ben a Vízügyi Közlemények-ben jelent meg A kishajókról, vala­mint a hajógépek és hajótípusok című írása. 1905-ben Budapes­ten adták ki Glosszák a mozdonyépítéshez címmel írt munkáját. A fényképezés hazai úttörője volt, amelyről szintén cikkben számolt be 1891-ben Budapes­ten a Bevezetés a fotografozásba címmel. Szerette a zenét, maga is komponált, például Jókai Mór Milton című drámájának nyitá­nyát ő szerezte. Egyik alapítója volt a Magyar Filharmóniai Társaságnak. Munkásságára szívesen emlé­keznek nemcsak szakmai körök­ben, hanem szerte Európában, hiszen a magyar tudomány ered­ményeinek közreadója volt, ami­ért tisztelték és elismerték. (mentusz) A mozik műsorán Kaland, izgalom — minden mennyiségben Piszkos alku Mark Kaminsky FBI-ügynök volt. Túlzott erőszak és brutalitás alkalmazása miatt azonban le­mondásra kényszerült, és egy kisvárosban vállalt seriffi állást. Ezzel az életformával azonban nem elégedett, ezért örömmel mond igent volt főnöke felkéré­sére. Egy gengszterbandába kell beépülnie, bizonyítékokat sze­rezni a chicagói maffia ellen... Hősünk először „megöleti” ma­gát, új nevet vesz fel, és elkezdi akcióját. Mivel azonban a fősze­repet Schwarzenegger alakítja, nemcsak logikáját használja, ha­nem ő az egyszemélyes leszámo­ló... Egy kisebb arzenállal fel­fegyverkezve indul el, hogy vég­rehajtsa a végső igazságszolgál­tatást. A kemény akciófilmet az Urá­nia mozi mutatja be. Ébredések Az orvosi történetek kedvelő­inek ígér jelentős élményt a nagyhatású film, melynek orszá­gos premierje lesz a Prizmában. Egy titokzatos betegség görcsös, álomszerű állapotba taszítja ál­dozatait. Egy csodaszer hatására azonban a betegek rövid időre magukhoz térnek, és egészsége­seknek tűnnek. A kórházból azonban nem engedik ki őket... Vajon miért? Féltik őket, vagy esetleg egy kísérlet részesei, ezért kell maradniuk? Két zseniális színész — Robert de Niro és Robin Williams — felejthe­tetlen játéka a film nagy értéke. Programbörze Kiállítások, tárlatok Szécsi András erdélyi festőművész tárlata ma délután 5 órakor nyílik a Megyei Művelődési Köz­pont Kisgazdájában. Ugyancsak itt tekinthetők meg Koszticsák Szilárd képei a 2. emeleten. * Gyöngyösön a Helyőrségi Művelődési Otthon adott helyet a népi díszítőművész szakkör munkái­nak. A 4-es sz. általános iskola Kápolna-galériájá­ban pedig Tuba József díszkovács munkái tekinthe­tők meg. * Az Egri Ifjúsági Ház kísérleti galériájá­ban Csak tiszta forrásból címmel a hosszúpályi Iri­nyi József általános iskola tanulóinak kiállítását ma délután fél 6-kor Kozmáné Bődi Ildikó rajzpedagó­gus nyitja meg. * A koronák történetéről láthatnak érdekes összeállítást az egri Gyermek-Szabadidő­központban április 30-ig. Szórakoztató programok Az Egri Ifjúsági Ház játszótér programjában szombaton délelőtt fél 11-től hajpántokat, hajcsa­tokat készíthetnek a gyerekek. * Erdély múltja és jövője címmel nemzetközi tudományos értekezlet­re kerül sor szombaton és vasárnap Egerben, a Vá­rosháza dísztermében. Ugyancsak szombaton este 6 órától az MMK rendezésében a Polgármesteri Hi­vatal dísztermében verses, zenés összeállítást lát­hatnak a nézők, ahol közreműködik Réti Árpád színművész és a Gajdos népzenei együttes. * A Me­gyei Művelődési Központban szombaton délelőtt 10 órától rendezik a Kálnoky László emlékére meg­hirdetett szavalóverseny országos döntőjét. Túra Az egri városi természetbarátok szombaton tart­ják rügyfakadó túrájukat és ünnepségüket a Nagy- Egeden. Találkozó reggel 8 órakor az Eger Vár vas­úti megállóban. A túravezetők: Gyulai István, Lo­vász József, Martus Ferenc. A gyöngyösi és a hatvani természetbarátok ugyancsak ezen a napon rendezik meg a Mátrabérc ’91 56 km-es teljesítménytúrát. A rajt reggel 6-7 óra között lesz a siroki vasútállomáson. A cél pedig a szurdokpüspöki általános iskola. Ugyanezen a napon égy rövidebb távon, 36 km-en a Hanák Ko- los-teljesítménytúrát is meghirdetik. A rajt a Kékesi Sas síháznál lesz 9-10 óra között. A Bükki Vörös Meteor természetjáró szakosztá­lya 21 km-es kirándulásra invitálja az érdeklődő­ket. A vasárnapi túra kalauza Franczia István, indu­lás 8.30 órakor az egri autóbusz-állomásról. Telefon — két csillagda között A Szombathely melletti Herényben élt és dolgozott a gépészmér­nökből fiatalon lett csillagász, Gothard Jenő, aki már 1878-ban úgy gondolta, hogy a nagyobb gazdaságokban érdemes telefont használ­ni. Ezt be is bizonyította öccsével, Gothard Sándorral. 1884-ben tele­fonhálózatukat továbbfejlesztették az általuk készített krónográffal. Az említett műszer a távolsági beszélgetéseket tette lehetővé. Herény és Ógyalla között sikerült telefonvonalat kiépíteniük. Az utóbbi he­lyen Gothard Jenő mestere, Konkoly-Thege Miklós dolgozott?és az össszeköttetés a két csillagda között jött létre. Egyébként Gothard Jenő Bécsben lett gépészmérnök, majd a csil­lagászatot az említett ógyallai csillagvizsgálóban tanulta. Saját ob­szervatóriumot is épített, amely kiválóan működött, hiszen a Lyra- ködben fotográfiai úton egy új csillag felismeréséig vezette használó­ját. Nem véletlenül lett Gothard Jenő 1883-ban a londoni Királyi Csillagászati Társaság tagja, és hét évvel később a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és kénytelen volt tagjai sorába fogadni. Öccse, Sán­dor a mezőgazdasági gépek elismert tudósa, de a csillagászatban is voltak komoly felismerései. Bolygómegfigyelésekkel foglalkozott, és ebben a témában írt angol nyelvű műve révén a már említett londoni kör tagja lett ő is. Az üstökösök színképe Magyarok a magaslégkör- kutatásban A Mileneum évében, 1896- ban a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet minden országot fel­kért, hogy vegyen részt a magas- légkör-kutatásokban. Ennek a felhívásnak nyomban eleget tett Oroszország, Franciaország és Németország. 1909-ben a Mo­nacóban tartott nemzetközi kongresszus megemlékezett Ma­gyarországról is. Nevezetesen úgy, hogy kívánatos lenne, ha Magyarország is részt vállalna ebből a kutatómunkából. 1912-ben a bécsi kongresszus megismételte a nemzetközi szer­vezetnek ezt a kívánságát. A fel­hívás most már sikerrel járt, mi­után 1913-ban felemelkedtek az első műszeres léggömbök ha­zánk területéről is. Az első start­hely a Rózsadomb egyik dűlőjé­ben volt, a szabad ég alatt. Utána következett az egyik repülőtér. Ám ott nem látták szívesen a húsz méteres zsinóron lebegő léggömböt, a gyúlékony és köny- nyen robbanó hidrogént. A starthely így visszakerült a már említett dűlőre, majd egy óbudai fészerbe. A felszállások céljáról a rádió, a sajtó sok-sok tudósításban számolt be. A fel­jegyzések szerint 1933-ban ün­nepelték a huszadik évfordulót, amely hazánk bekapcsolódásá­nak eredményeit értékelte a nemzetközi kutatómunkában. A két évtized alatt háromszázhar­minchárom műszert bocsátottak fel, amelyek közül háromszázhu­szonhat sértetlenül visszajutott, és mindössze hét veszett el. Ezek feltehetőleg a Dunába, a Bala­tonba estek, és így tűntek el. Volt olyan műszer, amely megjárta Lengyelországot, Romániát, és tízszer is volt a sztratoszférában. Dr. Konkoly-Thege Miklós, a kiváló csillagász korának Euró- pa-szerte ismert műszerkonst­ruktőre volt. Elsősorban az égi­testek színképelemzésével, spe­ciális fényképezésével foglalko­Bizonyára kevesen tudják, hogy dr. Konkoly-Thege Miklós közvetlen munkatársa volt Ögyallán Réthy Antal. Alig más­fél évtizede, kilencvenhat éves korában hunyt el. Kolozsvárott doktorált, és a pesti Műegyete­men lett magántanár. 1935-ben az Országos Meteorológiai és Földmágnességtani Intézet igaz­gatója, mintegy nagy elődje, Konkoly-Thege Miklós munkás­ságának folytatója. Az akkor öt­venhat esztendős férfi tudós élet­pályájának a derekán járt. 1948-ban ugyanis nyugdíjba vonult, és megkezdte nagy mo­nográfiáinak publikálását. Meg­zott. Az üstökösök színképére és színképvonalainak azonosításá­ra vonatkozó munkássága úttörő jelentőségű volt. Módszereiből néhányat ma is alkalmaznak tu­dományos körökben. alakította a Magyar Meteoroló­giai Társulatot, éveken át szer­kesztette a Földrajzi Közlemé­nyeket. Elkészítette az ország földrengési térképét, egyetemi tankönyvet írt, és összeállította az első nemzetközi éghajlat at­laszt. 1953-ban sikerült elérnie a kandidátusi fokozatot, 1972- ben, kilencvenhárom évesen pe­dig megszerezte a földrajztudo­mányok doktora címet. Egy év­vel később, kilencvennégy éves korában a szlovákok neki ítélték oda a Konkoly-Thege Miklós- emlékérmet. Kilencvenhat éve­sen hunyt el — tizenöt esztendő­vel ezelőtt. Konkoly-Thege-emlékérmet kapott Csak színházi plakátok? A vajdasági színészek Georg Büchner Woyzeck-jével vendég­szerepeitek az elmúlt hetekben a Gárdonyi Géza színházban. Mintegy kiegészítésként, vagy inkább jellemzésként, plakátja­ikból is hoztak párat, azt bemu­tatandó, mi foglalkoztatja a vaj­dasági nagyvárosok színházjáró magyar lakosságát. Hogyan élik meg ezt a mai világot, itt, Európa közepén? Mi ad nekik eligazítást — ha a XX. század utolsó évtize­dének viharos politikai-társadal­mi valóságában egyáltalán lehet­séges biztos irányba kapaszkod­ni? Van itt spanyol szerző, Fer­nando Arrabal, a kétnyelvű Ed­ward Albee (Kényes egyének, Mindent a kertbe), talán a be­idegződés miatt is a mindig ke­ményen didaktikus Bertolt Brecht (Baal), Harold Pinter ( A gondnok), de akad itt kínai szín­padi szerző is, mint Kao-Hszing- csien (A buszmegálló). Nem hiá­nyoznak a magyar írók sem, Kosztolányi Dezső(Édes Anna), Örkény István (Tóték), Herceg János (A bohóc), az ősbemuta­tóval jelentkező Varga Zoltán (Búcsú), vagy a monodrámás Tolnay Ottó (Bayer Aspirin). Távoli pisztolydörrenésként robban ebben a névsorban Ibsen (Hedda Gabler) és Strindberg (Júlia kiasszony). A lengyeleket Mrozek és Witkiewicz képviseli. A plakátok legtöbbjén megje­lennek a darab hősei. Karakte­risztikusfigurák. Nem tudjuk, ha az utcán találkoznánk velük, fel­fognánk-e, mit és miért harsog­nak a fülünkbe a sorsukról a színpadon, mit is akart velünk közölni megteremtőjük akkor, amikor elibénk állította őket. Nem azért, mert a drámaíró a belső szenvedéseitől, abszurd gondolataitól szeretett volna megszabadulni, inkább azért, hogy eligazítsanak minket egy korban, ahol a tájolási pontok kétségbeejtő rendetlenséggel vannak feldobálva a kínált tér­képre. Ha egyáltalán térkép, szellemi útrakésztető mindaz, amit a művészet, a színház, az irodalom, az emberi szó, a leírt mondat, az elharsogott szenve­dély kifejezhet. Itt, mai korunk­ban, a technika szédületes roha­mában? Beszédesek ezek a plakátok. A megjelenő arcok és az, aho­gyan a papírt, a papíron megjele­nő látványt színekkel és orna­mentikával veszi körül a rek­lámgrafikus, vagyis a művész, mindenképpen hangolnak min­ket, elgondolkodtatnak. A pla­kát mestere, aki az író szolgája ezúttal, nem öncélú műveletet hajt végre. Nemcsak figyelemfel­hívó gesztus a plakát, hanem az ajánlott művet, az író gondolata­it igyekszik közelünkbe tuszkol­ni. Tolnay Ottó monodrámáját, a Bayer Aspirint artisztikus tála­lásban adja el — Ladik Katalin a hőse ennek a darabnak és a pla­kátnak—, hogy a néző valóban kíváncsivá lesz, mivégre ül be a zsöllyébe: profilkép a hősnőről, hosszan kinyújtott nyelvén élére állítva az aszpirin sugárzó ko­rongja. Az orvosságot nimbusz­ként öleli át a fény, a kérdés csu­pán az, hogy az aszpirin tabletta kényes egyensúlyi helyzete ott, a nyelv húsos szalagján derűre, vagy tragédiára hangolja-e a da­rabot megismerni szándékozót? Némi tájékozódással felsze­relkezve, többször végigfutva a szerzők névsorán, a darabok lel­tárán, nem nehéz összeolvasni a hol rémülten, holt csak feszülten ránkmeredő arcokat, az egyes darabok szereplőit, valahogyan így: egy sor megoldatlan erkölcsi és társadalmi problémát'örököl­tünk a XIX. századtól, ránk dőlt ez a XX., a maga kétségtelenül minden eddigi történelmi folya­matot felkavaró-megváltoztató diktatúráival. Abszurddá lett a világ és benne az ember. Azzal is, ahogyan keresi önmagát. Hány oldalra lehet állni? Van-e választásunk? Ki a mi bí- ránk?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom