Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-30 / 100. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1991. április 39., kedd Nemzetközi léptékű seregszemle Hortobágyi festők a Hatvani Galériában A Hatvani Galéria nemrég a vásárhelyi őszi tárlat anyagát fo­gadta, most a Hortobágy festőit, teret adva a realizmus új törekvé­seinek. Magyaroknak és külföl­dieknek, hiszen az 1990-es nyári alkotótelepen ezúttal magyar, holland, svéd, finn, német, fran­cia festők fokozták képekké a Hortobágy kimeríthetetlen vará­zsát. A Hortobágyi Művésztelep 1982-ben alakult újjá, alapító tagjai közül Madarász Gyula, Maghy Zoltán és Égerházi Imre —jelenleg a művésztelep vezető­je — mértékadó festményekkel szerepel a tárlaton. Madarász Gyula minden tekintetben gon­dos felületkezeléssel jeleskedik, Maghy Zoltán az őrzött gyerme­ki áhítat jegyében idézi a már Csontváry által is számba vett hortobágyi hidat, Égerházi Imre nemes színárnyalatokkal harmo­nizálja „A pusztuló tanyák” drá­máját. Üj, friss áramlatok újítják a realista elgondolásokat. Kurucz D. István zenei ritmikával fokoz­za a gémeskutas síkságot, gon­dos rajzi hálózattal ábrázolva a színpompás növényzetet. Torok Sándor ehhez hasonlóan szintén a tónusokban gazdag „Anya- föld”-et értelmezi, — azt, hogy ez a szinte semmi: minden, maga a megújuló természet. Bőd László ezúttal is egyenletes értékrenddel, gondos rajzi szerkezettel tálja fel a táj érintetlen szépségeit. Új vonás, seza vezető-szerve­ző Egerházi Imre érdeme, hogy műveikkel most először adnak egymásnak találkozót a Kárpát­alján, Felvidéken, Erdélyben és Jugoszláviában élő, a Hortobá­gyon közösen dolgozó festők. Közülük Szép György szimboli­kus hanghordozással, Kedei Zol­tán a nemzeti zászló színeit rejtő felhőzettel, Gyurkovics Hunor sajátos stílussal tűnik ki, érzékel­tetve az egyéni magaslat felé ve­zető belső nyugtalanságot, azt az alkotó türelmetlenséget, mely minden mű elengedhetetlen tar­tozéka. Meglepetést keltenek a fiata­Ferenci Vonuló ménm Earin J*co&«*oa *3 a tor lók. Burai István „Madárijesz- tő”-je formába sűríti az emberi érzelmek gazdag tárházát, Ku­rucz I. András és Breznay And­rás formaváltása és színnel telí­tődése örömteli színfoltja a kö­zös bemutatkozásnak. Utal arra, hogy a hortobágyi nyári alkotó­táborok légköre derűvé telített, serkenti a fantáziát. A táj és a ba­ráti közösség egyszerre, együtt. Fátyol Zoltán kavargó motívu­mai egybecsengenek Hézső Fe­renc kísérletező bátorságával és Horváth János markáns állatáb­rázolásával. Huszthy Árpád pa­norámás erényei kiegyenlítőd­nek Józsa János szigorú fegye­lemmel szerkesztett portréjával, Kelemen Marcel elemzőkedvé­vel. Petkes József légies akverel- lei könnyed tájjegyzetek hason­lóan Szilágyi Élek nagy távlatot jelző — messze építményt is rög­zítő — embert és természetet öt­vöző látványához. Fehér Imre színes-hangulatos portréjához csatlakozik Márton Árpád be­tyárfigurája. Lélekben átélt, for­mailag hiánytalanul megoldott arcmások ezek, az egyéniség ál­talános sorsokat tükröz. Horváth Imre és D. Kovács Éva festőisége finom és érzékeny, Karap Imre valósághűsége szürreális ele­mekkel gazdagodott. A Hortobágyi Művésztelep nemzetközi tapasztalatcsere je­gyében szerveződik, hozzájárul ahhoz, hogy kiegyenlítse az eu­rópai realizmus új értékrendjét. Fantasztikus, hogy az olasz Án- tonio Moscioni mennyire „ma­gyar” képeket fest a Hortobágy- ról, hogy a svéd Karin Jacobsson mennyire alföldi karakterű „Pásztor”-t teremt, hogy a hol­land Willy van Beek milyen erő­teljesen absztrahálja színekkel a Hortobágy képi törvényeit. Re­mek Ineke Verheggen, aki a tár­lat egyik legjobb alkotását mu­tatja be a nádkúpok erőteljesen komponált halmazában. Az előrehaladás jele, hogy a Hortobágyi Művésztelep hazai és külföldi tagjai a jövőben részt vesznek a hatvani táj- és portré- biennálékon, ezzel a seregszemle nemzetközi léptékűvé gazdago­dik, támogatva az emberi életet, a jelent tükröző, elemző, boldo­gító realista törekvéseket. Losonci Miklós Mit ér a TESZ, ha félreismerik? „Nem vállaljuk a besorolást...” Egy vita hevében hangzott el a kategorikus kijelentés: ’’Ugyan, a TESZ..., mintha csak a Nép­frontról beszélnénk!” A párhu­zam, akárhogy is vesszük, minő­sít. S ez a minősítés meghatároz egy alaphangot, amely felerő­södve, tévútra terelhet ígéretes gondolatot, nemes szándékot. Mert, mit ér a Társadalmi Egye­sülések Szövetsége, ha félreisme­rik. — Bántó, de tény: többen a népfrontmozgalom folytatójá­nak tekintik szövetségünket, s a „múlt rendszerhez kötődő intéz­mények” körébe sorolják. Nem vállaljuk ezt a besorolást...! A TESZ Heves Megyei Szer­vezetének elnöke, Molnár István hozzáteszi: felejtsük el a párhu­zamokat, az új formátumú társa­dalmi élet másfajta igényeket fo­galmazott meg, korszellemű civil szerveződések, egyesületek kap­csolódását, érdekszövetségét sürgette. — Több mint negyven szerve­zet csatlakozott eddig hozzánk, s ez legalább 2800 tagot jelent, akiknek az érdekeit képviseljük humán, szociális, kulturális vagy éppen gazdasági jellegű egyesü­leti formákban, közösen törek­szünk a nemzeti összefogásra, cselekvésre szólítunk a gazdasági nehézségek és a társadalmi fe­szültségek megoldására. Szolgál­ni kívánjuk az egyetemes emberi és polgári jogokat úgy, hogy fel­lépünk a képviseleti demokrácia jegyében a véleménynyilvánítás szabadságáért, a közélet tisztasá­gáért, s a kisebb-nagyobb közössé­gek értékmegőrző szerepéért. Sze­retnénk segíteni és közreműködni az önkormányzatok gondjainak megoldásában, ezért a közéleti te­vékenység szélesítésére, illetve a lakosság mind nagyobb hányadá­nak mozgósítására törekszünk. — Mindezek szerepeltek a népfront programjában is, nem — Természetesnek tartom, hogy vállaljuk azt az örökséget, amely az elmúlt évtizedekben is progresszív erő volt... Ám, az is egyértelmű, s nem népfrontsajá­tosság, hogy a TESZ-be tömö­rültek azok az egyesületek, szer­vezetek, amelyek az elmúlt évti­zedben tiltottak, vagy csupán megtűrtek voltak. Tehát, semmi kötődésük nincs az egykori HNF-hez... S ezek nemcsak az új rendszer bázisának tekintik ma­gukat, hanem részt is vállalnak a rendszerváltás, a polgári társa­dalom előkészítéseben. És úgy, hogy a TESZ nem kívánja magá­ra vállalni az egypártrendszerre jellemző közjogi és politikai funkciókat. — Végül is kikre számíthat­nak ebben? — Tagszervezeteink között szeretnénk tudni a humán terüle­ten az irodalmi, történelmi, kép­zőművészeti, tudományos, zenei, s az anyanyelvűnket védő társa­ságokat, egyesületeket. Az ér­dekképviseleti közösségek köré­ből pedig az ifjúsági csoportokat, az időskorúakat, a nyugdíjaso­kat, s másokat is a kertbaráto­kon, a kistenyésztőkön, a méhé­szeken át a környezet- és városvé­dőkig. De ugyanúgy a faluszö­vetségeket, a baráti társaságokat, polgári köröket, s más közéleti jellegű egyesületeket. Szövetsé­günkhöz tartozik már többek kö­zött a Mozgássérültek, a Termé­szetgyógyászok Heves Megyei, s az Egri Lakásbérlők Egyesülete, vagy a domoszlói Vak Bottyán János Hagyományőrző és Fel­dolgozó őrs, valamint a Magyar — Lengyel Baráti Társaság is. Számítunk a fiatalokra, a tanuló­ifjúságra, hiszen szép diákszoká­sok élnék, amelyeket érdemes továbbadni. De jo lenne felélesz­teni a homsmeret és a hagyományőrzés iránti igényt is. — Valóban népes tábort tud­hat magáénak a TESZ, éppen ezért érthetetlen, hogy olyan ke­véssé ismert a célkitűzése, tevé­kenysége. — Ez annak tudható be, hogy nagyon csekélyek a tárgyi felté­teleink, a régi értelemben véve, nincs apparátusunk, a munkát a testület tagjai ellenszolgáltatás nélkül végzik. Tagszervezeteink programjait is csak esetenként tudjuk anyagilag támogatni. Ám, ha valami mégis fémjelez­heti törekvéseinket, az minden­képp az emberi összefogásban, a tömegek érdekeinek, jogainak érvényesülésében csúcsosodik majd ki... (szilvás) A NAP TV - élőben Művészklub az egri Az Irodalmi Cukrászda a Do­bosban című sorozat záróelőa­dását az elmúlt héten rendezték meg. Sikeres vállalkozásnak bi­zonyult ez a gondolat, mert a kez­deti lépéstől erősödőén forró kö­zönségsikerré alakult ez az ötlet. Király Zoltán, a tévé munka­társa, jelenleg főállásban ország- gyűlési képviselő töltötte be a ri­porter szerepét. Kétszeresen is elkötelezett volt abban, hogy vendégeinek politikáról, vagy legalábbis azt érintő kérdéseket tegyen fel. Dr. Ringelhann Györggyel Eger polgármesteré­vel kezdte. Ä profi-riporter, a profi-politikus faggatta a bük- kalji Athénnak negvezett város első emberét. Tapintatosan, a közhelyszerű ráközelítéssel biz­tatta is, figyelmeztette is riporta­lanyát, hogy a nyilvánosság előtt minden szónak helyi és abszolút értéke is van egyben. „Hogyan élte meg kormányzása első száz napját?” — hangzott a feleletre indító felhívás. Mire „a város atyja” kitérően fogalmazott, mondván, sok a panasz, minden­ki orvoslásért fordul hozzá, vélt vagy valódi sérelmek elevened­nek meg szóban és írásban, a leg­többen anyagi gondjaikat, vesz­teségeiket emlegetik. Mindenki általában kér, de nem könnyű objektiven intézkedni, mikor hi­ányzik az önkormányzat műkö­dési szabályzata, a pénz is kérdé­ses, a várost irányító erők össze­hangolása majd ezek birtokában lehet csak igazán hatékony. A Ki­rály Zoltán — dr. Ringelhann pá­ros mérkőzés — a polgármester jeles vízilabdázó volt a maga ide­jében — döntetlenre végződött, mert mindketten úgy dobták a labdát egymásnak, hogy az csak a kapu előterében táncolhatott, eb­ben az udvariassági játszmában. Forgács György, a Konzum Bank Rt. fiókvezetője viszont elsőran­gúan készült a szakmájából, és ezért a riporter hagyta ot beszél­ni. Meg is kapta a maga tapsát. Nem úgy Pitti Katalin. Őhatá­rozott egyéniségnek mutatko­zott, neki nem akadtak fenntar­tásai, a gyanútlan kérdésre a po­litikát mocskos dolognak tartot­ta. Na már most ilyenkor mit tesz a riporter? Vagy védi jelenlegi foglalkozását, es belharcba bo­csátkozik, rákérdez az indokok­ra, vagy udvarias marad és hagy­ja a derűs visszhangot kiváltó mondatot lehullani a cukrászda valamelyik sarkába. így lön. És ez talán azért is esett így, mert Ki­rály Zoltán szemben ült a közön­séggel, és a mikrofon — no meg a felelősség árnyékából is — úgy látta, hogy nem sokan vitatkoz­nának éppen ez ügyben a híres szopránnal. Viszont hagyta elő­sorolni a háziasszonykodó mű­vésznő bevásárlási tapasztalata­it, végigpergetni megállapításait és olyan közjátékot is elmonda­ni, amely rávilágít társadalmi közállapotainkra. Balázs Péterrel sem akadt ve­szélyes pengeváltása az egyéb­ként igen határozott fellépésű, kitűnően fogalmazó, nyomda­kész szöveggel operáló Király Zoltánnak. Ä Vígszínház jó ke­délyű sztárját arról kérdezte, mi lenne a véleménye a Nemzeti Színház igazgatójának Csiszár Imrének a gyors menesztéséről. Balázs Péter bajusza alatt pörge mosollyal hárított: ő masfajta konstrukcióban színházi tag, a Vígban ilylesmi nem eshetik meg, ott nem érvényesül ennyire az állam akarata, mint ennél a csúcsintézménynél. Ahol annyi mindent figyelembe kell venni. A takarítási gyorsaság azonban őt is meglepte, ő szelíd ember, derűt akar fakasztani. És nem­csak azt. Érti ő a drámát is, most például azért rendezi a régről vi­lágsikerdarabot, Dario Niccode- mi Hajnalban, délben este című játékát, mert úgy gondolja, hogy a kemény rockzene divatiának és a szexőrület évadján be kell mu­tatni olyan embereket is, akik szelídek, akik méltósággal is telí­tett érzelmeket élnek at. Mert er­re van közönség. Sőt telt házak! S ha ezt a darabot ő kihagyná, mint rendező, úgy érezné, mulaszta­na. Ennyi maradt meg ajegyzetí- róban a politikai részből. A mű­vészi anyagból sokkal több. Pitti Katalin operaáriát, operettmeló­diát és a musicalt vezetett elő Pé­ter Szabó Anikó zongoraművész közreműködésével. Balázs Péter Fekete István Ilona című novel­láját a romantika kedves ízeivel fűszerezte, miután saját gyer­mekkorát is bevallotta Kisújszál­lásról. De hogy filozófia is ve­gyüljön humorral, sorra került Karinthy írása és a diszkréció meghatározása egy együgyű vá­rosi polgár ürügyen. Mikes Lilla „ellobogtatta” Tolsztoj Karenina Ánnájának azt a drámai jelenetét, amelyben át­éli, átéleti a szuggesztív regény­szöveg szuggesztív tartalmat, azt a pillanatot, amelyben a két őrlő­dő, Vronszkij és Karenin közé került asszony erkölcsi megsem­misülését oldja fel. A NAP TV élő kiadásáról végső summázatként az a véle­ményünk, hogy a politikai sze­replesek keretéiül elhangzott ze­nés irodalmi műsor sokkal dísze­sebb, értékesebb teljesítmény­nek tűnt, mint a benne helyet foglaló politikai szereplések. Pe­dig mi igazán azokra is fel lettünk volna hangolva. Mégse legyünk telhetetlenek, kellemes két órát kaptunk. A siker után művészklub indul a Dobosban? Farkas András Memento 1241: 750 éve történt A tatárjárás nyomán Heves megyében Hétszázötven éve annak, hogy a magyar nemzet és az ország történetének legsúlyosabb, min­den túlzás nélkül, legborzalma­sabb csapását szenvedte el. 1240-1241-ben a hatalma tető­pontján álló mongol állam szél­sebesen száguldó fegyveres ára­data — mely messze felülmúlta a többi lovasnomád népek katonai erejét, s fölénybe került a feuda­lizmusban élő Kelet- és Közép- Európában letelepedett népek­kel szemben — tatárjárásnak ne­vezett hadjáratsorozatával tört Magyar-, Lengyel- és Csehor­szágra, Sziléziára, Szlavóniára, Boszniára, Szerbiára és Bulgári­ára. Joggal merülhet fel az évfor­duló kapcsán a kérdés: felderí- tett-e valamit a történetkutatás a tatárjárás Heves megyei pusztí­tásairól? A Batu kán vezette fősereg 1240. december 6-án elfoglalta Kievet és Halicson át Magyaror­szágnak vette az irányt. Béla ki­rály Tomaj Dénes nádor vezeté­sével a királyi sereg egy részét az északkeleti Kárpátoknál lévő gyepű védelmére küldte, de a mongol főerők Batu és Szubotáj vezetésével a Vereckei hágónál 1241. március 12-én megsemmi­sítették a magyar erőket, s ezzel megnyílt az út Pest felé. A főerők előtt Sajbán vezette előhad tisztí­totta meg az utat. Sejbán lovasai tehát Heves vármegyén át törtek előre, de oly száguldó sebesség­gel, hogy 1241. március 15-én — 3 nappal a vereckei áttörés után! — már Jászberény tájékán jár­tak, elérték Pest város előterét, sőt Vácott felégették, lakosait legyil­kolták, kirabolták. Ez a tény tehát azt jelenti, hogy Sejbán mongol lovasai 1241. március 11-12-én törtek át Heves megyén, s megtisztítva az utat Batu kán főhada előtt, s pusztították el Eger városát. Az olasz származású Rogerius mester váradi kanonok a művelt és jólértesült kortárs hűségével számolt be „Sirató-ének Ma­gyarországról” című krónikájá­ban arról, hogy a mongol áradat Eger városát teljességgel meg­semmisítette, felégette. A város lakosságát és „másokat, akik Eger védelmére itt összegyűl­tek”, karddal levágta, kirabolta. A város fölé magasodó dombhá­ton álló püspöki székhely is áldo­zatul esett a vad dúlásnak. A püspöki és a káptalani — hihető- en értékes — kincstárat is kira­boltak. A vandál pusztítás füzé­ben hamvadt el az egri egyház­megye birtok- és jogbiztosító ok­leveleinek gazdag sora is. Roge­rius mester pontos leírásaiból egyértelműen kiderül, hogy a püspöki székhely építkezései nem közelítették meg a várszerű jelleget, mert a mester ezt a tényt nem hagyta volna említés nélkül, amiként tájékoztat az esztergo­mi, a váradi és a szentmártonhe- gyi (pannonhalmi) várak ered­ménytelen ostromáról. Ez tehát vitathatatlanul azt jelenti, hogy 1241-ben az egri püspöki szék­hely nem volt még várral meg­erősítve. De egy rendkívül becses okle­véllel is rendelkezünk, mely egyébként a Heves Megyei Le­véltár oklevele. IV. Béla király 1245. augusztus 8-án kibocsá­tott oklevelében Sándor mester­nek, György ispán fiának ado­mányozta „Polcuna” (Palkonya) királyi kézben levő földjét. Az uralkodó elmondja, hogy György ispán azért részesül bir­tokadományban, mert — idézem az oklevél latin szövege magyar fordítását: — a tatárok betörése­kor az álhatatlan szerencse szél­változásai közepette kitüntetvén a parancsunk teljesítésében, a bé­li kolostornál a veszedelmes tatá­rok által súlyosan megsebesült, de sem tőlük, sem a sebektől való félelem miatt szolgálatunk alól nem vonta ki magát, hanem hoz­zánk csatlakozva, halmozván a kiemelkedő szolgálatokat, min­den veszedelmes helyen hűséges­nek mutatkozott irántunk... Ez tehát azt tanúsítja, hogy 1241-ben már állott a bélhárom- kúti ciszterci monostor (a mai bélapátfalvi), de azt is bizonyítja, hogy a Pest irányában előretörő ellenséges csapat a Bükk és a Mátra észak felé húzódó völgye­in is áthatolva szó szoros értel­mében az egész megyét elárasz­tották, ölve, gyilkolva a lakossá­got, pusztítva, felégetve a telepü­léseket. Rázsó Gyula, a kiváló hadtörténész szerint, az ország lakosságának mintegy harmada esett áldozatul az alig egy eszten­deig tartó tatárdúlásnak! II. Kilit egri püspök elkerülte a halált, de nem találjuk a királlyal Dalmáci­ába menekültek között. 1245. december 12-én még egy okle­vélben szerepel. Hogyan is jellemezte Rogerius mester a tatárjárás irtózatos pusztítását verses krónikájában? „ Vére omlik asszonyoknak, / Kisfiúk már nem zsibongónak, / Szenny és szégyen vár a lányra, / Agg és aggnő kardra hányva,/ Mindnek vére ontatik.” Sugár István HEVES MEGYEI UNKAÜGYI HIVATAL 3301 EGER, KOSSUTH L. 9. 3^36/12-256 ét m ■ állásajánlatai: FINOMSZERELVÉNYGYÁR: Eger Felvételre keres felsőfokú végzettséggel, német-olasz vagy angol-olasz nyelvtudással rendelkezfí külkereskedőt. PARK SZÁLLÓ: Eger, Klapka út 8. Azonnali belépéssel felvesz szobalányt és konyhai kisegítőt. Jelentkezni le­het a fenti címen. VASÖNTÖDE: Eger, Nemecz J. út 11. Felvesz kohászati szakembert és öntőket. Eger és környékén lakúk előny­ben. KAEV10. SZ. GYÁRA: Eger, Kistályai út 6. Azonnali belépéssel felvesz HORIZONT gépekre esztergályosokat és mará­sokat. Jelentkezni lehet a Gyár munkaügyi és személyzeti osztályán. BUBIV EGRI BÚTORGYÁR KFT.: Eger, Faiskola út 7. Jú kereseti lehetőséggel, azonnali belépéssel felvesz asztalos szakmunká­sokat. Jelentkezni lehet a fenti címen a munkaügyi osztályon. EGRI DOHÁNYGYÁR: Eger, Somogyi Béla út 4. Május 1 -jétől szeptember vé- géig terjedő időszakra alkalmaz a Balatonszabadi-Sásté Dohánygyári üdülőbe legalább 3-5 éves gyakorlattal rendelkező szakképzett szakácsot. Jelentkezni lehet személyesen a fenti címen vagy a 06-36/11-411-es tele­fonszámon. KÖZEP-MAGYARORSZÁGI TEJIPARI VÁLLALAT: Gyöngyös, Kenyérgyár út 1. Felvételt hirdet műszerészek részére, azonnali belépéssel. Jelentkezni le­het a fenti címen a termelési vezetőnél. EPOlET-KARBANTARTÓ SZÖVETKEZET: Eger, Kisasszony út 34. Azonnali belépéssel felvesz asztalos szakmunkást. Jelentkezni lehet a fenti címen. NAGY SÁMSON LEGICENTRUM: azonnali felvételt hirdet főkönyvi könyvelés­ben jártas Gyöngyös és környékbeli női munkaerő részére. Jelentkezés sze­mélyesen a Pipis-hegyi Repülőtéren. Telefon: 37/12-393. GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM TANGAZDASÁGA ANYAGELLÁTÁSI ÜZEME: Hatvan, Nagygombos székhellyel felvesz munkae­rőt raktárvezetői munkakörbe. Az alkalmazás feltétele több éves raktárosi szakmai gyakorlat és büntetlen előélet. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezni lehet a Heves Megyei Munkaügyi Központ Hatvani Kirendeltségén Hatvan, Kossuth tér 2. Telefon: 38/11-301.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom