Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-23 / 224. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1990. december 23., vasárnap Kapásra várva... Ünnepi halételek. Kertész leszek Karácsonyi díszek m A fenyőből, szárazvirágdíszekből készült külső lakásdísz az ünnep hangulatát emeli Régi, de ma is élő, szép hagyo­mány, hogy a karácsonyi ünnepi asztalra hal is kerül. Elkészítése sokféleképpen történhet, s a hal fajtája is változatos lehet. Legin­kább a ponty, a süllő és a csuka a közkedvelt. Néhány receptet ajánlunk, és jó étvágyat kívá­nunk! Ponty vajban Anyagszükséglet 6 személyre: 1,5 kg-os ponty, 1,2 kg burgo­nya, 15 dkg vaj, 12 dkg sárgaré­pa, 8 dkg petrezselyemgyökér, 5 dkg vöröshagyma, 2 db babérle­vél, 1 csomag petrezselyem zöld­je, 2 g feketebors, ecet, 1 db cit­rom, 10 dkg torma, 3 dkg só. A megtisztított ponty húsát a gerincoszlopról lefejtjük, és bő­rét lehúzzuk. A sárgarépát, a petrezselyemgyökeret és a hagy­mát karikára vágjuk. Egy edénye be vizet öntünk — lehetőleg hal­főző edény legyen —, és beletesz- szük az összevágott sárgarépát, petrezselymet, hagymát, babér­levelet, sót és borsot. Negyven percen át forraljuk. Amikor a zöldség megpuhult, hozzáöntjük a megtisztított és gerezdekre vá­gott burgonyát, és néhány perc­nyi forralás után beleteesszük a pontyszeleteket. Fedő alatt lassú tűzön puhára főzzük, végül a cit­rom levével ízesítjük. Amikor a hal megfőtt, tálra helyezzük, főtt burgonyával körűjük, meghint­jük petrezselyemzöldjével, ol­vasztott vajjal leöntjük, és tálal­juk. Ponty rácosan Anyagszükséglet 6 személyre: 1,2 kg ponty, 5 dkg füstölt sza­lonna, 1,8 kg burgonya, 3 dkg só, 5 dl tejföl, 10 dkg paradicsom, 10 dkg paprika. Egy nagyobb pontyot meg­tisztítunk, és hosszában felhasít­juk, majd külső felét ujjnyi távol­ságra bevagdaljuk, sóval bedör­zsöljük. A bevágásokba vékony füstölt szalonnaszeleteket nyo­munk. Sós vízben kockára vágott burgonyát főzünk. Amikor a burgonya megfőtt, hozzáadjuk a paradicsomot és a paprikát, majd vajjal kikent tepsibe tesz­szük. Ráhelyezzük a halat, tejföl­lel leöntjük, és puhára sütjük. A pontyról a tejföl az alatta levő burgonyára folyik, és az egész a tejfölben párolódik mindaddig, amíg a hal puha lesz. Kicsit költséges, de rendkívül finom a párizsi La Péche receptje alapján elkészíthető süllő pikáns mártással. Hozzávalók 4 személy részé­re: 2 db, körülbelül 1 kilós süllő, 2 darab tejszínkrémsajt, 1 csomó zsázsa, mélyhűtött ribizli, 2 dl tejszín, 1 fej vöröshagyma, olaj, só, bors, pirospaprika, kömény ízlés szerint. Pikkelyezzük le, belezzük ki a halakat, hasüregüket dörzsöljük be sóval és borssal. A finomra vágott zsázsát és hagymát erős tűzön pirítsuk 3 percig egy ma­gas falú serpenyőben, majd ad­junk hozzá egy evőkanál tejszínt. Óvatosan keverjük bele a sajtot és a fele ribizlit. Erősen borsoz- zuk, ízlés szerint fűszerezhetjük pirospaprikával és köménnyel. Ezzel a töltelékkel töltsük meg a süllőket. A maradék tejszínt önt­sük egy tűzálló tálba vagy mikro­hullámú sütőhöz való edénybe. A halakat kenjük meg olajjal, majd a maradék ribizlivel együtt rendezzük el a sütőedényben. Esetleg egy pohár fehérbort is adhatunk hozzá. A készülé­künknek megfelelő teljesít­ményfokozaton és ideig süssük, az eredeti recept 20-25 percet ír. Forrón, a sütőedényben tálaljuk. Csuka vajban (Tolnai Kálmán receptje alapján) Anyagszükséglet 6 személyre: 2 kg csuka, 1 dkg bors, 0,5 dl ecet, 1 fej vöröshagyma, babér­levél, 1 db citrom, 1 csomag pet­rezselyem zöldje, 3 dkg só, 6 dkg vaj, rizsköret, tartármártás. A csukát megtisztítjuk, belse­jét eltávolítjuk, irdaljuk, kétujj- nyi széles darabokra felvagdal­juk. Tálba tesszük, forró ecetes vizet öntünk rá, és 15 percig leta­karva állni hagyjuk. A csuka a fe­dő alatt a forró ecettől és a víztől megkékül. Egy másik edényben vizet forralunk. Egy fej vörös­hagymát, babérlevelet, borsot és kellő mennyiségű sót teszünk be­le. A csukát — az ecetes lével együtt — beleöntjük, és 5 percig főni hagyjuk. Ekkor az edényt félrehúzzuk, hogy tovább ne fő­jön, csak melegen álljon 10 per­cig. Melegített tálba rakjuk, cit­romszeletekkel és petrezselyem­mel díszítjük, aztán barnára pirí­tott vajjal leöntjük. Párolt rizzsel és tartármártással tálaljuk. Molnár Csaba Amikor környezetünket kará­csony tájékán zöld lombbal, fe­nyővel, közte színes gyertyával, gömbbel, szalaggal díszítjük, ajándékokat készítünk egymás­nak, egy régi pogány rítust köve­tünk. A fagyöngy lakásdíszként való alkalmazásával az egyik leg- pogányabb növényt tesszük ke­resztényivé. Csak I. Gergely pá­pa óta történik ez az egyház egyetértésével, aki a pogány szo­kásokat a keresztény etikával ösz- sze tudta egyeztetni. Amikor Al­bert (német) herceg 1845-ben birtokáról néhány fenyőfát Ang­liába vitt, a karácsonyfa állításá­nak szokását a szigetországra is kiterjesztette, és egyúttal elindí­totta szinte az egész világot meg­hódító diadalútján. A „karácsonyfa” azóta is az ünnep velejárója, otthonok, ut­cák, terek, áruházak karácsonyi dísze. Biológiai, rendszertani ér­telemben ilyen fa nem létezik. Nálunk a Picea abies (közönsé­ges lucfenyő) a klasszikus „kará­csonyfa”, de feldíszíthetők más fenyőfajok is. Hazánkban a fe­nyőállítás szokása Bécsből jött, valamikor a múlt század első fe­lében. Ki és hol alkalmazta elő­ször, csak találgatni lehet. Elő­ször a hegyvidékeken, illetve azokon a területeken honoso­dott meg, ahol a fenyő beszerzé­se nem jelenthetett gondot. A dí­szítés módja a családok egyéni sajátossága, ízlése szerint történt és történik. Korábban elsősorban ehető dolgokkal díszítettek: sütemé­nyek (mézes), gyümölcsök (al­ma, dió), gazdagabb családoknál cukorka, csokoládé. A „szalon­cukor” szinte magyar sajátosság. Az ipar fejlődésével a díszek tö­kéletesek formájukban, anya­gukban. A régiek pedig a gyűjtők polcaira kerültek (természetük­ből adódóan nem sok maradt meg). Elengedhetetlen tartozéka minden karácsonyfának a fény. Véleményem szerint a legvarázs­latosabb még ma is a természetes gyertya. Felerősítése ma már technikailag nem jelenthet gon­dot, hiszen erre alkalmas eszközt vásárolhatunk. Drótozással is megoldható, de ebben az eset­ben a tűzveszély fokozottabb. A karácsonyfa motívuma a vi­rágkötőket is megihlette. Az ün­nepekre olyan kompozíciókat készítenek és árusítanak, ame­lyek egyesítik magukban a kará­csonyfa és lakásdísz fogalmát. Ezek piramis alakú fácskák, kü­lönböző technikai megoldással. A gondolat nem új, tulajdonkép­pen visszatérés az „ősihez”, a ka­rácsonyfa elődjéhez, a karácso­nyi piramishoz. Előnye, hogy kis lakásban is helyet kaphat, ugyanazt a hangu­latot árasztja, mint a hagyomá­nyos fa, fenyőlomb igénye keve­sebb. Tovább tart, helyét a lakás­ban változtathatjuk (nappali-há- ló-földre-asztalra), és ha az ün­nep véget ért, szemetes vödörbe tehető. Számtalan kivitelezési módja van, ezek közül az egyiket a mellékelt kép mutatja. A karácsonyi ünnepkör díszei nálunk szinte kimerülnek az ad­venti koszorú, tál, karácsonyfa alkalmazásával. Nyugati szomszédaink, külö­nösen az osztrákok — akik kör­nyezetük szépítésében más idő­szakban is élen járnak — házu­kat, lakásukat kívül-belül ünnepi díszbe öltöztetik. Füzéreket, gir­landokat készítenek, amit a bejá­rati ajtó fölött lépcsőkorláton, képek fölött helyeznek el. Alap­anyag: fenyő-örökzöld, közte különböző szárazvirág, növény, valamint sok-sok csillogás, piros masni. Jó lenne ezt a kedves szo­kást nálunk is megszerettetni és meghonosítani. V. Pénzes Judit Mindennapi nyelvünk „Jézus Krisztus született. A karácsonyi ünnepek tiszte­letére szánt közleményünk címét egyik népi Betlehemes-játék énekének ebből a szövegrészle­téből emeltük ki: „Jézus Krisztus született, örvendezzetek, Néki öröméneket zengedezzetek! El­jött már a Messiás, Istennek fia.” A karácsonyi ünnepek szokásvi­lágához társítható népies alkotá­sokban Jézus Krisztust igen vál­tozatos nevekkel emlegetik, s ezek a biblikus hátterű megneve­zések népünk és nyelvünk szó- és szóláskészletének színesítésé­ben, gazdagításában is szerepet vállaltak. S ezek a névváltozatok a "krisztusi út és küldetés ’’csodá­latos történéseihez nyújtanak biblikus hátteret. A Jézus Krisztus elnevezés fo­galmi tartalmáról és használati értékéről a héber és a görög nyel­vi háttér tanúskodik. A Jézus hé­ber szó magában hordozza a se­gítés, a segítség jelentésváltoza- tokra utalást. A Krisztus név gö­rög eredetével a Fölkent, a Mes­siás elnevezések keletkezéséhez szolgáltatnak érzékletes ismeret- anyagot. Az Isten fia, a Megvál­tó, az Isten küldötte, az Üdvözítő a Virágvasámap eseményeivel kezdődő, s a kereszthalállal vég­ződő újtestámentumi evangéliu­mokban hitelesített isteni külde­tés misítésére is szolgáló nyelvi formák. Nyelvünk szó- és szóláskész­letében a krisztusi utat kereszte­ző és megjelenítő elnevezésekről külön is szólnunk illik. Azokról a nyelvi formákról van szó, ame­lyek jelentéstartalmának és hasz­nálati értékének érzékeléséhez a Jézus Krisztus elnevezés vállalja a kulcsszerepet: Krisztus tövis, Krisztus kapcája, Krisztus árvá­ja, jézusos fej lehajlás a népnyelvi szókészletnek ma is élő nyelvi formái, olykor a népi humor le­téteményeseinek is tekinthetők. Ezt példázza a székely szóhasz­nálatából idézett Krisztus kapcá­ja jelzős szerkezet. A palacsinta népi humorral is ízesített megne­vezését vállalja. Gárdonyi szóte­remtő leleményét és emberségét egyaránt dicséri, hogy a lelenc szóval kapcsolatban ezt veti pa­pírra: „Én inkább Krisztus árvá­jának mondom.” Egyéni és közéleti nyelvhasz­nálatunkban egyre gyakrabban találkozhatunk a krisztusi kor, krisztusi életkor jelzős szerkeze­tek szerepvállalásával. „A költő négy sikeres verskötet után, a krisztusi életkorban, harminchá­rom évesen kötetbe rendezte prózai írásait.” (Élet és Irodalom, 1990. aug. 17.) „Az elveszett pa­radicsom Sebők Zoltánja har­minchárom éves, a krisztusi kor és a becsődölt élethelyzet nyil­vánvaló összefüggése persze szimbolikus.” (Kritika, 1990. 1. sz.) A Biblia iránti érdeklődés jel­lemző típuspéldája, hogy szólás­használatunkat is színezte, gaz­dagította olyan szólásmód és szóláshasonlat, amelyben a kulcsszereplő Jézus Krisztus: Is­ten fia volt Krisztus, mégis szen­vedett. Kinek Krisztus a barátja, nem kárhozik el. Még akkor Jé­zus a Földön járt (régen történt az eset). Akár Jézus, akár Krisztus (egyre megy, mindegy). Krisztus átkában van (mindig civakodik). Érte is meghalt a Krisztus (őt is tekintetbe kell venni). Búcsúzzék el tőle a Jézus Krisztus (ne legyen boldogulása), Krisztust is leta­gadná a keresztfáról. Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. Hogy mai költőinket is megih­lette a krisztusi életút lírai hevü­lettel átitatott bibliai szakasza­inak egy-egy részlete, bizonyít­ják azok a versrészletek, ame­lyekben a bibliai háttér jelképi értéke felerősödik, s a karácsony békességes csendjében az olva­sókat is a krisztusi szeretet válla­lására késztetik: ” Magamra ma­radtam, mint Krisztus ama Nagycsütörtökön.” (Utassy Jó­zsef) ”Kockát vethetnék rá, mint hajdanán az Üdvözítő véres kön­tösére a megfeszítést végző kato­nák.” (Bajor András) ”Testére forrott Krisztus hét sebével mu­tatja a Megváltó szenvedőt.” (Mátyás Ferenc) Dr. Bakos József Hogyan a vers? Kónya Lajos: Őszi vers című művéből idézünk: „De mind gyérebben szólal a kuvik számvetések tisztító ősze ez” Folytatását lásd a rejtvényábra vízsz. 1. és függ. 19. sz. soraiban. Vízszintes: 1. Az idézet folyta­tásának első része (zárt betűk: Ö, K, E, I) 14. Kérdésre a feleletet azonnal megadó 15. Egy fafajta levélzete 16. Lakóhelyiség 18.... Lupin (filmsorozat főszereplője) 19. Irat 20. Megdermedt kolloid­oldat 22. Japán váltópénz 23. Kutya 24. ... s jól! 25. Állattar­tásra szolgáló körbekerített terü­let 27. ... Daija (folyó a SZU- ban) 28. Ford. skálahang 29. Egyenlőségi viszony pénzegysé­gek értékei között 30. A szerve­zet motorja 31. Verssorok össze- csengése 33. Valamely települé­sen élő személy 34. Csonthéjas gyümölcs 35. Mezőgazdasági eszköz tartozéka 37. Bűncselek­ményt követtek el 39. Égitest 40. Mennyiségi egység 42. ... mars! (takarodj!) 44. Lángolás 46. A tetejére tipor 47. Ajándékozik — népiesen 48. Van felesége 50. Beigli jelzője 51. Történelmi kor­szak 52. Jegyzet része! 53. O so-. le... (olasz dal) 55. Vízinövény 56. Ünnepélyesen beiktat 57. Éles szerszámmal megmunkálná 59. Szelíd erdei állat 60. Szalon­nát sütött 63. Berögződött visel­kedésmód Függőleges: 1. Művészet—la­tinul 2. Remeg, döcög 3. Védett 4. A bódultság állapotában van 5. Elavult török katonai rang 6. Makó része! 7. Igen — oroszul 8. Komárom m.-i település 9. Illa­tos virágú fafajta 10. Lakodal­mas játékáról ismert Pest m.-i helység 11. ... More (tektonikus völgy Skóciában) 12. Félig na­gyon! 13. Emelet, röv. 17. Óhajt­ják 19. A vízsz. 1. sz. sor folytatá­sa (zárt betűk: M, A, Y, L) 20. Kiváló színművész (Dezső) 21. Vizit 23. Emma becézve 25. Fej­fedő 26. Eltérő 27. A jelzett idő­től számítva 30. Egyszerű fúvós­hangszer 32. Járkálás 34. Ütő­hangszeren játszó zenész 36. A leggyakoribb fém 37. Sík felüle­tű 38. Alája helyezés 40. Széles agancsú szarvasfajta 4L Egy­másra helyezett tárgyak halmaza 43. Távolabbra rak 45. Forró vízpára 49. Csekély mértékben 51. Éva becézve 53. Helység Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyében 54. Ciprusi török politikus (Sü- leyman) 56. Szovjet város, bel­tengert neveztek el róla 57. Im­port áruért fizetett díj 58. Léte­zett 59. Kiváló színész volt (La­jos) 61. Nyár közepe! 62. Ford. tőszámnév 63. Az antimon vegy- jele. * A megfejtéseket december 27-ig küldjék be lapunk címére. A nyertesek névsorát decem­ber 30-i számunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény” Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom