Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-06 / 80. szám
1990. július 6., péntek Hírlap 5. IB>2 c O, n >3. 3 s? a T)<a N ° |8 -5°' .»? “a l(U c . c u, .ej o 8» !S g-k o *3. i-3 ?»5». *1 N M < N :$.»> l| af S— 10 *. O) o 10 w IN a>. I — a>. I M 10 § 8 o S (D 3 0 A 1 C. A M O C: 3. A. M W A í5 r u i* ) c. n If , (O : ro i, ■ [f rw •3 1 í? r £. i — [• :8 i P £3 ! + lg Értékpapírpiac a Szovjetunióban Amerikai farmer a vegyszerekről Minták a Szovjetunió Pénzügyminisztériuma által megrendelt új értékpapírokból: (középen) — egy 1 millió rubel névértékű, 5 százalékot kamatozó államkölcsönkötvény (jobbra) — állami kincstárjegyek (Fotó: APN) „Nálunk, Iowában a vegyszerek alkalmazása okozza a legnagyobb költséget. De vannak itt az USA-ban olyan farmok is, amelyek nem alkalmaznak vegyszert. Az itt szerzett tapasztalatokat tudósok vizsgálták. Ha bebizonyosodik az új módszer hatékonysága, vagyis, hogy vegyszer nélkül is lehet termelni, s megváltozik az állami támogatások politikája, természetesen én is áttérek a „természetes” eszközökre. Nálunk egyre több az olyan üzlet, ahol vegyszer nélküli gyümölcs-, zöldségárut lehet kapni. Ezek ugyan drágábbak, mint a vegyszerrel termelt élelmiszerek, az irántuk való kereslet mégis nő. Ebben közrejátszanak a különböző társadalmi szervezetek, amelyek felléptek a szervezetre káros anyagok ellen. A gyümölcsök „gyorsabb növekedését és jobb eltarthatóságát” segítő szerek károsak az emberre. A legnagyobb almatermelő cégeknek például le kellett mondaniuk a vegyszer alkalmazásáról. Más lehetőség nem volt, mivel élesen csökkent a termékek iránti kereslet. Számos farmertársam már mintegy két évtizede felhagyott a vegyszerek használatával. Ezek a gazdaságok ma az US A kétmillió farmjának mintegy öt százalékát teszik ki. Ohio egyik gazdaságában már tizenöt éve búzából 32, hüvelyesekből pedig 40 százalékkal termelnek többet, mint az országos átlag. Lemondva a vegyszerekről, kitűnő hatékonyságot értek el nálunk a búza, a hüvelyesek és a lóhere váltogatásával. Nemrégen megjelent egy cikk a New York Timesban. Az Alternatív mezőgazdaság című cikk rámutat, hogy a vegyszerekről lemondó farmoknál nemhogy nem csökken, hanem egy sor esetben még növekszik is a termelékenység. Az új módszer bevezetése — úja a tanulmány — gazdasági előnyt jelentene a farmerek számára, és hozzájárulna a környezetünk megőrzéséhez. Neves tudósok bebizonyították — írja a lap — a biológiai és nem vegyi kölcsönhatásokon alapuló termelési módszerek sikerét. A farmerek ezeket a módszereket a mezőgazdasági minisztérium ajánlásai ellenére alkalmazták. Az USA mezőgazdasági politikája a háború utáni korszakban a búzatermelés kémiai úton való növelésére irányult. Nem volt érdekünk a természetes eszközökkel elérhető termésnövekedés, mivel a kormányzati támogatás arra ösztönzött, hogy tekintsünk el a környezetet kevésbé károsító mezőgazdasági módszerek alkalmazásától. A mezőgazdasági minisztérium arról próbált meggyőzni bennünket, hogy a termelés növekedésének legjobb módja a műtrágyázás, a betakarított termés tárolására pedig a csírázásgátlókkal való kezelés. A Tudományos Akadémia tanulmánya szerint már 1980-ban világossá vált, hogy a gabonafeldolgozás problémáján kívül fontossá vált a környezetvédelem kérdése is. A kórokozók és a kártékony állatok genetikailag megszokják a vegyszereket, immunisakká válnak. Ez nyilvánvalóan arra ösztönözte a farmereket, hogy ugyanakkora termés eléréséhez egyre több kártékony vegyi anyagot alkalmazzanak. A föld minősége romlott, s ez szintén a műtrágya mennyiségének növelésére késztette a gazdálkodókat. Mindezek következtében lassan elfertőződnek a folyók és a föld alatti vizek. Egyre többször mutatnak ki vegyszereket az élelmiszer-ipari termékekben. Az Akadémia bejelentette, törekedni fog rá, hogy vizsgálják felül a szövetségi mezőgazdasági politikát, amely négy évtizeden keresztül a vegyi anyagok fel- használására fektette a hangsúlyt. A kutatások megmutatták, hogy legjobb a különböző módszerek kombinációja. A cél az önköltség csökkentése, de a környezet és az ember egészségének védelme is. Bizonyítékul—menynyire meggyőzőek voltak a tanulmány érvei — elmondom, hogy az USA mezőgazdasági minisztériuma üdvözölte a kutatási eredményeket. Elismerte az amerikai mezőgazdasági politika revíziójának szükségességét.” Állami fizetési kötelezvények és kincstárjegyek kibocsátásába kezdett a szovjet pénzügyminisztérium. Ezen értékpapírok közül az egyik egy céljellegű államkölcsön, amelyet az állam 1993-ban kezd különböző, jelenleg hiánycikknek számító tartós közszükségleti cikkek (pl. személygépkocsik, minitraktorok, motorkerékpárok, színes televíziók, vi- deomagnetofonok, hűtőszekrények, személyi számítógépek, stb.) vásárlásának garantálásával törleszteni. Egy-egy kötvény ára megegyezik a megfelelő termékével. A most első ízben kibocsátott kincstárjegyekért kapott összeget viszont egészen más célra — az 1954 — 1956 között jegyzett államkölcsönök visszafizetésére — fordítják. Ez az intézkedés a lakosságnak az államkölcsönök iránti bizalmát hivatott helyreállítani. Az 50 — 1000 rubeles értékhatárok között kibocsátott kincstárjegyekre 5 százalék kamatot fizetnek. E befektetési forma azért is vonzó lehet, mert szükség esetén készpénzkölcsön fedezetéül is szolgál. Végül pedig a legfontosabbról, az 1990-ben kibocsátott ál- lamkölcsönkötvényekről, amelyek a 60 milliárd rubeles költségvetési deficit fedezetét fogják biztosítani. A 10 ezertől 1 millió rubeles címletben kibocsátott értékpapírokból csak vállalatok és szervezetek vásárolhatnak. Az utóbbiak az értük járó 5 százalékos kamatot nyereségalapjukban tarthatják nyilván. A fent említett intézkedések elsősorban a szovjet költségvetés és hitelrendszer rendbetételét szolgálják. Megjelenésüket azonban a közgazdászok egy része mégis bizonyos pesszimizmussal fogadta. A költségvetési hiány vállalati forrásokból történő csökkentése ugyanis szerintük csupán egy könyvelési manőver, amely nem képes megoldani a ma forgalomban lévő, és áruk hiányában a piacra igen nagy nyomást gyakorló „fölösleges” pénz kivonásának problémáját. Rendkívül csinos, ellenállhatatlan Marslakó a mostohám Kim Basinger — E. T. No, nem a jópofa, nagy fülű lény, hanem rendkívül csinos, ellenállhatatlan nő. Feladattal érkezik ugyan a Földre, de a szerelem hatására minden megváltozik körülötte. Meg kell tanulnia a földlakók tőle eltérő szexuális szokásait, de nem kell sajnálnunk, mert kiváló „tanárt” lel dr. Steve Mills személyében. Ő az a tudós, akinek a világűrbe küldött jelzéseire Basinger megérkezik. A férfi megözvegyült, egyedül neveli 13 éves lányát. A történetet gyakran az ő szemszögéből látjuk: ő fedezi fel mostohaanyja meglepő szokásait. A komédia könnyed kikapcsolódást nyújtó, nagyszerű vígjáték. Meséje kellemes, édes és visszafogott. Érzéki is, de mértékkel, és így a film az egész család számára üdítő szórakozás. A történetet az egri Uránia mozi mutatja be. Kiállítás a színházban A Duna menti svábok és a történelem A Gárdonyi Géza Színház aulájában a tübingeni egyetemi tanárok, Prof. Dr. Dr. Harald Zsimmermann és dr. Immo Eberl által összeállított gazdag anyag látható „A Duna menti svábok” cím alatt. Ez a néprajzi, irodalmi, történeti dokumentumokkal, olykor drámai hatásokat sem nélkülöző fotókkal gazdagon elegyített műtárgysorozat csaknem Nagy Károlyig visszanyúlva követi azokat a történelem által is kényszentett, Európán belüli, főként a Duna mentén szétszórt települési folyamatokat, amelyek következtében a svábok — ma ezt nálunk pontatlanul, de összesítő fogalomként használják — megjelentek városainkban, azok környékén, a síkságokon, Erdélyben, a Felvidéken. Jelentősebb fordulatait ennek az idetelepülésttek térképen is, időben illusztrálják a tárlat szellemi gazdái, megtartva mindenütt azt a tárgyilagosságot is kívánó szemléleti távolságot, amely nem engedi a politikai aktualitásokig nyúlni ezeket a feliratokat, az azokban jelentkező adatokat, eseményeket, fordulatokat. Ma, amikor közel s távolban temérdek adat, indok kimozdul a helyéről, amint a történelemhamisítási szándékokat igyekeznek a szakemberek felszámolni hazánkban és általában Közép- Európában, nem árt az ilyen tényfeltáró, figyelemfelhívó tárlat, már csak azért sem, mert a tényekre, időpontokra, a történelmi folyamatokra helyesen utaló megállapítások, közlések, dokumentumok eligazítják az érdeklődőt, olykor kiigazítják azokat az elfogultságokat, hiedelmeket is, amelyek mai napig zavarják tisztánlátásunkat, értékítéletünk helyes kialakítását. Utalás történik itt a szellemi értékekre, az irodalom (Nikolaus Lenau) nagyjaira, a művészet kimagasló egyéniségeire. Okiratok a századok mélyéről köszönnek ránk, bemutatva azt a szellemiséget, amelyet a svábok, de a szászok is, akár Erdélyben, akár a Dunántúlon, akár a Felvidéken, akár Jugoszláviában, Romániában alkottak-megvalósí- tottak itteni életünk során. A sváb népi viselet, az egykori mindennapok szerszámai, a kerámiák ilyen-olyan formái, az erdélyi erődtemplom építészeti emléke, megoldási rendszere — mindmind egy bonyolult európai szellemi értékrend és kultúra, életforma és európaiság részei, tárgyi bizonyítékai. A kiállítás közelebb juttatja a nézőt a nemzetiség fogalmának érettebb megközelítéséhez. Gyalogtúrák A Gyöngyösi SE természetjáró szakosztálya vasárnap vártúrára hívja a Mátrába az érdeklődőket. Ä 18 kilométeres útvonal állomásai: Mátraszentistván — Mátrabérc — Ágasvár — Gombástető — Hasznos. Dr. Pócsik József és Silye Ferenc reggel fél 8-kor találkozik a résztvevőkkel a gyöngyösi autóbusz-állomáson. A Bükki Vörös Meteor természetjárói — ugyancsak vasárnap — két kirándulást ajánlanak. A Kohász-kéktúra teljesítőinek 18 kilométert kell megtenniük, a vezető Franczia István lesz. Felkeresik majd az újmassai ősko-” hót, Lillafüredet, a Hermann Ottó Múzeumot, Fehérkövet, a Bagoly-hegyet, a Tatár-dombot, a diósgyőri várat és a vasgyárat. Találkozás reggel fél 7-kor az egri vasútállomáson. A másik túra kalauza Liba Ferencné, az útvonal hossza 17 kilométer, állomásai: Szőlőske — Várkút — Török kút — Völgyfőház — Zsuzsa-for- rás — Oldal-völgy — Barát-rét — Felsőtárkány. Indulás fél 9-kor, az egri autóbusz-állomásról. Búcsú a templomdombon Szentendrei nyár A Szentendrére vagy környékére utazóknak kínálunk kellemes kikapcsolódást a hét végére. A Barcsay-gyűjtemény megtekintése után, az épület udvarán, szombaton este 7 órakor a Vuji- csics együttes koncertjét hallhatják. Vasárnap délelőtt 9—17 óráig a templomdombon nép- művészeti, iparművészeti és képzőművészeti kirakodóvásárt rendeznek, valamint népzenei bemutatók szórakoztatják az ide látogatókat. .9 4*
