Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-27 / 255. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 255. szám ÁRA: 1989. október 27., péntek .4,30 FORINT KASZINÓ LESZ EGERBEN Vállalkozásaikkal nyerhet a város. (3. oldal) NYITOTT FÜLLEL Átányban meccs után kellemetlen meglepetés várta a bírókat: „civil” öltözéküket a zuhanyrózsák alatt találták, csuromvizesen. (6. oldal) A SZÉPSÉG UDVARHÖLGYE A küllem mellett a szellem is vizsgázott. (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI 14, 24, 26, 37, 83 A tárgynyeremény-sorsoláson a 40. heti szelvények vesznek részt. Magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások a bős — nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében Negyedszerre sincs közös álláspont Magyar — csehszlovák kormányfői tárgyalások voltak csütörtökön Pozsonyban. Németh Miklós miniszterelnök néhány órás munkalátogatásra érkezett a szlovák fővárosba, hogy tárgyaljon Ladislav Adamec miniszterelnökkel a bős — nagymarosi beruházás ügyéről. A két kormányfő és a küldöttség tagjai plenáris ülésen kezdték meg a tárgyalásokat, majd Németh Miklós és Ladislav Adamec között négyszemközti megbeszélésre is sor került. A tárgyalások legfontosabb témája a bős — nagymarosi vízlépcsőrendszer ügye volt. Az elmúlt hat hónap során már negyedszer ültek tárgyalóasztalhoz a kormányfők, ám eddig nem (Folytatás a 2. oldalon) Már nemcsak rendőrminisztérium — Nem lesz közös tanács? — A polgármester: településpolitikus — Honnan jön a pénz? Koncepció az önkormányzatokról Sajtótájékoztató a belügyi tárca székházában A Belügyminisztérium már nem a hagyományos értelemben vett rendőrminisztérium, hanem fontos feladata — visszakanyarodva az 1848-ban kapott, s a háborút követően Erdei Ferenc és Bibó István szorgalmazta profiljához — az önkormányzati rendszer kialakítása, támogatása. A városokban és községekben majdan önszerveződő közhatalommal kapcsolatos koncepcióról tartott tegnap sajtótájékoztatót dr. Verebélyi Imre miniszterhelyettes a fővárosban. A demokratikus jogállam tartópillére A miniszterhelyettes bevezetőjében elmondta, hogy a szaktárca két kormányzati program kidolgozásában vesz részt, s a készülő törvénytervezet koncepciójával léptek most a nyilvánosság elé. Elgondolásuk arra alapoz, hogy ma hazánkban minden politikai erő az önkormányzatban látja a demokratikus jogállam tartópillérét. Ennek megfelelően a leendő törvény szabályozási koncepciója az önkormányzathoz való jogot a helyi társadalom, a lakóhelyi közösségek alkotmányos alapjogának tekinti, amit csak indokolt esetben és csak törvény korlátozhat! A fő törekvés tehát — amint azt dr. Verebélyi Imre hangsúlyozta —, hogy a helyi tanácsok valódi önkormányzati szervekké váljanak. Ehhez olyan követelményeknek kell majd teljesülniük, mint hogy szabad mozgásteret, teljes önállóságot kapjanak a falvak, a városok, a megyék. Nyilvánvaló, hogy csak annak van értelme, ha a helyi sajátosságokról, elképzelésekről az ott élők közösségei döntenek. (Folytatás a 2. oldalon) Bush: senki ne kételkedjék elkötelezettségünkben AzUSA tartósan megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt „ Csodáljuk a Magyar Köztársaság népét, senki ne kételkedjék elkötelezettségünkben a szabadság kelet-európai győzelme iránt. "Ezekkel a lelkes szavakkal kísérte csütörtökön George Bush amerikai elnök hivatalos bejelentését, hogy hazánknak tartósan biztosítják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. A fehér házi ünnepségre a kormány és a törvényhozás számos tagjának jelenlétében került sor. Hazánk 1978 óta évenkénti hosz- szabbítással kapta meg az egyébként normális kereskedelmi feltételeket, most ez — a magyar emigrációs törvény életbelépte után — tartóssá válik és ösztönzi a két ország szorosabb és tartó- sabb gazdasági kapcsolatait. Az amerikai elnök a Fehér Ház kertjében rendezett rövid ünnepségen, amelyen száznál több vendég vett részt, hangoztatta, hogy a döntés sokkal többet jelent kereskedelmi megállapodásnál: ” annak elismerését jelzi, hogy csendes forradalom megy végbe ezernyi (magyar) üzletben, gazdaságban, az üzemekben, jelzi, hogy Magyarország újjászületik, mint a vállalkozók nemzete. Nem passzív megfigyelők, hanem a reform tevékeny támogatói vagyunk.” ”Senki Jie kételkedjék elkötelezettségünkben a szabadság kelet-európai győzelme mellett...” A fehér házi ünnepségen jelen volt többek között James Baker külügyminiszter is. Egercsehiből az a szén hiányzik, amit már kifizettek — Nem i mindegy, hogy mennyiért kárpótolják a hiányt — Az idén nem lehet különösebb gond — A jövő az, ami nem sok jóval kecsegtet — Tűzifából elegendő a készlet Szén van, gond adódik, feszültség létezik UFO-k Bármennyire is ajándéknak számít ez az ősz, sajnos — mint mindennek —, ennek is vége lesz egyszer. A hideg, a zord tél játszott főszerepet tegnap, a megyei tanácson, a kereskedelmi osztály szervezte megbeszélésen. Közelebbről pedig a szén! Ez az átkos fűtőanyag, ami annyi fejtörést okozott már minisztériumoknak, bányászoknak, kereskedőknek, fogyasztóknak egyaránt. Miközben azon megy a vita egyik oldalról, hogy meddig érdemes fenntartani a nagy veszteségekkel üzemelő bányákat, a másik oldalról teljes a tanácstalanság, azaz jogos a kérdés: mivel fűtsünk? Mielőtt az érintett szakemberek véleményét megismernénk, e- löljárőban hadd szögezzük le: tüzelőnk erre a télire legalábbis biztosított. Csak az nem biztos, hogy az olyan, amilyet szeretnénk, amire még egyre kevesebbet érő jövedelmünk fedezetet biztosíthat. Miskolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője mindenekelőtt azt fejtegette, hogy önmagában sokat elárul az a tény, miszerint önállóan képesek úrrá lenni a problémán, s nem kell külső erők, elsősorban a minisztériumok segítségét kérni. Nagy hangsúlyt adott annak a véleményének, ami szerint az egercsehi bánya bezárását nem lehet sem gazdasági, sem pedig technológiai problémaként kezelni. A Mátraaljai Szénbányák előrehozta ennek időpontját november 1-jére, ami viszont kétezer tonna szén hiányát jelenti. Igaz, ezt lehetne pótolni hazai vagy külföldi brikettel, de a hiányzó egercsehi szén mennyiségének a jelentős részét már korábban, még az áremelések előtt kifizették a megrendelők. Java részében nyugdíjasok, alacsony jövedelműek. Mivel a már kifizetett szenet a Tüzépek nem tudják A tűzifaellátás kiegyensúlyozott kiszolgálni, Egercsehiben, Bélapátfalván s a környékbeli községekben már most nagy a feszültség. S ez csak tovább nőhet a hideg idő beálltával. A Mátraaljai Szénbányák termelési osztályvezető-helyettese arról szólt, hogy év végére ez a bánya akkor is eléri a 90 millió forintos veszteséget, ha a tervek szerint november 1-jétől megszüntetik a szénkitermelést. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a termelői ár duplájáért lehet csak Egercsehiből szenet bányászni. Ekkora terheket pedig képtelen elviselni a vállalat. A kérdés a továbbiakban úgy merült fel, hogy a Tüzép-vállalatok miként értékelik a hiányzó mennyiséget. Szerződésszegésként-e, avagy elfogadják a bánya álláspontját. Ez utóbbiak között például szerepel az is, hogy másfajta szénnel pótolják a hiányt. Igaz, az nem derült ki, hogy milyen áron, ami jelen esetben a vita legfőbb tárgyát képezi. A Tüzépek képviselői megerősítették, hogy szén van. Igaz, csak importból származó, s drága. A hazai szenet azonnal elviszik. Az idei télen nem lesz gond. Őket inkább a jövő aggasztja. Észak-Magyarország térségében ugyanis közel egy időben három bányát is bezárnak. A kormány döntése pedig ismert: nem támogatják a szénbányászatot (sem). Az aggályok jogosságát támasztotta alá a Borsodi Szénbányák szénértékesítő osztályvezetője is, aki elmondta, hogy jövőre 90 ezer tonnával kevesebb szenet tudnak a lakosság rendelkezésére bocsátani. Ha pedig új bányájukat nem lesznek képesek időben megnyitni, a kilencvenes évek közepére komoly ellátási zavarok keletkezhetnek. Ma még tehát nincsenek gondok, bár feszültségek léteznek. A jövő mindenesetre nem sok jóval kecsegtet. Egyedül a tűzifaellátás az, ami kiegyensúlyozottnak mondható. Szén van, igaz, csak import és drága (Fotó: Stántó György) Férfiasán be kell vallanom, hogy sokáig nem hittem, csak mosolyogtam az UFO-jelen- ségeken, híreken. A tudomány ebben kérlelhetetlen. Most azonban meginogtam, hiszen a közeli napokban a rádióból és a sajtóból is értesülhettünk arról, hogy először a Szovjetunióban, majd néhány nappal később Törökországban láttak a földön, illetve a levegőben szálló UFO-t, azt a bizonyos keringő csészealjat. Ezek után kénytelen vagyok elhinni, hogy létezhetnek ilyen szerkezetek. Annak ellenére, hogy én még nem láttam. Ettől függetlenül még létezhetnek. Igaz? Teljesen tanácstalanul állok olyan olvasmányok előtt is, amit logikailag érthetőnek tartok, mégis hihetetlen. Egykoron például Indiában, egy földönkívüli civilizáció hatására az emberek különös repülő szerkezeteket gyártottak. Úgy hívták őket: vimána. Több mint 4 ezer évvel ezelőtt ilyen járművekkel közlekedtek India és Ceylon között. S ha ez igaz, akkor az sem kizárható, hogy az indiaiak akár földöntúli utazásokat is végeztek. Később ez a fejlett civilizáció összeomlott, mert a Naprendszerben hirtelen megjelent egy másik harcias faj, és olyan háborúba kezdtek — a Földről is látható volt —, amelyet a legvéresebb fantasztikus irodalomban sem olvashattunk. Az indiaiak így támasz nélkül maradtak, visz- szazuhantak a korábbi technikájuk szintjére. Az üzemeket, a repülőket megette a rozsda, a dzsungel, a műszaki tudást pedig a feledés. A történetekről a tibeti világban azonban írások maradtak meg. Ezt tanulmányozta egy nyugatnémet kutató, és ezek ismeretében s némi saját ötletével kiegészítve megalkotta, sőt azóta gyártja is az UFÓ-motorokat, szerkezeteket. Alapelve a mágnesességre épül. A találmány titka abban áll, hogy valamilyen módon semlegesíti két, egymás közvetlen közelében elhaladó mágnes mágneses terét, kiiktatja a mágnesek összetapadási kísérletét. Ezek a szerkentyűk két kör alakú lemezen forognak, amelyet a tengelyre szerelt motor hajt a termelt árammal. Ingyen energia ez, csak az indításhoz kell némi egyenáram. A szabadalom védett, az anyag titkos, speciális, a karbantartás évente másfél órát vesz igénybe. Képes annyi energiát termelni, hogy egy 400 négyzetméteres épület fűtését, világítását, elektromos szerkezeteit mozgassa, biztosítsa. Tömeges elterjedésével teljesen megváltoztathatja a világot, amelyben élünk. Nem lesz szükség atom-, víz- és hőerőművekre, távvezetékekre. Az üzemek, a gyárak, intézmények, lakások, autók, hajók, repülők ezzel a szerkezettel biztosítják energiájukat. És még ki tudja, mire lesz képes, hiszen elloptuk az „égiek” tudományát. Az ember megalkothatja saját csészealját. Várom, hogy egyszer repülhessek vele én is, az egyre dráguló és fogyó, energia- szegény világunk körül. Fazekas István
