Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-24 / 252. szám

Kikiáltották a Magyar Köztársaságot ■iTiniwf ii — wnirí nm iirra>fra—»jM^s,MA.baaíaBana!a<a«^aB»e8ifaan—BSMasa— HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 252. szám ÁRA: 1989. október 24., kedd 4,30 FORINT ANTONIEWICZ ROLAND A NYILAS RÖPLAP KÉSZÍTŐJE „Cselekményét egyedül, minden csoportos háttér nélkül kö­vette el.” (2. oldal) HÁNY EMBER LAKOZIK SÁRKÖZI ZOLTÁNBAN? „„.Égető lakásgondja megoldódni látszik...” (3. oldal) FEL LEHET-E MENNI A MINARETRE? „A vállalkozás veszélytelen.” (H. oldal) Viharos taps köszöntötte az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést Újabb történelmi szakasz nyitánya a demokratikus átalakítás útján Történelmi esemény színhelye volt hétfőn délben a Parlament előtti Kossuth tér: 12 óra­kor, a déli harangszót követően Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztár­sasági elnök az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Az ország új ál­lamformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció, hosszan tartó viharos taps kö­szöntötte, harsonások díszjeleket fújtak. A téren a magyar Országgyű­lés felhívására több tízezren gyűltek össze, ott voltak az Or­szággyűlés tisztségviselői és igen sok képviselő, a Minisztertanács tagjai, a pártok, az egyházak, a társadalmi és a tömegszerveze­tek képviselői, meghívást kaptak a Budapestre akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetői. Ünnepélyes keretek között felvonták az állami zászlót, az Országház előtti téren katonai díszegység sorakozott fel. A ma­gyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Még zúgott a harangsző, ami­kor Szűrös Mátyás megjelent dolgozószobájának piros-fehér- zöld zászlóval ékesített erkélyén, s üdvözölte a hallgatóságot. Be­szédének elején köszöntötte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilágban, hazánk külföldi barátait. Hangoztatta: az ország lakosaihoz, s mindazokhoz szól, akik szívükön viselik Magyaror­szág sorsát, akik határainkon túl megértéssel és rokonszenwel követik emelkedő utunkat, tá­mogatják népünket a gyökeres változásokat eredményező erő­feszítéseiben. A továbbiakban így folytatta: — Most, a XX. század vége felé közeledvén, a szabad de­mokratikus Magyarország meg­teremtésében Kossuth Lajos, Ká­rolyi Mihály és Tildy Zoltán ne­vével összekapcsolódó előző ma­gyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demok­ratikus és nemzeti hagyományai­nak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő — különösen az 1956- os októberi népfelkelés és nemze­ti függetlenségi megmozdulás — történelmi tanulságaitól is indít­tatva megalkottuk az új köztársa­ság törvényes alapjait. Újabb történelmi szakasz nyi­tánya ez államunk demokratikus átalakításának útján. Miközben feltárjuk és bevalljuk a múltat, tekintetünket határozottan a jö­vő felé kell fordítanunk. Eltökélt szándékunk, hogy népünk aka­rata szerint, amit nemsokára sza­bad, demokratikus választáso­kon nyilvánít ki, végigmegyünk megkezdett utunkon: a Magyar Köztársaság független, demok­ratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demok­ratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek, s amely­ben magyar és más nemzetiségű honfitársaink megtalálják számí­tásukat, boldogulásukat, és ame­lyet biztonságos otthonuknak te­kinthetnek. Az új köztársaság fe­lelősséget érez a határainkon kí­vül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását. A világ haladó és demokrati­kus vonulatának részeként kívá­nunk fellépni a nemzetközi szín­téren, meggyorsítani hazánk fel­zárkózását a fejlett országok so­rába. Egyszerre fejlesztjük keleti és nyugati kapcsolatainkat, hoz­zájárulva Európa egységesülésé­hez, biztonságának megteremté­séhez és a világ egyetemes prob­lémáinak megoldásához. Változatlanul hazánk nemzeti érdekének tekintjük nagy szom­szédunkhoz, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink zavartalan és kiegyensúlyozott fejlesztését. Egyidejűleg a másik vezető vi­lághatalommal, az Amerikai Egyesült Államokkal is jó együttműködésre törekszünk. Alapvető nemzeti érdekünknek tartjuk a jószomszédi viszony ápolását a környező országok­kal. Erősíteni kívánjuk a Duna menti népek összefogását és ba­rátságát a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében. Folytatjuk a nyitás külpoliti­káját: aktív résztvevői kívánunk lenni a nemzetközi cserének és együttműködésnek a gazdaság­ban és a tudományban, a kultú­rában és az emberi jogok érvé­nyesítésében. Tisztelt ünneplő közönség, honfitársaim! A hazához és a haladáshoz, a nemzeti összefogáshoz és a de­mokráciához, a humanizmus­hoz fűződő gondolatok és törek­vések jegyében mindenkit követ­kezetes cselekvésre, kitartó mun­kára hívok fel az ország jobb jö­vője érdekében. Csak közös erő­vel emelhetjük ki az országot a mélyre süllyedésből, és teremt­hetjük meg a szabadság, a de­mokrácia és a jólét anyagi, szelle­mi feltételeit. Megérdemelné már a nép, hogy végre „jókedv és bő­ség” legyen a Duna — Tisza tá­ján. Legyen hosszú életű az új Magyar Köztársaság, és boldo­gabb elődeinél. Szűrös Mátyás a Parlament er­kélyéről kikiáltja a köztársasá­got Végül pedig és legfőképpen azt kívánom e jeles napon is: le­gyen béke a Földön, és legyen békesség az emberek között! — mondta befejezésül. Szűrös Mátyás beszédét élénk megnyilvánulások kísérték, a je­lenlévők többször is tapssal, él­jenzéssel fejezték ki egyetértésü­Történelmi esemény színhelye volt a Parlament előtti Kossuth tér (Népújság-telefotó — MTI Balaton József felvétele) két az elhangzottakkal. Néhány perccel múlt negyed egy, amikor Szűrös Mátyás befejezte ünnepi beszédét, majd felhangzott a Himnusz, amelyet sokan énekel­tek a téren egybegyűltek közül is. Az ünnepség végén Szűrös Mátyás Kárpáti Ferenc vezérez­redes, honvédelmi miniszter kí­séretében ellépett a felsorako­zott díszegység előtt, köszöntve a katonákat. A magyar meghívott vendégek üdvözlése után Szűrös Mátyás köszöntötte a diplomá­ciai testület misszióvezetőit. A Magyar Köztársaság kikiáltásá­nak ünnepsége a díszegység dísz­menetével zárult. Együtt — a hit és emlékezés jegyében Az ’56-os városparancsnok beszéde Egerben — Gyertyagyújtás az áldozatok emlékére — Ünnepi ülés a Mátra Művelődési Központban — Kopjafás megemlékezés Hatvanban Tegnap a megyeszékhely kü­lönböző pontjain gyülekeztek az egri pártok és tömegszervezetek, mozgalmak képviselői délután 4 órakor. A több száz felvonuló ezután transzparenseivel a Líce­um előtti térre sétált, ahol nagy­gyűlésen emlékeztek meg a 33 évvel ezelőtt történtekről. Az egybegyűlteket Szarvas Béla, az MDF egri elnöke üdvözölte, majd Jobb László, az 1956-os egri városparancsnok mondott beszédet. — 1956. október 23-a úgy maradt meg emlékezetemben, mint az az idő, melyben népünk széttörte bilincseit és tudatta a világgal, hogy joga van a szabad­sághoz és sorsa irányításához — (Folytatás a 2. oldalon) Az egri megemlékezés résztvevői (Fotó: Szántó György) Németh Miklós és Lothar Späth megbeszélése Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Lothar Späthet, a Német Szövetségi Köztársaság Baden- Württemberg tartománya mi­niszterelnökét. A két politikus tárgyalásokat folytatott a kétoldalú kapcsola­tok időszerű kérdéseiről. Úgy ér­tékelték, hogy az eddigi eredmé­nyek biztató kezdetet jelentenek a további együttműködéshez. Jelentős koreai hitel hazánknak A dél-koreai kormány jelen­tős hiteleket nyújt hazánknak, a koreai export-import bank köz­vetítésével konkrét fejlesztési programok finanszírozására. Er­ről tájékoztatták a hétfőn reggel megkezdődött dél-koreai — ma­gyar magas szintű kormányközi tárgyalások során Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettest az ország gazdasági kormányza­tának vezetői. A vasárnap Szöulba érkezett magyar küldöttséget — melynek tagja Gombocz Zoltán kereske­delmi államtitkár és Bartha Fe­renc, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke — a Szöultól délre fekvő Kvacson városban felépített gaz­dasági kormánynegyedben fo­gadta Csőn Szun miniszterel­nök-helyettes, gazdaságtervezé­si miniszter, aki Medgyessy Pé­ternek kifejtette, hogy a dél-ko­reai kormány rendkívül nagyra értékeli hazánk gazdasági re­formpolitikáját, rokonszenwel kíséri figyelemmel és támogatja a piacgazdaság megteremtésére és a gazdaság szerkezetének átala­kítására törekvő magyar reform- kormányt. A két ország a diplomáciai kapcsolatok február elsejei fel­vétele óta az állam- és kormány­közi egyezmények széles rend­szerét építette ki. A két kormány szoros együttműködése lehetővé tette azt is, hogy a törekvéseket képviselő személyiségek köze­lebbről is megismerhessék egy­mást, mindezek alapján a tárgya­lások során Csőn Szun, valamint Ri Kju Szung pénzügyminiszter és Han Szung Szó kereskedelmi és ipari miniszter egybehangzó­an kifejezésre juttatta, hogy a je­lenlegi magyar kormánnyal kí­ván a jövőben is együttműködni. Medgyessy Péter az MTI tu­dósítójának elmondta, hogy a koreai fejlesztési kormányhitel részleteiről Bartha Ferenc, az MNB elnöke megállapodást ké­szít elő az érintett koreai pénzin­tézetekkel. A hitelek feltételeiről rövidesen tájékoztatják a ma­gyar vállalatokat. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kibővítését célozza az a munkaebéd is, amelyet Kim Hang Sza, a koreai Kereskedel­mi- és Iparkamara elnöke adott a delegáció tiszteletére. Az ebéden a koreai gazdasági és ipari cso­portok vezető személyiségei is részt vettek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom