Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-12 / 215. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 12., kedd Jelcin: peresztrojka, kapitalizmus, szocializmus Jelcin előadásokat tart az Amerikai Egyesült Államokban Politikai egyeztető tárgyalások Az alkotmány ne rendelkezzék a címerről Gorbacsov találkozik a pápával? Nem kizárt, hogy Mihail Gorbacsov novemberben esedékes olaszországi látogatása során találkozik a pápával — jelentette ki hétfői moszkvai sajtóértekezletén Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a látogatást most készítik elő, a program még nincs véglegesítve, s lehetséges, hogy létrejön a találkozó. Letartóztatták a namíbiai ENSZ-egységek támadóit Namíbiában letartóztattak két fehérbőrű dél-afrikai és egy NSZK-állampolgárt, akiket azzal vádolnak, hogy közük volt a Namíbiában tevékenykedő ENSZ-erők egyik parancsnoksága ellen augusztusban végrehajtott támadáshoz. A támadás következtében egy ember életét vesztette. A bíróság megtiltotta a letartóztatottak nevének nyilvánosságra hozatalát, mert további nyomozást rendelt el, és a következő bírósági meghallgatásig — várhatóan szeptember 28-áig — őrizetben tartják őket. Kirándulókat szállított Román hajókatasztrófa A Duna romániai szakaszán, Galati térségében vasárnap elsüllyedt román utasszállító hajó katasztrófájáról újabb részleteket eddig nem tettek közzé. A román tájákoztatási gyakorlatnak megfelelően hírzárlatot rendeltek el és nem kapható érdemi felvilágosítás. A Romania Libera szerint a hajón 169 utas és 10 főnyi legénység tartózkodott. A lap 18 személy kimentéséről tájékoztat, de hozzáteszi, „a mentési munkálatokat folytatják”. A helyszínről szerzett információk szerint kirándulókat szállított a hajó, amely egy bolgár vontatóhajóval ütközött össze. Az elmúlt napok kiadós esőzései következtében a kora délelőtti órákban, a szerencsétlenség időpontjában ködös, erősen párás volt a Duna térsége és emiatt romlottak meg a látási viszonyok. Az összeütközéskor a vontatóhajó valósággal szétnyitotta a román utasszállítót, amely oldalára borult és percek alatt elsüllyedt. Gabriella hurrikán Újabb áldozatokat követelt a hétvégén az Egyesült Államok keleti partvidékén pusztító Gabriella hurrikán. A nagyerejű szélvihar következtében az új-angliai partok mentén hárman meghaltak, hatan pedig eltűntek. Ä New York közelében keletkezett 3,5 méter magas szökőár felborított egy hajót, amelynek 11 utasa közül egy megfulladt, egynek pedig nyoma veszett. Vasárnap estére a Kanada felé tartó hurrikán trópusi viharrá csöndesedéit és az átlatwy, epésségé óránkon* j jjj km alá Csökkent — közölte egy meteorológiai szakértő. A Félix nevű trópusi vihar, amely a múlt hét elején érte1 el a hurrikánerősséget, Újfundland partjainál megszűnt. (MTI) Az alkotmány módosításával összefüggő vitás kérdésekről folytatódtak hétfőn a Parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalások. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerékasztalét Horn Gábor, a Harmadik Oldalét Nagy Imre vezette. A tanácskozáson az elnöki tisztet Gál Zoltán (MSZMP) töltötte be. Somogyvári István (MSZMP) beszámolt arról: hétfon délelőtt a szakértők megállapodtak, hogy az alkotmány ne rendelkezzék az új címerről, hanem alkotmányerejű törvényt alkossanak erről. Ha ez még a jelenlegi Parlament működésének idejében történne meg, akkor népszavazás döntene a címerről. Továbbra sincs konszenzus abban, hogy az alkotmányban deklarálják-e a köztulajdon kitüntetett szerepét. Az MSZMP és az EKA delegációja a szektor- semlegesség elvéből kiindulva ezt nem tartja szükségesnek, a harmadik oldal azonban ragaszkodik a köztulajdon kitüntetett szerepének rögzítéséhez az alkotmányban. A megbeszélésen a harmadik oldal ígéretet tett, hogy a köztulajdon kitüntett szerepe mellett érvelő anyagot a következő megbeszélésre beterjeszti vitaalapként. Konszenzus van kialakulóban a felek között a Honvédelmi Tanács felállításának kérdésében. Rendkívüli állapot idején ez a testület döntene a fegyveres erők és a rendőrség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. A felek egyetértenek abban, hogy a Honvédelmi Tanácsban a következők kapjanak helyet: a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a kormány elnöke és tagjai, a Parlamentben képviselt pártok egy- egy tagja, illetve a katonai vezetés képviselői, köztük a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke. Az elképzelések szerint a Honvédelmi Tanács gyakorolja a rendkívüli állapot idején az Országgyűlés által rá átruházott jogokat, a köztársasági elnök és a Minisztertanács jogait. A Honvédelmi Tanács létrehozásában teljes a konszenzus az MSZMP A hétfőn megjelenő nyugatnémet országos és tartományi napilapok címoldalait a magyar kormány nagylelkű döntése utáni helyzetről szóló tudósítások töltik be. A lapok idézik a nyugatnémet kormány nyilatkozatát: az NSZK kabinetje sohasem fogja elfelejteni Magyarországnak, amit most saját felelősségére tett a menekülttáborokban hetekig összezsúfolódott németekért. A szociáldemokrata (SPD) Hamburger Morgenpost című nagy példányszámú újság, „ Hála Magyarországnak’ feliratú hír- magyarázatában rámutat: végre fellélegezhetünk, de éppúgy remélni lehet, hogy véget ér Magyarországnak a német-német problémával való súlyos megterhelése is. Ebben az országban a hatóságok és az állampolgárok szinte hihetetlen türelmet és megértést tanúsítottak. A húrt azonban nem szabad túlfeszíteni és ezt a jövőben világossá kell tenni az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK állampolgárok számára is. Újabb tömeges kivándorlási rohamot Magyar- országon már nem tudnának megengedni. Ezt tiszteletben kell tartani. Nekünk ezért az önzetlen segítségért Magyarországot nem megjutalmaznunk kell, az NSZK segíteni tartozik annak a Magyarországnak, amely épp most szabadul meg bürokratikus nyűgeitől. Márpedig ez valamennyiünknek a javát szolgálja — írja a hamburgi újság. A Die Welt című konzervatív és az Ellenzéki Kerekasztal között. A harmadik oldal is csupán a testület felállításának módjában, illetve elnevezésében képvisel eltérő véleményt. Továbbra sincs előrehaladás az alkotmánybíróság felállításának kérdésében, bár a hétfői megbeszélésen történt a megegyezés irányába mutató lépés. Somogyvári István az MSZMP álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy már az átmenet időszakában szükségesnek tartják e bírói testület létrehozását. Ezt azzal indokolja az MSZMP, hogy minden jogállamban szükség van az alkotmányt védő független bíróságra. Erre a jelenlegi bírósági szervezet nem alkalmas. A Legfelsőbb Bíróság sem, mert ahol ez a testület látja el az alkotmánybíróság feladatát, ott ez jóval kisebb létszámú. Az MSZMP úgy véli, hogy a módosított alkotmány már megkövetelné az alkotmánybírósági védelmet, ugyanakkor az első ütemben az alkotmánybíráknak csak egy részét neveznék ki. Az MSZMP szerint nem jelentene gondot, hogy az alkotmánybíróság felállításával új intézményt hozzanak létre, mert más új intézményeket is létre kívánnak hozni, így a köz- társasági elnökit is, a legfőbb állami számvevőszéket. Az előterjesztést követően Tölgyesi Péter az EKA nevében úgy nyilatkozott, hogy az Ellenzéki Kerekasztal kész megfontolni a témában az MSZMP indokait. Egyúttal kérte, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatos kérdésekre a következő ülésen téljenek vissza. Abban már korábban megegyezés született, hogy a köztársasági elnöki intézményt az 1946. évi I. törvény alapján kell létrehozni. Több kérdésben azonban még vita van. Az MSZMP és az EKA azt javasolta, hogy a köztársasági elnök legyen a fegyveres erők főparancsnoka. A harmadik oldal szerint ezt a szerepet a kormányfőnek kellene betöltenie. Kisebb vita után a harmadik oldal — véleményének fenntartása mellett — hozzájárult e kérdésben a konszenzushoz. Az MSZMP szerint a köztársasági elnököt még az idén kellene megválasztani, napilap vezércikkében szintén rámutat: a magyar lépést nem lehet eléggé méltányolni. Itt nem egyszerű problémáról volt szó, hanem olyanról, amely megterhelte az ország politikai vezetését, ráadásul egy olyan pillanatban, amikor forradalmi reform- politikájának védelme közben a varsói szerződésbeli ortodox erők bírálatait is el kell hárítania. A jövőben mindent meg kell tennünk azért, hogy Magyarország a demokrácia felé vezető útjáról le ne sodródjon gazdasági okokból. Ez az NSZK magától értetődő kötelessége is egyben . A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében az NDK- ból történő tömeges elvándorlás okait elemezve első helyen említi: az emberek önálló, felelősség- teljes életet szeretnének élni, szemégpedig népszavazással. Az EKÁ nem változtatott korábbi álláspontján, miszerint a köztársasági elnököt csak az új Parlament választhatja meg. Töl- gyessy Péter (EKA) ideiglenes megoldást javasolt: az intézményt még az új Parlament megválasztása előtt hozzák létre, de addig a köztársasági elnök jogkörét a Parlament elnöke gyakorolja. Somogyvári István hangsúlyozta: az MSZMP véleménye szerint azért kellene népszavazással megválasztani a köztársasági elnököt, hogy nagyobb-legi- timitással rendelkezzék, s nem osztotta azt a nézetet, hogy az elnök túl erős lenne azáltal, ha a nép választaná meg, hiszen jogkörei behatároltak. Nagy Imre (Harmadik Oldal) egyetértett az MSZMP érveivel, s rámutatott: a mai átmeneti helyzetben különösen indokolt az intézmény felállítása, mert a szabad választások eredményeként kialakuló új Parlament várhatóan sok párt képviselőiből tevődik össze, s ebben a helyzetben nagy szükség lenne az elnök egyensúlyozó szerepére. Antal József (EKA) hangsúlyozta: nem az adja meg a köztársasági elnök erejét, hogy a Parlament vagy a nép választja-e meg. Megállapította, hogy az intézmény megteremtésében konszenzus alakult ki a három oldal között, de az elnök megválasztásának módjában és időpontjában nincs megegyezés. Szerinte két fontos kérdés megvitatását a tárgyalássorozat végére kellene halasztani, amikor a többi nyitva hagyott kérdést is még megtárgyalják. Pozsgay Imre elfogadhatónak tartotta ezt a javaslatot. Véleménye szerint három függőben lévő kérdés van még a köz- társasági elnöki intézmény felállításával kapcsolatban: közjogi tekintetben a megválasztás módja, a megbízatás időtartama, politikai értelemben pedig az elnök megválasztásának időpontja. * A következő középszintű ülést pénteken tartják a Parlamentben, s várhatóan szeptember 18-ára — ha sikerül addig a vitatott kérdéseket lezárni — ösz- szehívják a plenáris ülést. retnék valóban kipróbálni a bennük rejlő energiákat. Ez az, ami hiányzik. Az NSZK tévé- és rádióállomásai vasárnap a késő esti, illetve éjszakai órákban egybehangzóan jelentették: az utóbbi napokban lényegesen megromlott Erich Honecker NDK-beli párt és állami vezető egészségi állapota. Nyugati diplomaták az NSZEP tisztségviselőitől azt az értesülést szerezték, hogy az idős politikust csak most tájékoztatták teljes mélységében a menekültáradatról. Ez is lehangoló hatást gyakorolt rá. Másfelől a Politikai Bizottságban erősödik a vele szembeni bírálat, mert állítólag helytelenül mérte fel a kivonulási mozgalom jelentőségét és mértékét. Sőt makacsságával csak fokozta a problémát. Az Egyesült Államoknak segítséget kell nyújtania a szovjet reformprogram megmentéséhez — mondotta vasárnapi sajtóértekezletén New York-ban Borisz Jelcin. A radikális nézeteiről ismert szovjet képviselő — aki tíznapos körutat tesz az Egyesült Államokban — rendkívül sötét képet festett a jelenlegi szovjet gazdasági helyzetről, és hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak fel kell használnia az amerikai demokrácia minden kedvező tapasztalatát. Jelcin jelezte: ezeket a problémákat fel akarja vetni magának Bush elnöknek is, bár még nem kapott választ Washingtonból, hogy létrejöhet-e találkozójuk. A politikus kifejtette, hogy szerinte országa gazdasági, pénzügyi és politikai válságban van, s rendkívüli intézkedések révén lehet csak megállítani az élet- színvonal csökkenését. A képviselő szerint Mihail Gorbacsov népszerűsége csökA csehszlovák kormány továbbra is tartja magát a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatos korábbi álláspontjához — ez tűnik ki abból a nyilatkozatból, amelyet Medgyessy Péter és Pavel H óvnák szombati pozsonyi megbeszélései után tett közzé a csehszlovák tárgyalóküldöttség, s amelyet hétfőn a csehszlovák lapok többsége teljes terjedelemben ismertetett. A pozsonyi Pravda külön kommentárt szentelt a kérdésnek, és azzal vádolta Magyarországot, hogy a vízlépcső építésének akadályozásával valójában a csehszlovákiai ellenzéket akarja támogatni. A pozsonyi tárgyalások után kiadott hivatalos csehszlovák állásfoglalás újból azt javasolja, hogy a magyar fél folytassa a vízlépcsőrendszer építését, főként a Duna medrének elrekesztését Dunakilitinél. A nyilatkozatban az olvasható, ha a magyar fél beruházási, műszaki vagy szervezési okok miatt nem képes erre, Csehszlovákia kész saját eszközeivel a magyar fél számlájára megvalósítani a Duna elterelését, s ezt a vízlépcsőrendszerről szóló megállapodáshoz csatolt függelékben rögzítenék. A csehszlovák nyilatkozat szerint, ha a magyar fél nem fogadja el ezeket a javaslatokat és kent az utóbbi időben, de vezetői posztját egyelőre nem fenyegeti közvetlen veszély. Gorbacsov elég erős ahhoz, mondta, hogy megfékezze ellenfeleit, de programjának meghirdetésekor sok problémát nem látott előre, számos hibát is elkövetett. — A Szovjetunió többé nem áltathatja magát azzal, hogy utoléri és lekörözi a Nyugatot — folytatta Jelcin, aki szerint országának fel kell használnia az amerikai demokrácia kétszáz év alatt felhalmozott tapasztalatait, és ennek alapján kell megalkotnia a szocializmus új modelljét. Rámutatott, hogy a szovjet reform- program megmentéséért az amerikai kormányzat is sokat tehet, például segélyek nyújtásával, a gazdasági együttműködés bővítésével. Konkrét lépésként javasolta, hogy az amerikai kormányzat bátorítsa a Szovjetuniót: tegye lehetővé az amerikai üzletemberek számára a közvetlen beruházásokat. „továbbra is egyoldalúan megsérti az érvényes egyezményt” .Csehszlovákia arra kényszerül, hogy „ideiglenes műszaki pótmegoldáshoz folyamodjon — kizárólag csehszlovák területen —, olyanhoz, amely lehetővé teszi a bősi vízerőmű korlátozott üzemeltetésének megkezdését”. A csehszlovák állásfoglalás azt hangoztatja, hogy ez a megoldás „mindkét ország érdekében történik” ,s azért van rá szükség, hogy a legnagyobb mértékben csökkentsék a magyar lépés okozta károkat, s egyben Csehszlovákia számára lehetővé váljon a beruházott eszközök legalább részbeni hasznosítása. A csehszlovák dokumentum szerint „a műszaki pótmegoldás” (azaz a Duna medrének a tervektől eltérően csehszlovák területen való áttöltése) „Magyarország számára csökkenti a kártérítés összegét, amelyet köteles lesz Csehszlovákiának kifizetni”. Az eltökélt csehszlovák álláspontról tanúskodik egyébként az .is, hogy a dokumentumban leszögezik, a csehszlovák nemzetközijogi szakemberek nem találtak olyan jogi okokat, amelyek megakadályozhatnák Csehszlovákiát „a műszaki pótmegoldás” megvalósításában. (MTI) Drámaian megmutatta a kialakult szakadékot A vasárnapi beható televíziós és rádiótiidósítások után hétfőn az amerikai sajtó is vezető helyen, nagy terjedelemben foglalkozott a magyar kormány döntésével az NDK-álIampolgá- rok kiutazásának engedélyezéséről. A The New York Times első oldalas budapesti tudósításában megállapította: ez volt az első alkalom, amikor a VSZ egy tagállama szakított a szövetség tagjainak hagyományos egy iitt- működésével, polgáraik Nyugatra jutásának megakadályozásában. Ezzel drámaian megmutatta a kialakult szakadékot: az egyik oldalon a nyugati módszereket elfogadni kész országok, a másikon azok, amelyek ragaszkodnak a régi, ortodox gyakorlathoz. (MTI) A menekültekről a nemzetközi sajtó „Hála Magyarországnak” Bős-Nagymaros: csehszlovák állásfoglalás Egyoldalú egyezménysértésnek érzik
