Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-30 / 204. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 30., szerda GAZDASÁG—TÁRSADALOM 3, A vállalkozások árbevétele 20 százalékkal növekedett A vállalatok jövedelmezősége a tervezettnél kedvezőbben . alakult A hazai vállalkozások, vállalatok, szövetkezetek az első fél évben a múlt évinél lényegesen gyorsabban növelték árbevételüket, és a vártnál kedvezőbben alakult jövedelmezőségük. Ez állapítható meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elemzéséből, melyet a mérlegbeszámolók összesítése alapján készített. Sütő Dezső, az APEH elnöke elmondta: az első fél évben, bár stagnált a termelés, a vállalkozások árbevétele gyorsan, a múlt esztendő hasonló időszakához képest mintegy 20 százalékkal növekedett. Ebben kedvező és kedvezőtlen hatások egyaránt közrejátszottak. Az értékesítés bővítését részben a dollárelszámolású export növelésével érték el; a vállalkozások konvertibilis elszámolású kivitele 36 százalékkal emelkedett. Ez mindenképpen jótékonyan hat az ország külső pénzügyi egyensúlyának alakulására. Kedvezőtlen viszont, hogy a rubelexport terven felül bővült, a mérséklésre irányuló központi szándékok ellenére. A gyors árbevétel-növekedést elősegítette az is, hogy a termelői árak a számítottnál nagyobb mértékben emelkedtek, s így a vállalatok jelentős inflációs árnyereségre tettek szert. Az APEH szerint a vállalatok pénzügyi helyzete lényegesen kedvezőbben alakult az első hat hónapban, mint ahogy azt a gazdálkodók önmagukról állították. Nyereségük mintegy 40 százalékkal emelkedett, s különösen gyorsan nőtt a jövedelmezőség az anyagi ágazatokban. (Ez azért is figyelemre méltó, mert a múlt esztendőben — mint ismeretes — a bankok, a pénzintézetek igen gyorsan növelték nyereségüket, s ezt nagymértékben kifogásolták a vállalati vezetők.) Bizonyos kedvező tendenciák a költség- gazdálkodásban is felfedezhetők. A vállalati költségek összességében lassabban — 15 százalékkal — növekedtek, mint az árbevétel, ami jelzi, hogy erősödött költségérzékenységük. Egyaránt javult a helyzet az anyagköltségek és a fel nem osztott költségek terén. Ugyanakkor a bérkiáramlás igen erőteljes volt, valóságos bérverseny alakult ki. Ezzel párhuzamosan viszont a teljesítmények nem növekedtek arányosan. A vállalkozások mérleg szerinti nyeresége az első hat hónapban 129,6 milliárd forint volt, 40,1 százalékkal több, mint a tavalyi első fél évben. Veszteségük 11,1 százalékkal csökkent, s így csupán 10,8 milliárd forint volt. A keletkezett veszteségeket és nyereségeket együtt számítva a vállalkozások jövedelmezősége 47,8 százalékkal javult az előző esztendőhöz képest. Ágazatonként eltérően alakult a jövedelmezőség. Az iparban a nyereségek és a veszteségek együttes összege 55,3 milliárd forint volt, 97,6 százalékkal több, mint tavaly. Az építőiparban viszont csak 17 százalékkal, a közlekedés és hírközlés terén 28 százalékkal, a belkereskedelemben 27 százalékkal, a külkereskedelemben 35 százalékkal javult a jövedelmezőség. A vállalatok között tovább erősödött a differenciálódás, amit az összesített adatok csak részben tükröznek. így érthető, hogy a gazdálkodók egy részének helyzete romlott, növekedtek fizetési gondjai. Ám ez nem ellentétes a népgazdasági érdekkel. Ha a gazdaságosan exportálók, rugalmasan vállalkozók jelentősen növelni tudják jövedelmezőségüket, másoknál viszont fizetési nehézségek keletkezhetnek, ez a struktúraátalakítás felgyorsítására, a versenyképesség javítására ösztönöz. Kedvező, hogy lényegesen csökkent a vállalati nyereségek támogatástartalma, ami jelzi, hogy előrehaladt a kormány támogatásleépítési programja, bár a szubvenciók csökkentése még mindig nem érte el a tervezettet. (MTI) Üj téglagyártó üzem Putnokon Az Észak-Magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat putno- ki gyárában elkészült és megkezdte a folyamatos termelést a 170 millió forintos költséggel készült új üzem, amely a családiház-építkezé- sekhez szükséges falazóanyagok választékát bővíti. Az NSZK — csehszlovák licenc alapján megvalósult korszerű gyárból emberi kéz érintése nélkül kerül ki a késztermék. Naponta 9 ezer hőtakarékos falazóblokkot gyártanak, amely három családi ház építéséhez elegendő mennyiség. Az új üzemben energiatakarékos falazóblokkokat gyártanak (MTI-fotó: Kozma István) Legyen vagy ne legyen? Körkérdés a halálbüntetésről Eltöröljék-e vagy sem Magyarországon a halálbüntetést? Eme legsúlyosabb ítélet kiszabhatóságának ellenzői szerint a kérdés alapvető. Mondhatni, a demokrácia, az emberi jogok próbaköve, mivel élni mindenkinek joga van. Csakhogy — a saját életére a mindenkori áldozat is igényt tartott, mégis elvették. $ ha gyilkosa nem bűnhődik, jogosan háborodik fel a közvélemény. A témával kapcsolatban három álláspont ismeretes. Az első képviselői azt szeretnék, ha maradna a halálbüntetés, mégpedig általános visszatartó ereje miatt. A második azt mondja: csak a primitív jogrendeket jellemzi ez az ítélet, ezért kívánatos volna a megszüntetése, de nem tudni, a társadalom elfogadna-e egy ilyen döntést. Magasabb jogi kultúrára van szükség, s elsődlegesen a bűnözést kiváltó társadalmi okokat kell felszámolni. A harmadik szerint a halálbüntetés eltörlése az abortuszra is terjedjen ki, az emberi magzat ugyanis potenciális élet. Ha a súlyos bűn- cselekményt elkövető életben maradhat, miért alkalmazzák a kegyetlen módszereket az ellen, aki meg sem született, teljesen tiszta, még csak nem is vétkezhetett? Körkérdésünk távolról sem közvélemény-kutatás. Szakember és laikus, MSZMP-tag és ellenzéki, valamint egy nyugdíjas megítélésére voltunk kíváncsiak. „Amíg a jogszabály hatályban van...” Az első riportalany dr. Ripka Kálmán, a Heves Megyei Bíróság elnöke: — Dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszterrel egyezik az álláspontom, aki legutóbb az Egri Újságban nyilatkozott erről. Nem indokolt fenntartani a halálbüntetés intézményét, s ez minden ügyre — nemcsak a politikaiakra — vonatkozik. Nem volt visszatartó erő. Aki gyilkosságra vetemedik, azt általában nem érdekli a következmény. — Ön hozott már halálos ítéletet? — Még nem... — Mégis, ha egy ilyen esetben döntenie kellene, hogyan cselekedne? — Amíg a jogszabály hatályban van, addig alkalmazni kell. Az abortuszt is Ügyvédi értékelés szerint mérlegelendő, mi az, amit a társadalom még elfogad. Ha a társadalom olyan kulturális szintre jut, hogy a halálbüntetéssel együtt az abortusz is megszűnik —1956 óta körülbelül négy és fél millió abortusz történt Magyar- országon, amelyek társadalmi következményei még nincsenek felmérve — , akkor külön intézményhálózatra (például leányanyák intézete) lesz szükség. Emellett a mai rendkívül börtöncentrikus büntetés sem visz előre, ezen is változtatni kell. A megelőzést ne az elrettentés szolgálja. Nincs született rossz ember. A körülményeken kell javítani, amelyek egyre rosszabbak, nő a veszélyeztetettek száma. Van éghető anyag, van oxigén, van gyújtogató, de mi jelenleg még csak ott tartunk, hogy vitatkozunk, mi módon oltsuk a tüzet, nemhogy inkább elhatárolnánk az egyik okot. Még két gondolat: először, a nemzetközi terrorizmusban előfordul, hogy egy bűnszövetkezet „kommandót” szervez letartóztatott társuk kiszabadítására. Ilyenkor lehetne érvényt szerezni a ”felfüggesztett halálbüntetés ”-nek. Vagyis — ha indul a ki- szabadítási akció, végrehajtják az ítéletet. Másodszor, ha a bűnözés nemzetközi, legyen a bűnüldözés is az. A kábítószercsempészek útvonalukat már ma is az érintett ország jogrendje alapján választják meg, ugyanis, van ahol felakasztják őket, van, ahol csak három évet kapnak. Áz államok közötti szabvány lehet az eredményes fellépés kulcsa. A halottakat nem lehet feltámasztani A Magyar Szocialista Munkáspárt testületileg még nem foglalt állást a kérdésben, s — a Szabad Demokraták Szövetségével ellentétben — a Magyar Demokrata Fórum programjában sem szerepel erre vonatkozó kitétel. De vajon hogyan gondolkodnak a pártok tagjai? — Bár a válasz jogi felkészültséget igényelne, nekem pedig tanár az eredeti szakmám, a humanizmus az alapelveim közé tartozik, így eleve ellenzem a halál- büntetést— mondja Pálfy István, az MSZMP Eger Városi Bizottságának titkára — Olyan súlyos, hogy nem szabadna alkalmazni. Nem célszerű. Egyet tudok érteni az eltörlésével. — Ha esetleg gyermekgyilkosról van szó, akkor is így vélekedne ? Például a Lőrinciben történtek kapcsán ? — Három gyermek apja vagyok. Első felindulásomban én is azt vártam a bírótól, hogy kimondja a halált a gyilkos fejére, hiszen saját utódait ölte meg. Mégis, ha jobban belegondolok, halálbüntetést kiszabni annyi, mint egy embernek előre megfontoltszándékkal elvenni az életét. Dósa László, az MDF egri szervezetének tagja: — Felvetődik a kérdés, aki már egyszer embert ölt, nem fogja elkövetni ugyanazt még egyszer? Ha valaki kétezer-ötszáz forintért egy kisbabával agyonüt egy idős asszonyt, ha ezt az illetőt ki lehetne rekeszteni valahogy a társadalomból, ha el lehetne különíteni a többi embertől, úgy, hogy később senkire se legyen veszélyes, akkor el tudnék fogadni a fizikai megsemmisítésnél jobb megoldást. A gyilkos megbánhatja tettét, de ezzel nem lehet feltámasztani a halottakat. — Mivel a Parlament döntést hozott, hogy politikai ügyekben megszűnik e legsúlyosabb ítélet, a Büntető Törvénykönyv alapján már „ csak ” emberélet kioltásáért jár halál... — Ezt helyes lépésnek tartom. Politikai téren azt kellene elmarasztalni, aki visszaél a hatalmával, veszélybe sodorja az országot. Aki ilyet tesz, megérdemli a száműzetést. 25 évig amnesztia nélkül Végezetül álljon itt egy nyugdíjas véleménye: „Nagyon sok emberrel beszéltem már, ugyanazon a nézeten vannak, mint én, a legmesszebbmenőkig ellenezzük a halálbüntetés eltörlését. Már azzal a gondolattal foglalkoztam, hogy az országgyűlési képviselőnknek is írok erről. Előre kitervelt, aljas indokból elkövetett emberölésért ezután is halál járjon. Akit életfogytiglan- ra ítélnek, 25 évig ne kapjon amnesztiát. Ha valakinek 10 évet kell ülnie, ne engedjék el két év múlva. A politikaiakat nem kell halálra ítélni, mert a politikai helyzet mindig változik.” Rénes Marcell Aktivizálódnak a ciszterciták, a jezsuiták, a karmeliták és az irgalmasok Zöld űt a szerzetes- rendeknek Az Elnöki Tanács által elfogadott törvényerejű rendelet értelmében a szerzetesrendek megalakulása természetes jog. Bejelentés alapján a művelődési miniszter veszi nyilvántartásba az új rendeket — mondta az MTI munkatársának érdeklődésére Sarkadi Nagy Barna miniszter- helyettes, a Minisztertanács egyházpolitikai titkárságának vezetője. Hozzátette: a bejegyzés hasonlóképpen történik, mint az egyesületek esetében. A miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel korlátozta a szerzetes- rendek működését, döntő többségüktől bevonta az engedélyt, mindössze néhány tanítórend, a bencések, a piaristák, a ferencesek, valamint a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek folytathatták tevékenységüket. 1986-ban az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke engedélyt adott a Magyarok Nagyasszonya Társaság női betegápoló szerzetesrend működésére. A betegápolók a katolikus egyház szeretetintéz- ményeiben dolgoznak. Mint mondta, az idén több szerzetesrend újraalakult, többek között a ciszterciták, a jezsuiták, a karmeliták és az irgalmasok aktivizálódtak. A szerzetes- rendek korábbi épületeinek visz- szaadására egy csapásra nincs lehetőség, mert ezekben az ingatlanokban főképp iskolák, kórházak, szociális otthonok működnek, de a kormány lehetőségeihez mérten kész segítséget adni ahhoz, hogy a megalakuló szerzetesi közösségek megfelelő épülethez jussanak. Végezetül arról szólt, hogy a most elfogadott elnöki tanácsi rendelettel szinte már minden olyan állami jogosítvány megszűnt, amely beavatkozást jelentett az egyházak életébe. (MTI) Reális-e a Duna elterelésének terve? A csehszlovák fél új műszaki megoldást mérlegel a bősi erőmű üzemeltetése érdekében — nyilatkozta a napokban Józef Oblo- zinsky, a Pozsonyi Vízgazdálkodási Építővállalat igazgatóhelyettese a csehszlovák rádiónak és a hírszolgálati irodának. A dunakiliti duzzasztómű előtti, már a csehszlovák területen végrehajtott duzzasztás kérdésével nemcsak most kezdtek el foglalkozni a szomszédos országban — tudta meg Éhn Józseftől, a Víziterv vezérigazgatójától az MTI munkatársa. Már 1981-ben szóba került ez a lehetőség, amikor Magyarország a vízlépcsőrendszer építésének átütemezését kérte. Később, az 1983-as, négyéves halasztásról aláírt miniszterelnöki jegyzőkönyv után ez a téma lekerült a napirendről. Amikor idén májusban a magyar kormány a nagymarosi kivitelezés felfüggesztéséről döntött, ismét tapasztalták, hogy a csehszlovák szakemberek foglalkoznak ezzel a lehetőséggel. A júliusi kormányfői találkozó után, amikor nyilvánosságra került, hogy a felfüggesztés a dunakiliti környéki létesítményekre, a Duna-meder áttöltésre is vonatkozik, felerősödött ez a törekvés. Mint a vezérigazgató rámutatott, az üzemvízcsatornát a tározó már elkészített csehszlovákiai töltését hasznosítva lehet meghosszabbítani, az esetleg újonnan építendő duzzasztóműig, így is kialakítható egy — az eredetileg tervezettnél ugyan kisebb — tározótér, teljesen a csehszlovák területen. Ennek műszaki lehetősége adott. Mindez tehát nem újkeletű elképzelés. A csehszlovák vízügyi szakemberek a beszélgetések során hangot adtak annak a véleménynek: a magyar egyoldalú lépésekre joguk van ilyen módon válaszolni. A vezérigazgató abszurdnak ítélte — gazdasági és nemzetközi jogi szempontból is — ezt a megoldást. Van-e lehetőség erre a nemzetközi jog szerint? Dr. Görög János, a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője elmondotta, hogy a határfolyóknál a nemzetközi jog szerint az egyenlő és az ésszerű hasznosítás elvét kell követni. Az viszont rendkívül nehezen értelmezhető, hogy kinek mit jelent az „egyenlő” és az „ésszerű” fogalom. így inkább a konkrét nemzetközi megállapodások az irányadók. Az 1976-ban megkötött, a határvizek vízgazdálkodási kérdéseit szabályozó magyar — csehszlovák kormányközi egyezmény szellemével pedig nehezen egyeztethető össze az említett megoldás. Ez esetben a Duna vizének jelentős részét a csupán csehszlovákiai hasznosítású vízi erőmű felé terelnék el, s így az Öreg-Duna medrében csak kis, a határfolyó jelleget is megkérdőjelező, az ökológiai viszonyokat veszélyeztető vízmennyiség maradhatna. A Szépasszony-völgy Eger nevézélessége. Munkahelyi resik a híres helyet. Itt aztán némi bor elfogyasztása után nóták „szoktak” felcsendülni, és nem ritka az ordibátás sem. Csak a No, hát ebben a helyzetben — mikor az isten se tudja, me- ^k kói^tag b<rfép^apMcéb|ee^ se venné be), kezében klarinét. A két padsor között diszkréten A hang, amit meghall a pince közönsége, igen érdekes. Leginkább a hajókürt hangjához hasonlít, mások azt kiáltják fújja hosszan, most leginkább a távolodó vonat, a mozdony kfirtjét idézi fel, mikor a hang lassan beleveszik... Beleveszik tehát. ] 1 °l __________ I_____ E zután a férfi hadonászni kezd, majd hörögni. Pillanatok közönséget. Jó nagy csend van. Talán érzi, hogy semmi sem in- dokolja az ittlétét. Egy néma — a hangoskodik között. vesz elő, amit gyorsan szétoszt a pincében. A szöveg a kővetkező: „Uraim éshölgyeim. Siketnéma vagyok. Három családom Asztaltársam — egy kanadai magyar — megfogja a cédulát, belecsavar egy százast és odaadja neki. — Elég lesz? — kéris... MII T A siketnéma elégedett. Hóna alá vágja a klarinétot, aztán elindul a kijárat felé. ___Eddig a történet, és hát valahogy nincsen poén. Igaz, a néma most jól járt; az ordítozó tömeg közepén megszerezte a szár iucf Ivlm/izvj .» /ilii liu n n«ml fiizliii 1/ t nőm czunu/l Híuiv’ Lom;- iTIttlttt?/. azllllllall, lllllll ttlujtln• ^Ifvlll nUllj nyelműségre csábítson.” I i i j [ I 1 (Nem ül minden asztal mellett egy gazdag kanadai masy»“-)---------T—f———r— Havas András
