Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 30., szerda GAZDASÁG—TÁRSADALOM 3, A vállalkozások árbevétele 20 százalékkal növekedett A vállalatok jövedelmezősége a tervezettnél kedvezőbben . alakult A hazai vállalkozások, válla­latok, szövetkezetek az első fél évben a múlt évinél lényegesen gyorsabban növelték árbevéte­lüket, és a vártnál kedvezőbben alakult jövedelmezőségük. Ez állapítható meg az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal elemzé­séből, melyet a mérlegbeszámo­lók összesítése alapján készített. Sütő Dezső, az APEH elnöke elmondta: az első fél évben, bár stagnált a termelés, a vállalkozá­sok árbevétele gyorsan, a múlt esztendő hasonló időszakához képest mintegy 20 százalékkal növekedett. Ebben kedvező és kedvezőtlen hatások egyaránt közrejátszottak. Az értékesítés bővítését részben a dollárelszá­molású export növelésével érték el; a vállalkozások konvertibilis elszámolású kivitele 36 százalék­kal emelkedett. Ez mindenkép­pen jótékonyan hat az ország külső pénzügyi egyensúlyának alakulására. Kedvezőtlen vi­szont, hogy a rubelexport terven felül bővült, a mérséklésre irá­nyuló központi szándékok elle­nére. A gyors árbevétel-növeke­dést elősegítette az is, hogy a ter­melői árak a számítottnál na­gyobb mértékben emelkedtek, s így a vállalatok jelentős inflációs árnyereségre tettek szert. Az APEH szerint a vállalatok pénzügyi helyzete lényegesen kedvezőbben alakult az első hat hónapban, mint ahogy azt a gaz­dálkodók önmagukról állították. Nyereségük mintegy 40 száza­lékkal emelkedett, s különösen gyorsan nőtt a jövedelmezőség az anyagi ágazatokban. (Ez azért is figyelemre méltó, mert a múlt esztendőben — mint ismeretes — a bankok, a pénzintézetek igen gyorsan növelték nyereségüket, s ezt nagymértékben kifogásolták a vállalati vezetők.) Bizonyos kedvező tendenciák a költség- gazdálkodásban is felfedezhe­tők. A vállalati költségek összes­ségében lassabban — 15 száza­lékkal — növekedtek, mint az ár­bevétel, ami jelzi, hogy erősödött költségérzékenységük. Egyaránt javult a helyzet az anyagköltsé­gek és a fel nem osztott költségek terén. Ugyanakkor a bérkiáram­lás igen erőteljes volt, valóságos bérverseny alakult ki. Ezzel pár­huzamosan viszont a teljesítmé­nyek nem növekedtek arányo­san. A vállalkozások mérleg sze­rinti nyeresége az első hat hó­napban 129,6 milliárd forint volt, 40,1 százalékkal több, mint a tavalyi első fél évben. Vesztesé­gük 11,1 százalékkal csökkent, s így csupán 10,8 milliárd forint volt. A keletkezett veszteségeket és nyereségeket együtt számítva a vállalkozások jövedelmezősé­ge 47,8 százalékkal javult az elő­ző esztendőhöz képest. Ágazatonként eltérően ala­kult a jövedelmezőség. Az ipar­ban a nyereségek és a vesztesé­gek együttes összege 55,3 milli­árd forint volt, 97,6 százalékkal több, mint tavaly. Az építőipar­ban viszont csak 17 százalékkal, a közlekedés és hírközlés terén 28 százalékkal, a belkereskede­lemben 27 százalékkal, a külke­reskedelemben 35 százalékkal javult a jövedelmezőség. A válla­latok között tovább erősödött a differenciálódás, amit az összesí­tett adatok csak részben tükröz­nek. így érthető, hogy a gazdál­kodók egy részének helyzete romlott, növekedtek fizetési gondjai. Ám ez nem ellentétes a népgazdasági érdekkel. Ha a gazdaságosan exportálók, rugal­masan vállalkozók jelentősen növelni tudják jövedelmezősé­güket, másoknál viszont fizetési nehézségek keletkezhetnek, ez a struktúraátalakítás felgyorsítá­sára, a versenyképesség javításá­ra ösztönöz. Kedvező, hogy lényegesen csökkent a vállalati nyereségek támogatástartalma, ami jelzi, hogy előrehaladt a kormány tá­mogatásleépítési programja, bár a szubvenciók csökkentése még mindig nem érte el a tervezettet. (MTI) Üj téglagyártó üzem Putnokon Az Észak-Magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat putno- ki gyárában elkészült és megkezdte a folyamatos termelést a 170 mil­lió forintos költséggel készült új üzem, amely a családiház-építkezé- sekhez szükséges falazóanyagok választékát bővíti. Az NSZK — csehszlovák licenc alapján megvalósult korszerű gyárból emberi kéz érintése nélkül kerül ki a késztermék. Naponta 9 ezer hőtakarékos falazóblokkot gyártanak, amely három családi ház építéséhez elegendő mennyiség. Az új üzemben energiatakarékos falazóblokkokat gyártanak (MTI-fotó: Kozma István) Legyen vagy ne legyen? Körkérdés a halálbüntetésről Eltöröljék-e vagy sem Magyarországon a halálbüntetést? Eme leg­súlyosabb ítélet kiszabhatóságának ellenzői szerint a kérdés alap­vető. Mondhatni, a demokrácia, az emberi jogok próbaköve, mivel élni mindenkinek joga van. Csakhogy — a saját életére a minden­kori áldozat is igényt tartott, mégis elvették. $ ha gyilkosa nem bűn­hődik, jogosan háborodik fel a közvélemény. A témával kapcsolatban há­rom álláspont ismeretes. Az első képviselői azt szeretnék, ha ma­radna a halálbüntetés, mégpedig általános visszatartó ereje miatt. A második azt mondja: csak a primitív jogrendeket jellemzi ez az ítélet, ezért kívánatos volna a megszüntetése, de nem tudni, a társadalom elfogadna-e egy ilyen döntést. Magasabb jogi kultúrára van szükség, s elsődle­gesen a bűnözést kiváltó társa­dalmi okokat kell felszámolni. A harmadik szerint a halálbüntetés eltörlése az abortuszra is terjed­jen ki, az emberi magzat ugyanis potenciális élet. Ha a súlyos bűn- cselekményt elkövető életben maradhat, miért alkalmazzák a kegyetlen módszereket az ellen, aki meg sem született, teljesen tiszta, még csak nem is vétkezhe­tett? Körkérdésünk távolról sem közvélemény-kutatás. Szakem­ber és laikus, MSZMP-tag és el­lenzéki, valamint egy nyugdíjas megítélésére voltunk kíváncsiak. „Amíg a jogszabály hatályban van...” Az első riportalany dr. Ripka Kálmán, a Heves Megyei Bíró­ság elnöke: — Dr. Kulcsár Kálmán igaz­ságügy-miniszterrel egyezik az álláspontom, aki legutóbb az Eg­ri Újságban nyilatkozott erről. Nem indokolt fenntartani a ha­lálbüntetés intézményét, s ez minden ügyre — nemcsak a poli­tikaiakra — vonatkozik. Nem volt visszatartó erő. Aki gyilkos­ságra vetemedik, azt általában nem érdekli a következmény. — Ön hozott már halálos íté­letet? — Még nem... — Mégis, ha egy ilyen esetben döntenie kellene, hogyan csele­kedne? — Amíg a jogszabály hatály­ban van, addig alkalmazni kell. Az abortuszt is Ügyvédi értékelés szerint mérlegelendő, mi az, amit a tár­sadalom még elfogad. Ha a tár­sadalom olyan kulturális szintre jut, hogy a halálbüntetéssel együtt az abortusz is megszűnik —1956 óta körülbelül négy és fél millió abortusz történt Magyar- országon, amelyek társadalmi következményei még nincsenek felmérve — , akkor külön intéz­ményhálózatra (például leánya­nyák intézete) lesz szükség. Emellett a mai rendkívül börtön­centrikus büntetés sem visz elő­re, ezen is változtatni kell. A megelőzést ne az elrettentés szol­gálja. Nincs született rossz em­ber. A körülményeken kell javí­tani, amelyek egyre rosszabbak, nő a veszélyeztetettek száma. Van éghető anyag, van oxigén, van gyújtogató, de mi jelenleg még csak ott tartunk, hogy vitatko­zunk, mi módon oltsuk a tüzet, nemhogy inkább elhatárolnánk az egyik okot. Még két gondolat: először, a nemzetközi terrorizmusban elő­fordul, hogy egy bűnszövetkezet „kommandót” szervez letartóz­tatott társuk kiszabadítására. Ilyenkor lehetne érvényt szerez­ni a ”felfüggesztett halálbünte­tés ”-nek. Vagyis — ha indul a ki- szabadítási akció, végrehajtják az ítéletet. Másodszor, ha a bű­nözés nemzetközi, legyen a bűn­üldözés is az. A kábítószercsem­pészek útvonalukat már ma is az érintett ország jogrendje alapján választják meg, ugyanis, van ahol felakasztják őket, van, ahol csak három évet kapnak. Áz államok közötti szabvány lehet az ered­ményes fellépés kulcsa. A halottakat nem lehet feltámasztani A Magyar Szocialista Mun­káspárt testületileg még nem foglalt állást a kérdésben, s — a Szabad Demokraták Szövetsé­gével ellentétben — a Magyar Demokrata Fórum programjá­ban sem szerepel erre vonatkozó kitétel. De vajon hogyan gondol­kodnak a pártok tagjai? — Bár a válasz jogi felkészült­séget igényelne, nekem pedig ta­nár az eredeti szakmám, a huma­nizmus az alapelveim közé tarto­zik, így eleve ellenzem a halál- büntetést— mondja Pálfy István, az MSZMP Eger Városi Bizott­ságának titkára — Olyan súlyos, hogy nem szabadna alkalmazni. Nem célszerű. Egyet tudok érte­ni az eltörlésével. — Ha esetleg gyermekgyil­kosról van szó, akkor is így véle­kedne ? Például a Lőrinciben tör­téntek kapcsán ? — Három gyermek apja va­gyok. Első felindulásomban én is azt vártam a bírótól, hogy ki­mondja a halált a gyilkos fejére, hiszen saját utódait ölte meg. Mégis, ha jobban belegondolok, halálbüntetést kiszabni annyi, mint egy embernek előre meg­fontoltszándékkal elvenni az éle­tét. Dósa László, az MDF egri szervezetének tagja: — Felvetődik a kérdés, aki már egyszer embert ölt, nem fog­ja elkövetni ugyanazt még egy­szer? Ha valaki kétezer-ötszáz forintért egy kisbabával agyonüt egy idős asszonyt, ha ezt az illetőt ki lehetne rekeszteni valahogy a társadalomból, ha el lehetne kü­löníteni a többi embertől, úgy, hogy később senkire se legyen ve­szélyes, akkor el tudnék fogadni a fizikai megsemmisítésnél jobb megoldást. A gyilkos megbán­hatja tettét, de ezzel nem lehet feltámasztani a halottakat. — Mivel a Parlament döntést hozott, hogy politikai ügyekben megszűnik e legsúlyosabb ítélet, a Büntető Törvénykönyv alapján már „ csak ” emberélet kioltásáért jár halál... — Ezt helyes lépésnek tar­tom. Politikai téren azt kellene elmarasztalni, aki visszaél a ha­talmával, veszélybe sodorja az országot. Aki ilyet tesz, megér­demli a száműzetést. 25 évig amnesztia nélkül Végezetül álljon itt egy nyug­díjas véleménye: „Nagyon sok emberrel beszéltem már, ugyan­azon a nézeten vannak, mint én, a legmesszebbmenőkig ellenez­zük a halálbüntetés eltörlését. Már azzal a gondolattal foglal­koztam, hogy az országgyűlési képviselőnknek is írok erről. Előre kitervelt, aljas indokból el­követett emberölésért ezután is halál járjon. Akit életfogytiglan- ra ítélnek, 25 évig ne kapjon am­nesztiát. Ha valakinek 10 évet kell ülnie, ne engedjék el két év múlva. A politikaiakat nem kell halálra ítélni, mert a politikai helyzet mindig változik.” Rénes Marcell Aktivizálódnak a ciszterciták, a jezsuiták, a karmeliták és az irgalmasok Zöld űt a szerzetes- rendeknek Az Elnöki Tanács által elfoga­dott törvényerejű rendelet értel­mében a szerzetesrendek meg­alakulása természetes jog. Beje­lentés alapján a művelődési mi­niszter veszi nyilvántartásba az új rendeket — mondta az MTI munkatársának érdeklődésére Sarkadi Nagy Barna miniszter- helyettes, a Minisztertanács egy­házpolitikai titkárságának veze­tője. Hozzátette: a bejegyzés ha­sonlóképpen történik, mint az egyesületek esetében. A miniszterhelyettes emlé­keztetett arra, hogy 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű ren­delettel korlátozta a szerzetes- rendek működését, döntő több­ségüktől bevonta az engedélyt, mindössze néhány tanítórend, a bencések, a piaristák, a ference­sek, valamint a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek folytathatták tevékenységüket. 1986-ban az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke engedélyt adott a Magyarok Nagyasszonya Társa­ság női betegápoló szerzetesrend működésére. A betegápolók a katolikus egyház szeretetintéz- ményeiben dolgoznak. Mint mondta, az idén több szerzetesrend újraalakult, töb­bek között a ciszterciták, a jezsu­iták, a karmeliták és az irgalma­sok aktivizálódtak. A szerzetes- rendek korábbi épületeinek visz- szaadására egy csapásra nincs le­hetőség, mert ezekben az ingat­lanokban főképp iskolák, kórhá­zak, szociális otthonok működ­nek, de a kormány lehetőségei­hez mérten kész segítséget adni ahhoz, hogy a megalakuló szer­zetesi közösségek megfelelő épülethez jussanak. Végezetül arról szólt, hogy a most elfoga­dott elnöki tanácsi rendelettel szinte már minden olyan állami jogosítvány megszűnt, amely be­avatkozást jelentett az egyházak életébe. (MTI) Reális-e a Duna elterelésének terve? A csehszlovák fél új műszaki megoldást mérlegel a bősi erőmű üzemeltetése érdekében — nyi­latkozta a napokban Józef Oblo- zinsky, a Pozsonyi Vízgazdálko­dási Építővállalat igazgatóhe­lyettese a csehszlovák rádiónak és a hírszolgálati irodának. A dunakiliti duzzasztómű előtti, már a csehszlovák terüle­ten végrehajtott duzzasztás kér­désével nemcsak most kezdtek el foglalkozni a szomszédos or­szágban — tudta meg Éhn Jó­zseftől, a Víziterv vezérigazgató­jától az MTI munkatársa. Már 1981-ben szóba került ez a lehe­tőség, amikor Magyarország a vízlépcsőrendszer építésének át­ütemezését kérte. Később, az 1983-as, négyéves halasztásról aláírt miniszterelnöki jegyző­könyv után ez a téma lekerült a napirendről. Amikor idén má­jusban a magyar kormány a nagymarosi kivitelezés felfüg­gesztéséről döntött, ismét ta­pasztalták, hogy a csehszlovák szakemberek foglalkoznak ezzel a lehetőséggel. A júliusi kor­mányfői találkozó után, amikor nyilvánosságra került, hogy a fel­függesztés a dunakiliti környéki létesítményekre, a Duna-meder áttöltésre is vonatkozik, felerő­södött ez a törekvés. Mint a vezérigazgató rámuta­tott, az üzemvízcsatornát a táro­zó már elkészített csehszlovákiai töltését hasznosítva lehet meg­hosszabbítani, az esetleg újon­nan építendő duzzasztóműig, így is kialakítható egy — az ere­detileg tervezettnél ugyan kisebb — tározótér, teljesen a csehszlo­vák területen. Ennek műszaki le­hetősége adott. Mindez tehát nem újkeletű elképzelés. A cseh­szlovák vízügyi szakemberek a beszélgetések során hangot ad­tak annak a véleménynek: a ma­gyar egyoldalú lépésekre joguk van ilyen módon válaszolni. A vezérigazgató abszurdnak ítélte — gazdasági és nemzetközi jogi szempontból is — ezt a megol­dást. Van-e lehetőség erre a nem­zetközi jog szerint? Dr. Görög János, a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője elmondotta, hogy a ha­tárfolyóknál a nemzetközi jog szerint az egyenlő és az ésszerű hasznosítás elvét kell követni. Az viszont rendkívül nehezen értel­mezhető, hogy kinek mit jelent az „egyenlő” és az „ésszerű” fo­galom. így inkább a konkrét nemzetközi megállapodások az irányadók. Az 1976-ban megkötött, a ha­tárvizek vízgazdálkodási kérdé­seit szabályozó magyar — cseh­szlovák kormányközi egyez­mény szellemével pedig nehezen egyeztethető össze az említett megoldás. Ez esetben a Duna vi­zének jelentős részét a csupán csehszlovákiai hasznosítású vízi erőmű felé terelnék el, s így az Öreg-Duna medrében csak kis, a határfolyó jelleget is megkérdő­jelező, az ökológiai viszonyokat veszélyeztető vízmennyiség ma­radhatna. A Szépasszony-völgy Eger nevézélessége. Munkahelyi resik a híres helyet. Itt aztán némi bor elfogyasztása után nóták „szoktak” felcsendülni, és nem ritka az ordibátás sem. Csak a No, hát ebben a helyzetben — mikor az isten se tudja, me- ^k kói^tag b<rfép^apMcéb|ee^ se venné be), kezében klarinét. A két padsor között diszkréten A hang, amit meghall a pince közönsége, igen érdekes. Leginkább a hajókürt hangjához hasonlít, mások azt kiáltják fújja hosszan, most leginkább a távolodó vonat, a mozdony kfirtjét idézi fel, mikor a hang lassan beleveszik... Beleveszik tehát. ] 1 °l __________ I_____ E zután a férfi hadonászni kezd, majd hörögni. Pillanatok közönséget. Jó nagy csend van. Talán érzi, hogy semmi sem in- dokolja az ittlétét. Egy néma — a hangoskodik között. vesz elő, amit gyorsan szétoszt a pincében. A szöveg a kővetke­ző: „Uraim éshölgyeim. Siketnéma vagyok. Három családom Asztaltársam — egy kanadai magyar — megfogja a cédu­lát, belecsavar egy százast és odaadja neki. — Elég lesz? — kér­is... MII T A siketnéma elégedett. Hóna alá vágja a klarinétot, aztán elindul a kijárat felé. ___Eddig a történet, és hát valahogy nincsen poén. Igaz, a né­ma most jól járt; az ordítozó tömeg közepén megszerezte a szá­r iucf Ivlm/izvj .» /ilii liu n n«ml fiizliii 1/ t nőm czunu/l Híuiv’ Lom;- iTIttlttt?/. azllllllall, lllllll ttlujtln• ^Ifvlll nUllj nyelműségre csábítson.” I i i j [ I 1 (Nem ül minden asztal mellett egy gazdag kanadai ma­sy»“-)---------T—f———r— Havas András

Next

/
Oldalképek
Tartalom