Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-22 / 171. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. július 22„ szombat NÉPÚJSÁG — HÉTVÉGE 9. Földrengések Magyarországon Napjainkban a nagymarosi gátépítés felfüggesztése kapcsán sokszor olvashattuk-hallhattuk, hogy az építés szüneteltetésének egyik oka, hogy a terület földren­gésveszélyes. Reális veszély-e Magyarországon a földrengés, milyen gyakran, milyen hatású földrengések pattantak ki ha­zánk területén? — ezekre a kér­désekre keres választ cikkünk. Kétféle skála Mi a földrengés? Aki nem élt még át nagyobb „földindulást”, márpedig hazánk lakóinak leg­többje szerencsére ilyen —, an­nak kevés elképzelése lehet erről a megrázó élményről, amely az embert menekülésre készteti, s pánikot kelthet. Ilyenkor a föld­kéregben felhalmozódott fe­szültségek hirtelen kioldódásai hozzák létre a földrengést. Ener­gia szabadul fel a feszültségek ki­egyenlítődésével. Mi okozza a földrengéseket? Mindezeknek a jelenségeknek alapvető oka, hogy Földünk mind a mai napig aktív bolygó, s méreteihez képest igen vékony, a néhányszor tíz kilométer vastag kéreg alatt már nagyon magas hőmérséklet uralkodik. A föld­köpenyben végbemenő szünte­len hőáramlás állandó mozgás­ban tartja a többé-kevésbé elkü­löníthető lemezekre tagolt föld­kérget. Ehhez valószínűleg hoz­zájárul még a Hold ár-apály keltő hatása, amely a jól ismert apály­dagály jelenségét okozza az óce­ánokon, de ugyanez a hullám na­ponta kétszer — ha nem is ilyen látványosan érzékelhetően —, de végigfut a földkérgen is. A földrengések leírására két­féle skála használatos, s ezek el­vileg is eltérnek egymástól. Az egyik az előidézett felszíni hatá­sok, közvetlen megfigyelések statisztikai feldolgozásán alapul. „Ma már szinte senki sem egyedül dolgozik. Talán csak a költők és az igen nagy festők en­gedhetik meg, hogy magányosan dolgozzanak. A többség csapat­ban keresi az érvényesülést. A csapat viszont nem létezhet loja­litás nélkül. Mert értékesebbek a középszerű, ám egymáshoz őszinte emberek, mint az egy­mással véget nem érő küzdelmet Ezt szokták 12 fokozatú, vagy Mercalli-skálának nevezni, de ma már ennek módosított, szin­tén 12 fokozatú változatát, a Medvegyev-Sponhauer-Kámik skálát használják. A másik lehetséges leírás mű­szeres mérések adataiból nyer­hető, és a kipattanó földrengés során felszabadult energiával kapcsolatos. Ezt nevezik Richter magnitúdónak. Értéke gyakor­latilag független attól, hogy a ki­pattant földrengésnek éppen mi­lyen hatása van a felszínen. Az eddigi — műszerrel is mért — leg­nagyobb rengés Richter magni­túdója 8,7 volt, amely Alaszká­ban pattant ki 1964-ben. Ez azonban nyitott skála, s értéke elméletileg akár a 9-es értéket is meghaladhatja. 8 magnitúdónál nagyobb rengés tízévente 2—3 fordul elő világszerte. Nagyon sok van azonban a kis magnitu- dójúakból. Ha elmozdul a kéreg... Évente mintegy 150 ezer köz­vetlenül érzékelhető földrengés fordul elő világszerte. A csak műszerrel kimutatható kisebb rezgések száma a milliót is meg­haladja. A földrengések egy része le- szakadásos eseményekkel kap­csolatban — pl. karsztos vidéke­ken —, és vulkáni működéshez kapcsolódva jön létre. Mégsem ezek a jellemzőek. A földrengé­sek 90 százaléka „szerkezeti ere­det”, vagyis egyes kéregrészek el­mozdulásával kapcsolatos. Min­den nagyobb kőzettömeg elmoz­dulása rázkódással — vagyis földrengéssel — jár együtt. Vannak olyan területek a Föl­dön, ahol igen sok a földrengés, és vannak olyan, az előbbieknél jóval nagyobb területek is, ahol bizonyos magnitúdónál nagyobb rengés szinte sohasem fordul elő. vívó zsenik.” (Giovanni Agnelli, a FIAT elnö­ke) „Ha Afroditének ma kellene megszületnie, a tenger habjaiból kiemelkedve kénytelen lenne tu­domásul venni, hogy az ülepe te­le van kelésekkel.” (Yves Paccalent, botanikus) A Föld aktív földrengéses öveze­teihez — azoktól távolodva — közepesen, gyengén földrengé­ses területek kapcsolódnak. Ilyen aránylag mérsékelten szeiz­mikus területen helyezkedik el hazánk is. Ennek ellenére a terü­let mint az eurázsiai földrengés- övezet egy része korántsem men­tes a károkat is okozó rengések­től. Az első hazai földrengést 455- ből jegyezték fel, amikor is „Sa- varia (Szombathely) egy na­gyobb mérvű földrengés által szétromboltatott”. Mivel a no­mád népeket nem zavarta túlsá­gosan a földrengés — a követke­ző ezer évben csupán húsz ren­gésnek találjuk nyomát különfé­le feljegyzésekben. A középkorban szaporodó városok azonban érzékenyebbek voltak a földrengésekre, s így ért­hető, hogy 1453—1763 között a feljegyzett rengések száma több­szörösére növekedett. A szeizmológiában régóta is­mert tény, hogy ahol egyszer már volt jelentősebb földrengés, ott — legalábbis hasonló erősségűre, esetleg még erősebbre is — újra számítani kell. Az adatok földrajzi eloszlásá­nak vizsgálata felvilágosít arról, hogy országunk mely részein áll fenn földrengésveszély, és mi­lyenvalószínűséggel. Minél hosz- szabb az adatrendszer, annál erőteljesebben rajzolódik ki az a néhány terület, ahol az eljöven­dő időkben számítani kell a ren­gések lehetőségével, s ahol — ép­pen emiatt — erőteljesen javasol­ható a földrengésbiztos építési szabályok betartása. Komáromban volt a legnagyobb Nálunk az eddigi legnagyobb földrengés Komáromban pusztí­tott 1763-ban. A rengés viszony­„Megállapíthatjuk, hogy az él­sport ma együttjár — ne féljünk a szavaktól— a szélhámosok érvé­nyesülésével, akiknek az egyéni érdeke, valamint a lehetőségek kihasználása, mindig a közösség, még inkább a sport és az ember érdeke előtt jár. Ezeknek a sport csupán alibi, a pénzhez és a hata­lomhoz jutás eszköze.” (Roger Bambuck, francia sport­államtitkár) lag nagy területen okozott káro­kat és 63 ember életét követelte. A földrengés kivizsgálását Mária Terézia személyesen rendelte el, s a számára elkészített jelentés­ből kitűnik, hogy Komárom vá­rosában 279 ház összeomlott, 785 többé-kevésbé megrongáló­dott, s néhány templom is a ren­gés áldozatává vált. Sokat szen­vedtek a Duna és a Vág között fekvő települések, lehetséges, hogy a rengés epicentruma ezen a területen volt. A komáromi rengést sok utó­rengés követte, majd 1783-ban egy nagyobb, épületkárokat okozó földrengést jegyeztek fel. A földrengések folytatódtak: 1806-ban, 1822-ben, 1841-ben, 1857-ben. Ezek az évek voltak az aktivitás csúcspontjai. A területet még ma is aktívnak kell tekinteni. 1984-ben pattant ki Komáromban 4 fokos intenzi­tású rengés. Idén június 22-én ugyancsak Komárom közelében 3 fokos rengést észleltek. A Komáromtól Balatonkene­séig teijedő terület különösen földrengésérzékeny. Geológiai- lag potenciálisan földrengésve­szélyes zónának számít a Duna vonala. Az utóbbi években világszerte a földrengésre érzékeny építke­zések megkezdésével hangsú­lyossá váltak a földrengésbizton­sági kérdések. A nagymarosi víz­lépcső építése kapcsán részletes geodéziai és geofizikai vizsgála­tok csak a jelenlegi munkagödör területén folytak. Nagyobb mélységű fúrás itt nem készült, s ugyancsak nem készült felmérés a terület földrengés-veszélyezte­tettségéről. Ezek a kutatási hiá­nyosságok nem is vetnének fel nyugtalanító kérdéseket, ha a vízlépcsőt nem a törésvonalak­kal szabdalt, szeizmológiailag aktívnak minősülő területre ter­vezték volna. Dürr János „Annak a gyereknek a szemé­vel nézem a világot, akit még nem fertőztek meg a tapasztala­tok.” (Cousteau kapitány) * „A fene egye meg, teljesen kö­rülvesznek a nők! Bár még van időm, hogy a két lány után fiam is szülessen. Mindig is vallottam, hogy legalább öt gyereket aka­rok. Beszéltem is Claudiával, azt mondta: rendben van. Igaz, még kissé kábult volt a szülés után.” (Maradona, a Napoli csatára) Szemenszedett igazság Hogyan szellőztetik az alagutakat? A hegyek gyomrát átszelő, a folyó- és tengerfenék alatt hala­dó, a mély talajrétegekben húzó­dó alagutakat nemcsak megépí­teni nehéz, de a későbbi üzem­ben tartásuk is sok gonddal jár, s olyan problémákat vet fel, ame­lyeket már a tervezés és létesítés során meg kell oldani. Ilyen gond például a kielégítő szellőzés biz­tosítása, hiszen akár a járművek folyamatos haladása, akár feltor­lódása, megrekedése esetén em­beri belégzésre alkalmas levegő­nek kell lennie az alagút teljes hosszában és keresztmetszeté­ben. Az alagutak szellőztetésére sokféle technikai megoldás van, rendszerint óriás ventilátorokkal létrehozott légmozgás formájá­ban, a természetes „huzat” ugyanis csak igen rövid alagutak légcseréjét biztosítja. A levegőt tisztító állandó légáramlás létre­hozására többnyire — egymástól megfelelő távolságra elhelyezett — függőleges aknákat készíte­nek. Az úgynevezett keresztirá­nyú szellőztetésnél a körkereszt­metszetű alagút alsó szeletében vezetik be a friss levegőt, a magá­tól fölemelkedő elhasznált leve­gőt pedig a felső szeletben szív­ják el (ezzel az eljárással a közle­kedés szempontjából fölösleges alagútrészeket is hasznosítani le­het). A hosszanti szellőzésnél szokták azt is csinálni, hogy az alagút egyik végén befelé irányí­tott légsugárral megtolják, az alagút másik vége előtt pedig egy mellékjáraton keresztül meg­szívják az alagútban levő leve­gőt. Képünk az Alpokban levő Brenner-alagút egyik bejáratát mutatja egy tűzeset alkalmával, amely robbanást követően az alagútban tört ki. Elképzelhető, hogy milyen nagy teljesítmény­nyel és milyen tökéletesen kell működnie a szellőzőberendezés­nek, hogy — a sűrű füstöt is eltá- volítván — friss levegővel lássa el az alagutat. (MTI-Külföldi Képszerkesztőség) Másfél millió éves lábnyomok Távoli őseink lábnyomára bukkantak az amerikai Yale egyetem expedíciójának tagjai Kenya északi részén, a Turkana-tó partvidé­kén. A tudományos elemzés szerint a lábnyomok az egy-másfél millió évvel ezelőtt itt élt előemberektől származnak. Egy súlyos, orrszarvú­szerű állat és madarak láblenyomatait is megtalálták. A most felfede­zett lábnyomok fiatalabbak, mit a Mary Leakey által Tanzániában ta­láltak. A láb jelentős fejlődéséről tanúskodnak. A láb hosszabb lett, és a lenyomatok jóval közelebb vannak egymáshoz. Valószínűleg a Homo erectus vagy az Australopithecus lábnyomai. Mindennapi nyelvünk Sámli szavunk szerepkörének bővülése mai nyelvhasználatunkban n 1 2 3 4 □ 5 6 7 8 9 10 11 12 13 □ Ti □ 15 ; 16 □ 17 18 □ TŐ 20 □ 21 22 □ 23 24 25 □ 26 27 E 28 29 E ITÖ 31 32 □ 33 . ' 34 □ 35 36 E 37 38 3 39 40 □ 41 42 E lU 43 44 1 e 45 E 46 ____1 E 47 48 r 49 50 E 51 52 E 53 54 55 r 56 57 E 58 59 E 60 61 62 r 63 64 E 65 67 68 E 69 70 E 71 72 73 E 74 E 75 í 76 r r Több olvasónkat meghökken­ti közleményünknek már a címe is. Pedig komoly tanulságul szol­gálhat az a fordulat, amely éppen napjainkban jelentkezett sámli szavunk életútján. Nemcsak elő­menetele érdemli meg figyel­münket, hanem gyors érvénye­sülésének háttéreben meghúzó­dó valóságelemek és jelenségek nyelvművelő célzatú számbavé­tele is időszerűvé vált. Nyelvművelő kézikönyvünk 1985-ben megjelent második kötetében szinte rideg elutasítás­sal minősíti szavunkat, s még az élőnyelvben sem ajánlja felhasz­nálását. Legfeljebb a bizalmas beszédhelyzetekben és a nép szóhasználatában kaphat na­gyon leszűkített szerepkört. S azt ajánlja, hogy helyette a választé­kosabb zsámoly szóalakkal él­jünk. Valójában a sámli és a zsá­moly ikerszónak tekinthető: ugyanannak a német eredetű fő­névnek kétszeres átvételével ke­rült bele nyelvünkbe. A kézi­könyv a régebbi, a 14. század vé­gén átvett zsámoly szóalakot ré­szesíti előnyben, s azzal indokol­ja meg, hogy „mindenféle szöveg- összefüggésben állhat a sámli he­lyett, ezért a patinásabb, a vá­lasztékosabb zsámoly szó hasz­nálatával szorítsuk vissza az ide­genszerűségét le nem vetkőzött, familiáris (családias) ízű sámlit” (Nyelvművelő kézikönyv II. 629.). Mai nyelvhasználatunk nem arról tanúskodik, hogy megfo­gadtuk volna ezt a nyelvművelő eligazítást, hanem inkább arról, hogy éppen a zsámoly szóalak kezd kiavulnj mindennapi nyelv- használatunkból, a széknél ala­csonyabb, s főleg a gyerekek ülő­helyéül szolgáló bútordarab megnevezése ma már nemcsak eredeti alapjelentésében és hasz-, nálati értékében vállal közlő, ki­fejező szerepet, hanem többszö­rös képzetkapcsolást felidéző és elindító nyelvi szerepkör betöl­tésére is alkalmassá válik. Hogy ezt a folyamatot is érzékelhes­sük, bemutatjuk sámli szavunk szerepköre bővülésének útját, módját mai nyelvhasználatunk­ban. Nem véletlen pl. az sem, hogy költőink versrészleteiben is kulcsszerepet kap: „Én /ültemII csak mint gyerek a sámlin. ../lo­vagolsz mosolyogva a sámlin” (Veres Milós: Triptichon). — „Ebben a kutyavilágban szeret­tem a sámlin üldögélni” (Simo- nyi Imre). — „A tégla már kihűlt a sámlin,/mely beteg lábat mele­gít,/így élte zordon teleit” (Akác István: Az öreg Berda). — „Bús sámlin a kályha mellett,/ha vol­na sámli, s ha volna kályha/ Aestheticus Kosztolányi ülne/ ám ha térdig rumba járva/boldo- gabban felderülne” (Hegedős László: Szocreál). Éppen az lenne stílusficam, ha az idézett szövegösszefüggések­ben a zsámoly szó kapott volna szerepet. Erről bizonykodik ez a sajtó hasábjairól idézett szöveg- részlet is: „ Kuporodnék a sámlin, s talán nagyokat hajlonganék. Pedig minél alacsonyabban ül az ember, annál nehezebb hajlon- gani” (Monológ a sámliról: Ma­gyar Nemzet, 1989. febr. 7.). Az egriek nyelvhasználatában tűnt fel a sámlimozi összetétel: „Egerben a csebokszári lakóte­lepen ismét indul a nyári diák­centrum sámlimozija” (Népúj­ság, 1988. jún. 27.). Szemléletességével és lelemé­nyességével hívja fel a figyel­münket az a néhány sportnyelvi szóhasználat, amelyben oly be­szédesen és érzékletesen kapunk képet a sportbeli jelenségről és történésről: „Gáspár alól kihúz­ták a sámlit” (Petőfi rádió: 1989. febr. 25.). — „Ambrus alól nem ment ki a sámli” (Telesport 1988. jún 23.). Dr. Bakos József Ismét a szexrőt Mi lehet néhány sportág képvise­lőjének — természetesen tréfás — véleménye a szexről? — Megtud­hatja kiemelt sorainkból. VÍZSZINTES: 1. A tömegspor­tolónak (zárt betűk: D, M). 13. Elé­gedetlenkedik. 14. A ... ember, Csurka-mű címe (két szó). 15. Fun­damentum. 16. Színe-java. 17. Csu­pasz. 18. Szegény, akár a templom ... 19. Dunántúli megye. 21. New ..., Roosevelt elnök gazdasági re­formprogramja volt. 23. Harap. 24. Lakótelep, röv. 26. Felpattanó. 28. A tetejére csap. 30. Római 1001-es. 31. Eladni egynemű betűi. 33. A hattyúk ..., Csajkovszkij balettje. 35. Ágazat. 37. Európai ország. 39. Viszont! 41. Háromtagú együttes. 45. Cövek. 46. Turner, amerikai énekesnő keresztneve. 47. Egy szardíniái hegységgel kapcsolatos. 49, Ökörkölyök. 51. Lope de... 53. Passaunál ömlik a Dunába. 54. Ma­gánhangzópár. 56. Ritka női név. 58. Ambrus ..., táncdalénekesnő. 60. Koijelző. 61. László Zsigmond. 63. Forma. 65. Nemzetközi rádió- és televíziószervezet, röv. 67. Téli jármű, névelővel. 69. Semmi, fran­ciául. 71. Leng ikerszava. 73. Sziget Szumátra északnyugati partjainál. 74. Azonnal. 75. Bess társa. 76. A diszkoszvetőnek (zárt betűk: M, J). FÜGGŐLEGES: 1. Fűhárfa. 2. Dara. 3. Bolíviai város a San Miguel folyó partján. 4. Pege dereka! 5. He­lyet foglaló. 6. Angol főnemesi cím. 7. A kínai himnusz zeneszerzője. 8. Kiejtett hangzó. 9. Növény lesz be­lőle. 10. Zsebtelep. 11. Szlovákul: Hron. 12. Mustárgáz. 13. Az úszó­nak (zárt betűk: L, V, M, E). 17. Brazil tagállam. 18. Elzavarta. 20. Hazai rockegyüttes. 22. Páratlanul aláás! 25. Zacskó. 27. Védett. 29. Sokszínű. 32. Idegesít. 34. Az ál­lammal szembeni tartozásunkról vallunk rajta. 36. Forgalmas csator­na az Északi- és a Balti-tenger kö­zött. 38 ...... eleison, uram, ir­g almazz! 40. Nem is annak! 42. Az Arab-tenger öble az Arab-félsziget és Irán között. 43. Mely irányból? 44. Igen erőteljesen. .48. Izgalmas élmény. 50. Idegen olaj. 52. Kis Aranka. 55. Kereslet, keresettség. 57. Csuhaanyag. 59. Pusztítók. 62. Méretre vág. 64. Kiváló művész­nőnk (Manyi). 66. Terézia, becézve. 68. Kerti szerszám. 70. Baszk ter­rorszervezet. 72. Némán nógat! 74. E napon. 75. A legnagyobb olasz folyam. Beküldendő: vízsz. L, vízsz. 76, és függ. 13. * A megfejtéseket július 26-ig küldjék el. Múlt heti rejtvényünk helyes meg­fejtése: Jászárokszállás, Sarkadke- resztúr, Józsa, Szeghalom, Bácsal­más, Kisar. * A helyes megfejtők közül a követ­kezők nyertek könyvet: Horváth Vince (Mátraderecske), Varga Szil­via (Bernjén), Gáspár Tamás (Kál), Stander János (Eger), Agócs László (Eger). Gratulálunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom