Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-13 / 111. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1989. május 13., szombat Befejeződött az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) milliárd forint az országos úthálózat építését terhelte. A pénzügyminiszter reagált arra az egyre terjedő rémhírre is, miszerint a kormány a lakosság kezében lévő deviza- és utazási (BC) számlák befagyasztására, zárolására készül. Kijelentette: sem a kormánynak, sem a kormány egyes szerveinek nincs ilyen elképzelése, ez nem lesz a csomagterv része. Ugyancsak Zsigmond Attila interpellált a belügyminiszterhez, azt kérdve: mit tesz a tárca az elmúlt hónapokban ismertté vált rendőri túlkapások megismétlésének elkerülésére? Alkalmasnak találják-e a hatalmával visszaélő rendőrt az állam és a közrend további védelmére? Az interpellációra Földesi Je- nőbelügyminisztériumi államtitkár válaszolt. A törvénysértések nagyobb visszhangját annak tulajdonította, hogy korábban az ilyen esetekben kezdeményezett felelősségre vonások nem kaptak nyilvánosságot. Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke a lakossági közreműködéssel épülő tanácsi utak költségviseléséből eredő bizonytalanságok, illetve az adótörvények ellentmondásai, alkalmazási nehézségei tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Békési László válaszában leszögezte: az önkéntes hozzájárulásra vonatkozó adókedvezményt, az ehhez kapcsolódó törvénymódosítást a jövő heti kormányülésre beterjesztette, így remélhetően e kérdés már a közeljövőben megnyugtatóan rendeződik. Az általános forgalmi adóra vonatkozóan azonban a miniszter megállapította: ez az adófajta lényegét tekintve nem szervezetekhez és tevékenységekhez, hanem termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődik. Az általános forgalmi adóra vonatkozó választ azonban sem a képviselő, sem a Parlament nem fogadta el, így az illetékes parlamenti bizottság foglalkozik majd a kérdéssel. A szünet után Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa a külügyminiszterhez intézte kérdését a diplomaták hazai intézetekben történő képzése tárgyában. Bugán Mihály (Szolnok m., 12.vk.), a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese a Tisza II. Vízlépcső harmadik ütemével összefüggő járulékos beruházások tárgyában intézett kérdést a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter válaszában hangsúlyozta: a Tisza II. Vízlépcső harmadik üteméről most készül egy komplex tanulmány, amely az eredeti Nagy Endréné (középen) képviselőnő Halmos Csaba államtitkár (balra) társaságában (Fotó: Perl Márton) célokat összeveti a jelenlegi gazdasági helyzettel és igényekkel. E tanulmány várhatóan az év végére készül el. A miniszter a továbbiakban kitért arra, hogy nemrégiben még az építkezés 1994-es befejezésével számoltak. Ma nem lehet ugyan pontos határidőt szabni, de 2000-re mindenképpen be kell fejezni a tiszai vízlépcsőt. Bödőné Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa a többmilliós prémiumok kifizetése tárgyában tett fel kérdést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke utalt arra, hogy a szóban forgó jövedelmek többsége olyan jellegű, amelyeknek körülbelül 65-70 százalékát elviszi a személyi jövedelemadó és a többi járulék. Megjegyezte azt is, hogy — éppen a szabályozási rendszer következtében — néhány száz vezető semmilyen prémiumban nem részesül. Mint mondotta, éppen a nivellálások elkerülésére, a teljesítmények elismerése érdekében alakították 1988-ban az ezzel kapcsolatos szabályozást. Végül megjegyzésként az államtitkár hozzáfűzte: a kormány továbbra sem kívánja korlátozni a valós teljesítmények alapján megszerzett jövedelmeket. Ugyanakkor határozott az a szándék, hogy korlátokat állítsanak minden olyan jövedelem-kiáramlás elé, amely mögött nincs teljesítmény. Bubla Gyula (Budapest 3.vk.), a Ganz Villamossági Művek központi forgácsoló gyáregységének vezetője bejelentette, hogy május 9-én ideiglenes parlamenti csoport alakult, amelyben a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer-beruházást ellenző képviselők tömörülnek. A csoport tagjainak megítélése szerint a nagyberuházást legalább 8-10 évvel el kellene halasztani. Leállításáról akár már holnap dönteni kellene, mert a május Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter és Grósz Károly a szünetben 30-i esetleges kedvező döntésig is újabb negyedmilliárd forintot emészt fel az építkezés. Szűrös Mátyás zárszavában az ülésszakot eredményesnek minősítette, bár hozzátette, hogy az idővel takarékosabban kellene bánni a képviselőknek. Megszívlelendőnek tartotta azt a képviselői felvetést, hogy szavazáskor lehetőleg mindenki tartózkodjon a teremben. Szólt arról is, hogy az elmúlt napokban több száz beadványt kapott az Országgyűlés a választópolgároktól, a közérdekű, az ország szempontjából fontos felvetéseket természetesen eljuttatják a képviselőkhöz. Szűrös Mátyás a kormányfő kérésére közölte: a következő ülésszakon előterjesztendő kormányprogramról a Minisztertanács rendkívüli ülésén tárgyal. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyettese szerint a téma súlya miatt e kérdésről önálló ülésszakon kellene tárgyalni. Szűrös Mátyás válaszában ígéretet tett arra, hogy a felvetést megvitatja Németh Miklóssal, s visszatér a kérdésre. Az Országgyűlés májusi ülésszakát ezt követően Szűrös Mátyás berekesztette. (MTI) „Kötetlen eszmecseréjük egyedülálló” (Folytatás az 1. oldalról) tikai tényezői, parlamenti pártjai kötetlen eszmecserére jöttek ösz- sze, egyedülálló a politika eddigi történetében. Meggyőződését fejezte ki, hogy a pártok, a politikai és társadalmi erők együttmun- kálkodása az európai népek megértését és közeledését szolgálja. A mostani tanácskozás új, fontos folyamatot indított el, hiszen a pártok összefogása jótékonyan befolyásolhatja az államközi kapcsolatok megszilárdítását is, és erősítheti az oly annyira szükséges bizalmat. Az itt képviselt pártok az elmúlt évtizedek során megértették korunk fontos igazságát: az emberiséget alapvető közös érdekek kötik össze. Az együttműködést összemberi érdekeknek, s nem ideológiáknak, nem világnézeti rendszereknek kell meghatározniuk. Eszméinket, értékeinket nem adjuk fel, s másoktól sem kérjük ezt — szögezte le a főtitkár, majd meggyőződését hangoztatva kijelentette: Európa jövője csak a nyitottság lehet; ennek megteremtése a ma élő nemzedékek feladata. A realitásokból kell kiindulni, a konfrontáció helyett az együttműködést, az egyoldalú előnyök helyett népeink közös boldogulását kell keresni. Európa ezáltal válhat stabillá, kiegyensúlyozottabbá, csak így számolhatjuk fel földrészünk megosztottságát — mondotta, majd így folytatta: — Mi, magyarok, pártállásunktól, világnézetünktől függetlenül — a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a világ és Európa népeit soha többé ne fenyegesse a háború veszélye. Meggyőződésünk, hogy a népek boldogulásához elengedhetetlen az ember megbecsülése és az emberi jogok tiszteletben tartása. Ebben nem lehet kivétel egyetlen ország sem — szögezte le, majd ezt követően a Magyarországon zajló folyamatokat elemezve kijelentette: a magyar megújulást a magyar nép kezdeményezte, s az MSZMP foglalta programba a politikai és gazdasági reformok gondolatát.- A mostani budapesti párbeszéd is annak jele, hogy igényeljük az európai és más népek tapasztalatait, nyitottak vagyunk a politikai, gazdasági és humanitárius együttműködés minden formája iránt. Meggyőződéssel valljuk, hogy az összeurópai együttműködés a kontinens népeinek fejlődését segíti, s kedvezően befolyásolja a nemzetközi kapcsolatok egész légkörét — hangsúlyozta végezetül Grósz Károly, s kérte a jelenlévőket, hazatérve adják át pártjaiknak az MSZMP üdvözletét, jókívánságait. Bős-Nagymaros — szlovákiai lapok a magyarországi álláspontokról „A jószomszédi kapcsolatokat terhelő próbálkozások” A bős-nagymarosi vízlépcső- rendszert közös csehszlovákmagyar beruházásként tervezték, így a nagymarosi erőmű is fele részben csehszlovák vagyon. Amennyiben a magyar fél egyoldalúan leállítaná a nagymarosi erőmű építését, a csehszlovák fél kénytelen lesz az érvényes szerződés értelmében eljárni és ragaszkodni a kár megtérítéséhez — hangsúlyozta a pozsonyi Pravdának és az Új Szónak adott nyilatkozatában a szlovák erdőgazdasági, vízgazdálkodási és faipari minisztérium beruházási igazgatója. A közös beruházással szembeni támadás a két szomszédos ország közeledésének politikája ellen irányul. Ezek a tendenciák ellentétben állnak a demokrácia elmélyítésével, a közös ház filozófiájának megvalósításával és államaink jószomszédi kapcsolatainak a fejlesztésével — jelentette ki a minisztériumi tisztségviselő. Inteijújában egyebek között elmondotta, ha a nagymarosi tározó nem épül meg, mintegy huszonhét milliárd korona veszteség éri a csehszlovák gazdaságot. A pozsonyi Pravda ”Támadás a közeledés politikája ellen ”, az Új Szó ”A jószomszédi kapcsolatokat terhelő próbálkozások” címmel pénteken közösen jelentette meg azt az inteijút, amelyet a Pravda készített Jaroslav Husa- rik beruházási igazgatóval arról, milyen következményei lennének a csehszlovák népgazdaságra, ha a bős-nagymarosi vízlépcső magyarországi szakaszán leállítanák a munkálatokat. Az interjú bevezető része megemlíti, hogy Magyarországon hosszabb ideje olyan kampány folyik, amely kétségbe vonja a közös dunai vízlépcsőrendszer részét képező nagymarosi erőmű építésének indokoltságát. Az újságok megemlítik, hogy a kérdéssel a magyar Országgyűlés is foglalkozott, képviselői 1988 nyarán ellátogattak az építkezésre, és a parlament őszi ülésszakán szavazásukkal megerősítették, hogy a megkötött államközi szerződéssel összhangban Magyarország folytatja a közös mű építését. Jaroslav Husarik az építkezés leállításának a csehszlovák népgazdaságra gyakorolt hatásáról szólva hangsúlyozta, hogy a bősi vízierőművet csúcsjáratásra tervezték, ami lehetetlenné válna ha a nagymarosi tározó nem készülne el. A csehszlovák népgazdaságot emiatt mintegy huszonhét milliárd korona veszteség érné, s az elvesztett energiamennyiség pótlása mintegy négyszáz megawatt kapacitású új energetikai mű építését tenné szükségessé, hozzávetőleg 1,75 milliárd korona költséggel. A minisztériumi igazgató azt is megjegyezte, a bősi erőművet arra tervezték, hogy a nagymarosival közösen állítsa elő a villamosenergiát. Ha tudták volna, hogy a nagymarosi rész esetleg nem készül el, a felvízcsatornát, a turbinák számát kisebbre, illetve kevesebbre tervezték volna és háromszáz hektárral kevesebb lett volna az igénybe vett mező- gazdasági földterület is. Husarik felhívta a figyelmet, hogy a nagymarosi létesítmény elmaradásával Szaptól Budapestig változatlanok maradnának a hajózási feltételek, a Duna medrének mélysége nem érné el a Duna-bizott- ság által javasolt 3,5 métert. Ennek következtében a csehszlovák Duna-hajózási vállalat is anyagi kárt szenvedne — jelentette ki a minisztériumi igazgató. Husarik annak a véleményének adott hangot, hogy a nagymarosi erőmű építésének a leállítása kedvezőtlen hatással lenne a közeli csehszlovák területek általános fejlődésére is. A minisztériumi igazgató egyébként négy fő pontban jelölte meg a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer nép- gazdasági hasznát Csehszlovákia számára. Ettől várják elsősorban a legnagyobb gabonatermő területük megóvását az árvíztől, a Dunán a hajózási viszonyok javulását, a termőföld legkedvezőbb belterjes kihasználását és a csúcsra járatással olcsó villamosenergia előállítását. Miután az újságíró felvetette, hogy Csehszlovákiában is vannak olyan nézetek, miszerint a vízlépcsőrendszer Szlovákia e térségében kedvezőtlenül hat majd a környezetre, a beruházási igazgató lakonikus rövidséggel helytelennek és a tájékozatlanságból fakadónak minősítette ezeket a véleményeket. (MTI) Üj miniszterek — új névtáblák (Fotó: Perl Márton)
