Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1989. május 13., szombat Befejeződött az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) milliárd forint az országos úthá­lózat építését terhelte. A pénzügyminiszter reagált arra az egyre terjedő rémhírre is, miszerint a kormány a lakosság kezében lévő deviza- és utazási (BC) számlák befagyasztására, zárolására készül. Kijelentette: sem a kormánynak, sem a kor­mány egyes szerveinek nincs ilyen elképzelése, ez nem lesz a csomagterv része. Ugyancsak Zsigmond Attila interpellált a belügyminiszter­hez, azt kérdve: mit tesz a tárca az elmúlt hónapokban ismertté vált rendőri túlkapások megis­métlésének elkerülésére? Alkal­masnak találják-e a hatalmával visszaélő rendőrt az állam és a közrend további védelmére? Az interpellációra Földesi Je- nőbelügyminisztériumi államtit­kár válaszolt. A törvénysértések nagyobb visszhangját annak tu­lajdonította, hogy korábban az ilyen esetekben kezdeményezett felelősségre vonások nem kap­tak nyilvánosságot. Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke a lakossági közreműködéssel épülő tanácsi utak költségviseléséből eredő bi­zonytalanságok, illetve az adó­törvények ellentmondásai, al­kalmazási nehézségei tárgyában interpellált a pénzügyminiszter­hez. Békési László válaszában le­szögezte: az önkéntes hozzájáru­lásra vonatkozó adókedvez­ményt, az ehhez kapcsolódó tör­vénymódosítást a jövő heti kor­mányülésre beterjesztette, így re­mélhetően e kérdés már a közel­jövőben megnyugtatóan rende­ződik. Az általános forgalmi adóra vonatkozóan azonban a miniszter megállapította: ez az adófajta lényegét tekintve nem szervezetekhez és tevékenysé­gekhez, hanem termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődik. Az általános forgalmi adóra vonatkozó választ azonban sem a képviselő, sem a Parlament nem fogadta el, így az illetékes parlamenti bizottság foglalkozik majd a kérdéssel. A szünet után Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Kór­ház-Rendelőintézetének osz­tályvezető főorvosa a külügymi­niszterhez intézte kérdését a dip­lomaták hazai intézetekben tör­ténő képzése tárgyában. Bugán Mihály (Szolnok m., 12.vk.), a Szolnok Megyei Ta­nács elnökhelyettese a Tisza II. Vízlépcső harmadik ütemével összefüggő járulékos beruházá­sok tárgyában intézett kérdést a környezetvédelmi és vízgazdál­kodási miniszterhez. Maróthy László környezetvé­delmi és vízgazdálkodási minisz­ter válaszában hangsúlyozta: a Tisza II. Vízlépcső harmadik üteméről most készül egy komp­lex tanulmány, amely az eredeti Nagy Endréné (középen) képviselőnő Halmos Csa­ba államtitkár (balra) társa­ságában (Fotó: Perl Márton) célokat összeveti a jelenlegi gaz­dasági helyzettel és igényekkel. E tanulmány várhatóan az év végé­re készül el. A miniszter a továbbiakban kitért arra, hogy nemrégiben még az építkezés 1994-es befeje­zésével számoltak. Ma nem lehet ugyan pontos határidőt szabni, de 2000-re mindenképpen be kell fejezni a tiszai vízlépcsőt. Bödőné Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. vk.), a Taurus Gumi­gyár energetikusa a többmilliós prémiumok kifizetése tárgyában tett fel kérdést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal elnöke utalt arra, hogy a szó­ban forgó jövedelmek többsége olyan jellegű, amelyeknek körül­belül 65-70 százalékát elviszi a személyi jövedelemadó és a töb­bi járulék. Megjegyezte azt is, hogy — éppen a szabályozási rendszer következtében — né­hány száz vezető semmilyen pré­miumban nem részesül. Mint mondotta, éppen a nivellálások elkerülésére, a teljesítmények el­ismerése érdekében alakították 1988-ban az ezzel kapcsolatos szabályozást. Végül megjegyzés­ként az államtitkár hozzáfűzte: a kormány továbbra sem kívánja korlátozni a valós teljesítmények alapján megszerzett jövedelme­ket. Ugyanakkor határozott az a szándék, hogy korlátokat állítsa­nak minden olyan jövedelem-ki­áramlás elé, amely mögött nincs teljesítmény. Bubla Gyula (Budapest 3.vk.), a Ganz Villamossági Mű­vek központi forgácsoló gyá­regységének vezetője bejelentet­te, hogy május 9-én ideiglenes parlamenti csoport alakult, amelyben a bős-nagymarosi víz­lépcsőrendszer-beruházást el­lenző képviselők tömörülnek. A csoport tagjainak megítélése sze­rint a nagyberuházást legalább 8-10 évvel el kellene halasztani. Leállításáról akár már holnap dönteni kellene, mert a május Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter és Grósz Károly a szünetben 30-i esetleges kedvező döntésig is újabb negyedmilliárd forintot emészt fel az építkezés. Szűrös Mátyás zárszavában az ülésszakot eredményesnek mi­nősítette, bár hozzátette, hogy az idővel takarékosabban kellene bánni a képviselőknek. Megszív­lelendőnek tartotta azt a képvi­selői felvetést, hogy szavazáskor lehetőleg mindenki tartózkod­jon a teremben. Szólt arról is, hogy az elmúlt napokban több száz beadványt kapott az Or­szággyűlés a választópolgárok­tól, a közérdekű, az ország szem­pontjából fontos felvetéseket természetesen eljuttatják a kép­viselőkhöz. Szűrös Mátyás a kormányfő kérésére közölte: a következő ülésszakon előterjesztendő kor­mányprogramról a Miniszterta­nács rendkívüli ülésén tárgyal. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyettese szerint a téma súlya miatt e kérdésről önálló ülésszakon kellene tár­gyalni. Szűrös Mátyás válaszá­ban ígéretet tett arra, hogy a fel­vetést megvitatja Németh Mik­lóssal, s visszatér a kérdésre. Az Országgyűlés májusi ülés­szakát ezt követően Szűrös Má­tyás berekesztette. (MTI) „Kötetlen eszmecseréjük egyedülálló” (Folytatás az 1. oldalról) tikai tényezői, parlamenti pártjai kötetlen eszmecserére jöttek ösz- sze, egyedülálló a politika eddigi történetében. Meggyőződését fe­jezte ki, hogy a pártok, a politikai és társadalmi erők együttmun- kálkodása az európai népek megértését és közeledését szol­gálja. A mostani tanácskozás új, fontos folyamatot indított el, hi­szen a pártok összefogása jótéko­nyan befolyásolhatja az állam­közi kapcsolatok megszilárdítá­sát is, és erősítheti az oly annyira szükséges bizalmat. Az itt képviselt pártok az el­múlt évtizedek során megértet­ték korunk fontos igazságát: az emberiséget alapvető közös érde­kek kötik össze. Az együttműkö­dést összemberi érdekeknek, s nem ideológiáknak, nem világ­nézeti rendszereknek kell meg­határozniuk. Eszméinket, érté­keinket nem adjuk fel, s mások­tól sem kérjük ezt — szögezte le a főtitkár, majd meggyőződését hangoztatva kijelentette: Euró­pa jövője csak a nyitottság lehet; ennek megteremtése a ma élő nemzedékek feladata. A realitá­sokból kell kiindulni, a konfron­táció helyett az együttműködést, az egyoldalú előnyök helyett né­peink közös boldogulását kell keresni. Európa ezáltal válhat stabillá, kiegyensúlyozottabbá, csak így számolhatjuk fel földré­szünk megosztottságát — mon­dotta, majd így folytatta: — Mi, magyarok, pártállásunktól, vi­lágnézetünktől függetlenül — a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a világ és Európa népeit so­ha többé ne fenyegesse a háború veszélye. Meggyőződésünk, hogy a népek boldogulásához el­engedhetetlen az ember megbe­csülése és az emberi jogok tiszte­letben tartása. Ebben nem lehet kivétel egyetlen ország sem — szögezte le, majd ezt követően a Magyarországon zajló folyama­tokat elemezve kijelentette: a magyar megújulást a magyar nép kezdeményezte, s az MSZMP foglalta programba a politikai és gazdasági reformok gondolatát.- A mostani budapesti párbe­széd is annak jele, hogy igényel­jük az európai és más népek ta­pasztalatait, nyitottak vagyunk a politikai, gazdasági és humani­tárius együttműködés minden formája iránt. Meggyőződéssel valljuk, hogy az összeurópai együttműködés a kontinens né­peinek fejlődését segíti, s kedve­zően befolyásolja a nemzetközi kapcsolatok egész légkörét — hangsúlyozta végezetül Grósz Károly, s kérte a jelenlévőket, hazatérve adják át pártjaiknak az MSZMP üdvözletét, jókívánsá­gait. Bős-Nagymaros — szlovákiai lapok a magyarországi álláspontokról „A jószomszédi kapcsolatokat terhelő próbálkozások” A bős-nagymarosi vízlépcső- rendszert közös csehszlovák­magyar beruházásként tervez­ték, így a nagymarosi erőmű is fele részben csehszlovák vagyon. Amennyiben a magyar fél egyol­dalúan leállítaná a nagymarosi erőmű építését, a csehszlovák fél kénytelen lesz az érvényes szerző­dés értelmében eljárni és ragasz­kodni a kár megtérítéséhez — hangsúlyozta a pozsonyi Pravdá­nak és az Új Szónak adott nyilat­kozatában a szlovák erdőgazda­sági, vízgazdálkodási és faipari minisztérium beruházási igazga­tója. A közös beruházással szembeni támadás a két szom­szédos ország közeledésének po­litikája ellen irányul. Ezek a ten­denciák ellentétben állnak a de­mokrácia elmélyítésével, a közös ház filozófiájának megvalósítá­sával és államaink jószomszédi kapcsolatainak a fejlesztésével — jelentette ki a minisztériumi tisztségviselő. Inteijújában egye­bek között elmondotta, ha a nagymarosi tározó nem épül meg, mintegy huszonhét milliárd korona veszteség éri a csehszlo­vák gazdaságot. A pozsonyi Pravda ”Támadás a közeledés politikája ellen ”, az Új Szó ”A jószomszédi kapcsola­tokat terhelő próbálkozások” címmel pénteken közösen jelen­tette meg azt az inteijút, amelyet a Pravda készített Jaroslav Husa- rik beruházási igazgatóval arról, milyen következményei lenné­nek a csehszlovák népgazdaság­ra, ha a bős-nagymarosi vízlép­cső magyarországi szakaszán le­állítanák a munkálatokat. Az in­terjú bevezető része megemlíti, hogy Magyarországon hosszabb ideje olyan kampány folyik, amely kétségbe vonja a közös du­nai vízlépcsőrendszer részét ké­pező nagymarosi erőmű építésé­nek indokoltságát. Az újságok megemlítik, hogy a kérdéssel a magyar Országgyűlés is foglal­kozott, képviselői 1988 nyarán ellátogattak az építkezésre, és a parlament őszi ülésszakán sza­vazásukkal megerősítették, hogy a megkötött államközi szerző­déssel összhangban Magyaror­szág folytatja a közös mű építé­sét. Jaroslav Husarik az építkezés leállításának a csehszlovák nép­gazdaságra gyakorolt hatásáról szólva hangsúlyozta, hogy a bősi vízierőművet csúcsjáratásra ter­vezték, ami lehetetlenné válna ha a nagymarosi tározó nem ké­szülne el. A csehszlovák népgaz­daságot emiatt mintegy huszon­hét milliárd korona veszteség ér­né, s az elvesztett energiamennyi­ség pótlása mintegy négyszáz megawatt kapacitású új energeti­kai mű építését tenné szükséges­sé, hozzávetőleg 1,75 milliárd korona költséggel. A minisztériumi igazgató azt is megjegyezte, a bősi erőművet arra tervezték, hogy a nagymaro­sival közösen állítsa elő a villa­mosenergiát. Ha tudták volna, hogy a nagymarosi rész esetleg nem készül el, a felvízcsatornát, a turbinák számát kisebbre, illet­ve kevesebbre tervezték volna és háromszáz hektárral kevesebb lett volna az igénybe vett mező- gazdasági földterület is. Husarik felhívta a figyelmet, hogy a nagy­marosi létesítmény elmaradásá­val Szaptól Budapestig változat­lanok maradnának a hajózási fel­tételek, a Duna medrének mély­sége nem érné el a Duna-bizott- ság által javasolt 3,5 métert. En­nek következtében a csehszlo­vák Duna-hajózási vállalat is anyagi kárt szenvedne — jelen­tette ki a minisztériumi igazgató. Husarik annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a nagy­marosi erőmű építésének a leállí­tása kedvezőtlen hatással lenne a közeli csehszlovák területek álta­lános fejlődésére is. A minisztéri­umi igazgató egyébként négy fő pontban jelölte meg a bős-nagy­marosi vízlépcsőrendszer nép- gazdasági hasznát Csehszlovákia számára. Ettől várják elsősorban a legnagyobb gabonatermő terü­letük megóvását az árvíztől, a Dunán a hajózási viszonyok ja­vulását, a termőföld legkedve­zőbb belterjes kihasználását és a csúcsra járatással olcsó villamos­energia előállítását. Miután az újságíró felvetette, hogy Csehszlovákiában is van­nak olyan nézetek, miszerint a vízlépcsőrendszer Szlovákia e térségében kedvezőtlenül hat majd a környezetre, a beruházási igazgató lakonikus rövidséggel helytelennek és a tájékozatlan­ságból fakadónak minősítette ezeket a véleményeket. (MTI) Üj miniszterek — új névtáblák (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom