Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-09 / 216. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 9., péntek KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS Egy arc a tévé irodalmi osztályáról Jankóvich Juli két évtizedes tévés múlttal rendelkezik. Az egyetem magyar—művészettörténet szakának elvégzése után került a képzőművészeti rovathoz. Ott Zsigmondi Boris mellett szerzett gyakorlatot. „Zsigmondi Boris a kamera mestere volt, láttatni tudott a teljesség igényével. Nála a rész látványa mindig az egészet szolgálta, a részletekben a teljes nem tört darabokra” — mondja mesteréről. Jankovich Juli első önálló feladata Ady-képzőművészeti bemutatása volt. S sorra következtek: Séták a Budai Várban, Arcok a magyar középkorból, a Rapcsányi László vezette képző- művészeti vetélkedő, A Magyar művészet története sorozat, amelynek jeles művészettörténészek — Passuth Krisztina, László Gyula — voltak a forgatókönyvírói. A szerkesztőnek az általuk összeválogatott anyagot kellett a filológus alaposságával, a látvány és a láttatás eszközével képernyőre fogalmazni. Mindig azzal az igénnyel, hogy az ismeretek és a gondolatok mellett a bennük rejlő érzelmek is közve- títődjenek. Az alatt a négy év alatt, amit Jankovich Juh a pécsi tévéstü- dióban töltött, megismerkedett a riport-dokumentum készítésével is. Munkái közül a pécsi Kisplasztikái Biennálé és a Halálra ítélve című dokumentumfilm emlékezetes. 1982 óta az irodalmi osztályon dolgozik. A Vers mindenkinek szerkesztőjeként — Babiczky László és Cselényi László rendezőkkel — igyekezett a műsort látványában és hatásában is gazdagítani. Szólt a verfr két hangon, megjelentek benne népművészeti alkotások is. Kapjon a szó a kép által mind teljesebb jelentést. PortForgatáson a stábbal (Zsóka Zoltán operatőr, Jankovich Juli szerkesztő, a háttérben Zsigmondi Boris rendező) rék: Szabó Lőrincről, Lesznay Annáról, Kassákról, Babitsról, Füst Milánról. Mintegy száz műsor elkészítése van már mögötte. Most a Tersánszky-portré mellett egy Majakovszkij-műso- ron is dolgozik. Ez utóbbinál Jevtusenkot kérték fel, hogy Majakovszkij lakókörnyezetében mondjon bevezető szavakat. A találkozóra hamarosan sor kerül. Egy-egy irodalmi műsor előkészítésekor a szerkesztő alaposan megismerkedik az életművel, és az íróról szóló tanulmányokkal. A környezet és a tárgyak egyaránt fontosak, a személyiséget jellemzik. Miután a forgatókönyv elkészül, megbeszélik a forgatás részleteit. A színészekről a gyártás- vezető gondoskodik. A Ter- sánszky-műsorban az írót Sinkó László jeleníti meg, Kakukk Marci: Székhelyi József, de szerepet kapott Papp Zoltán, Geréb Attila, Pápai Erika, Lavotta Károly, Hernády Judit, Bitskey Tibor, Körmendy János, Dörögdy Miklós és Kozák András is. Az olvasópróbákon a lélektani helyzeteket is megbeszélik a hitelesség érdekében. Egy-egy jelenet külön helyszíneken készül, van ügy, hogy több részletben. A rendezőasszisztens minden felvett jelenetről a script-könyvben feljegyzést ké(Fotó: MTI—Press) szít. Ez megkönnyíti a végső egyeztetést. A kiválasztáskor minden felvételt végignéznek, méghozzá többször is, hogy a legmegfelelőbb kerüljön az adáskópiára. Az utómunkálatok során kerül a film alá a végső szöveg, a zene a feliratozás. A Tersánszky-portré szeptemberben képernyőre kerül. Jankovich Juli a közelgő moszkvai utazásra, a Jevtusenkóval való találkozásra és az októberre tervezett Dsida Jenő-portré felvételeire készül. J. Á. Egri szüreti napok J óllehet, hivatalosan csak ma, pénteken veszi kezdetét az Egri szüret színpompás rendezvénysorozata — már napok óta díszben a város; transzparensek, ünnepi színpad jelzik, hogy a vendégváró, vendéglátó megye- székhelyen ismét történik valami. Az idegenforgalmi főszezon végén sem utolsó, aminek az érdeklődők — minden bizonnyal még mindig számos külföldi is — tanúi lehetnek ezekben a napokban. A hintón trónoló borkirálynő társaságában látványos „bandérium” — a Vinum Agriense borlovagrend képviselőinek eléggé népes csapata — vonul reneszánsz ruhában a megnyitóra a várból a Széchenyi utcán át a Dobó téri pódiumig, ahol délután 4 órakor a városi tanács nevében köszöntik az egybegyűlőket, akiket a továbbiakban folklórműsor szórakoztat majd ugyanitt fél öttől. A pénteki szereplők a mező- tárkányiak, szombaton az Ecsédi lakodalmas előadói, hétfőn pedig a Gajdos népzenei együttes tagjai váltják őket ugyanebben az időpontban, míg a szerdai közönség szintén ilyentájt a Mikó- falvi lakodalmas előadását élvezheti. Ugyancsak a Dobó téren borászati és kertészeti eszközökből rendezett kiállítás és vásár is váija a látogatókat mától egészen ti- zennyolcadikáig. S, hogy ne csak a szemnek, hanem a szájnak is jusson: ma, holnap, hétfőn és szerdán csapra verik a hordókat, ingyenes borkóstolásra invitálják a jóféle nedűk, nevezetesen a bikavér, a leányka kedvelőit délután öttől, miközben ebből és abból is természetesen többet is lehet venni — méghozzá reklámáron. A hétfői nap külön eseménye a Gárdonyi Géza Színházban 17 és 20.30 órakor kezdődő Márka—gála, amelyen a kupaksorsolás izgalmas élménye mellett változatos összeállítású műsor ígér további kellemes szórakozást, népszerű szereplőkkel. Leonyid Podolszkij: Telefonregény 11/2. HARMADIK BESZÉLGETÉS — Halló, Kolenyka te vagy az? Én vagyok az, Nyina. — Szervusz. Miért nem hívtál olyan régóta? Már hiányoztál. A napokban megyek a metrón, nézem, mintha te lennél talpig bőrbe öltözve, fejeden meg olyan szvetterféle. — Miféle szvetter? — Na, hát hogy is hívják? Emlékszem, amikor először láttam, egészen elképedtem. „Ellopták ennek a lánynak a sapkáját? — gondoltam — Szvetterrel védi a fejét a hidegtől.” Megyek haza, mesélem a feleségemnek. Ő meg így: „De sötét alak vagy te, Kolja. Most ez a legmenőbb. Egész Európa ezt hordja.” „Hát ha Európa — gondoltam —, akkor biztosan szép.” Csak a nevét felejtettem el. — Talán turbán? — Az is lehet, nem emlékszem, hogy nevezte a feleségem. De minek mondom mindezt, Nyinocska! Ideje lenne találkoznunk. — Kolja, akarod, hogy elmenjünk vacsorázni? — Vacsorázni? Mennék én szívesen. De a feleségem az egész fizetésemet elvette. Egy vasam sincs. Kellemetlen. — Nem, Kolja, én hívlak meg. — Hát, akkor az más. Rögtön, egy pillanat. . . Na . . . Holnap nyolcadik folytatás ... Mi ez? Letette a kagylót? Vagy mi. Különös . . . Hol meghív, hol leteszi a kagylót. . . NEGYEDIK BESZÉLGETÉS — Halló, Nyina? Szervusz. Én vagyok az, Kolja. Nem felejtettél még el? — Nem. De nem számítottam rá, hogy felhívsz. Tudod, milyenek manapság a férfiak. — Halló, Nyina, hozzám jönnél feleségül? — Na mi az, csak nem elváltál? — Aha, arra készülök. — Hogyhogy? — Azt mondja a feleségem, véletlenül megismerkedett valami ürgével. Úgymond művelt ember, nem olyan tökfilkó, mint én. Persze megsértődtem . . . Igen, ezért hívtalak. Hozzám jönnél feleségül? — Most rögtön? El sem jöttél hozzám soha, még illendőségből sem. Most meg egyenesen . . . És egyetlen egyszer láttuk csak egymást. Ha akarsz, most eljöhetsz. — Most? Nem, ma nem tudok. Az utolsó folytatás megy. Na jól van, Nyinocska, viszlát. Elkezdődött a film. Inkább holnap. — Rendben, gyere holnap. Várlak. — Aha, feltétlenül megyek. ÖTÖDIK BESZÉLGETÉS — Halló, Kolja? Nyina vagyok. Miért nem jöttél el? Kibékültél a feleségeddel? — Aha, kibékültünk. De azért akartalak hívni, meg elmenni hozzád. De olyan adás volt . . . Inkább találkozzunk holnap. — Aha, rögtön, csak megnézem a programot. Tehát, tehát .. . egy pillanat. Hányadika van holnap? Nem, holnap nem tudok. Holnap műkorcsolya. És különben is . . . azt akartam mondani . . . férjhez megyek, többet ne hívj. — Na de Nyina! És én? Hogyhogy ne hívjalak többet? Mit csináljak most? — Menj és nyugodtan nézd a tévét. — Mit tehetek mást, megyek. Különben ma a Szpartak játszik a Dinamóval. Horváth Lilla fordítása A Gárdonyi Géza Színházban Gregor-est Gregor József operaénekes, Liszt-díjas, érdemes művész, a világjáró és színes operai alakításaival mindenütt rokonszenvet ébresztő művész hétfőn este a Gárdonyi Géza Színházban, híres, számára is élvezetet jelentő sikert hozó áriákat énekelt. Ezt a kiváló basszust ebben a műsorban Zempléni Mária operaénekesnő „ellentételezte” kulturált szopránjával. A zongorakíséretet Varasdy Emília vállalta. Ez a hangverseny azonban prózai szöveggel, az ebből következő meglepetéssel indult. A nézőtéren ülhettünk mintegy százan. Gregor József végignézett tért ölelő tekintetével, majd méltatlankodó, ám mindvégig csendesen elmondott szavakra fakadt. Mintha elfelejtették volna értesíteni a közönséget arról, hogy itt ma lesz előadás. Végigjárta a várost, de plakát — mármint a szokásos, ahogyan egy ilyen hangversenyt hirdetni szoktak — sehol. Erre a bevezetőre a jelenlévők még jobban behúzták az amúgy is vállukba zsugorított nyakukat, és bár valóban nem voltunk sokan, minden szám után feldördült a taps. Ahogyan egy teljes, vagy inkább pótszékes nézőtértől kijárt volna. Azt a bő órát, amíg az énekesek a pódiumon voltak, szorongó érzéssel éltük végig. Itt van három értékes ember, aki az élő hang, az élő zene testmeleg hatását hozná nekünk. És azt az élményt, hogy az előttünk lezajló zenei teremtésben nemcsak a művész éli át a kottafejekbe zárt szenvedélyt, hanem átadja nekünk is ezt a lelki tartalmat, amit máshol, más koncerttermekben, vagy operákban ezrek osztanak meg egymással. Itt, ilyenkor nemcsak az egyes gazdagodik, hanem az egész hallgatóság úgy válik közösséggé, hogy a zsöllyé- ből való felállás után forró tekintettel tudnak az ismeretlenek is egymásra nézni. Megszületnek a pillanatok, amelyek olyannyira hiányoznak napjainkban: a meghittségé, a lelki békéé. A művészeknek és nekünk, hallgatóságnak is úgy tűnt, mintha fényes estére hívták volna, ahol a teremben a csillárok helyett csak egy hatvanas égő pislákolt volna, lógva a dróton. A művész még inkább szenved a részvétlenségtől! A fegyelem viszont azért van, hogy ennek ellenére — a kinyilvánított sértettség miatt, magával is küszködve — Gregor énekelte Sarastrot Mozart Varázsfuvolájából, Verdi Simon Bocca- negrájából az apai panaszt kifejező áriát, Don Carlosból Fülöp vallomását, mert az érzelmek tragikumát is kitűnően festő basz- szus egyénisége vihart érzékeltetett pillanatok alatt. Az átélés erejével és méltóságával jelenített. Ránki Györgyre, a nyolcvanéves szerzőre is emlékezni kívánt a Pomádé király új ruhája című zenés komédia királyának monológjával. A műsort Rossini Rágalomáriájával zárta, felengedve bizonyos mértékig az érzelmi nyűg nyomása alól. így az ünnepire gondolt találkozás ezzel a kitűnő művésszel, nem az ő hibájából, félresikeredett. Pedig nem először énekelt Egerben, korábban mindig a neki kijáró fogadtatásban részesült. Zempléni Mária ugyancsak Mozarttal kezdett, de ő a vidámabb szeletét hozta az operai irodalomnak: a Figaro házasságából Cherubin két áriáját eljátszotta—elénekelte, hogy aztán Susanne-ra váltson, az addigi hangnemet női epekedéssé formálja. Puccini Gianni Schicchi- jéből énekelt, majd tragikusan nemes lobogású áriát kaptunk a Turandot-ból, illetve a Pillangó- kisasszonyból. S mintha csak válaszolt volna a két ária hősének, Gremin hercegnek, akit Gregor hívott ide egy ária hosszára. A zongorakíséret, mint műfaj mindig is mostohán kezelt lehetőség a pódiumműsorokban. Ebben az esetben még további kényelmetlenséget okozott a műsor gyors átszerkesztése, rövidítése; Varasdy Emília a művész teljes alázatával szolgálta ezt a váratlan helyzetet. Kár egy ilyen alkalomért! Farkas András Móra Könyvklub Tanévkezdésig 160 általános iskola jelezte belépési szándékát a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Gyermekkönyvklubjába. A Magyarországon még szokatlan és újszerű vállalkozást júniusban hirdette meg a kiadó, hogy részt vállaljon a diákok olvasáskultúrájának fejlesztésében. A könyvklub megalakításával — a szervezők szándéka szerint — falvakba, tanyákra is eljuthatnak a Móra kiadó könyvei; ezzel tevékeny részesei lehetnek egy olyan országos gyermekművelődési mozgalomnak, amely hozzájárulhat művelt és széles látókörű nemzedékek felneveléséhez. A könyvkiadó az elmúlt hónapokban több mint 100 ezer tájékoztató anyagot küldött az ország valamennyi általános iskolájába az újfajta könyvteijesztési akcióról; A Móra Könyvklubnak tagja lehet minden általános iskolai tanuló, aki az évi 50 forintos tagsági dijat befizeti. A gyermekek a klub lapját ingyenesen kapják kézhez, s számukra 16 könyv megjelentetését tervezik, amelyek a könyvesboltokban nem lesznek kaphatók. Közülük legalább ötöt kell megvásárolni a diákoknak. A kötetek között szerepel Csukás István Hogyan lettem filmszínész?, Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál, Kormos István Vackor az első bében, Szép Ernő Mátyás király tréfái, Móra Ferenc A királykisasszony macskái, Bálint Ágnes Szeleburdi család, Jim Kasperini A lovagok titka és Leonard de Vries Furcsa találmányok című könyve. A kiadványok november és 1989 májusa között jelennek meg. A klub vezetésére vállalkozó pedagógusok az összesített megrendelések alapján kapják meg a könyveket. A Móra Könyvklubba szeptember végéig váiják a jelentkezőket, a klubtagok igazolványt kapnak. ( Olasz filmhét a Prizmában Kiemelkedő filmekkel ismerkedhet meg október 5—14 között az egri publikum. A hevesi megyeszékhely közkedvelt Prizma mozija ezúttal olasz filmnapoknak ad helyet. A program legérdekesebbnek ígérkező rendezvényének a Pasolini-sorozat ígérkezik. A Magyar és a Magyarországi Olasz Filmintézet a Heves Megyei Moziüzemi Vállalattal karöltve a rendező öt alkotását hozta el szűkebb hazánkba, így levetítik az Oidipus király, a Disznóól, a Szerelmi cselszövések, a Madarak és madárkákéi a Sala, avagy Sodorna 120 napja című alkotásokat. Ezek utalnak Sophokles görög tragédiájára, két fiatalember párhuzamos történetére, az olasz emberek szerelmeire, szexuális szokásaira, Szent Ferenc tanaira és az olasz fasizmus utolsó mentsvárára, a saloi köztársaságra. A művész többféle műfajjal kísérletezve készítette el a produkciókat, így van, mikor interjúban szólaltatja meg szereplőit, máskor a filmkészítés hagyományos eszközeivel dolgozik. A filmnapoknak mind a három egri mozi helyet ad. A megnyitó 5-én, szerdán délután 5 órakor lesz. A Bródy Filmszínház nézői pedig Fellini klasszikus munkáival ismerkedhetnek meg. Többek között láthatják az Édes élet és a Ginger és Fred című alkotásokat.
