Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. július 2., szombat 13. Egy edző, aki nem siet (A szerző felvételei — Elöljáróban arra kérem, hogy néhány mondatban szól­jon játékosi és edzőpályafu­tásáról! — Harminchét éves va­gyok és Vácott ismerkedtem meg a futball alapjaival — kezdte a beszélgetést a Hat­vani KVSC NB II-es labda­rúgócsapatának napokban be­iktatott edzője, Néder István. — A Tatabányai Bányászhoz 1971-ben kerültem, az élvo­nalban Lakat Károlynál de­bütáltam. A dunántúli város­ban nyolc esztendőt töltöt­tem, majd az ugyancsak NB I-es DVTK következett. Más­fél évi diósgyőri tartózkodás után Szolnokra vitt az utam, és 1982-ben itt is akasztot­tam szögre a stopliscipőt. Edzőként a megyei osztály­ban szereplő Karcagnál pró­báltam szerencsét, s nem is rossz eredménnyel, hiszen a második szezont már a te­rületiben kezdhettük. 1985- ben három évre a Jászbe­rényhez szerződtem, de két idény után megváltunk egy­mástól. Legutóbb pedig Rá- kóczifalván dolgoztam, mel­lesleg ez a kitérő villám­gyorsan elszaladt. — Remélem nem tartja személyeskedésnek, de érde­kelne, hogy miért szakadt meg az együttműködés ön és az immáron szintén NB II-es Jászberény között? — Nincs ezen mit titkol­ni. Amikor odakerültem, a vezetők kerek-perec meg­mondták. hogy három éven belül fel kell jutni a máso­dik vonalba. Én ennek az el­várásnak megfelelően készí­tettem el az edzéstervet. Azt az elvet vallom, hogy a na­gyobb követelményekre fo­kozatosan kell ráhangolni a társaságot, vagyis nem lehet egy év alatt bepótolni az ősz- táiykülönbségből adódó tech­nikai. taktikai, fizikai hiá­nyosságokat. A módszereim, hogy már az első időszakban is NB II-es edzésmunkát rót­tam ki a csapatra, nem tet­szettek, s végül is ezért sza­kadt meg a kapcsolat. Meg­jegyzem, az az együttes, ame­lyet két éven keresztül én formáltam, s amikor eljöt­tem a területiben harmadik volt, a legutóbbi bajnokság­ban simán besétált az NB II-be. — Ügy tudom, hogy önnek is volt más ajánlata, s a hat­vaniak is nem egy ponton puhatolództak, mármint ami az edzőkérdést illette. Az egyesület ügyvezető elnöké­től tudom, hogy amikor ön mellett voksoltak, akkor meg fontolt lépésre határozták el magukat. Arra is kíváncsi lennék, hogy Néder István miért döntött a HKVSC mel­lett? — Szarvason, az NB II-es csapatnál ajánlottak állást, de ezt családi okok miatt nem vállaltam el. Hogy a hatvani megkeresésre miért mondtam igent? Akár játé­kosként — igaz jó régen —, akár edzőként itt jártam, mindig azt tapasztaltam, hogy szervezettség, fegyelmezett­ség veszi körül az együttest. Én két dologban hiszek: a tisztességes munkában és a fegyelemben. Ügy hiszem e két összetevő a klubnál a helyén van, — Több mint kétszáz NB I-es mérkőzésen játszott, és szerepelt a 23 éven aluliak válogatottjában is. Vérbeli hátvéd volt. Ez utóbbi tény mennyire dominál az edzői tevékenységében? — Csak annyiban, hogy a védekezést is a támadás ér­dekében kell kialakítani. Egy vizsgálat ugyanis bebizonyí­totta, hogy amelyik csapat jeleskedik a saját kapuja előtti labdaszerzésekben, az legtöbbször győztesen hagy­ja el a pályát. — A szakosztályvezetés bí- ■zik a bentmaradásban. ön milyen álláspontra helyezke­dett? — Osztom ezt a bizako­dást, ám én tovább megyek, és úgy fogalmazok, hogy a lehető legjobb helyet kell megszereznünk az NB II. krémjét tömörítő Keleti-cso­portban. Ez- véleményem sze­rint a 8—10. hely valamelyi­ke lehet. — Családja Szolnokon ma­radt, ön viszont ide költözik. Az ingázás nem lett volna megoldás? — Nézze, nekem már olyan sok sietős edzőm volt... A vonat indulásához nem lehet igazítani a foglalkozásokat. Ha a szabadidőm megengedi természetesen hazalátogatok, hisz a hetvenöt kilométer nem távolság. Vállaltam a kétlaki életet, mert hiszem, hogy a csapat meghálálja a törődést. Budai Ferenc AGRIA ’88 jagicza és Koncz bravúrja Az Agria ‘88 nemzetközi sakkverseny második fordu­lójában összességében jól sze­repeltek az egri játékosok. Jagicza azNSZK-beli Micha- eisen ellen értékes győzelmet aratott. A német sakkozó tu­dására jellemző, hogy az elő­ző fordulóban Espig nagy­mesterrel remizett. Koncz sötét bábukat vezetve meg­osztozott a ponton Orgován nemzetközi mesterrel. Kiss Pálnak nem okozott gondot az osztrák Pöcksteiner le­győzése. Mészárosnak az iz­landi Helgason jutott ellen­félül. A két sakkozó nem bírt egymással, jóllehet az északi játékos .,papíron” lé­nyegesen gyengébb játékerőt képvisel az egri nemzetközi mesternél. Hevesi az oszt­rák Topakiannal remizett, Sándor, Sipka és Kladiva vi­szont kikapott. Két forduló után még mindig 13 sakko­zó áll a listán százszázalékos teljesítménnyel. Megkezdődött a küzdelem a „B”-csoportban is. A He­ves megyeiek néhány ered­ménye: Kuhlenbäumer (NSZK)—Ikanov 1—0. Szabó E.—dr. Boros 1—0, Balogh P.—Gacsó 0—1, KissJ.—Hu­bert (NSZK) 0,5—0,5, Gazdik —András 0,5—0,5, Gazmen (Fülöp-szigetek)—Barta 0—1, Babucs—Mikó 0—1. A hét végén is nagyüzem lesz a dohánygyár épületé­ben, hétfőn és kedden este pedig labdarúgásban mérik össze erejüket a sakkozók. Sportműsor SZOMBAT Tenisz: Gyermek- és újonc verseny. Kisköre, teniszte­lep, 8. Tömegsport: Falusi dol­gozók spartakiádja megyei döntő. Füzesabony, sportpá­lya, 8.30. VASÁRNAP Tenisz: Gyermek- és újonc verseny. Kisköre, teniszte­lep, 8. Vízilabda: Eger SE—MEAFC OB II. B-s mérkőzés. Eger, sportuszoda. 12. „MÁTRA" HEGYI AUTÓVERSENY Bizonyára sokan emlékez­nek még a tavalyi Alpok— Duna-kupa nemzetközi he­gyi gyorsasági autóverseny­re. A 24-es főúton, Parád- sasvár és a galyatetői elága­zó között Trabantok. Ladák, Skodák, no és persze Volks­wagenek. BMW-k, Forma Easterek és más „autócso­dák” küzdöttek egymással, a kanyarokban bővelkedő pá­lyával. Hasonló csemegét kínál a technikai sportok szerelme­seinek a hónap legrangosabb Heves megyei sportesemé­nye, a Mátra hegyi autóver­seny. A július 30—31 -i via­dal egyben országos bajno­ki futam is lesz. Látnivalókban nem fukar­kodik majd a verseny, hisz mindkét nap már reggel 9 órától szemlélődhet az út mentén a közönség, elleshet néhány mesterfogást a hazai élmezőny legjobbjairól. Az edzések alatt sem lazsálnak majd a pilóták, így a dél­előtti órákban is mozgalmas­nak ígérkezik a környék. A Barka Zoltán Ford Sierrájával pontértékelésbe beszámító futamokat a déli órákban in­dítják. A pálya valamivel rövi- debb. mint 5,5 kilométer. A volánnál ülőknek azonban keményen meg kell markol­a tavalyi verseny rajtjánál (Fotó: Szántó György) niuk a kormányt, ha nem akarnak az erdőben vagy az árokban landolni. Ezen a szakaszon 26 kisebb-nagyobb ívű kanyar teszi próbára a versenyzők manőverező kész­ségét. A pályacsúcsot az elmúlt évi Alpok—Duna-kupán az Európa-bajnok osztrák Wal­ter Pedrazza állította fel. Ne­ki 2 perc 21,46 másodpercre volt szüksége, hogy maga mögött hagyja az 5,5 kilo­métert. Ám hiába bizonyult ő a leggyorsabbnak, az ab­szolút győzelmet a nyugat­német Stenger szerezte meg. A szervezők már hetek óta szorgoskodnak a verseny si­kerének érdekében. Az elő­zetes számítgatások szerint a mátrai gyorsaságin rajt­hoz áll szinte a teljes ma­gyar élmezőny. A speciális pályaautók mellett természe­tesen a rallye világából is­mert pilóták is elindulnak ezen a sebességi seregszem­lén. Nyolcvan-száz kocsit várnak a rendezők és egy meglepetést is tartogatnak . .. S mivel a fiatalabb kor­osztály él-hal az autóverse­nyekért, e sportág népszerű­sítését szem előtt tartva a 14 éven aluliak díjmentesen kí­sérhetik figyelemmel ezt az eseményt. LÁTOGATÓBAN AZ ATKARI DSE. ELNÖKÉNÉL „Nálunk egyenrangú a testnevelés” Amikor Atkárnak. ennek a kőhajításnyira fekvő telepü­lésnek a sportéletére terelő­dik a szó. az e téren többé- kevésbé járatos habozás nél­kül a labdarúgást említi jellemzőnek. Van is ebben sok igazság, hiszen az atkán tizenegy legújabb fegyverté­nye — az ősztől már a me­gyei bajnokságban kergetik a labdát — még frissen él em­lékezetben. Egy-két éve a foci mellett a helybeli fiata­lok is magukra irányították a figyelmet. Diáksport-egyesü­letükben eleven élet zajlik, jelentőségének megfelelően kezelik a testi nevelést, di­cséretes módon foglalkoznak a sporttal. A DSE és a Gyön­gyös körzeti diáksportbizott­ság (DSB) elnöke. Gyöngyö­si József a helyi általános iskola igazgatója méltán ve­hette át a Magyar Népköz- társaság Sportérdemérem bronz fokozatát a pedagógus­nap alkalmából. Otthonában kerestük fel a kitüntetet­tet, aki derűs szívélyesség­gel fogadott portája kapujá­ban. arcáfi barátságos mo­sollyal tessékelt beljebb ben­nünket. — Egyáltalán nem tekint­hető általánosnak, hogy egy matematika—fizika szakos tanárnak egy ilyen magas sportkitüntetést Ítéljenek oda. Milyen út vezetett idáig? — próbálom kitapintani a gyö­kereket a gratuláció után. — Már sihederként nap­nyugtáig rúgtam a labdát a környező réteken, és eközben akarva-akaratlanul rengete­get lótottam-futottam. Átla­gosnál nagyobb gyorsaságom­ra mihamar fény derült, s amikor Szolnokra hívtak at- létizálni, egykönnyen kötél­nek álltam. A sport szerete­dét még akkor is magamban őriztem, amikor a versenyek már rég csak szép emléket jelentettek számomra. A jászberényi tanítóképző el­végzése után visszakerültem szülőfalumba, és az ifjúsági mozgalom révén ismertem fel a diákok rendszeres test­mozgásának jelentőségét. Azóta is vesszőparipám: az ifjúság ts a felnőttek sport­ja szorosan kapcsolódik egy­máshoz, mindkettőnek egy­forma figyelmet kell szentel­ni. Mellesleg jegyzem meg, hogy több mint két évtize­dig az Atkári TSZSK elnö­keként is tevékenykedtem. — Az utóbbi időben jó na­pok járnak erre a teóriára. A magyar diáksport feltámadt tetszhalálából, ebben a köz­ségben is megalakult a diák­sport-egyesület. méghozzá az egyetlen általános iskolai me­gyénkben. Mások ötször is meggondolták, mégsem vál­lalkoztak rá, megelégedtek a DSK-val. Önök hogy szánták rá magukat? — Az első felhívást végig­olvasva meghánytam-vetet­tem a dolgot a kollégákkal, s arra jutottunk, hogy a DSE-é a jövő. még akkor isv ha nagyobb kockázattal jár. önálló jogi személyként mű­ködünk, a magunk urai va­gyunk. és eszközeinkkel is- magunk sáfárkodunk. Az ed­dig eltelt idő azt igazolta, hogy két éve jól határoztunk. ..Fentről" is felkarolták el­képzeléseinket. Mindjárt az elején 25 ezer forint közpon­ti támogatást nyertünk el pályázattal, amiből mezeket, labdákat és különféle sport­szereket vásároltunk a ne­bulóknak. — Mennyire érzi az isko­la sajátjának a diáksportot? — Nálunk a testnevelés egyenramgú a többi tantárgy­ával. nincs hátrányos meg­különböztetés. Labdarúgás­ban megnyertük a diákolim­pia körzeti versenyeit, röp­labdában pedig a fiúk és a lányok egyaránt harmadikok lettek a megyei döntőben. Ennél is sokkal fontosabb­nak tartom azonban, hogy a testnevelésórák alól senki sem kéri felmentését. Egész évben atlétikai, ügyességi versenyeket, túrákat szerve­zünk részükre. Az eredmény- listát időszakonként megjele­nő kiadványunkban a Diák­sport Híradóban tesszük köz­zé. A pezsgő sportélet meg­teremtése természetesen el­képzelhetetlen lenne kollégá­im áldozatos munkája nél­kül. Szabó Gábor. Fülöp Ti­bor. Molnár Lászlóné, Bo- bák Tiborné, Juhász Klára és Tóth Piroska nemegyszer ma­gánéletüket is háttérbe szo­rítva. hivatástudattól sarkall­va dolgoznak. Hosszú évek kitartó, szí­vós munkájával épített lé­tesítményeink — a labdarú­gó-. röplabda- és kézilabdapá­lya — szinte sosem állnak üresen, kihasználatlanul, a gyermekzsivaly élettel telíti őket. S ha valamit lehet iri­gyelni az atkáriaktól. akkor éppen ez az .. . Buttinger László Futballozó játékvezetők Több módja van annak, hogy a játékvezetők felhív­ják magukra a figyelmet. A legrosszabb eset. ha a pá­lyán ők válnak főszereplő­vé, szétdarabolják a játékot, téves ítéleteik nyomán el­szabadulnak az indulatok a lelátón. A másik lehetőség az. ami­vel a napokban éltek me­gyénk labdarúgóbírói. Ba­rátságos mérkőzésen mérték össze erejüket a szomszédos Szolnok megyei ..kollégáik­kal”. Az Andornaktályán megrendezett „összecsapá­son” békés, 3—3-as döntet­len született. A gólokat Bar­fos (3). illetve Varga. Inges és Nagy szerezték. • A játék­vezetők találkozóját Aranyosi Lajos dirigáLta — mindenki megelégedésére. Megyénk csapata a követ­kező összeállításban lépett pályára: Rideg — Répás (Várallyay), Sipos, Mészáros, Tóth, Megyesi, Várkonyi (Spisák), Szántó (Váradi), Puhl, Bartos, Kovács (Mol­nár). Az együttest Szécsényi Károlu látta el tanácsokkal PÁLYÁZATI FELHÍVÁSI A Sarud! Tiszamenle Mgtsz 1988. augusztus I jelöl — 1991. július 31-ig terjedő időre (amely 2 évvel meghosszabbítható) SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ÁTADJA a Sarud, Kossuth u. 134. sz. alatt lévő HÜSBOLTJÁT Pályázati feltételek: szakirányú szakmunkás-bizonyítvány, azzal egyenértékű, vagy magasabb fokú képesítés. A pályázatokat 1988. július 26-ig kell megküldeni az Mgtsz-hez. Kiss István személyzeti vezetőnek. Sarud, Kossuth ti. 150. sz­VERSENYTÁRGYALÁS 1988. augusztus 1-jén, délelőtt 1U órakor lesz a fenti címen. Tájékoztató adatokat és további felvilágosítást a tsz-ben Kiss István személyzeti vezető ad. Megkezdődött a visszaszámlálás

Next

/
Oldalképek
Tartalom