Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-18 / 170. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 170. szám ÁRA: 1988. július 18., hétfő 1.80 FORINT A kapuban Az ember nagyon gyakran érzi úgy, amikor az életében lezárul egy korszak, hogy kicsit megpihenhet. Azután jön rá. hogy erről szó sincs: felgyorsulnak az események, mert új követelmények, eddig nem ismert helyzetek várnak rá. Valahogy mindnyájan úgy véltük a májusi pártértekezlet után hogy valamilyen fejezet lezáródott. Legtöbbünket eltöltött valamilyen belső elégedettség, mely szerint már nem lesznek különösebb akadályai a reform gyorsításának, sima lesz az út. Ám a képlet nem ilyen egyszerű, ahogy Grósz Károly nemrégiben egy nyilatkozatában megfogalmazta : a kapuban állunk, voltaképpen ezután követ- j keznek azok a sorsdöntő ' lépések, amelyek megszabják további sorsunkat. Annyit már minden újságolvasó vagy tévénéző ember tudhat, hogy nem kis horderejű változásokról van szó, hiszen a legutóbbi Központi Bizottsági ülés már az ország nyilvánossága előtt vitatta meg az elképzeléseket. Kiviláglott ezekből, hogy óriási feladatok előtt állunk, s nincs olyan pontja gazdaságunknak, és társadalmunknak, amelyet az átrendeződés érintetlenül hagyna. Az is egyértelművé vált, hogy nagy a jogos türelmetlenség és a tenniakarás: évek és évtizedek hordalékát kell megmozdítani, letisztítani. Ami ma még szavakban fogalmazódik meg, az remélhetően nagyon gyorsan dinamikus cselekvéssé változik. Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy hetek és hónapok alatt eddig tabuként kezelt fogalmak változnak elfogadottá, mindennapossá. Természetes, hogy egy ilyenfajta változás nem mehet fájdalommentesen: társadalmunk valódi humanizmusa éppen ebben a helyzetben mutatkozhat meg. Ami eddig inkább csak szólamokban létezett, az napi gyakorlattá keil hogy váljon: sok-sok ember sorsát szükséges figyelemmel kísérni, hogy ne történjenek jóvátehetetlen tragédiák ebben a várhatóan gyors átalakulásban. Szöget ütött a fejembe a világhírű magyar származású színész, Tony Curtis nyilatkozata, aki úgy fogalmazott: „Magyarországon nem eléggé alkotó, nem eléggé cselekvő a légkör.” Az okot maga sem tudta megmondani, csupán érzéseit közölte. Valljuk be magunknak, hogy pontosan. Talán leginkább ezen kell változtatni. Az alkotó tettek kapuja, amely előtt állunk, az hívogat bennünket, hogy lépjük át a küszöböt. Nem kis kockázatot jelent ez a történelmi kísérlet, de enélkül nincs „üz- j let”, vagyis más módja nincs boldogulásunkngÉ«. Ezért érdemes belevágni, s nem muszájból, hanem bátran vállalva ezt a szép feladatot. Gábor László A Varsói Szerződés csúcstesliilete történelmi javaslatok Kevesebb fegyvert Európában Varsóban szombaton véget ért a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének kétnapos ülése. Miután a tagállamok küldöttségvezetői pénteken elmondták felszólalásaikat, szombaton reggel a testület meghallgatta Viktor Kuli- kovnak, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának jelentését, majd aláírták a tanácskozás dokumentumait. A VSZ PTT elfogadta a varsói ülésről szóló közleményt és két kiegészítő dokumentumot : az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére vonatkozó tárgyalásokról, illetve a fegyverkezési hajszának a természeti környezetre gyakorolt hatásairól szóló nyilatkozatot. Az aláírási ceremónia után a tagországok kommunista pártjainak fő- és első titkárai tartottak megbeszélést. A külügyminiszterek munkaülésen vitatták meg az ülésen elfogadott megállapodások végrehajtásának néhány gyakorlati kérdését. Délben a PTT ülésének nemzetközi sajtóközpontjában Henryk Jar őszek, lengyel külügyminiszter-helyettes, a VSZ PTT eddigi főtitkára tartott sajtóértekezletet. Részletesen ismertette a három elfogadott dokumentumot, méltatta a tanácskozás jelentőségét. Kérdésekre válaszolva közölte, hogy az ülésen elhangzott felszólalások bizalmas jellegűek voltak, s ezért nem jelenik meg róluk bővebb tájékoztatás a sajtó számára. Határozottan cáfolta, hogy a tanácskozáson szó lett volna a tagországok kétoldalú kapcsolatairól vagy bármely résztvevő kitért volna egy másik tagország belső helyzetére. A küldöttségvezetők beszédeikben országuk belső állapotáról szóltak. Grósz Károly nyilatkozata Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, a VSZ PTT ülése után. szombaton, a varsói magyar nagykövetségre látogatott. Találkozott a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió, a Népszabadság és a Magyar Nemzet tudósítóival és kérdéseikre válaszolt. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén szerzett tapasztalatairól szólva, Grósz Károly kijelentette, hogy számára nagyon érdekes volt a tanácskozás, tekintettel arra. hogy először vett részt ilyen értekezleten. Tartalmát tekintve, rendkívül gazdag eszmecsere folyt, napirendre került mindaz, ami a világot, a köz- véleményt foglalkoztatja. A delegációk természetesen nemzeti érdekeiknek és felfogásuknak megfelelően közelítették meg, vizsgálták meg a témaköröket, s különböző hangsúllyal beszéltek a kérdésekről. A párbeszéd rendkívül konstruktív és előremutató volt, mindenki azokat a módszereket kereste. amelyekkel előbbre lehet vinni a világot foglalkoztató, nagy kérdések megoldását. E problémák közé tartozik a fegyverzetcsökkentés ütemének felgyorsítása, a környezetvédelem és természetesen az emberi jogok problémája is. A magyar delegáció megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott az emberi jogok kérdésével. Véleményünk az, és ezt megfogalmaztuk, hogy a nemzetiségek egyéni és kollektív jogai az emberi jogok szerves részét alkotják. A nemzetiségi kérdéseket a lenini elvek szellemében kell megközelíteni és kell megoldást találni rájuk. Ügy gondoljuk. hogy joggal igényelhetjük partnereinktől ugyanazt a megközelítést az országaikban élő nemzetiségek gondjainak megoldásában, mint amilyet mi alkalmazunk a hazánkban élő nemzetiségek vonatkozásában. Ezzel kapcsolatos felfogásunkat nyomatékosan megfogalmaztuk. A felvetődött kérdéseket — amelyek élő. valódi problémák, a múltból származnak, de ma kell megoldani őket —, mindenki konstruktívan közelítette meg. Egyetértésre talált az a javaslatunk, hogy a humanitárius kérdések kezelésének kidolgozására munkacsoport alakuljon ez év őszén, a külügyminiszterek találkozóján. Ez a csoport arra hivatott. hogy kidolgozza: a szocialista társadalmi viszonyok között, miként kell az emberi jogokat értelmezni, képviselni, politikailag kezelni. A politikai tanácskozó testület ülésén a magyar felszólalásban nagy hangsúlyt kapott a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak, mint az emberi jogok szerves részének a tiszteletben tartása. Igényeltük, hogy a nemzetiségek zavartalanul megőrizhessék anyanyelvűket, kultúrájukat, ápolhassák az anyaországhoz fűződő kapcsolataikat. Természetesnek tartjuk, hogy a nemzetiségek helyzetével kapcsolatban felmerülő problémáknak a humanizmus szellemében, a demokrácia szavatolásával történő megoldása elsősorban annak az országnak a feladata, amelyben az illető nemzetiségek élnek. Változatlanul minden középeurópai néppel erősíteni akarjuk a megértést és a bizalmát. Ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a nemzetiségek a szomszédos országok együttműködésének és barátságának erősítőivé váljanak. Ami e megállapítások fogadtatását illeti: senki sem utasította el azokat. Ahogy az a nemzetközi tanácskozásokon lenni szokott, a szünetekben legalább olyan élénk diplomáciai tevékenység folyt, mint a tárgyalóasztalnál, s többen nagyon egyetértőén nyilatkoztak ebben a kérdésben. Olyan országok kép- viselői is, ahol sok magyar él. Magukon az üléseken is minden felszólaló építő szellemben szólt a humanitárius kérdésekről. A tartalmat illetően, vannak még árnyalatnyi különbségek, nyílt, konstruktív eszmecserére még szükség van. Varsóba utazásom előtt azt is végiggondoltuk, hogy mi, magunk, megtettünk-e mindent a nemzetiségek jogainak maradéktalan érvényesítéséért. Arra a következtetésre jutottunk, hogy politikai gátak és akadályok e téren nincsenek, de anyagi korlátok, sajnos, igen. A nemzetiségi iskolák elhanyagoltak, a kul- túrházakkal nem törődünk eléggé. Ezért döntött úgy a kormány, hogy a nemzetiségi szövetségek állami irányítását és felügyeletét az államminiszter hatáskörébe utalja. Ezzel is kifejezésre kívánjuk juttatni, hogy a kormány közvetlepül törődik a nemzetiségi szövetségek kulturális, közéleti, politikai tevékenységével és felkutatja azokat az anyagi forrásokat is, amelyek felhasználásával előbbre lehet lépni ezen a téren. Grósz Károly szólt a politikai tanácskozó testület üléséről kiadott záróközleménynek arról a megállapításáról is. hogy a VSZ tagállamai támogatják a bécsi utótalálkozó mielőbbi sikeres befejezését. Ebben a kérdésben nem volt előkészítő munka — mondotta —, ám egymástól függetlenül is, minden delegáció arra a következtetésre jutott, hogy eredménnyel kell befejezni az utótalálkozót, és ennek érdekében minden résztvevő részéről kellő mértéktartásra, megértésre van szükség. Világosan megfogalmaztuk: végtelenül sajnáljuk, hogy humanitárius kérdésekben Bécsben olyan módosító indítványok is elhangzanak, amelyek a résztvevők döntő többségének jogos és indokolt álláspontját nem veszik figyelembe. Világosan megmondtuk, hogy az emberiesség és a tolerancia hiánya súlyosan veszélyezteti országaink, egész Európa érdekeit. Nyomatékkai beszéltünk arról is, hogy hazánk minden lehetséges eszközt megragad, hogy elősegítse az európai viszonyok, a szocia lista építőmunka feltételeinek további javítását szolgáló tanácskozás sikeres befejezését.- Álláspontunk kiérlelt és egyértelmű. Az ülés munkájára visz- szatérve: javasoltuk egy külön munkabizottság létrehozását, s e javaslat támogatást kapott. Szeptember táján ülésezik a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága, amely feladatául kapta, hogy dolgozza ki a humanitárius munkabizottság tevékenységi körét, szerepét. Sokoldalú munka, szakértők, a tudomány embereinek bevonása után, a munkabizottság létrehozható. Ebben teljes egység volt. Grósz Károly szólt a tanácskozás során létrejött találkozóiról is, és elmondta: találkoztam Ceausescu elvtárssal, bemutatkoztam neki. mert eddig személyesen még nem találkoztunk. Gratulált főtitkárrá választásomhoz, én pedig elmondtam, bízom benne, hogy eredményesen fogunk együtt dolgozni azoknak a kérdéseknek a megoldásán, amelyek a két or(Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkezett a párt- és állami küldöttség Varsóból Hazaérkezett Varsóból szombaton, a késő esti órákban az a párt- és kormány- küldöttség, amely Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke vezetésével július 14 és 16 között részt vett a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség tagja volt Szűrös Mátyás, a KB titkára; Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, a KB tagjai. A tanácskozás munkájában szakértőként részt, vett Szokat Imre, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Őszi István külügyminiszter-helyettes. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, a KB tagjai, Kővári Péter külügyminiszter-helyettes, Geese Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Jelen volt Ta- deusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Érdeklődéssel várják az USA-ban Grósz Károlyt Érdeklődéssel várják az Egyesült Államokban Grósz Károly kedden kezdődő látogatását. Az MSZMP főtitkárát, a Minisztertanács elnökét igen gazdag program várja, amelynek központi eleme az amerikai fővárosban, az út második felében sorra kerülő hivatalos munkalátogatás lesz. Grósz Károly találkozik és megbeszélést folytat az Egyesült Államok elnökével, Ronald Reagannel, aki ezt követően munkaebédet ad tiszteletére. Ugyancsak találkozik George Bush alelnökkel, George Shultz külügyminiszterrel, James Baker pénzügyminiszterrel, William Verity kereskedelmi miniszter, rel és megbeszéléseket folytat mind a szenátus, mind a képviselőház külügyi bizottságának tagjaival. A magyar kormányfő az amerikai fővárosban találkozik a nemzetközi pénzügyi szervezetek: a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőivel is. Magyarország és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatainak történetében eddig még nem került sor hasonló szintű, ilyen széles körre kiterjedő megbeszélésekre. A tanácskozás előestéjén mindkét részről az a vélemény, hogy a két prszág kapcsolatai az elmúlt időszakban kielégítően alakultak, nincsenek vitás kérdések, feszültséget okozó tényezők. A washingtoni hivatalos tárgyalásokat megelőzően, amerikai kőrútjának első felében, Grósz Károly az Egyesült Államok több fontos gazdasági-pénzügyi központjában tesz látogatást és találkozik vezető nagyvállalatok, bankok képviselőivel. E megbeszélések célja az, hogy felhívja a figyelmet a gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeire, a kormányzat terveire, s ugyanakkor tájékoztatást biztosítson a magyar félnek is a világgazdasági helyzet, az együttműködés perspektíváinak amerikai megítéléséről. Az út e szakaszán Grósz Károly Chicagóban, valamint Sacramento ban, Kalifornia állam fővárosában, továbbá San Franciscóban, Los Angelesben és New Yorkban tesz látogatást. A New York-i tartózkodáX érdekes és fontos állomása lesz a találkozó az Egyesült Államokban élő magyar származású' amerikaiak neves képviselőivel, szervezeteinek vezetőivel. A kormányfő valószínűleg találkozik majd Michael Dukakis massachusettsi kormányzóval, a Demokrata Párt elnökjelöltjével is. Az amerikai körút befejeztével Grósz Károly rövid látogatást tesz Kanadában és találkozik Brian Mulroney miniszterelnökkel, továbbá a kanadai üzleti körök képviselőivel is. A magyar miniszterelnök útja iránti érdeklődést jelzi, hogy az amerikai sajtó máris több nyilatkozatát közölte és számos cikkben foglalkozott Magyarországgal. II téma nem tabu többé... ... avagy erőművet építünk a Dunán Az elmúlt héten a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a bős—nagymarosi vízlépcső építéséhez invitálta a sajtó munkatársait. Azért, hogy végleg tiszta vizet öntsünk a pohárba, a sok vihart kavart beruházással kapcsolatban. Ott jártak munkatársaink is, akiknek riportja a 3. oldalon található.
