Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-17 / 144. szám

Mesék Kecskemétről NÉPÚJSÁG, 1988. június 17., péntek AZ MMK ÉS A HEVESI SZEMLE GALÉRIÁJÁBAN Hagy Ernő festészete Úgy hozta a sors — ezút ial a televízió képében — hogy megbízást kaptam: néz zem végig egy hónap mú /orkinálatából mindazt, amit i gyerek, és ifjúsági nézők aek szán a program. A leg több műsorpercet a gyere­kek — és a gyermeklelkit felnőttelc — a rajzfilmektől kapták. S természetesen . íemcsak magyar animációs filmek szerepeltek, sőt a kül földiek jóval nagyobb arám­ban kaptak helyet a képer­nyőn. Ebben az időben — március közepétől április kő zepéig kellett néznem a mú .sorokat — még ment a Mi ki és Donald, már a képér nyőre került a végeláthatal lan Nils Holgersson-sorozat, és változatlanul ott hajku ászta egymást Tom és Jerry. Időnként előkerült a Plakát fiú. meg Cirbolya és Borbo- Iga is. Ezzel kellett konkurálni Pom Pomnak, Mátyás király nak meg a Magyar Népme­séknek. Többször és szigorú önvizsgálatot tartottam, ne hogy a nemzeti gőg. vagy akár az ártatlan elfogultság igazságtalan értékítéletre csábítson, de akárhogy pró­báltam kordában tartani íté­lőképességemet. mégis mind­untalan arra az eredményre jutottam, hogy a magyar rajzfilmek általában jobbak a behozott külföldieknél. Azt talán könnyebben el­hiszi az olvasó, hogy jó né­hány külföldi sorozatnál job­bak a hazai animációs fii mek. esetleg a Nils Holgers­son fáradt naturalizmusánál, és az 52 rész egyformán is­métlődő dramaturgiai sab­lonjainál is érdekesebbek Na. de a Tom és Jerrynél. vagy pláne Walt Disney klasszikus Mikijénél. Pluló- iánák Donaldjánál? Nem vitatható, hogy ezek az amerikai rajzfilmek pro­fi munkák, a szó legjobb ér­telmében. Miki és társai im­már filmvilágtörténeti ala­kok. Tom és Jerry bája is nehezen vonhatók kétségbe. Az animális, tehát a rajzfi­gurák színészi mozgatása és a filmek pergése is kiváló. Mégsem tagadhatom ici-pici ellenérzésemet amiatt, hogy végső soron ezek is. mint minden igazán sikeres ame­rikai sorozat, dramaturgiai- lag az agressziók végelátha­tatlan egymásutánjából áll­nak. Itt percenként legalább egyszer agyon kell ütni, föld­be verni, fába-csőbe húzni, laposra lapítani, cérnává ki­nyújtani, kockára faragni, vagy léggömbbé fújni egy egy figurát, hogy a hatás- mechanizmus pörögjön. S jóllehet tudom: soha nem a filmtől (vagy könyvtől, ze­nétől) lesz agresszív az em­A mcenyito pillanatai (Foto: Gál Gabor) Az MSZMP Oktatási Igaz­gatóságának kiállítótermé­ben, az MMK és a Hevesi Szemle Galériájában Nagy Ernő festészetét mutatta be az a kiállítás, amelyen táj - és életképek mellett frissen festett virágcsendéletek je­lezték. hol tart a művész szemléletben, érzelmekben És akadt ezen a nekünk, eg­rieknek érdekes és fontos művészi bemutatkozáson három portré, a művészé, feleségéé és lányáé. annak bizonyságául, hogy a lélek kutatása, megvallatása. egy sors feltérképezése, az arc­nak a valósággal és a kép­zelettel történő szembesíté­se hozhat-e meglepetéseket? Mi. akik hosszú évtizede­ken keresztül együtt éltünk a kiállító mesterrel, jó ba rátunkkal ebben a városban. Egerben, és részt vettünk az olykor túlságosan is porosra szürkült táj mindennapjai­ban, olyannyira hatása ala kerülve a megpróbáló kor­nak és ezer cselvetésének, hogy magunk is úgy érez­tük: a riadalmaktól hamis hangzatok harsogásától ká- bultan, csak arra figyeltünk, mi marad meg élményeink bői, mi marad meg belő­lünk, ha meg nem emész­tett izmusok és kemény szó­lamok irányítása közben megfeledkezünk önmagunk­ról. Arról a kötelességünk ről, hogy csak magunkhoz hűen. a belső kényszer ere­jéig mindenképpen meg kel­lene vallanunk hitünket, mindazt, amit igaznak, meg- örökítendőnek hittünk. Nos, most mindezt. per­sze utólag és a tévedés tisz tességes jogát fenntartva magunknak, azért kell el­mondanunk, mert Nagy Er­nő festészetében ez a három portré, így, egymás mellett, igencsak kellemes meglepe­tés. Azért a kor, az idő és a lélek csak kiveti magá­ból. azt. aminek fényre kell jutnia! Nagy Ernő sokáig, több nyíre még mai napig is ügy él bennünk, mint aki sze líd, olykor romantikus szán­dékkal leül a vízpartra el­mélkedni. a tájból kiolvasni azt. ami nem akar szólam maradni, ami nem igyekszik az érdek sugallta irányok­ba, csak van, létezik, ez a dolga. A víz úgy csobban ezeken a képeken, hogy lát szólag a belső nyugalmat sem zavarja, a lomb úgy su­sog. hogy az emberi fül csak nagy igyekezettel eredhet nyomába annak a mondani­valónak. ami a hangban megszólalt. És ezt a terme­szetet megelevenítő festésze­tet Nagy Ernő, a jó mester nyugalmával, netán lelkese désével gyakorolta. Nála is létrejöttek a kor által ki- kényszerített beidegződések, jobb a mindenből politikát csináló korban megvallatni a politikamentes természe­tet. mert ezért nem esketik bajunk. És ez a szeretette méltó, tájhoz, a városhoz, a jobbik önmagához mindig is hűen ragaszkodó festő — igen erős fegyelemmel — bezárta magát, gondolat- es érzelemvilágát a Tisza port­ján bólogató füzesek közé, megtekintvén olykor a nősz vájt fehér falú házakat, o falusi búbos kemencét — n gyerekek tudják-e még. mi a búbos kemence? — nem­csak azért, hogy egykori kör n yezetének, Fel ném ci­nek is visszaköszönjön az idő által túllépett formákban, hanem azért is, hogy ment­se a menthetőt. S íme, most itt van há rom portré, három kitűnő jellemzés — szűkebb kör nyeZetéből. Ez a vállalkozás­nak a gyújtópontja és buk­tatója is. Kései próba arról, mit teremthetett volna eset­leg történelmi tablókban is a festő — a környezet ins pirálta is erre —. ha nem kellett volna attól tartania. Mitől is? Hogy nem tud megfelelni a türelmetlen, művészeten kívüli elvára­soknak. Rossz játék az, ha úgy kezdjük a válaszadást mi lett volna, ha ... ? In­kább úgy folytatjuk: még mindig nem késő megkoro­názni ezt a festészetet. a pasztellszínek világát ofyarr alkotásokkal, mint ez a há­rom portré. Ez a most nyíló szellemi, politikai, társadul mi korszak, a nyitottságnak ez az új romantikája, szép sége, izgalma, láza. lelkese­dése még nagyot lendíthet ezen a [estesen. Mert meg­van benne a kiérett művé­szi nyelv, .fogalmi rendszer, a jeleknek az a szabatos használata, ami nélkül a magasra növő, a lendületes indíttatású végkifejlet ne hezen képzelhető el. Mint a drámában! Hiszen az alko­tás, a festőé is, mindenkor, minden méretben dráma. Azzal a megszorítással, hogy itt a főhősnek, a művésznek nem szabad elbuknia. Farkas András Dargay Attila; Az erdő kapitánya című filmjének egy kockája oldásaiban! Ettől a bájosan üde, mégis sokatmondó ket­tősségtől válik olyan vonzó­vá például a Magyar nép­mesék sorozata. Amelyben a kecskeméti stúdió felnőtt, sőt nemzetközi rangúvá lett. S persze közel sem csak ez az egy stílus jellemzi a kecskemétieket, hiszen ré­gebbi produkcióik között ott a Leó-sorozat a maga kari­katúra értékeivel, vagy az Ajtó néhány epizódja szür­realista dramaturgiájával, és nehezen beskatulyázható ké­pi világával. Nem véletlen hát. hogy Kecskemétre esett a válasz­tás, amikor a hároméven­ként sorra kerülő magyar animációs filmfesztivál hely­színét keresték. Korábban is méltó otthont tudott biztosí­tani a város a hazai termés legjobbjai bemutatásához, és a külföldiek számára is. Re­mélhetőleg nem lesz ez más­képpen most sem. hiszen jú­nius 8-án ismét megnyílt a Kecskeméti Animációs Szem­le. amelynek változatlanul egyik vonzereje, hogy a mű­faj amatőr, félhivatásos és profi művelőinek egyaránt otthont biztosít. Most is lesz­nek külföldi vendégek, és természetesen filmjeikkel együtt érkeznek. Ez újabb összehasonlítási alkalmat ad; mit produkál a nemzetközi mezőny, s mit a hazai ani­máció. B. L. bér gyereke, de az is nehe­zen vitatható, hogy az ag­resszív indulatú gyerek to­vábbi ösztönzést kap a lát­ványtól. a kevésbé agresszív felnőtt pedig előbb-utóbb megunja, hogy csak a meg- és elveretés formái variálod nak. Persze nem arról van szó. hogy a magyar — akár gyer­mekeknek szóló — rajzfil­mekből hiányoznának az erőteljesebb hatások. Csupán arról, hogy ezekhez más ős: szefüggésekbe kerülnek meg az agresszív fordulatok is. Tudnillik nem az. agresszió a mesék mozgatórugója. Leg szebb példáit ennek éppen a kecskeméti stúdió Magyar népmesék sorozata nyúj­totta. Hűség, kitartás. ra­vaszság. a gyengék győzel­mének lehetőségébe veteti hit — ilyen erkölcsi értékek mozgatják a hősöket —. de ettől nem lesznek unalmas példabeszédekké a filmek, mert az ellenlábas, a gonosz, a rossz vagy akár a lusta megtestesítői sem erőtlenül megrajzoltak. S ha már a rajzoknál tartunk: micsoda változatossága a .stílusoknak, és milyen szellemes egybe- látása a falusi folklór ele­meinek és a legmodernebb képzőművészeti törekvések­nek a filmek grafikai meg­Részlet Toro Annamária: Csirihi emui filmjéből Társasági élet Állítólag ősszel tárgyal majd az Országgyűlés a társasági törvény tervezeté­ről. Mint laikus, eddig azt hámoztam ki a társasági törvény vitájából, hogy a jövőben mindenféle gazda­sági szervezetek mindenfé­le más gazdasági szerveze­tekkel társulhatnak — kü­lönféle szabályok szerint —. s, ez majd oly nagyon jó lesz. Létrejöhetnek rész­vénytársaságok, s ki tudja még miféle szervezetek. Ezek között csak az ismeri ki magát, aki múlt századi Balzac-regényekat olvas. A mai magyar újdonságok azonban a könyvekben mind szerepelnek. Lehet, hogy a magyar közgazdászok is szeretik Balzacot? A gazdasági életben mind­ez igen új lesz nálunk, leg­alábbis azoknak, akik negv- ven-ötven évnél régebbre nem emlékeznek. A magán­életben viszont már évtize­dek óta megalakultak a tő­keáramlást segítő szerveze­tek. A főbb típusaik a/ alábbiak: „Komámasszony kölcsö­nösen segítő társaságok”: tagjai háziasszonyok lehet­nek, akik nem jönnek ki a kosztpénzből. A társaságok száma gombamód szaporo­dik. E szervezetekben a tő­kehiány gyakori, így a meg­levő minimális tőke — főleg hó végén — a tehetősebb háztartásokból a tőkeszegé­nyebbe vándorol, majd a hó végén a tőkeáramlás idő legesen megfordul. A tőke forgási sebessége igen gyors, a beruházások viszont soha nem térülnek meg, a ma­gyar hagyományokhoz hí­ven. „Add vissza a babaruhát közkereseti társaság”: a társaság tagja lehet minden fizikai személy, szellemi munkát végző természetes személy, továbbá a kiskere­setű jogász-személy, nem tévesztendő össze a jogi személlyel. A társaság mű­ködési sémája a következő: a kinőtt gyermekruhákat az egyik tag átadja a má­siknak, hogy az ő gyerme­ke hordja. Amikor az is ki­nőtte. visszakerül az első taghoz, hogy az új gyerek ismét viselhesse. A ruhák körforgása addig tart. amíg teljesen nem amortizálódik (kilyukad, avagy ronggyá foszlik). ,,Piknik részvénytársa­ság”: a régi metódus szerint funkcionál. Az egyik rész­vényes hozza a kaját, a másik részvényes hozza a piát. a harmadik részvé­nyes vigyáz a gyerekekre. A tagok egyetemlegesen fe­lelősek azért, hogy a buli jól sikerüljön. „Kaláka gazdasági egye­sülés”: ősmagyar társulási forma, törvény nem szabá­lyozza, csak a szokásjog. Alapelve az én vakarom a te hátadat, ha te vakarod az enyémet. Nemcsak a ház­építésnél bevált forma, mo­dern vetülete a ..kéz kezet mos polgári jogi társaság". „összetesszük, amink van betéti társaság", lásd még monogám házasság: a be- teendő javak száma egyre szűkül. A fiatalok egy-két apróságon kívül alig tudnak valamit is betenni a taka­rékba. Ezen segíthet a köt­vény, a részvény és a kincs­tárjegy, amelyek nagyobb hasznot hoznak. Egyetlen hátrányuk, hogy pénz kell beszerzésükhöz. A mono­gám házassági betéti társa­ságban pedig ebből van a legkevesebb. A magánéleti társaságok sora még hosszasan folytat­ható, de tovább nem érek rá. Este összeül az „Ulti korlátolt felelősségű társa­ságunk." A tétet ugyanis húsz fillérre korlátoztuk, te­kintettel a tagok külgazda­sági egyensúlyára. Majláth László

Next

/
Oldalképek
Tartalom