Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-17 / 144. szám
Mesék Kecskemétről NÉPÚJSÁG, 1988. június 17., péntek AZ MMK ÉS A HEVESI SZEMLE GALÉRIÁJÁBAN Hagy Ernő festészete Úgy hozta a sors — ezút ial a televízió képében — hogy megbízást kaptam: néz zem végig egy hónap mú /orkinálatából mindazt, amit i gyerek, és ifjúsági nézők aek szán a program. A leg több műsorpercet a gyerekek — és a gyermeklelkit felnőttelc — a rajzfilmektől kapták. S természetesen . íemcsak magyar animációs filmek szerepeltek, sőt a kül földiek jóval nagyobb arámban kaptak helyet a képernyőn. Ebben az időben — március közepétől április kő zepéig kellett néznem a mú .sorokat — még ment a Mi ki és Donald, már a képér nyőre került a végeláthatal lan Nils Holgersson-sorozat, és változatlanul ott hajku ászta egymást Tom és Jerry. Időnként előkerült a Plakát fiú. meg Cirbolya és Borbo- Iga is. Ezzel kellett konkurálni Pom Pomnak, Mátyás király nak meg a Magyar Népmeséknek. Többször és szigorú önvizsgálatot tartottam, ne hogy a nemzeti gőg. vagy akár az ártatlan elfogultság igazságtalan értékítéletre csábítson, de akárhogy próbáltam kordában tartani ítélőképességemet. mégis minduntalan arra az eredményre jutottam, hogy a magyar rajzfilmek általában jobbak a behozott külföldieknél. Azt talán könnyebben elhiszi az olvasó, hogy jó néhány külföldi sorozatnál jobbak a hazai animációs fii mek. esetleg a Nils Holgersson fáradt naturalizmusánál, és az 52 rész egyformán ismétlődő dramaturgiai sablonjainál is érdekesebbek Na. de a Tom és Jerrynél. vagy pláne Walt Disney klasszikus Mikijénél. Pluló- iánák Donaldjánál? Nem vitatható, hogy ezek az amerikai rajzfilmek profi munkák, a szó legjobb értelmében. Miki és társai immár filmvilágtörténeti alakok. Tom és Jerry bája is nehezen vonhatók kétségbe. Az animális, tehát a rajzfigurák színészi mozgatása és a filmek pergése is kiváló. Mégsem tagadhatom ici-pici ellenérzésemet amiatt, hogy végső soron ezek is. mint minden igazán sikeres amerikai sorozat, dramaturgiai- lag az agressziók végeláthatatlan egymásutánjából állnak. Itt percenként legalább egyszer agyon kell ütni, földbe verni, fába-csőbe húzni, laposra lapítani, cérnává kinyújtani, kockára faragni, vagy léggömbbé fújni egy egy figurát, hogy a hatás- mechanizmus pörögjön. S jóllehet tudom: soha nem a filmtől (vagy könyvtől, zenétől) lesz agresszív az emA mcenyito pillanatai (Foto: Gál Gabor) Az MSZMP Oktatási Igazgatóságának kiállítótermében, az MMK és a Hevesi Szemle Galériájában Nagy Ernő festészetét mutatta be az a kiállítás, amelyen táj - és életképek mellett frissen festett virágcsendéletek jelezték. hol tart a művész szemléletben, érzelmekben És akadt ezen a nekünk, egrieknek érdekes és fontos művészi bemutatkozáson három portré, a művészé, feleségéé és lányáé. annak bizonyságául, hogy a lélek kutatása, megvallatása. egy sors feltérképezése, az arcnak a valósággal és a képzelettel történő szembesítése hozhat-e meglepetéseket? Mi. akik hosszú évtizedeken keresztül együtt éltünk a kiállító mesterrel, jó ba rátunkkal ebben a városban. Egerben, és részt vettünk az olykor túlságosan is porosra szürkült táj mindennapjaiban, olyannyira hatása ala kerülve a megpróbáló kornak és ezer cselvetésének, hogy magunk is úgy éreztük: a riadalmaktól hamis hangzatok harsogásától ká- bultan, csak arra figyeltünk, mi marad meg élményeink bői, mi marad meg belőlünk, ha meg nem emésztett izmusok és kemény szólamok irányítása közben megfeledkezünk önmagunkról. Arról a kötelességünk ről, hogy csak magunkhoz hűen. a belső kényszer erejéig mindenképpen meg kellene vallanunk hitünket, mindazt, amit igaznak, meg- örökítendőnek hittünk. Nos, most mindezt. persze utólag és a tévedés tisz tességes jogát fenntartva magunknak, azért kell elmondanunk, mert Nagy Ernő festészetében ez a három portré, így, egymás mellett, igencsak kellemes meglepetés. Azért a kor, az idő és a lélek csak kiveti magából. azt. aminek fényre kell jutnia! Nagy Ernő sokáig, több nyíre még mai napig is ügy él bennünk, mint aki sze líd, olykor romantikus szándékkal leül a vízpartra elmélkedni. a tájból kiolvasni azt. ami nem akar szólam maradni, ami nem igyekszik az érdek sugallta irányokba, csak van, létezik, ez a dolga. A víz úgy csobban ezeken a képeken, hogy lát szólag a belső nyugalmat sem zavarja, a lomb úgy susog. hogy az emberi fül csak nagy igyekezettel eredhet nyomába annak a mondanivalónak. ami a hangban megszólalt. És ezt a termeszetet megelevenítő festészetet Nagy Ernő, a jó mester nyugalmával, netán lelkese désével gyakorolta. Nála is létrejöttek a kor által ki- kényszerített beidegződések, jobb a mindenből politikát csináló korban megvallatni a politikamentes természetet. mert ezért nem esketik bajunk. És ez a szeretette méltó, tájhoz, a városhoz, a jobbik önmagához mindig is hűen ragaszkodó festő — igen erős fegyelemmel — bezárta magát, gondolat- es érzelemvilágát a Tisza portján bólogató füzesek közé, megtekintvén olykor a nősz vájt fehér falú házakat, o falusi búbos kemencét — n gyerekek tudják-e még. mi a búbos kemence? — nemcsak azért, hogy egykori kör n yezetének, Fel ném cinek is visszaköszönjön az idő által túllépett formákban, hanem azért is, hogy mentse a menthetőt. S íme, most itt van há rom portré, három kitűnő jellemzés — szűkebb kör nyeZetéből. Ez a vállalkozásnak a gyújtópontja és buktatója is. Kései próba arról, mit teremthetett volna esetleg történelmi tablókban is a festő — a környezet ins pirálta is erre —. ha nem kellett volna attól tartania. Mitől is? Hogy nem tud megfelelni a türelmetlen, művészeten kívüli elvárasoknak. Rossz játék az, ha úgy kezdjük a válaszadást mi lett volna, ha ... ? Inkább úgy folytatjuk: még mindig nem késő megkoronázni ezt a festészetet. a pasztellszínek világát ofyarr alkotásokkal, mint ez a három portré. Ez a most nyíló szellemi, politikai, társadul mi korszak, a nyitottságnak ez az új romantikája, szép sége, izgalma, láza. lelkesedése még nagyot lendíthet ezen a [estesen. Mert megvan benne a kiérett művészi nyelv, .fogalmi rendszer, a jeleknek az a szabatos használata, ami nélkül a magasra növő, a lendületes indíttatású végkifejlet ne hezen képzelhető el. Mint a drámában! Hiszen az alkotás, a festőé is, mindenkor, minden méretben dráma. Azzal a megszorítással, hogy itt a főhősnek, a művésznek nem szabad elbuknia. Farkas András Dargay Attila; Az erdő kapitánya című filmjének egy kockája oldásaiban! Ettől a bájosan üde, mégis sokatmondó kettősségtől válik olyan vonzóvá például a Magyar népmesék sorozata. Amelyben a kecskeméti stúdió felnőtt, sőt nemzetközi rangúvá lett. S persze közel sem csak ez az egy stílus jellemzi a kecskemétieket, hiszen régebbi produkcióik között ott a Leó-sorozat a maga karikatúra értékeivel, vagy az Ajtó néhány epizódja szürrealista dramaturgiájával, és nehezen beskatulyázható képi világával. Nem véletlen hát. hogy Kecskemétre esett a választás, amikor a háromévenként sorra kerülő magyar animációs filmfesztivál helyszínét keresték. Korábban is méltó otthont tudott biztosítani a város a hazai termés legjobbjai bemutatásához, és a külföldiek számára is. Remélhetőleg nem lesz ez másképpen most sem. hiszen június 8-án ismét megnyílt a Kecskeméti Animációs Szemle. amelynek változatlanul egyik vonzereje, hogy a műfaj amatőr, félhivatásos és profi művelőinek egyaránt otthont biztosít. Most is lesznek külföldi vendégek, és természetesen filmjeikkel együtt érkeznek. Ez újabb összehasonlítási alkalmat ad; mit produkál a nemzetközi mezőny, s mit a hazai animáció. B. L. bér gyereke, de az is nehezen vitatható, hogy az agresszív indulatú gyerek további ösztönzést kap a látványtól. a kevésbé agresszív felnőtt pedig előbb-utóbb megunja, hogy csak a meg- és elveretés formái variálod nak. Persze nem arról van szó. hogy a magyar — akár gyermekeknek szóló — rajzfilmekből hiányoznának az erőteljesebb hatások. Csupán arról, hogy ezekhez más ős: szefüggésekbe kerülnek meg az agresszív fordulatok is. Tudnillik nem az. agresszió a mesék mozgatórugója. Leg szebb példáit ennek éppen a kecskeméti stúdió Magyar népmesék sorozata nyújtotta. Hűség, kitartás. ravaszság. a gyengék győzelmének lehetőségébe veteti hit — ilyen erkölcsi értékek mozgatják a hősöket —. de ettől nem lesznek unalmas példabeszédekké a filmek, mert az ellenlábas, a gonosz, a rossz vagy akár a lusta megtestesítői sem erőtlenül megrajzoltak. S ha már a rajzoknál tartunk: micsoda változatossága a .stílusoknak, és milyen szellemes egybe- látása a falusi folklór elemeinek és a legmodernebb képzőművészeti törekvéseknek a filmek grafikai megRészlet Toro Annamária: Csirihi emui filmjéből Társasági élet Állítólag ősszel tárgyal majd az Országgyűlés a társasági törvény tervezetéről. Mint laikus, eddig azt hámoztam ki a társasági törvény vitájából, hogy a jövőben mindenféle gazdasági szervezetek mindenféle más gazdasági szervezetekkel társulhatnak — különféle szabályok szerint —. s, ez majd oly nagyon jó lesz. Létrejöhetnek részvénytársaságok, s ki tudja még miféle szervezetek. Ezek között csak az ismeri ki magát, aki múlt századi Balzac-regényekat olvas. A mai magyar újdonságok azonban a könyvekben mind szerepelnek. Lehet, hogy a magyar közgazdászok is szeretik Balzacot? A gazdasági életben mindez igen új lesz nálunk, legalábbis azoknak, akik negv- ven-ötven évnél régebbre nem emlékeznek. A magánéletben viszont már évtizedek óta megalakultak a tőkeáramlást segítő szervezetek. A főbb típusaik a/ alábbiak: „Komámasszony kölcsönösen segítő társaságok”: tagjai háziasszonyok lehetnek, akik nem jönnek ki a kosztpénzből. A társaságok száma gombamód szaporodik. E szervezetekben a tőkehiány gyakori, így a meglevő minimális tőke — főleg hó végén — a tehetősebb háztartásokból a tőkeszegényebbe vándorol, majd a hó végén a tőkeáramlás idő legesen megfordul. A tőke forgási sebessége igen gyors, a beruházások viszont soha nem térülnek meg, a magyar hagyományokhoz híven. „Add vissza a babaruhát közkereseti társaság”: a társaság tagja lehet minden fizikai személy, szellemi munkát végző természetes személy, továbbá a kiskeresetű jogász-személy, nem tévesztendő össze a jogi személlyel. A társaság működési sémája a következő: a kinőtt gyermekruhákat az egyik tag átadja a másiknak, hogy az ő gyermeke hordja. Amikor az is kinőtte. visszakerül az első taghoz, hogy az új gyerek ismét viselhesse. A ruhák körforgása addig tart. amíg teljesen nem amortizálódik (kilyukad, avagy ronggyá foszlik). ,,Piknik részvénytársaság”: a régi metódus szerint funkcionál. Az egyik részvényes hozza a kaját, a másik részvényes hozza a piát. a harmadik részvényes vigyáz a gyerekekre. A tagok egyetemlegesen felelősek azért, hogy a buli jól sikerüljön. „Kaláka gazdasági egyesülés”: ősmagyar társulási forma, törvény nem szabályozza, csak a szokásjog. Alapelve az én vakarom a te hátadat, ha te vakarod az enyémet. Nemcsak a házépítésnél bevált forma, modern vetülete a ..kéz kezet mos polgári jogi társaság". „összetesszük, amink van betéti társaság", lásd még monogám házasság: a be- teendő javak száma egyre szűkül. A fiatalok egy-két apróságon kívül alig tudnak valamit is betenni a takarékba. Ezen segíthet a kötvény, a részvény és a kincstárjegy, amelyek nagyobb hasznot hoznak. Egyetlen hátrányuk, hogy pénz kell beszerzésükhöz. A monogám házassági betéti társaságban pedig ebből van a legkevesebb. A magánéleti társaságok sora még hosszasan folytatható, de tovább nem érek rá. Este összeül az „Ulti korlátolt felelősségű társaságunk." A tétet ugyanis húsz fillérre korlátoztuk, tekintettel a tagok külgazdasági egyensúlyára. Majláth László
