Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-25 / 124. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 124. szám ÁRA: 1988. május 25. szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TÍZ ORSZÁG KÜLDÖTTEINEK RÉSZVÉTELÉVEL Hz Erőforrás-kutatási Állandó Munkacsoport XIV. ülése Egerben Hazai és külföldi szakemberek az oktatási igazgatóságon (Fotó: Perl Márton) Önbizalom Bizonyára emlékeznek még arra a televízióbeli interjúra, amelyet Aczél Endre, a Tv-híradó főszer­kesztője készített Margaret Thatcherrel, az angol mi­niszterelnökkel. E beszél­getés — amellett, hogy rendkívül sok tanulsággal szolgált — számomra bi­zonyos meglepetést okozott. Mert az azért mégiscsak meglehetősen furcsa, hogy a szigetországi vezető po­litikusnak kell lelket ver­nie a magyar állampolgá­rokba, neki kell optimiz­musra biztatnia minket. Tette ezt főként azért, mert — mint elmondta — maga is módfelett csodálkozott azon, hogy hazánkban sok­kal de sokkal borúlátób­ban ítélik meg a dolgokat, mint külföldön, nevezetesen például Albionban. Nos, még e diskurzus napján ismét leültem a képernyő elé, hogy meg­nézzem az aznapi Tele­sportot. S lám, a két — egymástól teljesen elütő — műsorban lényeges hason­lóságokat lehetett felfe­dezni. Utóbbiban ugyanis Bálint László, az MLSZ technikai igazgatója nyi­latkozott a honi labdarú­gás élvonaláról, elsősorban a válogatott keretről. Szin­te bármelyik játékos kerüli is szóba, a vezető azzal zárta le a róla kifejtette­ket, hogy tehetséges, szor­galmas fiúról van szó, csu­pán csak egy valami hi- bádzik: nem hisz önmagá­ban, a tudásában, a képes­ségeiben. Ügy vélem, a miniszter­elnök-asszony és a tech­nikai igazgató megállapí­tásai egy ponton össze­csengenek. Hiszen mind­kettőből kiderül, hogy az egészséges önbizalomnak mostanság jócskán híján vagyunk idehaza vala­mennyien. Márpedig ezt nélkülözve aligha érhetjük el az önmagunk elé kitű­zött célokat, aligha old­hatjuk meg soron követ­kező feladatainkat. Hogy miért lettünk-va- gyunk ilyenek? Kétségkí­vül számos okot fel le­hetne vonultatni ennek magyarázatára. Bizonyára nagy szerepet játszik eb­ben, hogy az utóbbi idő­szakokban — s itt sajnos messze nem egy-két esz­tendőre kell gondolnunk — semmi sem úgy sikeredett, mint ahogyan azt előzete­sen elképzeltük. Az ismét­lődő kudarcok viszont azt eredményezték, hogy ma már a kezdő lépéseket is úgy tesszük meg, hogy eleve nem hiszünk a pozi­tív végkifejletben. A baj csak az, hogy amennyiben valaki már eredendően úgy indul neki az útnak, hogy feltételezi, úgysem ér el a végére, nos, akkor ez a pesszimista jóslát rendszerint valóban bekö­vetkezik. Nem állitom, hogy ha­zánk pillanatnyilag irigy­lésre méltó helyzetben van. A sok-sok probléma láttán ténylegesen nem könnyű magabiztos mondatokat megfogalmazni. Mindnyá­jan tisztában vagyunk az­zal, hogy ezer és egy fel­adatot kell megoldanunk, méghozzá a lehető legrö­videbb időn belül és a le­hető legjobban. Ez még kellő önbizalommal is rop­pant nehéz. Anélkül azon­ban szinte lehetetlen ... Sárhegyi István Tegnap kezdődött meg Egerben, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán — a Magyar Tudományos Akadémia In- terkozmosz Tanácsának szer­vezésében — az Interkoz- mosz Program Erőforrás-ku­tatási Állandó Munkacsoport­jának XIV. ülése. A részt­vevőket Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára bevezető előadásban üdvözöl­te. Az eseményre vendégek érkeztek az NDK-ból, Len­gyelországból, Csehszlová­kiából, Bulgáriából, Szovjet­unióból, Romániából, Viet­namból, Kubából, Mongóliá­ból, s — természetesen — képviselteti magát hazánk is. A munkaülésen megvitat­ják majd a távérzékeléssel kapcsolatos éves. illetőleg hosszabb távra szóló kutatás- fejlesztési eredményeket, ter­veket. A programon köszönt­hették Farkas Bertalant, to­vábbá négy másik ország — az NDK, Bulgária, Mongó­lia és Románia — űrhajósát. A magyar küldöttség e he­tet arra is felhasználja, hogy Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, kormányfő a Ma­gyar Hírlapnak adott nyi­latkozatában a kormányzati munka megújításáról szólva elmondta, hogy kezdemé­nyezik az Országgyűlésben az államminiszteri tisztség betöltését. Jutassi György, a Minisz­tertanács parlamenti titkár­ságának helyettes vezetője az MTI érdeklődésére el­mondta: nem új keletű funk­cióról van szó. Már a Ma­gyar Népköztársaság Alkot­mányának 1949-es, eredeti szövegében is szerepelt az államminiszteri tisztség, mint kormányfunkció. En­nek a tisztségnek a betöltése — ez a XX. század magyar történelméből is kiderül — általában bonyolult, sürgős cselekvést igénylő politikai időszakokban vált szüksé­szakmai napokat rendezzen. Az első ilyenre már tegnap délután sor került a Heves Megyei Földhivatalnál, ahol is e cég, illetve az MTA In- terkozmosz Tanácsa szakmai konzultatív tanácskozást szer­vezett. Ezen részt vettek mindazon szakemberek, akik a térségi meliorációval fog­lalkoznak, illetőleg azon egy­ségek képviselői, ahol ilyen tevékenység már folyt, vagy jelenleg tart. E tanácskozás célja, hogy a katonai élet­ben már régen bevált mód­szereket minél előbb át le­hessen ültetni a gyakorlatba. A korszerű technikának a gazdálkodásban való alkal­mazása egyben azt is jelent­heti, hogy a korábbinál lé­nyegesen pontosabban lehet majd megítélni a különféle talajokat, és elvégezni a ter­mésbecslést. Az előadások­ban szó esett — többek kö­zött — a légi fényképezés al­kalmazásáról a talaj térképe­zésben. a melioráció terve­zésének a távérzékeléssel szemben támasztott igényei­gessé, természetesen eltérő céllal. A második világháborút követően, a koalíció idősza­kában a különböző pártok vezetői kaptak államminisz­teri tisztséget. Akkor ez a funkció politikai kiegyensú­lyozó szerepet töltött be: ezzel kívánták biztosítani, hogy az adott párt a szük­séges létszámban képvisel­tethesse magát a koalíciós kormányban. 1957-től állam­minisztert olyan típusú fel­adatok ellátására neveztek ki, amelyek nem voltak be­illeszthetők a tárcák tevé­kenységébe. Ezt a funkciót nem államigazgatási, admi­nisztratív feladatok, hanem politikai kezelést igénylő kérdések megoldására töl­tötték be. Ilyen államminisz­ter volt például Marosán György, 1956 és 1959 között. ről, továbbá arról, hogy mi­lyen szerepet is játszhatnak a különböző mezőgazdasági nagyüzemekben a távérzéke­lési eljárások. Ma az Oktatási Igazgató­ságon távérzékelési szakmai nyílt napot tartanak. Ezen NDK-beli szakemberek A mezőgazdasági kultúrák ter­melékenységének értékelése a spektrális jellemzők alap­ján címmel tartanak elő­adást. Mindemellett szó lesz még a SPOT-űrfelvételek feldolgozásának tapasztala­tairól, a mikrohullámú ta­lajnedvesség-mérő berende­zés fejlesztéséről, az elért eredményekről és a jövőbeli tervekről, valamint arról, hogy a nagyüzemi növény­állapot és vetésszerkezet fel­mérését miként lehet elvé­gezni légi és űrfelvételek alapján. Ezen túlmenően elő­adás hangzik el arról, hogy a műholdas információk fel- használásának milyen pers­pektívái vannak a művelt területek idősoros megfigye­lésével kapcsolatosan. Az utolsó államminiszter Magyarországon Münnich Ferenc volt, aki 1961-től 1965-ig töltötte be ezt a tisztséget. Halála óta senki sem gyakorolta ezt a funk­ciót. Az államminiszteri tiszt­ség valószínűleg ma sem a tárcákhoz kapcsolódó fel­adatok ellátását jelenti majd — mondotta Jutassi György. Ezzel összefüggésben fel­hívta a figyelmet arra, hogy ez a funkció nem azonos a kormánybiztosi tisztséggel. A legfontosabb különbség, hogy a kormánybiztos a gya­korlatban általában nem a kormány tagja, számára a kormány jogszabályban vagy eseti felhatalmazás alapján biztosít hatáskört. Az állam­miniszter tagja a kormány­nak, tehát ugyanazok a jo­gai és kötelességei, mint a kormány bármely tagjának. Az Országgyűlésben kezdeményezik betöltését Államminiszteri funkció Hazánkba érkezik Thaiföld miniszterelnöke Grósz Károlynak. a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezik Prem Tinszulananda, a Thaiföldi Királyság miniszterelnöke Spanyol miniszter a BNV-fi Kedden elutazott hazánk­ból Luis Carlos Croissier spanyol ipari és energiaügyi miniszter, aki Berecz Frigyes ipari miniszter vendégeként tárgyalt a két ország közöt­ti ipari kapcsolatok fejlesz­téséről, a kiegyensúlyozott kétoldalú kereskedelmi for­galom növeléséről, a gazda­sági együttműködés további lehetőségeiről. Luis Carlos Croissiert fogadta Grósz Ká­roly, a Minisztertanács elnö­ke, Marjai József miniszter­elnök-helyettes, kereskedel­mi miniszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyet­tes. A spanyol ipari minisz­ter magyar partnere társa­ságában látogatást tett a Vi­deotonban, a Székesfehérvá­ri Könnyűfémműben, majd megtekintette a Budapesti Nemzetközi Vásárt. (MTI) MSZMP—SPD megbeszélések Budapesten Nyers Rezsőnek, a Politi­kai Bizottság tagjának és Wolfgang Roth-nak, a Né­met Szociáldemokrata Párt (SPD) párt vezetősége tagjá­nak, a párt parlamenti frak­ciója elnökhelyettesének ve­zetésével csütörtökig Buda­pesten tanácskozik az MSZMP és az SPD parla­menti munkabizottsága. A munkacsoport a gazdasági együttműködésnek kelet— nyugati kapcsolatokra gya­korolt hatását vizsgálja. A mostani, sorrendben ötödik ülés résztvevői világgazda­sági kérdéseket, köztük a nemzetközi adósságválság megoldásának lehetőségeit tanulmányozzák. (MTI) a szovosz elnöksége elemezte A megújulás irányait Kedden Budapesten ülést tartott a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége. A testület a gazdasági-társadalmi reform­mal összhangban elemezte a szövetkezetpolitika meg­újulásának várható irányait. Az elnökség elé terjesztett írásos anyag kiemeli: a szö­vetkezeti mozgalom létre­hozta azokat a szilárd gaz­dasági alapokat, amelyek lehetővé teszik a 3,3 millió tag érdekében munkálkodó csaknem 180 ezer alkalma­zott biztonságos foglalkozta­tását. A szövetkezetek al­kalmasak a hatékony esz­köz- és tőkekoncentrációra, rugalmasságuk és önkor­mányzatuk révén pedig az integrációra. Az elnökség fontosnak tartja, hogy teljes körű le­gyen a csoporttulajdon fe­letti rendelkezési jog. Ehhez a működés és a gazdálkodás feltételeiben meg kell szün­tetni a mérettől, a tevé­kenységi körtől, a formától függő indokolatlan megkü­lönböztetéseket. A szövetke­zeti önállóság fontos felté­tele — hangsúlyozta a tes­tület —, hogy az adózási kötelezettség után a szövet­kezeteknél megmaradó jö­vedelem felhasználásában, felosztásában érvényesüljön a tagság önkormányzati, ön­rendelkezési joga. Dr. Sütő Dezső előadása az adóreformról Kedden Egerbe látogatott dr. Sütő Dezső, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal elnöke. Tájékozódott a hivatal megyei igazgatósá­gának munkájáról, az adó- igazgatás, a pénzügyi ellen­őrzés helyi tapasztalatairól. Az ellenőrzési hivatal elnö­két fogadta Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára is. Délután dr. Sütő Dezső előadást tartott a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság megyei küldöttgyűlé­sén. Vállalati, szövetkezeti vezetők, az egyesület tagvál­lalatainak küldöttei előtt a pénzügyi gazdasági ellenőr­zések s az adóreform beve­zetésének eddigi tapasztala­tairól adott tájékoztatót. (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom