Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
NÉPÚJSÁG, 1988,; május 10., kedd 3, Heves megye gazdaságában is jelentős, egyre nagyobb szerepük van a szövetkezeteknek. Együttműködéseikkel pedig még tovább növekedhet a súlyuk, s mind jobban hozzájárulhatnak közös eredményeinkhez is. Különösen. ha nemcsak egymás- sal, hanem más ágazatok tagszervezeteivel is erősítik, szélesítik mindennapi kapcsolataikat. Ez utóbbira máris több jó példa akad az áfészek és a téeszek gyakorlatában. A fogyasztási szövetkezetek közül a füzesabonyi, a gyöngyösi, a hevesi, a ludasi és a tárnáméra! elsősorban bogyósok — köszméte, málna, szamóca — valamint más gyümölcsök termelését, a cserjék, fák telepítését, a termények értékesítését szorgalmazzák szakcsoportjaiknál, valamint a háztáji gazdaságoknál, a nagyrédeiek hűtőháza feldolgozóüzeme részére. „Cserébe” a legtermészetesebb, hogy a különféle mirelit cikkekből jut a szövetkezeti boltokba is tisztességgel. Ugyanekkor a nagyrédei mellett az abasári és a markazi termelőszövetkezet is szőlőoltványokkal növeli a kistermelők kedvét. Mindkét ágazatban számottevő a kertészkedők palántával történő ellátása, támogatása is. Közös erőfeszítéssel teremtik elő az állattartásihoz szükséges tápokat a tenyésztők számára, s bocsátják rendelkezésükre az évi 300—500 tenyészkocát, 800—1000 süldőt. Nem lényegtelen a közös igyekezetben az sem, hogy szőkébb hazánk 17 méhészközösségének együttesen 30 ezer méhcsaládját — a mézgyűjtéssel egyidejűleg — felhasználják a nagyüzemi mezőgazdaság növénytábláinak szükséges beporzásához is, a tsz-ek haszonbérletbe engedett földterületekkel tágitják a szakcsoporti gazdálkodás kereteit. a nyulászök fáradozásait lucernások, kaszálók bérbeadásával könnyítik. A fogyasztói igények feltétlenül javuló kielégítését szolgáló mezőgazdasági kisáruterme- lés legkülönfélébb eszközeinek árusítása is rendszeres már a szövetkezeti kereskedelemben, s egy-egy új szezon előtt hagyományosak a nagyobb szabású vásárok. A téeszek és az áfészek egymás közötti kapcsolatai» nál sajnos erőtlenebbek még a mezőgazdasági, illetve az ipari szövetkezetek együttműködései. Kedvező tapasztalatok azonban e területen is akadnak. Elegendő talán e megállapításnál ha csupán a Tarnamenti ipari Szövetkezet egerszalókl vagy istenmeze ji termelőszövetkezettel való közös munkájára utalunk, vagy történetesen a Mátra Ruhaipari Szövetkezet erdőtelki, visontai partnergazdaságait említjük. A mezőgazdaság szálai biztatóbban kötődnek a takarékszövetekhez is. A „falusi bankok” közül már nem kevesebbnek, mint tizenkettőnek — három híján mindnek — van üzleti kapcsolata téesszel. Egyrészt a termelőszövetkezeti felvásárlásokat teszik zökkenőmentesebbé. gyorsabbá kifizetéseikkel. másrészt hitelezik a nagyüzemi gazdaságok éppen hiányzó pénzeszközeit. Egyidejűleg pedig mind gyakoribbak a pénzintézetek termelési kölcsönei is. Az együttműködésekben — mint a felsorolásból is kitűnik — még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. S talán elegendő ennél ha arra emlékeztetünk, hogy a megyénk néhány áfészénél kialakult külföldi áruházi cserékben egy soT mezőgazdasági termék — kertészeti cikk — vagy ipari szövetkezeti gyártmány is helyet kaphatna. Hiszen bizonyos, hogy a partner országban a paprikát, paradicsomot, uborkát. dinnyét, netalán a ruházati ipar sok remekét is keresnék, vennék. Nem beszélve arról, hogy természetesen a belföldi ellátásnak is mindenképpen javára válna, ha a megyében termelt javak a helyi árualapot szintén gyarapítanák, a tsz-mel- léküzemági tűzifa is megjelenhetne a Tüzép-telepeken, hogy az egyszerű fűtőanyagnál ma már nyilvánvalóan jóval érdekesebb, változatosabb termékskála egyéb kínálatairól meg ne feledkezzünk. Sőt, akár a magánkisipar hiáúypótló termelvé- nyeivel is bővíthetnék a szövetkezeti boltok választékát. Szó lehetne egyebek között a takarék-, mezőgazda- sági, valamint az ipari szövetkezetek közös tőkebefektetésen alapuló üzleti vállalkozásairól. Az építőipari szövetkezetek tevékenyebben is rés'.l v; hetnének a szövetkezeti lakásprogram megvalósításában. Míg a lakásszövetkezetek a hozzájuk tartozó házak földszintjén esetleg ipari műhelyek, szolgáltató eay- s égek vagy áfész-boltok, pénzfiókok számára engedhetnének át felesleges helyiségeket okosabb hasznosításra. Nyilvánvaló eredmények bizonyítják az idézett kapcsolatokban lévő fantáziát. S még többet hozhatnak, ha az adottságokat, lehetőségeket az eddigieknél is jobban kiaknázzák. Gyóni Gyula Taxi a Dunán Különleges, új szolgáltatás indult április 28-án a Dunán. A közúti taxi után ezentúl vízi taxit is igénybe vehetnek a romantikára vágyó utasok. A Petőfi téri kikötőből egész nap, szükség esetén éjjel is indulnak a csónakok. amelyeket a Duna- túra Gazdasági Társaság üzemeltet a Mohács és Esztergom közötti folyamszakaszon. (MTI-fotó: K. Várknnyi Péter) Örökbefogadás, állami nevelés < Tapasztalatok az új családjogi törvénnyel kapcsolatban Az új családjogi rendelkezések tavaly július 1-jével léptek életbe. Az azóta eltelt időszak tapasztalatairól, az intézeti és állami nevelésben lévő kiskorúak helyzetéről számoltak be a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága családvédelmi tanácsának ülésén. Az előzetesen kiadott írásos anyagban jó néhány tanulságos adat szerepel. Mindenekelőtt fontos megállapítás: indokolt volt a korábban állami gondozásba vett kiskorúak jogi helyzetének rendezése. E célból megyénkben a gyámhatóságoknak 964 gyermek állami gondozását kell az év végég felülvizsgálni. Ezt a feladatot a városi államigazgatási szervek végzik folyamatosan, meghatározott szempontok alapján. A vizsgálat eredményeképpen az állami gondozás meg is szüntethető, ha annak okai már nem állnak fenn, vagy az érintett gyermek más személynél (például nagyszülőnél) elhelyezhető. A szülők hozzájáruló nyilatkozata alapján pedig örökbeadásra van lehetőség. A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI) javaslatának megtétele előtt családgondozók, hivatásos pártfogók bevonásával elemzik a szülők életvitelét, szociális körülményeit és kapcsolatukat az egyébként másokra bízott kicsinyeikkel. A csecsemőotthonban elhelyezett kiskorúak körülményeinek felülvizsgálatát már elvégezték, hogy minél korábban örökbe fogadhatók legyenek a kicsik. Ezt követi az egyéb korosztályba tartozó kiskorúak helyzetének vizsgálata. Eddig 214 ügyet tekintettek át. Harminckét esetben az állami gondozás megszüntetéséről rendelkeztek, 108 gyermeket intézeti, 22 kiskorút pedig állami nevelésbe vettek. A GYIVI lényegesen több esetben javasolta az állami nevelésbe vételt, mint ahogyan azt a gyámhatóság elrendelte. Ennek leginkább az az oka, hogy megítélésük szerint a javaslatokban felhozott indokok nem mindig elégségesek a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per kezdeményezéséhez. A felmérés szerint eddig négy alkalommal került sor a szülői felügyelet megszüntetésére, de az ezt kimondó bírói ítéletek még nem jogerősek. Hét ízben a bíróság a gyámhatóságok keresetét elutasította, 14 eljárás pedig még folyamatban van. A GYIVI-nél kísérleti jelleggel bevezetett komplex család- védelmi munka épp ezen munkálatok gyorsítását szolgálja. összességében kétségkívül megállapítható, hogy az új családjogi törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban még viszonylag kevés tapasztalattal rendelkeznek az illetékesek. Az azonban már most is nyilvánvaló, hogy az állami nevelésbe vételt megelőző szülői felügyeletet megszüntetni kívánó perek kezdeményezésében sok a bizonytalanság, s a bírósági eljárások is alaposan elhúzódnak ... (barta) ÁPRILIS NEGYEDIKÉ ÉRDEMRENDET KAPOTT Egy kitüntetett személyzetis Pelyhe Szilárd, a Heves Megyei Tanács személyzeti és oktatási osztályának vezetője, hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából, az Április Negyediké Érdemrendet vehette át. A kitüntetettet munkahelyén kerestük fel, elsőként életének fontosabb állomásairól érdeklődtünk. Bélapátfalván született, munkáscsaládban. 1930-ban. Tizenegy esztendős korától arra kényszerült, hogy cselédként. később summásként, majd ölfavágóként dolgozzon. s így keresse meg a mindennapi kenyerét, merthogy hatan voltak testvérek. A felszabadulás évében asz- talostanoncnak állt, majd iskolái befejeztével segéddé nyilvánították. A Madiszba 1945-ben, az MKP-ba 1947- ben lépett be. A sorkatonai szolgálat idején függetlenített párttitkár, később az ifjúsági szövetség egri járási titkára, majd 1959 és 1975 között pártmunkás. Először a megyei pártbizottság politikai munkatársa, gzután az egri járási pártbizottság titkára. majd az egri városi pártbizottság első titkára. Jelenlegi beosztásába 1975- ben nevezték ki. Mindezekből is kitűnik hogy gazdag életpályát mondhat ez idáig is magáénak. — Az életrajzból is kitűnik, hogy akadtak sorsának nehezebb fejezetei. — így van. A legnehezebb a háború előtt volt, amikor Mikófalván cselédként dolgoztam egy gazdag családnál. Alig töltöttem be a tizenegyedik évemet. De a későbbi summásságot és az ölfavágást sem sírom visz- sza. Tény, hogy az ötvenes években sem volt könnyű embernek maradni, s bár ezt követően más körülmények közé kerültem, de nehéz periódusként említhetem egri pártbizottsági első titkárságomat is. hiszen abban az időben egy olyan komoly feladatot kellett megvalósítanunk, mint a Csebokszári-városrész kialakítása. Igaz, az építkezések már megkezdődtek, .mikor odakerültem, de az idő tájt is több komoly akadállyal kellett megküzdenünk. Ezek közül elsősorban az építőipar akkori, sanyarú helyzetét. felszereltségi gondjait említem. Akkoriban nem nagyon hoztuk nyilvánosságra, hogy a tanács jóvoltából több millió forintot szavaztunk meg egy úgynevezett depóra, ahol az előregyártott épületelemeket tárolhatták. ősszel és tavasszal sártengerben épültek a házak és bizony, vonakodva költöztek be oda a lakók. Mert akkor még nem így nézett ki a lakótelep. Bár jóval olcsóbbak voltak a lakások. S ha már életem nehéz pillanatairól szóltam, akkor a legfájdalmasabbat is megemlítem: 1979-ben meghalt a feleségem és 17 éves, középiskolás fiammal magunkra maradtunk. — Osztálya élén a személyzeti munka irányításával nagy részt vállal abból, hogy a helyi tanácsok vezetői és az apparátusokban tevékenykedők megfeleljenek az igényeknek szakmailag és politikailag egyaránt. Véleménye szerint az állampolgárok megbecsülik-e a tanácsi munkát? — Ügy vélem: ahogy minden értelmes munkát megbecsülnek, úgy ezt is. Azt viszont látni kell. hogy akik a tanácsokkal kapcsolatba kerülnek, aszerint értékelik és tisztelik ezt a tevékenységet, ahogyan intézik a dolgaikat. Érdekes téma lehet az e területen dolgozók fizetése is. Erről is különböznek a vélemények. Viszont, akik reálisan értékelik fel- készültségüket, munkájukat, elégedettek lehetnek bérükkel. Közöttük is találhatók magasabb jövedelműek. — Tapasztalta-e, hogy netán valahol bürokratikusán intézik az állampolgárok ügyeit? — A személyzeti munkát is meghatározott jogszabályok szerint kell végezni. Ha akarom, ez is bürokrácia. De hogy ez mennyire válik olyasmivé, amit az emberek joggal elítélhetőnek vélnek, az attól függ, hogy ügyükben előfordulnak-e huzavonák, ide-oda küldözgetések, miközben ügyük (Fotó: Szántó György) Mr egy helyben áll. Csak érdekességképpen hozzátenném, hogy belülről nézve nem ilyen tiszta a helyzet. Nem egy alkalmazott véli úgy, hogy akkor áll igazán helyt, ha sok papírmunkát végez. — Saját fontosságát óhajtja ezzel hangsúlyozni? Nem mondanám. Inkább azért, hogy minden oldalról bebiztosítsa magát. Egyébként az apparátusbelieknek ismerni kell egy jogszabály- rengeteget. Ez nem csak könnyíti, nehezíti is a feladatok elvégzését. Bár egyes jogszabályok hatályon kívül helyezésével történtek változások, de mindig jönnek újak és újak. Talán kevesebbel is lehetne dolgozni. Jobban. — Napjainkban melyek a legfontosabb feladatai? — Mint ismert, 1984 óta megszűntek a járások, s a kétszintű közigazgatás útjára léptünk. Központi feladat, hogy a megyék irányítsák a helyi tanácsokat. Hogy maradéktalanul megfelelhessenek a követelményeknek, szakmai képzéseket, továbbképzéseket szervezünk. Nagy figyelmet fordítunk az egyetemeken, főiskolákon való továbbtanulásra. A kellő szakképzettséggel nem rendelkezőket különösen az államigazgatási főiskolák elvégzésére buzdítjuk. Minden bizonnyal belátható időn belül megteremtődik a feltétele annak, hogy csökkenjen a közigazgatás irányításába bevont városi tanácsok szerepe, s ezt követően ezek csak a saját munkájukra koncentrálhatnak. Az is kiemelt teendőnk, hogy a kisebb településeken ne hagyjuk elszaporodni az üres vezetői posztokat. Közel három éve voltak a választások, azaz e ciklus második felébe léptünk, s ez arra is inspirál bennünket, hogy egyre élénkebben dolgozzunk a káderkérdésekben, személyzeti munkában. — A beszélgetés elején élete nehéz fejezetéről faggattam. Most arra kérném, elevenítse fel a legkellemesebb emlékeit. — Amikor 1956-ot követően a kibontakozás, a konszolidáció nehéz körülmények között folyt, s még alig tűntek el a budai hegyekből és más erdőségekből a rendszer ellenségei, Felső- tárkányban ifjúsági politikai demonstrációt szerveztünk. Nagy örömmel konstatáltuk, hogy több ezer fiatal jelent meg ott e juliális keretében, s ez arra utalt, hogy ezt a politikát akarják. Szépek voltak a városi első titkárként eltöltött évek is. Az Egri Csillagok Tsz-ben 19/4- ben rendkívül rossz időjárás köszöntött be szüret idején. Mindent elborított a víz. Esőszakadásban, sárban egy- egy hét végén így is két-há- romezer munkás segítette a szőlőszedést, s nagyon sok diák is. Szóltunk, hívtuk őket és jöttek. Abban az időben jobban elterjedtek voltak a társadalmi munkaakciók. Az üzemek és hivatalok majdnem teljes létszámban fogtak szerszámot és szépítették Egert. Olyany- nyira, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel ütemezni kellett a jelentkezőket. Az ilyen közös összefogások emlékei ma is elevenen élnek bennem, és erőt is adnak mindennapjaimhoz. Homa János Fejlői szövetkezeti egyiittmiíködések megyénkben
