Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-12 / 9. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. január 12., kedd Rizskov Svédországban Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök (balról) négynapos hivatalos látogatásra Stockholmba érkezett. A repülőtéren Ingvar Carlsson, svéd miniszterelnök fogadta (Teleiotó: Reuter — MTI — KSJ Milos Jakes munkalátogatása Moszkvában Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára hétfőn rövid munkalátoga­tásra Moszkvába érkezett. A csehszlovák vezető az SZKP KB meghívásának tesz ele­get. A szovjet főváros repü­lőterén Jegor Ligacsov. az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, valamint a KB több más felelős munkatársa fo­gadta a vendéget. Milos Jakest a CSKP KB 1987 decemberi ülésén vá­lasztották meg a testület fő­titkárává. Ebben a minősé­gében ez az első külföldi útja. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszk­vában Milos Jakessal. a CSKP KB főtitkárával foly­tatott megbeszélést. A találkozón Gorbacsov és Jakes a két párt és állam belpolitikájával. valamint a nemzetközi helyzettel kap­csolatos kérdéseket vitatta meg A TASZSZ szovjet hírügynökség jelentése sze­rint a megbeszélés szívélyes, baráti légkörben, a teljes megértés jegyében zajlott le. NICARAGUA Ellenzéki tüntetés Az ellenzéki pártok szer­vezésében kormányellenes tüntetés volt vasárnap a ni- caraguai fővárosban. Több ezer felvonuló azt követel­te. hogy a sandinista kor­mány törölje el az általános hadkötelezettséget, s lazítsa a gazdasági élet. az okta­tás és a szakszeTvezeti tevé­kenység fölötti ellenőrzését. A rendőrség nem avatkozott be. incidensről nem érke­zett jelentés. A jobboldali megmozdu­lásra egv évforduló szolgál­tatott ürügyet: 1978. január 10-én gyilkolták meg Somo­za diktátor ügynökei Pedro Joaguin Chamorrót, aki a La Prensa című lap szer­kesztője és kiadója, a So- moza-rendszer merész bí­rálója volt. A gyilkosság miatti felzúdulás indította el azt a népmozgalmat, amely hozzájárult ahhoz, hogv másfél év múlva a sandinisták megdömthették a diktatúrát. A svéd kormány meghí­vására hétfőn hivatalos lá­togatásra Stockholmba uta­zott Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. A szovjet kormányfő el­utazása előtt terjedelmes nyilatkozatot ado.tt a Da­gens Nyheter című stock­holmi napilap főszerkesztő­jének. Az interjú szövegét a Novoje Vremja című moszkvai hetilap is közöl­te. A nyilatkozatban Rizs- kov a Szovjetunióban zajló átalakítási folyamatokról, a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi kérdések­ről fejtette ki véleményét. Rizskov elmondta, hogy a kétoldalú kapcsolatok fej­lődését több esemény is zavarta. Ezek közül a leg­nagyobb kárt a Svédor­szágban szított „tengeralatt­járó-kampány” okozta — mutatott rá a szovjet mi­niszterelnök, leszögezve, hogy a svéd vizekre 1981 őszén véletlenül tévedt atommeghajtású szovjet ten­geralattjáró ügyét Moszk­va mélységesen sajnálja. Az Hétfőn a párizsi igazság­ügyi palotában megnyílt minden idők legnagyobb franciaországi terrorista pe­rének tárgyalása, amelynek feladata, hogy végleg pon­tot tegyen az Action Direc- te szervezet kilencéves tör­ténetére. A vádlottak között van a hajdani 1968-as nagy di- áklázadiás kései utódaiból 1979-:ben alakult Action Di- recte minden ismert vezére. Élükön az alapítók: Jean Marc Rouillan, 36 éves, aki egy spanyol Franco-elíenes csoportocska ifjú aktivistá­jából lett a francia kapita­lizmus romantikus majd terrorista ellensége. Élettár­sa, Nathalie Menigon, 31 éves, aki több nehéz hely­zetből fegyverrel vágta ki magát, végül Rouillannal együtt került horogra. Az alapítók közé számított Joelle Aubron, 28 éves. nagypolgári származású lány. A többiek: a Halfen-test- vérek, Claude és Nicolas, egykori kommunista ellen­álló fiai és még néhány, ke­vésbé ismert név. Valamennyiük ellen a fő vádpont: bűnszövetkezet alakítása személyek és ob­esetnek sajnos, még ma is vannak utóhangjai. A szovjet kormányfő ki­tért arra is, hogy a két ország gazdasági-kereske­delmi kapcsolatainak fej­lődése egyenletesnek mond­ható. 1981-től tíz évre szó­ló gazdasági, ipari és tu­jektumok elleni bűncselek­mények elkövetésére. Nyolc vádlott ellen ezenkívül ille­gális fegyverviselés és ha­dományos-műszaki fejlesz­tési program van érvény­ben a két ország között. A politikai kapcsolatok ja­vulását jelzi, hogy 1986 áp­rilisában látogatást tett Moszkvában Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök. mis okmányok birtoklása is vádpont. Mindezek alap­ján 5—10 éves börtönbünte­téseket szabhatnak ki rájuk. Terrorista per Párizsban Az Action Directe terrorista csoport 15 tagja ellen kezdő­dött per Párizsban. A képen: a négy legveszedelmesebb vád­lott: Jean Marc Rouillan, Georges Cipriani, Joelle Aubron és Nathalie Menigon Az eredmény csakis Szihanuk hercegen múlik Az eredmény csakis Szi­hanuk hercegen múlik — je­lentette ki Hun Sen kam­bodzsai kormányfő a Phnom Penh-i repülőtéren, mielőtt hétfőn Párizsba indult az el­lenzéki vezetővel való má­sodik találkozóra. Hun Sent, aki a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a miniszterta­nács elnöke és külügyminisz­ter, ezúttal ünnepélyesen bú­csúztatták a Phnom Phen-i re­pülőtéren a kambodzsai párt és állam más vezetői. Nyi­latkozatában Hun Sen rá­mutatott: valószínű, hogy még nem születik majd olyan megállapodás, amely véget vetne a konfliktusnak, hi­szen az ellenzék frakciói is megosztottak egymás kö­zött. „Mi — mondotta — ké­szek vagyunk elősegíteni, hogy találkozónk újabb lé­pés legyen a nemzeti meg­békélés felé.” Mint emlékezetes. Hun Sen először december ele­jén találkozott (szintén Franciaországban) Norodom Szihanuk ellenzéki vezető­vel. Itt négypontos közös közlemény született arról, hogy a szembenálló feleka viszály politikai megoldását szorgalmazzák. A későbbiek­ben Szihanuk herceg több­ször lemondta az újabb ta­lálkozót, míg végül ismét késznek mutatkozott rá. Ál­láspontjában bizonyosan az is közrejátszik, hogy az el­lenzéket támogató Kína, il­letve a délkelet-ázsiai tőkés államok szintén ösztönzik a párbeszédet. Az ellentmondásos jelen­tések szerint egyelőre csak annyi szűrhető le Szihanuk álláspontjából, hogy nem tekinti a megállapodás elő­feltételének a vietnami csa­patok távozását Kambodzsá­ból. Legutóbbi megfogalma­zása szerint kivonásuk elő­re megadott terv szerint, de a megbékélési folyamattal párhuzamosan is megvaló­sulhat. Ragaszkodik viszont ahhoz, hogy az általa veze­tett majdani koalíciós kor­mány, „nemszocialista” irány­zatú legyen. A népi Kambodzsa leg­utóbbi állásfoglalásaiból ki­tűnik: tűzszünet csak a meg­állapodás után képzelhető el, szó sem lehet a nemzeti új­jászületés katonai vívmá­nyainak feladásáról. A Kam­bodzsai Népi Forradalmi Párt — amely a khmer nép marxista—leninista élcsapata — a társadalom fokozatos szocialista átalakításáért küzd. Ezen túlmenően kész érdemi politikai párbeszédre valamennyi ellenzékivel, ki­véve Pol Potot és néhány bűntársát. Ennek el kell ve­zetnie ahhoz, hogy véget érjen a polgárháború, létre­jöjjön a nemzeti megbéké­lés koalíciós kormánya. A független, békés, demokrati­kus és semleges Kambodzsa jövendő politikáját magának a kambodzsai népnek kell eldöntenie. Szihanuk koalíciós partne­rei az ellenzéken belül egye­lőre nem hajlandóak társul­ni a párbeszédhez. A vörös khmerek, amely a kínai ál­láspont módosulásával elszi­getelődni látszanak, tovább­ra is a fegyveres harcot eről­tetik. Son Sann csak Viet­nam részvételével akar tár­gyalni, hogy ne kelljen elis­mernie Heng Samrin kor­mányzatát. SRI LANKA Fegyveres akciók A Népi Felszabadítási Front (JVP) elnevezésű, szél­sőséges szingaléz fegyveres csoport harminc tagja hét­fő hajnalban Colombo kö­zelében rátámadt egy Sri Lanka-i félkatonai kiképzőtá­borra. A lövöldözésben né­gyen megsebesültek. Junius Dzsajavardene Sri Lanka-i elnök hétfőn újra hangoztatta, hogy kormánya nem enged a soviniszta szin­galéz nyomásnak — és ha kell, a terrort erővel fogja kiirtani; hogy a gyakorlat­ban mit tesz a kormány, ar­ról nem beszélt. A Tamil Eelam Felszaba­dító Tigrisei (LTTE) az utób­bi napokban ugyanis röpira- tokon azzal fenyegetőzött, hogy az indiai erőket meg­akadályozza a polgári köz- igazgatás helyreállításában az az északi és keleti körzetek­ben. Megfenyegette azokat a tamilokat, akik az indiai egy­ségeknek segítséget nyújta­nak és részt vesznek a hely­reállítási munkálatokban. Az utóbbi huszonnégy órá­ban az indiai katonák hét LTTE-tagot lőttek agyon és csaknem harmincat elfogtak. KI Külpolitikai kommentárunk j~~| A jelek sokasodnak RÉGI MARXISTA TÉTEL, hogy a mennyiségi vál­tozások idővel minőségiekké csapnak át. Sokasodnak annak a jelei, hogy ez a tétel hamarosan igazi áttö­rést jelenthet a két legnagyobb szocialista ország, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonylatá­ban. E két ország mérete és jellege egyaránt olyan, hogy kapcsolataik jelentősége messze túlnő a saját, mégoly tágas határaikon is (a földkerekség egyik leghosszabb határvonala). Nem véletlen, hogy világ­szerte figyelemmel fogadják a megfigyelők a Moszk­va és Peking közeledéséről szóló egyértelműen soka­sodó jeleket. Csak az elmúlt hét legutolsó óráiban is két fontos mozzanata volt a gyorsan változó, alakuló kapcsolat- rendszernek. Az egyik: Mihail Gorbacsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára válaszolt a Liaovang című kínai hetilap kér­déseire. A másik: Tien Csi-Jün kínai miniszterelnök­helyettes beszélgetése a Kínában tartózkodó szovjet gazdasági küldöttséggel. MIHAIL GORBACSOV VÁLASZA elején érzékel­tette. hogy még két ilyen hatalmas ország esetében sem szakítható el a kétoldalú viszony a nemzetközi helyzet egyetemes alakulásától. A főtitkár emlékez­tetett arra. hogy az immár harmadik szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó nyomán növekedtek a békés jövő esélyei, és egy ilyen általános közegben még fonto­sabb a két legnagyobb szocialista ország kapcsolatai­nak alakulása. „Kína a szomszédunk, és elégedettek vagyunk azzal, hogy egyre bővül az együttműködés országaink között. .. szerintünk ennek logikus foly­tatása lenne egy szovjet—kínai csúcstalálkozó.’’ Ha felidézzük, hogy Kína legtekintélyesebb politi­kusa, Teng Hsziao-Ping nemrég kijelentette: meg­érett az idő a csúcsra, és kész akár Moszkvába is elutazni, a Gorbacsov-nyilatkozat minden bizonnyal válasznak tekinthető. A szovjet gazdasági delegációt fogadó pekingi miniszterelnök-helyettes pedig nem­csak a kedvező világpolitikai széljárással magyarázta a két ország gyorsan fejlődő kapcsolatait, hanem belső gazdasági-politikai motívumokkal is. Ahogyan ő fogalmazott, „egyre több a közös vonás a Szovjet­unióban és a Kínában folyamatban lévő reformok között”. EZ VILÁGOS BESZÉD. Utalás arra, hogy 1988-ban nemcsak a nagypolitikai porond változott alaposan, de a két legnagyobb szocialista ország sem ugyanaz, mint amilyen az emlékezetes Usszuri-incidens ide­jén, a viszony mélypontján volt. Harmat Endre Ro Te Vu dél-koreai el­nök hétfőn 52 tagú tanács­adó testületet hozott létre a demokratikus változások és a nemzeti megbékélés elő­mozdítására. Kim Jung Szám ellenzéki politikus — aki hétfőn elismerte Ro ■ Te Vu elnökválasztási gvőzel- mét — hétfőn kijelentette, hogy pártja nem kíván csat­lakozni a bizottsághoz. Kim De Dzsung, a másik ellen­zéki vezető — aki Kim Jüng Számmal való szakításával hozzájárult az ellenzék vá­lasztási vereségéhez —. hét­főn bejelentette, hogy a par­lamenti választásokon kész együttműködni a másik Kimmel. A Demokratikus Megbéké­lési Bizottság 52 tagját a ha­talmon lévő Demokratikus Igazságpárt jelölte ki: poli­tikusok. vallási és kulturá­lis vezetők, az üzleti élet képviselői és korábbi kor­mánytisztviselők kaptak benne helvet. A három el­lenzéki várt felhatalmazást kavott. hogy három-három küldöttel képviseltesse ma- aát a tanácsban amelynek feladatairól eddig csak kö­dös elképzelések láttak nap- viláaot. Kim Jung Szám az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: el­fogadja Ro Te Vu győzel­mét nem látja céJravezető- nek azt. hogy továbbra is csak a választási csalások témakörét vizsgálják, párt­ja ehelyett minden erejét a tavaszra tervezett parla­menti választásokra össz­pontosítja. Kim De Dzsung. az ellen­zék neves alakja, a Demok­ratikus Újraegyesítés Párt­jából kivált Béke és Demok­rácia Párt vezetője hétfőn kijelentette, hogy félreteszi a Kim Jung Számmal való nézeteltérését. és kész együttműködni vele a ta­vasszal esedékes parlamen­ti választásokban. Változatlanul feszült a helyzet Kvangzsuban. ahol hétfőn ismét több mint ezer rendőr rohamozta meg a Csoszon egyetemen tüntető diákokat. Az egyetem terü­letén összegyűlt mintegy öt­ezer diák a rendőrség múlt pénteki durva beavatkozása miatt tiltakozott. A kvang- zsui egyetemen szeptember óta szünetel az oktatás, mi­vel a diákok azóta ered­ménytelenül követelik a visszaélésekkel vádolt egye­temi rektor lemondását, és az oktatásügy demokratizá­lását. A hétfői letartóztatá­sokkal 161-re emelkedett a péntek óta őrizetbe vett diá­kok száma. DÉL-KOREA Demokratikus Megbékélési Bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom