Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-09 / 290. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. december 9., szerda 3 KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. december 8-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) kárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Németh Miklós elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját a népgazdaság helyzetéről és az 1988. évi terv és állami költségvetés alapjául szolgáló elgondolásokról. I. 1. A Központi Bizottság megállapította: a népgazdaság helyzete a megelőző két évinél kedvezőbben alakul. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedése megfelel a tervezettnek. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi áruforgalom és az állami költségvetés hiánya kevesebb, mint 1986-ban volt. Konvertibilis elszámolású adósságállományunk az előző éveknél kisebb mértékben növekedett. Ru- belviszonylatú külkereskedelmünk cserearányai javulnak. A gazdálkodó szervezetek egy része növeli teljesítményét, javítja hatékonyságát. A kedvező jelenségek azonban még nem olyan mérvűek, hogy megalapozhatnák a népgazdaság egyensúlyi viszonyaiban a szükséges változást. A gazdaság szerkezetének korszerűsítése. a gazdálkodás hatékonyságának, a termelés exportképességének javulása még nem kielégítő. A feldolgozó, ipari termelés az átlagosnál lassabban bővül, a gépipar konvertibilis elszámolású exportja nem emelkedik. A vállalatok egy része az új szabályozók ismeretének hiányában a teljesítmények visszafogására, tartalékolásra törekedett: más részük pedig a munka hatékonyságának javítása, az önköltség csökkentése helyett indokolatlan áremeléssel növeli jövedelmét. A mezőgazdaság termelési terve elsősorban az aszály és a fagykárok miatt nem valósul meg. A belső piac egyensúlya romlott: a termelésben felhasznált anyagok, eszközök kereslete és kínálata változatlanul nincs összhangban, a vállalatok szerződéses fegyelme nem javult. A jövedelmek és a keresetek 1987-ben a tervezettnél és a teljesítményeknél jobban nőnek. A fogyasztói árak emelkedése nagyobb az előirányzottnál. Az egy főre jutó reáljövedelem az előző évi szinten marad. A kormány az év elejétől a jövedelemtermelésre ösztönző és a pénzkiadásban takarékosságra késztető intézkedéseket hozott. Ezek azonban az egyes részterületeken elért eredmények ellenére sem hozták meg a szükséges változást. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdálkodás 1987. évi eredményei összességükben még nem elégségesek a stabilizációs és kibontakozási program követelményeihez képest. Felhívja a figyelmet arra, hogy a népgazdaság egyen- súlyánának stabilizálásához, a további fejlődés feltételeinek biztosításához elengedhetetlen a következetes kormányzati munka, a jövő évi feladatoknak és a végrehajtás eszközeinek jobb összehangolása, a hatékony vállalati gazdálkodás. 2. A Központi Bizottság tudomásul vette az 1988. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés kidolgozásáról kapott tájékoztatást. Helyesli, hogy a terv és a költségvetés előirányzatainak kidolgozásakor a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjából. illetve a kormány stabilizációs munkaprogramjából indullak ki, és azokat az ;dei várható fejlődésre, a gazdálkodás belső és külső feltételeire alapozták. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a Miniszter- tanács az 1988. évi népgazdasági tervet az ismertetett fő elő. irányzatok szerint véglegesíti: — A gazdaságtalan termelés visszaszorítását, az állami támogatások jelentős csökkentését, — Az ésszerű takarékosság érvényesítését minden területen. 4. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a kormány a gazdálkodás fő folyamatait illetően 1988-ban az alábbiakkal számol: — A gazdasági növekedés a termelési szerkezet szükséges változásaival és az egyensúlyi követelményekkel összhangban előreláthatólag mérsékelt lesz. Az ipar termelése szerény ütemben, a mezőgazdasági termékek termelése az idei alacsonyabb színvonalhoz képest gyorsabban növekszik. A külső egyensúlyi helyzet javítása érdekében a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása kismértékben csökkenni fog. — A szerkezetátalakítás és a műszaki fejlődés gyorsítása érdekében növekszik a vállalati döntési körben megvalósuló termelő — főként feldolgozóipari — beruházások meny- nyisége és aránya. A beruházások hatékonyságának javítása végett módosulnak a központi gazdaságfejlesztési programok céljai és finanszírozásuk. — Változik a vállalati jövedelmek szabályozása, létrejön az egységes vállalati vagyonkezelés és -gazdálkodás lehetősége. a vállalati teljesítmények megítélésében kiemelt szerephez jut a vagyonarányos nyereség. A hatékonyan gazdálkodó vállalatok mozgásterének növelése és a megfelelő költségvetési pozíció elérése egyenrangú követelmény. — Az eredményesen gazdálkodó szervezetek működési feltételei javulnak. Folyamatban van a gazdasági társasági és szövetkezeti formák korszerűsítése, a gazdálkodás stabil elemét képező kisüzemek működési feltételeinek javítása. — A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biztosítása érdekében átmenetileg széles körben központi bérszabályozás érvényesül. 5. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a lakosság megfelelő színvonalú áruellátásának biztosítását. Figyelembe véve a szeptemberben bejelentett jövő évj mintegy 15 százalékos fogyasztói árszintemelkedést, fontos feladatnak tekinti a szociális biztonság fenntartását, a nehéz helyzetbe kerülő rétegek fokozott támogatását. 6. A jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásának elengedhetetlen feltétele a feladatokkal való azonosulás, a fegyelmezett és szervezett munka, a felelős, kezdeményező vezetői magatartás. Az adó- és árrendszer változásainak a vállalatokra és a lakosságra gyakorolt hatása kapjon folyamatos és kiemelt figyelmet. Az indokolatlan termelői áremeléseknek szigorú ellenőrzés szabjon gátat. A követelményeket lazító és az egyedi kivételt igénylő vállalati törekvéseket egyaránt, el kell utasítani. A gazdaságtalan termelés visszaszorítását határozottan folytatni kell. A tartósan veszteséges gazdasági egységeket szanálni kell, illetve fel keli számolni. A költségvetési intézmények takarékossági programját — feladataik színvonalas ellátását szem előtt tartva — példamutató határozottsággal kell végrehajtani. 7. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket és a párt valamennyi tagját, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezeteket, hogy határozottan támogassák a jövő évi népgazdasági tervet, és. mozgósítsanak annak végrehajtására. A televízió, a i'ádió, a| sajtó munkatársai propagálják a terv céljait, népszerűsítsék a jó példákat, és szánjanak szembe a végrehajtást akadályozó törekvésekkel és jelenségekkel. II. Az 1988. évi terv az 1987. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Építés-szerelés Mezőgazdasági termelés Lakossági fogyasztás Egy főre jutó reáljövedelem Szocialista szektor beruházásai Ebből: vállalati beruházások 101,0 98.0— 98,5 101,0 96.0— 97,0 105,0—105,5 97,5—98,0 97.0— 97,5 97.0— 98,0 102,0 3. A Központi Bizottság a stabilizációs program megvalósítása és ezen belül az 1988. évi terv eredményes végrehajtása érdekében szükségesnek tartja: — A konvertibilis valutákban fennálló adósság növekedésének erőteljes lefékezését, áruforgalmi aktívum elérését, — A rubelelszámolású forgalomban a kivitel fokozásának a megalapozását a behozatal gyorsabb ütemű emelkedésével, — A belső pénzügyi egyensúly javítását szigorú pénzügyi politikával és a költségvetés hiányának jelentős csökkentésével. — A termelési szerkezet szelektív átalakításának fel- gyorsítását, A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. 1. Párttisztségekkel kapcsolatban az alábbi határozatokat hozta: — Karakas László elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjét saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Kovács Béla elvtársat, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — Szabó József elvtársat, a Politikai Főiskola rektorát saját kérésére felmentette tisztségéből: tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Romány Pál elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a Politikai Főiskola rektorának. 2. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a kormányzati munka átszervezésével kapcsolatos elgondolásokról. Ügy határozott, hogy ezzel összefüggésben a Hazafias Népfronttal együtt ajánlásokat tesz az Országgyűlésnek állami tisztségek betöltésére. 3. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javaslatára úgy döntött, hogy 1988. első fél évében összehívja a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletét a szocialista építőmunka időszerű kérdéseinek megtárgyalására. (MTI} Tanácskozott az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az Országgyűlés mezőgaz. dasági bizottsága kedden, Cselőtei László elnökletével, .a Parlamentben ülést tartott. A testület a mezőgazdasági éy vízügyi ágazat jövő évi költségvetésének tervezetét vitatta meg és véleményt mondott a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogszabályok tervezett módosításáról. A bizottság ülésén több témakörben élénk vita alakult ki. A testület elé terjesztett írásos dokumentációhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár is elismerte: a keresetszabályozás ugyan az új szabályozás feltételei közepette a korábbinál jobban alkalmazkodik majd a telje, sítményekhez, ám továbbra is az előző évi teljesítménye, két veszi alapul. Ez az úgynevezett bázisszemlélet hátrányt jelent azok számára, akik eddig is jól teljesítettek, számukra ugyanis az előrelépés nehezebbé válik. Ilyen körülmények között nem érvényesül az a korábbi elhatározás, hogy a jó színvonalon termelők részesüljenek előnyben, előlük háruljanak el a fejlődés akadályai. Á testület az árak alakulását vizsgálva, abból indult ki, amit Villányi Miklós mondott erről: az áraknak a fogyasztási szerkezetet torzító hatása megszűnőben van, mivel a költségek a korábbinál markánsabban jelennek meg az árakban. A képviselők közül ugyanakkor többen is feltették a kérdést: a várható ármoz,gáso- kat vajon minden esetben az igazi piaci hatások ve. zérlik.e majd, írvagy olyan vállalati érvényesülési szempontok, amelyek összefüggésben vannak egyes feldolgozók és felvásárlók mo' nopolhelyzetével ? Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese az agrárágazatnak a külgazdasági egyensúly fönntartásában meglevő alapvető szerepét hangsúlyozta. Szólt arról, hogy a belföldi fogyasztás némi visszafogására van szükség, ám nem oly módon, hogy a kisebb jövedelműek által hozzáférhető áruk forgalmazását fékeznék. A testület a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogszabályok módosításáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét is megvitatta. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes bevezetőben a jogszabály korszerűsítésének fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy az a stabilizációs program végrehajtását is segíti. Új szolgáltatások: távmásolás, teletex, konferenciabeszélgetés Hol tart a távbeszélő- hálózat fejlesztése? Első hallásra meghökkentő a bejelentés: új. a távbeszélőhálózatra épülő szolgáltatásokat vezetett be a posta. Nevezetesen, 1987. december elsejétől már külföldre induló távmásolást is kérhetnek a magyarok. Európában tizennyolcadikként hazánkban vezették be a teletexet. az új távközlési szolgáltatást. Január elsejétől pedig bármely magyar automata telefonközponttal rendelkező településről konferencia- beszélgetés kezdeményezhető. Ami azt jelenti, hogy összesen tíz ember, magyar és külföldi létesíthet telefonkapcsolatot egyazon időben. Teszi mindezt — hogy tudniillik: új szolgáltatásokat vezet be — a posta akkor, amikor úgyis rengeteg kára van a népgazdaságnak a távközlés jelenlegi állapota miatt. Dr. Valter Ferenc elnökhelyettes azzal érvel, hogy az új távközlési szolgáltatások gyorsabb átvitelt, egyszerűbb kommunikációt tesznek lehetővé, következésképpen gyorsabbá válik az információcsere. Voltaképpen javul a telefonhelyzet ; ugyanakkor korszerűbb kapcsolattartasi'a nyílik mód. Ami egyúttal csökkenti is tP más államokkal szembeni lemaradásunkat. Az bizonyos, eddig ismeretlen szolgáltatásokról van szó. Nézzük a távmá- solá.st! A szükséges berendezés a már meglevő .távbeszélő vonalra telepíthető úgy, hogy a telefonkészülék a távbeszélgetésen kívül távmásolásra is husználható. Csaknem kétmillió távmásoló működik a világon pillanatnyilag. Hazánkban mindössze százötven van. nagyreszt külkereskedelmi vállalatoknál. A távmásolás előnyeit „jól érzékelteti a következő adat: egy A/4-es oldalnyi szöveget hozzávetőlegesen egy perc alatt továbbit. A távmásolót az előfizetőnek kell megvásárolni, a posta viszont engedélyezi és üzembe helyezi. Nyilvánvaló nem mindenki juthat ilyen készülékhez. Ezért a posta két budapesti és öt vidéki nagyváros egy-egy postahivatalában üzemeltetett nyilvános távmásolót. Itt meghatározott díj ellenében bárki igénybe veheti a szolgáltatást. Ez ideig tíz európai ország jelezte: „fogadják' a távmásolón tőlünk induló küldeményeket. A jövő esztendő első negyedétől pedig valamennyi megyeszékhelyen működik majd nyilvános távmásoló. A belföldi forgalom fellendítésére a posta 1988. június 30-ig engedményt adott; 50 százalékkal csökkenti a távmásolás árait. A teletex talán még a távmásolónál is „többet tud", egy gépelt oldalt tíz másodperc alatt továbbít. Szöveg- szerkesztővel rendelkezik, sőt, az érkező hívás információját is képes tárolni. A teletex előrevetíti az automatizált és integrált irodai munkahelyek képét. Magyarországon négy teletex üzemel, három állomást most kapcsolnak be a rendszerbe. A közeljövőben a magyar adathálózatot összekötik a nyugatnémet DATEX—L hálózattal, így a hazai előfizetők bármikor kapcsolatot teremthetnek a több mint 20 ezer NSZK-állomással. A posta természetesen a kapcsolatok további kiépítésére törekszik, például Ausztriával, Svédországgal, Francia- országgal szeretné összekapcsolni Magyarországot. A hazai teletex berendezés kifejlesztésére kiírt pályfá- zatot a Telefongyár—SZTA- KI páros nyerte meg, a munkálatokat előreláthatóan 1990 végéig befejezik, s a következő esztendőben megindulhat a sorozatgyártás. A fejlesztést a posta anyagilag is támogatta. Valószínűleg a konferenciabeszélgetés lesz a legnépszerűbb az új szolgáltatások közül. Azért, mert egy időben akár tíz ember is telefonkapcsolatba kerülhet, amely minden bizonnyal gyorsítja bizonyos ügyek intézését. teszem azt: az anyag- beszerzést. Bár a sikernek hatart szab pillanatnyilag, hogy ezt a szolgáltatást még csak a budapesti előfizetők kérhetik, igaz, mind belföldre. mind külföldre szólóan. Nyilván mondani sem kell, a beszélgetés résztvevői csupán más-más helységek távbeszélő központjainak előfizetői lehetnek. Egy egységes helyi hálózatból legfeljebb három előfizető vehet részt a beszélgetésben. A postának mindössze az az egy kikötése, hogy a beszélgetés megkezdése előtt 24 órával jelentsék be az igényt, a szolgáltatás zavartalansága érdekében. Ameny_ nviben az ország más részeiben is érdeklődnek a konferenciabeszélgetés iránt, az öt legnagyobb vidéki városba tud telepíteni berendezést a posta. Mindezek mellett, tovább folytatódik a telefonfejlesztés. A szükséges pénzt több forrásból „hozzák ösz- sze”, egyebek mellett egy részét kötvények .kibocsátásával teremtik elő. Volt terület, ahol kudardba fulladt „hollóék" próbálkozása, a kibocsátott kötvényt nem vásárolták meg az emberek. Jelenleg Miskolcon és Zalaegerszegen végeznek fejlesztési munkát a szakemberek. Budapesten megkezdődött a mobil-telefonhálózat kiépítése. Ennek ellenére mind többen vélekednek úgy, hogy telefon téren tényleges, számottevő előrelépésre majd csak a VIII. ötéves tervben számíthatunk. Előzetes hírek szerint a fejlett technológiájú berendezések, készülékek eladását tiltó lista, a COCOM, 1988 szeptemberében terítékre kerül, felülvizsgálják: mi exportálható szocialista államba? Sokan remélik, a hazai telefonfejlesztéshez szükséges eszközök a jövőben lekerülnek a tilalmi listáról, s akkor hosszabb időszakra építhetnénk magasabb technikát megtestesítő eszközökkel, berendezésekkel. Mindenesetre a telefonra váró embert pillanatnyi.laa közelebbről érinti az: miből fizeti a posta vissza a kötvényeidbe fektetett pénzét. Dr. Valter Ferenc elnökhelyettes tájékoztatása szerint, a fejlesztésekkel akkora többletbevételhez jutnak, hogy abból fedezni tudják a visszafizetéshez szükséges összeget. H. T. Export a Duna Cipőgyárnál Az idei évben összesen 837 ezer pár lábbeli készül Hatvanban, a Duna Cipőgyárban. Ennek jelentős részét nem hazai piacon, hanem külföldön értékesítik. Az exporttevékenységükről Kozák Géza igazgató tájékoztatott. Elmondta, hogy termékeiknek több, mint felét, 449 ezer párat a Szovjetunióba szál lítanak. A tőkés országokba összesen 182 ezer 940 pár kerül. Legfontosabb nyugati partnerük az NSZK és kereskednek még Angliával, Ausztriával és Líbiával is. A gyermektől a férficipőig, téli. nyári viseleteket egyaránt, küldenek külföldre.
