Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-08 / 211. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 8., kedd 5. HAZAI TÁJAKON Hajdani hajósok és révészek városa Tolna. Hajdanában város, megyéjének nevet adó székhelye volt. És ma? A sorsnak is nevezhető magyar történelem kevés régi városunkkal bánt el oly csúnyán, mint Tolnával. Alta Ripo néven már a rómaiak alatt virágzó, erődített hely volt, ami nem csoda, hiszen az Eszékről (Mursa) Aquincumba vezető fontos út mentén, egyúttal a dunai átkelőhely partján feküdt. Egy ezredéven át itt volt a Dunántúl és az Alföld közötti legforgalmasabb átkelőhely. A honfoglalás után is élő város maradt. Amikor Szent István kialakította a vármegyéket, Tolnát jelölte ki a hasonló nevű megye székhelyévé, mert ez volt a környék legnépesebb városa, továbbá, mert a rómaiak idejéből fennmaradt, kőből- téglából rakott erőssége, kiváló rezidenciája lehetett a vármegye ispánjának. Any- nyira kiváló, hogy maga Szent István is itt, a várfalakkal kerített városban alkotta 1016-ban törvényeinek egy részét. Oklevélben először 1093- ban szerepel. Tolnavárként, s csaknem az egész középkorban mint Tolnavár város szerepel. Hol a királyé, aztán a királynéé, esetleg az egyház vagy egy magánúr birtoka. Hogy nem volt akármilyen kis* település, az kikövetkeztethető abból, hogy különböző vámokat szedhetett, s a rév is jól jövedelmezett. Tolna több országos esemény, vagy ha úgy tetszik, az állam életében jelentős rendezvény színhelye volt. Mátyás király itt tartott országgyűlést 1463 márciusában, amelyre a nemességet fejenként hívta meg, hogy innen indulhasson velük a török ellen. Ebben a hadjáratban védte meg a király hadai élén a Szerémséget és A volt Fes- tetics-kastély (balra, fent) ★ Hősi emlékmű (balra). ★ A tanácsház épülete (jobbra, fent) a Temesközt, és foglalta visz- sza a kulcsfontosságú Jajca várát. 1466-ban pedig nádori közgyűlést tartottak Tolna várában. 1518-ban II. Lajos király is Tolnavárra hívta össze az országgyűlést, amelyen a köznemesség követei útján képviseltette magát. Ekkor szavazták meg a fél forint rendkívüli hadiadót, és itt indulnak a király vezetésével a törökre. 1526- ban pedig II. Lajos itt várakozott lassan gyülekező hadaira. Galeotto, Mátyás király történetírója szerint, „Tolna nagy város . .. ”. Aztán 1526- iban Mohácsnál elvérzett az ország. Szulejmán szultán hadai előtt nyitva állt „kincses Tolna—Baranya”. Tolnavár sorsát is a török pecsételte meg, hiszen 1541-től másfél évszázadon át hódoltsági területté vált. Evlia Cselebi, a híres török világutazó 1663-ban, tehát több mint egy évszázaddal Tolna török kézre kerülése után járt a városban. Leírja a várat, amelynek „parancsnok agája és várnépe készenlétben állnak. Kívül egy virágzó és díszes külvárosa van. összesen nyolcvan házzal, melyek mind a Duna partján fekvő keresztény házak . .. ”. Ezután említést tesz egy nagy tóról, amely valószínűleg a Duna mocsaras ártere, s amelyről így ír: .......Tavasszal, ha a Dun a folyó kiárad, ez ToLna tava megtelik s tengerré lesz, benne a halászok hét hónapig halásznak...” Tolna tehát a török megszállás alatt is város maradt, amelyben a reformátusoknak virágzó kollégiumuk működött. A török kivonulása után mindössze 160 lakosa maradt Tolnának (A szomszédos Szekszárdnak 290.) Vára elveszítette katonai jelentőségét, köveit széthordták és felhasználták az új építkezésekhez, s így nyomtalanul eltűnt. Fényes Elek 1851-ben megjelent könyvében Tolnáról ez olvasható: .......Hajdan kőfallal kerített k irályi város volt; de a városnak nagyohb része most a Duna gyomrában hever, aminthogy vízapadáskor sok épület alapjai láthatók ...” Tolna soha többé nem nyerte vissza régi fényét és jelentőségét, bár az évszázadok folyamán lassan gyarapodott. A múlt század derekára lakóinak száma meghaladta a 6000 lelket, s napjainkban már tízezren lakják. Egy részük tovább folytatta a Tolnán ősi foglalkozást: a halászatot és a hajózást. S a barokk korban néhány igazán szép építménnyel gazdagodott a közben városi rangját érdemtelenül elvesztett település. Közülük különösen az 1773-ban befejezett plébániatemplom és a hozzá tartozó plébániaépületegyüttes, valamint az 1743— 79 között épített Kálváriakápolna érdemel figyelmet. Nagyon szép lenne, ha rendbe hoznánk az 1790 körül emelt, copf stílusú Szentháromság-oszlopot. A volt Fes- tetics-kastély falára helyezett emléktábla szerint gróf Széchenyi István is megszállt 1830-ban, atyafiánál, gróf Festetics Leónál. Innen folytatta al-dunai útját. Vele átellenben működik az a Selyemgyár, amelyet még Bezerédj Pál földbirtokos alapított 1883-ban. Azóta, természetesen, alaposan kibővítették. Újabb épületei közül az 1905—06-ban emelt tanácsház utal arra, hogy Tolna még a századfordulón is tehetős mezőváros volt. dr. Cs. K. H eti umor ét elején Az orvos, az építész és a politikus vitatkozik arról, melyikük foglalkozása a legrégibb. — Az enyém — mondja az orvos. — Az Isten a nőt a férfi oldalbordájából teremtette. ami nem más, mint sebészeti beavatkozás. — De még előbb építő- munkát végzett az Isten — mondja az építész —, hiszen a káoszból felépítette a világot. — Látják, mennyire tévednek — mondja mosolyogva a politikus. — Mit gondolnak, hogyan keletkezett a káosz? ★ — A maga novelláját negyven oldallal le kell rövidíteni — mondja a szerkesztő az írónak. — De hiszen az egész csak negyven oldal! — Éppen arra a negyven oldalra gondoltam. ir — Miért van ilyen rumszagod? — Rummal kezelem a fá- ■ jós fogamat. — Régóta fáj? — Hát, olyan öt éve ... ★ A hosszú, unalmas előadás véget ér, és a teremben nagy csönd lesz. Jaroslav úr erre felébred. — Mi történt? — kérdezi a szomszédjától. — Elkezdődött a vita. ★ — Melyik volt az ön legrafináltabb műve? — kérdezi az újságíró a híres krimiszerzőt. — A legutolsó adóbevallásom — válaszolja gondolkodás nélkül az író. ★ A legjobb módszer arra, hogy megszabaduljunk az ellenségeinktől, ha túléljük őket — mondja elgondolkodva Jaroslav. KÉPEK, NAPLÓK, VITÁK A hamisítás „művészete” Enyhén szólva parázs vita jellemezte azt a nemrégiben Bostonban tartott találkozót, amelyen körülbelül 30 amerikai és holland szakértő vett részt. Am ezúttal nem politikai vagy kereskedelmi ügy állt & szócsaták középpontjában, hanem egy — első pillantásra egyszerűnek tűnő — kérdés: valódinak tekinthető-e az az öt, különböző amerikai múzeumokban található Rembrandt-kép, amelynek eredetiségét az elmúlt hónapokban jó néhány művészettörténész kétségbe vonta. Eredeti »agy sem? Természetesen korántsem csupán esztétikai vagy kul- túrhistóriai kötélhúzásról van szó, hiszen a dilemma mögött (Rembrandt vagy sem?) súlyos dollármilliók forognak kockán. A világhírű New York-i Metropolitan Múzeum vezetői számára sem mindegy, ki kell-e cserélni eddig féltve őrzött műkincseik mellett a feliratot; a holland szakemberek által javasolt szöveg szerint ugyanis csak a „Rembrandt műhelyéhez tartozó ismeretlen alkotó” tábla tekinthető jogosnak. Amint az várható volt, az eszmecserén nem sikerült közös nevezőre jutni. Amíg a jelenlevő amerikai szakértők bizonyos stílusjegyekre hivatkoznak, s kitartottak az eredetiség mellett, addig a hollandiai székhelyű, 1969-ben alapított Rembrandt-kutató alapítvány jelenlevő tagjai (más festészeti motívumokat értékelve nyomatékosabbnak) kétségbe vonták azt. Persze, nehezen is lehetne mindez másként. Hiszen sokszor korunkbeli vagy század eleji alkotók képei körül is bizonytalanság terjeng, hogyne lenne ez így sok évszázaddal ezelőtt tevékenykedő mesterek esetében? Nyílt titok, hogy napjainkban egyre kiterjedtebb a műkincshamisítás szférája: a bűnözés e sajátossága festők egész sorát foglalkoztatja. Valószínűleg a leghivatottabb tudósok is zavarba jönnének, ha végleges véleményt kellene mondani egy-egy vitatott hitelességű Picasso- vagy Dalialkotás ügyében. Mi több, a hamisítás szinte külön „művészeti ággá” nőtte ki magát, s egyes alakjainak, például Clifford Irvingnek, Tom Keatingnek, Van Mee- gerennek és De Horynak az „alkotásai” a maguk nemében kiemelkedőnek számítanak. Műszeres vizsgálatok Emlékezetes marad az a botrány is, amit Konrad Ko- jau, a Hitler-naplók szerzője kavart. A hírhedt figura, aki szélhámosságával súlyos presztízsveszteséget okozott az állítólagos dokumentumot közlő nívós nyugatnémet Stern magazinnak, ugyanis nem érte be e területtel, hanem a festmények világába is „átrándult”. Kedvenc mestere — nyilatkozta többször — Chagall, Van Gogh és Dali volt. Úgy tűnik egyébként, hogy az írásvizsgálat az elmúlt években rohamléptekkel fejlődött. Részben éppen a Hitler-naplók ügye keltette hullámok nyomán több nyugati országban kiterjedt kutatómunka folyik — bár legtöbbször változatlanul „tisztán” bűnügyi vagy gazdasági területen veszik igénybe a szakértőket. Elvégre olykor egy ' levél vagy akár egy aláírás hamisítása, egy üzleti szerződés előre- vagy visszamenőleges datálása is óriási haszonnal kecsegtethet. Esélyük mégsem túl nagy: ha a kérdéses okirat eljut a laboratóriumokba. manapság alig van esélyük arra. hogy az aprólékos műszeres, kémiai és kromatográfiás vizsgálatok ne fedjék fel a valóságot. Ma már azt is ki lehet mutatni — írta egyik összefoglalójában a New York Times —. ha korabeli papírra, korabeli tintával, de most születik egy írás, mivel a tintaszemcsék ionvándorlása csalhatatlanul árulkodik a tényekről. Hadakozó szakértők A festmények és műalkotások ügye persze más. Ott a vita általában nem az életkor körül zajlik, hiszen a mai keletű, ám középkorinak álcázott, mégoly tökéletes kivitelű kének hamisításai is könnyen kiszűrhetők. Az viszont, hogy a valóban 1630 táján festett alkotás kinek az ecsetvonásairól árulkodik, más kérdés, és érthetően jóval tágabb teret hagy a művészettörténészek hadakozásának. Egy dolog épp ebből kiindulva bizonyosnak tűnik: a Metropolitan Múzeum illetékesei hosszabb távon is — vagy legalábbis amíg valamilyen ellentétes értelmű, perdöntő bizonyíték fel nem merül — a számukra kedvező döntést fogadták el, s a nagy hírű New York-i gyűjtemény leltárában a vitatott olajképek változatlanul Rembrandt műveiként szerepelnek. E. É. ÁLLÁSAJÁNLATAI: v. t. v. b. mélyépítő és városgondozási üzem: EGER, BRODY S. u. 4 Felvételt hirdet szakirányú felsőfokú végzettséggel útkezelési csoportvezető; gépjárműszerelő, nehézgépszerelő, lakatos szakmunkások, valamint nehézgépkezelő részére. Jelentkezni a munkaügyi osztályon lehet. AGRIA BÚTORGYÁR: EGER, KISTÁLYAI ÚT 8. Felvételre keres gyors- és gépírót; asztalos és lakatos szakmunkásokat; férfi és női betanított munkásokat: éjjeliőrt és raktári segédmunkást. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. HEVES MEGYEI TÁVKÖZLÉSI ÜZEM: EGER, FELLNER JAKAB U. 1. Hálózatszerelői munkakörbe egri, hatvani és hevesi egységeihez dolgozókat azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezni a helyileg illetékes körzetmesterségnél lehet. HEVES MEGYEI ZÖLDÉRT VÁLLALAT: EGER. KLAPKA U. 9. Felvételre keres mérlegképes könyvelői képesítéssel belső ellenőrt. Jelentkezni lehet a fenti címen. TÁJÉKOZTATÓ A HEVES MEGYEI MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA ÜGYFÉLFOGADÁSI RENDJÉRŐL ÉS SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGÉRŐL: — Hétfő: 13.00 órától 18.30 óráig — Kedd: 8.00 órától 12.00 óráig — Szerda: 8.00 órától 18.30 óráig — Csütörtök: ÜGYFÉLFOGADÁS SZÜNETEL — Péntek: 8.00 órától 12.00 óráig Minden hétfőn 16.00—18.00 óráig díjmentes pályakorrekciós tanácsadás. Minden szerdán 16.00—18.00 óráig díjmentes munkajogi tanácsadás vehető igénybe az irodánál. (Eger, Dobó I. tér 2.) Videós álláshirdetésünk munkanapokon 9 órától 13 óráig tekinthető meg az iroda Dobó térre néző ablakában. A lakossági igénybejelentések alapján* humán szolgáltatásunk: korrepetálás, logopédia, gyermekfelügyelet, nyelvoktatás, gyógytorna, beteggondozás. A jelentkezés személyesen történhet hétfőtől péntekig 8.00—12.00 óráig.
