Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-12 / 9. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Magasabbra! Végh Antal legutóbbi — sokat dicsért és agyongya- lázott — Gyógyit6atlan című könyvének volt egy felettébb érdekes része. Akik olvasták, bizonyára emlékeznek rá. Arról volt szó, hogy az egyik fővárosi klub ifjúsági labdarúgócsapatában akadt egy fiú, aki becsületesen készült a mérkőzésekre, komolyan vette az edzéseket, hajtott, izzadt, gürcölt. Ám mindennek elmaradt az eredménye, ugyanis a társak — s az edző is — szinte kiközösítették a „különcöt”. Nos, nem akarok most újra a magyar labdarúgás tekervényes útvesztőiben kalandozni. Az előbbi történet azonban — legalább egy szempontból — rendkívül tanulságos. Mire gondolok? Arra, hogy az az eset szinte nap mint nap megismétlődik itt vagy ott. Bizonyára valamennyien példákkal is szolgálhatnánk. Mondjuk azzal, hogy ebben a gyárban. üzemben, abban az intézetben volt egy ember, aki nem a lógást tartotta elsőrendűnek, hanem e jól elvégzett munkát. Nem elégedett meg az állóvízzel, hanem folytonosan új meg új dolgokon törte a fejét, egyszóval vállalkozó szellemű volt. De csak egy ideig... Mert a kollégák hamar megszólták: mit játszod meg magad, miért „pedálozol” a főnökség előtt, le akarsz járatni minket stb. S ő — minthogy nem szeretett volna kilógni a sorból — rövidesen idomult a többséghez, energiáit, lelkesedését „takarékra” állította. Igen, a sztori felettébb ismerős. Hány és hány értékes valakit vesztettünk el amiatt, mert képtelenek voltunk igazodni tempójukhoz, képtelenek voltunk megérteni, elfogadni törekvéseiket. Miért? Az ok egyszerű. Azért, mert ha egy mozgékonyabb, agili- sabb illető kerül közénk, akkor rögtön kiderülhet a mi restségünk, tunyaságunk. Ez pedig idegesítő. Gondolkodásmódunk az egyformaságra van beállítva. Ilyenformán nem azt próbáljuk meg. hogy megkíséreljük a felkapaszkodást az átlag felettiekhez, hanem azzal kívánjuk megteremteni az azonos szintet, hogy őket is lehúzzuk — lenyomjuk? — a saját nívónkra. Jó lenne, ha ezzel a szemlélettel, magatartással .mihamarabb szakítanánk. Ne tűrhetetlen „szálkának” tekintsük a szorgalmat. a mindig újra való törekvést, a mienknél fokozottabb tempót, hanem követésre méltó példának, mintának. Ne gátoljuk, akadályozzuk a nálunknál különbeket, ne fogjuk visz- sza őket, hanem azon igyekezzünk, hogy hasonlóvá váljunk hozzájukKöztudomású, hogy manapság egyik legfőbb, leglényegesebb célunk az, hogy gazdaságunkat intenzív pályára állítsuk. Persze, ez csak akkor valósulhat meg, ha egy sor tényezővel elősegítjük. Többek között azzal is, hogy gondolkodásunkat, cselekvésünket intenzifi- káljuk. az eddiginél nagyobb sebességre kapcsoljuk. Sárhegyi István Kárpáti Ferenc tűzte a Nemecz József munkásöregység új zászlajára a magas kitüntetést A kitüntetettek között a gyöngyösi Nemecz József munkásöregység — Új csapatzászlót kapott a gyöngyösi, valamint az egri Balázs Ignác egység Harminc év és — két óra. Pontosan ennyi ideig tartottak azok a jubileumi megem- " lékezések, amelyeken a Munkásőrség tevékenységének három évtizedét értékelték. Ebben a két órában egy történelmi éietútról esett szó: a világ, az ország, a Munkásőrség eseményeiről, sikereiről és gondjairól. A Munkásőrség megalakulásának évfordulója — mint azt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese is elmondta az ünnepi köszöntőjében — azokhoz a harminc év előtti eseményekhez kötődik, amelyek a szocializmus megvédése és a megújulás jelképeivé váltak hazánkban. Ezért természetes, hogy a Munkásőrség megemlékezései — Gyöngyösön és Egerben — azt tükrözik, hogy a testület három évtizeden át részese volt és részese ma is az országépítő program megalapításának. Tudósításaink a jubileumi eseményekről adnak számot. Vasárnap a MÁV Kitérő- gyár üzemcsarnokában rendezték meg ' ünnepélyes egységgyűlésüket a gyöngyösi munkásőrök. A díszelnökségben helyet foglalt többek között Kárpáti Ferenc vezérezredes, az MSZMP KB tagja, honvédelmi miniszter. Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára. Dósa István vezérőrnagy, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője. Pólón" kai András, a Munkásőrség megyei parancsnoka, Kerékgyártó Béla vezérőrnagy, a katonai magasabb egység parancsoka. Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára, dr. Tir Dezső, Gyöngyös Város Tanácsának elnöke, V. P. Setényin alezredes, a Szovjet Hadsereg képviselője, Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára, valamint az üzemek, gyárak, intézmények, tömegszervezetek és a társ fegyveres testületek vezető képviselői is. A jelentéstétel, a csapat- zászló behozataila. a Himnusz és a szavalat elhangzása után Patócs László, a gyöngyösi városi pártbizottság titkára mondott megnyitó beszédet, amelyben külön is köszöntötte az alapító munkásőröket és azok feleségeit, családtagjait, akik megjelentek az ünnepségen. Ezt követően a résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg A gyöngyösi kitérőgyárban tartott munkásőrgyűlés elnöksége azokról, akik tavaly örökre eltávoztak soraikból. A megemlékezést követően Bokros István, a Munkásőrség gyöngyösi egységének parancsnoka tartotta meg ünnepi beszédét. Bevezetőjében a harminc évvel ezelőtti eseményekről, az alakulás körülményeiről emlékezett meg, annak a politikának meghirdetéséről, amellyel a párt és a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány kivezette az országot az ellenforradalom válságából, s megteremtette a nem- zti egységet. Ennek a politikának, bizalomnak lett szülötte a Munkásőrség is. Mint elmondotta. Gyöngyösön az ellenforradalmi események viszonylag csendesen zajlottak le az október végi, november el^ji napokban. A felszín alatt azonban izzott a parázs, az ellenséges indulat. Ledöntöt- ték a szovjet emlékművet, szétzúzták a pártház és a tanács berendezéseit, sztrájkra bújtattak, agyonlő véssél fenyegették a sztrájktörőket stb. A városkörnyéki településeken is kezdett kibontakozni az ellenforradalom. A falvakban leverték a címereket, a vörös csillagokat és követelték a kommunisták felakasztását. Tüzet akoztak Detk, Halmaj- ugra, Nagyréde, Atkár, Do- moszló téeszeinek portáin, a párthelyiségekben. (Folytatás a 2. oldalon) Munkásőrök jubileumi számvetése Pártnapok és munkásgyűlések megyénkben A Központi Bizottság 1986. november 19—2U-i határozatával, az 1987. évi népgazdasági tervvel, valamint az ezekből adódó helyi célok és feladatok megvalósításával kapcsolatosan 1987. január 19— 31. között gazdaságpolitikai pártnapokra és mun- kásgyűlésekre kerül sor megyénkben. Munkásgyűlések Az Egri Finomszerelvénygyárban január 27-én, 14 3* órakor. Előadó: CZINEGE LAJOS, a Minisztertanács elnökhelyettese. A Hatvani Lenin Mg. Termelőszövetkezetben január 21- én, 15 órakor. Előadó: BARTA ALAJOS, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára. Összevont pártnapok Az oktatásügy területén dolgozók számára: Egerben, a Hámán Kató Megyei Üttörőházban január 19- én. 14 órakor. Előadó: NEMETH LÁSZLÓ, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára. Gyöngyösön, a Mátraaljai Szénbányák központi tanácskozótermében január 19-én, 14 órakor. Előadó: KÓNYA LAJOS, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának első titkára. Hatvanban, a városi pártbizottságon január 19-én, 14 órakor. Előadó: SZOKODI FERENC, az MSZMP Hatvan Városi Bizottságának első titkára. Füzesabonyban, a városi jogú nagyközségi pártbizottságon január 19-én, 14 órakor. Előadó: ANTAL LAJOS, az MSZMP Füzesabonyi Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkára. Hevesen, a városi pártbizottságon január 19-én, 14 órakor. Elo^uú: SZÉNÁSI PÁLNÉ DR., az MSZMP KB munkatársa. A kereskedelemben dolgozók számára: Egerben, a Mészöv székházában január 20-án, 15 órakor. Előadó: LÁNYI GYÖRGY, az MSZMP KB alosztályvezető. je. A megyei tanács apparátusa számára: Egerben, a megyei tanácson január 21-én, 15.30 órakor. Előadó: NÉMETI GYULA, az MSZMP KB munkatársa. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság személyi állománya számára: Egerben, a megyei rendőr-főkapitányságon január 21-én. 15.30 órakor. Előadó: DOMOSZLAI LÁSZLÓ, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. Az egészségügyben dolgozók számára: Egerben, a megyei kórházban január 22-én, 15.30 órakor. Előadó: DR. GYETVAI GYULA, a megyei kórház főigazgató-főorvosa. A munkahelyi, lakóterületi pártnapok előadói döntő többségben a helyi gazdasági és politikai vezetők tesznek. HÓ, HÓ, HÓ ... Közlekedünk, de hogyan? Az országban a hét végén csaknem mindenütt és egész nap esett, szállingózott a hó. Az utakon közel 700 munkagép sózta, takarította a havat, s további 300 masinát is készenlétben tartottak. Hogy ez az időjárás okozott-e. s ha igen. milyen nehézségeket szűkebb hazánkban, arra próbáltunk választ keresni körkérdésünk során. A Mátra Volán központjának tájékoztatása szerint a megye területén egyelőre nincs különösebb gond. Igaz, a távolsági járatok csak 15— 20 perces késésekkel futottak be. A mátrai térségre lényegében ugyanezek a megállapítások érvényesek. A helyi járati autóbuszok — a korábbi „szünet" után — vasárnap problémamentesen kötekedtek, főként amiatt, mert a Csiky Sándor utcai állapotok némileg javultak. A közúti igazgatóságtól kapott információ alapján elmondható. hogy a főútvonalakon — a 33. számú, Füzesabony—Debrecen közötti kivételével — mindenütt teljes biztonsággal, mindkét nyomon lehetett közlekedni. Az említett helyen viszont már vasárnap délig 8—10 gépkocsi akadt el, azaz nem tudta folytatni a megkezdett utat. Az alsóbbrendű utak többségén csak egy nyomon lehetett haladni, s főként ott volt aggasztó a dolog, ahová a hóekék nem jutottak el. A legrosszabb viszonyokat a Hevestől délre fekvő részeken tapasztalhatták, hiszen ott hóátfúvások is előfordultak. így a gépkocsik csak üggyel-bajjal mehettek. A nap folyamán 25 munkagép — sózok, hómarók, hóekék — és mintegy 80—100 ember dolgozott. A szűnni nem akaró havazás következtében azonban romlottak az állapotok, s így — feltehetően — nagyobb erők „bevetésére" is szükség lesz. A MÁV Miskolci Körzeti Uzemfőnökségére „befutott" jelentések arról „árulkodnak", hogy itt bizony jókorák a fennakadások. A Budapest—Miskolc közti vonalon mintegy kétórás késéseket lehetett regisztrálni, a nyíregyházi, debreceni térségből induló vonatok pedig csak háromórás késéssel jutottak el a végcéljukhoz. Ezen túlmenően a kisebb távolságot megtevő szerelvények is késtek, igaz „csak” 15—20 percet. A mentők szolgálatvezetője elmondta, hogy egyelőre még mindenhová sikerült elérniük. akár a legkisebb településre is. Kétségtelen azonban, hogy főleg vidéken — s az egri mellékutcákban is — nehezebb a közlekedés, így több idő kell a helyszín megközelítéséhez. Rendelkezésre áll viszont egy olyan — első-hátsó kerék meghajtású — gépkocsi, amellyel a legnehezebb terepviszonyok közepette is „boldogulhatnak". A gyalogosközlekedésről — már ami a megyeszékhelyet illeti -— nem kértünk felvilágosítást. Ügy tűnik azonban, most sincs rendjén minden. Az itt élők aligha értik, miért kell télröl-télre bokáig a hóban gázolniuk . . ★ Lapzárta előtt érkezett a hír a Mátra Volántól, hogy az erős havazás következteben a távolsági járatok érkezése. indulása meglehetősen bizonytalanná vált.
