Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-12 / 266. szám
* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXVII. évfolyam. 266. szám ÁRA: 1986. november 12., szerda 1,80 FORINT Összefogás Szerkesztőségünkben egy harminc év körüli fiatal- asszony érdeklődött a napokban arról, hogy csatlakoztak-e a szocialista brigádok a Parádi Üveggyár Május 1. kollektívájának hónapokkal ezelőtt közzétett felhívásához. Ebben, mint már beszámoltunk róla. arra szólították fel a megye üzemeit, dolgozóit, hogy szervezzenek kommunista műszakot, s a bevételt ajánlják fel a Heves Megyei Tanács Kórházának, ahol műveseállomást létesítenek, illetve az infarktusos betegek ellátását korszerűbbé tevő műszerparkot alakítanak ki. Szóval ott állt az asz- szonyka egy hároméves gyermekkel a karján. Tájékoztattuk. hogy az utóbbi időben több helyről is érkezett hozzánk hír ilyen „megmozdulásról’'. Ekkor ez az ismeretlen nő sírva- fakadt. Elmondta, hogy a férje immáron hét év óta vesebeteg, s az utóbbi hónapokban egyre súlyosabb a helyzete. Űj vesére lenne szüksége, de komplikálja a helyzetet, hogy sokan „állnak még előtte a sorban". Megoldást jelentene az is, ha a miskolci műveseállomást keresné fel, de ott újabb Borsod megyén kívüli pácienseket nem nagyon tudnak fogadni, hiszen így is leterheltek. A férfi helyzetét nehezíti, hogy ha ez mégis sikerülne, a kezelésre gyakran kellene utaznia, s Miskolc kórháza messze van Egertől. Igazán akkor hatódtunk meg, amikor arra hivatkozott, hogy három apró gyermeket nevelnek, s ők nem akarják elveszíteni har- mincegynéhány esztendős apjukat. Ekkor éreztük át, hogy azok a kollektívák, amelyek a berendezésekhez szükséges összegek előteremtéséből kiveszik részüket, milyen létfontosságú dologban segédkeznek. Az ország és a megye egészségügyének anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy jelenleg önerőből valósítsák meg ezeket az egészségügyi törekvéseket. Ezért szükséges az összefogás. Ezt nagyon sok vállalatnál meg is értették, mi sem bizonyítja jobban, hogy az utóbbi hetekben egyre több helyről kaptunk telexjelentést az akció kiszélesedéséről. Jóllehet arról még nincs információnk, hogy teljes lenne a siker, de a jelek arra mutatnak, hogy lassan, de gyűlik a szükséges pénz. A műszakokban részt vevőket megkérdezve az is kiderült, ‘hogy szívesen vállalták ezt a társadalmi munkát. Az esetnek akad még általános tanulsága: az utóbbi időben egyre több felhívást tettek közzé valamilyen kisebb-nagyobb feladat megvalósítása érdekében. Közülük több olyan is akadt, amely nem talált kellő visszhangra, mert a felajánlás célja nem mozgatta meg a dolgozók „fantáziáját’’. A paródiák ötlete, már az eddigiekből is kitűnik, nem sorolható ezek közé. Koma János MOSZKVÁBAN A KGST-tagországok pártve zetöinek moszkvai munkatalálkozója. A képen: a tanácskozás résztvevői / (Népújság-telefotó —TASZSZ — MTI — KS) Befejeződött a testvérpártik vezetőinek nunkatalálkizéja November . 10—11-én Moszkvában munkatalálkozót tartottak a KGST- országok testvérpártjainak vezetői. A találkozón részt vett és felszólalt: Tódor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke, Gustáv Húsúk, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke. Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, a Kubai Államtanács és Minisztertanács elnöke. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Államtanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára, Dzsam- bin Batmöruh, az MNFP KB főtitkára, a Mongol Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke, Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, Románia köztársasági elnöke, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Truong Chinh, a VKP KB főtitkára, a Vietnami Államtanács elnöke. A testvérpártok vezetői megvitatták a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésének és tökéletesítésének alapvető kérdéseit, a szocializmus alkotóereje minél teljesebb kiaknázásának lehetőségeit. Külön figyelmet fordítottak a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésére, a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés új, az eddiginél haladóbb formáinak kihasználására annak (Folytatás a 2. oldalon) HUSZONGTODIK ALKALOMMAL Megnyitották Tarnamérán a megyei politikai könyvnapokat Haff nerné dr. Miskolczi Margit ünnepi beszédét tartja Zászlódíszbe öltözötten fo- gádta kedden a nemrégiben átadott Tarnamérai Általános Iskola azokat, akik a 25. alkalommal megrendezett politikai könyvnapok megyei megnyitójára érkeztek. Nem véletlen, hogy a jeles jubileumi eseményre éppen itt került sor: a helybéli mező- gazdasági téesz azzal dicsekedhet, hogy az elmúlt esztendőben a legkiemelkedőbb eredménnyel terjesztették itt a hasonló szövetkezetek közül a politikai müveket. A házigazdák s a hevesi városi pártbizottság nevében Juhász Lajos első titkár ’ köszöntötte az egybegyűlteket, így a politikai, a társadalmi és tömegszervek ’képviselőit, köztük Kiss Sándort, a megyei pártbizottság titkárát. Megjelent egyéb- kérit Csibra István, a Kossuth Könyvkiadó szépirodalmi szerkesztőségének vezetője is. Mint.Juhász Lajos kiemelte: jelképes lehet, hogy a 25. megyei megnyitót épp egy tsz központjában tartják, hiszen 1961-ben a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor jelent meg először a Kossuth Könyvkiadó az akkori téli politikai könyvnapokon a falvakban. Ezt követően Haffnerné dr.- Miskolczi Margit, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Miután a múltat kutatva visszatekintett az előzményekre. hangsúlyozta: nincs szégyellni valónk akkor sem. ha csak g tavalyi év őszéhez hasonlítjuk az előrelépés mértékét: például azóta az ország bármely szegletében olvashatják az érdeklődők a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának dokumentumait — a Kossuth kiadásában. Megjelent ezenkívül Kádár János A szocializmus megújulása Magyarországon című műve is, Berecz János írása az Ellenforradalom tollal és fegyverrel 1956, Szabó Bálinttól Az ötvenes évek. „Az eredmények lelkesítőek, dm izgalmas végiggondolni ■azt is, vajon eleget „fogyasztunk-e” ezek közül a művek közül, nos, bár megyénkben a Kossuth Könyvkiadó ki- rendeltségének forgalma napjainkban túlhaladta az 5 milliót, egy dolgozóra ebből bizony csak átlag 33 forint esik egy esztendőben. ■Nem tehetünk tehát elégedettek..." A szónok igy folytatta: gyakran panaszkodnak ma az emberek a rohanásra. az anyagi értékek túlzott előtérbe kerülésére, az időhiányra. Ezek létező gondok, olyanok, amelynek tőlünk független gyökerei és rajtunk múló okai egyaránt vannak. Kokszolóavató munkásgyűlés a Dunai Vasműben Nyolc hónappal a tervezett határidő előtt, kedden megkezdte termelését a Dunai Vasmű 9,2 milliárd forintos beruházással megvalósuló 3-as számú kokszolóblokkja. Ebből az alkalomból avató és ünnepi munkásgyűlést rendeztek a Kohászati Kombinátban, amelyen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kapolyi László ipari miniszter, ott volt Borisz Sztukalin a Szovjetunió, és Tadeusz Czechowicz a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Az évi egymillió tonna kapacitású kokszolómű termelésének indításáról Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója tett jelentést. - A beruházók, kivitelezők és az üzemeltetők gyűrűjében Havasi Ferenc vágta át az új létesítmény avatószalagját. Ezt követően a kombinát kultúrtermében tartották a munkásgyűlést, amelyen Kapolyi László miniszter mondott ünnepi beszédet. Egyebek között szólt arról, hogy a kohászatban a termékszerkezet korszerűsítése révén 20 százalékkal kell csökkenteni a termék- egységre eső energiafelhasználást. le kell állítani a korszerűtlen nagyolvasztókat és a gazdaságtalanul termelő Siemens-Martin kemencéket, a konverteres gyártású acélok részarányát pedig 38 százalékkal szükséges növelni. A7 intézkedések eredményeként már 1990-ben 3,3 milliárd forinttal nőhet a kohászati vállalatok nyeresége. MÜSZAKI-KOZGAZDASÁGI HETEK ’86 Munkaerő-gazdálkodás és haladás A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése érdekében 1987-töl határozottabb lépésekre kerül sor, s ennek fontos része a munkaerő-gazdálkodás fejlesztése is. Erről volt szó a műszaki-közgazdasági hetek ’86 rendezvénysorozatának újabb programján kedden délután Egerben, a Technika Házában. Ezúttal kerekasztal-beszélgetésre jöttek össze Heves megye nagyobb üzemeinek, vállalatainak, termelőszövetkezeteinek vezetői, hogy véleményt cseréljenek dr. Bukta Lászlóval az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettesével. Az eseményen részt vett dr. Asztalos Miklós az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára is. A résztvevőknek dr. Bukta László tartott tájékoztatást. munkaerő-gazdálkodásunk gondjairól, a várható legfontosabb teendőkről. Elmondta, hogy társadalmunk nagy vívmánya a teljes foglalkoztatás, ám gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel és társadalmi továbbfejlődésünkkel szorosan összhangban van a hatékony foglalkoztatás megvalósítása. Mindennek nagy szerepe van a munkafegyelem erősítésében is. Elmondta, hogy igen lényeges az ésszerűsítés annak érdekében, hogy elsősorban a hiányszakmák száma csökkenjen a következő időszakban. Ennek érdekében a szabályozás eszközrendszerét bővítik. 1987. január 1- től olyan keresetszabályozási rendszert léptetnek életbe, amely az ésszerű létszámleépítésre ösztönöz. Ugyanakkor új vonásként megjelenik az elhelyezkedési támogatás, továbbá az átképzési támogatás is. A kormányzat célja, hogy a magyar szakmai szerkezetet korszerűsítse és az élet által diktált igényekhez igazítsa. Ennek fontos része, hogy a jelenleg gazdaságilag elmaradott körzeteket minél nagyobb arányban fejlesszék. Átalakításra kerül a Munka Törvénykönyve, is. amelyben a dolgozók jogai mellett a kötelességek is az eddigieknél markánsabb megfogalmazást nyernek. összességében gazdaságirányítási rendszerünk to. vábbfejlesztésével együtt változik a munkaerő-gazdálkodás is. Erre nagy szükség van társadalmunk előrehaladása érdekében. — ügy gondolom, hogy akkor cselekszünk helyesen, ha tetteinkben az a lenini gondolat vezérel és figyelmeztet- bennünket, hogy akinek a munkája miatt nem jut ideje a tanulásra, az később a felkészületlensége miatt lesz képtelen a munkára. Befejező gondolatként pedig azt kívánta: társadalmunk horizontján mind magasabban ragyogjon a szellem napvilága és ehhez á maga módján még sikeresebben járuljon hozzá a Kossuth Könyvkiadó is. A könyvkiállítás és -vásár érdeklődői (Fotó: Szántó György) Az ünnepi szavakat követően Kiss Sándor részesítette elismerésben a legeredményesebb könyvterjesztőkét., így Nagy Lajosnét, a siro- ki Mátravidéki Fémművek, • Ungvári Józsefet, a tama- szentmiklósi Metalloglóbus, és Váraljai Istvánt, a Poroszlói Általános Iskola dolgozóját. Végül a résztvevők meghallgatták a hevesi zeneiskola tanárainak műsorát, majd az esemény a hagyományokhoz híven a könyvkiállítás megtekintésével, illetve vásárral zárult.
