Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-20 / 273. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 20,, csütörtök .. .... . •. ■ • A pozsonyi dunai kikötő új medencéje Szovjetunió Hőerőművek a föld mélyéből ..Holdbéli táj“ Négy KGET-tagallam — a Szovjetunió, Magyarorszag. Bulgária, Csehszlovákia — számára a dunai nemzetközi vízi út jelentősége tovább nőtt az Interlichter nevű nem­zetközi víziforgalmi vállalat létrejöttével. Új. hatéko­nyabb szállítási módot ve­zettek be. az árucikkeket az úszó konténerekből — az úgynevezett lichterekböl — nem rakják át más jármű­re. hanem közvetlenül azo­kon szállítják például Vi­etnamból vagy Indiából, mondjuk Csehszlovákiába A Dunán a lichter-szerel vényt vontatóhajó húzza, míg a tengeren nagy tenger­járó hajók veszik át ezt a feladatot. Közvetlen kapcsolat Dél-Ázsiávai Az Interlichter Vállalat közvetítésével ma már a du­nai kikötök közvetlen össze­köttetésben vannak Közép­Szazlizenkét éves a Tudor Vladimirescu — a román hajózási társaság, a NAV- ROM legöregebb hajója. A galaciak csak „öreg teknö- nek” becézik. A turistahajó fehéren, csillogón ott áll a kikötőben. Egyáltalán nem látszik rajta a több mint száz esztendő. Fedélzetén az ősz hajú kapitány Matei Ion. A parancsnoki fülke hű­vösében rajongva beszél ..birodalmáról”; — Érdemes megnézni ezt a hajót, kész műszaki csoda. Talán egyet­len a világon. Vízre bocsá­tása óta (1874) hűségesen szolgál. Lapátkerekeit gőz­zel hajtott motor mozgatja. Érdekessége, hogy motorjá­ban nem a dugattyú mo­zog a hengerben, hanem a henger jár fel-alá a du­gattyú mellett. A gépházban a motoron éppen hajólakatosok dolgoz­nak. Mondják, hogy érde­kes munka egy ilyen régi gépet rendbe tenni. Nehéz­es Dél-Ázsia országainak ki­kötőivel. Pozsonyból gépko­csikkal. gépekkel, gyógyszer- ipari készítményekkel vagy cipővel megrakott lichterek indulnak Phnom Penhbe, Bombayba. Karacsiba ... így nagyobbak a dunai kikötők séget jelent azonban a hi­bás alkatrészek pótlása, mert ilyeneket ma már se­hol sem gyártanak. Tehát a régi nyomán kell újat ké­szíteni. — Szerencsére csak nagy­ritkán romlik el a motor­ban valami. Tavaly példá­ul tizenötezer turistát szál­líthattunk a Duna-deltába. Az idén sem voltak keve­sebben. Mátéi kapitány, lelkesen mutatja hajója minden zu­gát, hogy lássuk nem akár­milyen körülmények között utazhatnak a kirándulók. A hajó három szalonjában kétszázötven turistát fogad­hatnak egyszerre. A ven­dégek itt étkezhetnek, a na­pozni vágyók pedig o fe­délzeten elhelyezett nyug­ágyakban sütkérezhetnek. — A legénység tizenöt ta­gú, ehhez jön a huszonkét tagú kiszolgálószemélyzet. Az út Gáláétól le Tulceáig. majd -onnan a deltabeli Crisanig halad. Innen csó­kapacitásának növelése és korszerűsítése iránti követel­mények is. Csehszlovákiában a legna­gyobb változások a pozso­nyi kikötőt érintik. A sza­kaszos építést tervek 2000-ig szólnak. A kikötő átépítési és korszerűsítési munkála­tainak befejezése után a je­lenlegi 2 és fél millió ton­na árukapacitás évi 6 mil­lió tonnára növekszik. Távlati tervek A dunai kikötök fejleszté­sével kapcsolatos megfonto­lások során — mondja S. üurcek. az Állami Hajózá­si Igazgatóság igazgatója, — természetesen foglalkozunk a vízi szállítás hosszú távú perspektívájával is. Számo­lunk például a Duna és a Labe összekötésével, vala­mint a Duna—Majna—Raj­na közötti összekötő csator­na tervével is. Ezért a po­zsonyi kikötő fejlesztési ter­nakokkal viszik tovább a vendégeket a nádország kis csatornáinak megtekintésé­re. A kapitány kívülről tudja: merre találhatók a delta legszebb helyei, a folyam partján, melyek azok a pontok, melyek megtekintés­re érdemesek. — Mondják, hogy él a deltában egy tündér. Va­rázslatosan szép a vidék, miért ne élne itt tündér is? S azt állítják róía, hogy nagyon szereti, tiszteli a ha­jósnépséget így a deltában a hajók sohasem lehetnek bajban. Még egy ilyen „öreg teknő”-ben sem. mint a miénk. Kisegíti őket a tün­dér. Nevetve meséli mindezt Mátéi Ion. És mindjárt hozzátenném, hogy azért a ..tündér” jóindulatánál bi­zalomgerjesztőbb a kapi­tány szakértelme, mert a folyami hajózásnak aligha lehet titka előtte. Négy év­tizedet szolgált különböző rezele is nyitott maradt, hogy rugalmasan reagálhas­sunk a mindenkori követel­ményekre. A legközelebbi évek fel­adata a többi között a Cseh­szlovákiában gyártott nehéz reaktoredények szállításá­nak biztosítása, a kamion­utánfutók részleges vízi szál­lítási lehetőségeinek meg­oldása. Az új pozsonyi kikötő ed­dig felépült legfontosabb ré­sze a nagy, 700X240 méte­res medence. Most épült két nagy kapacitású darupálya a különlegesen nehéz és nagyméretű árucikkek — például hengerlőpadok vagy a már említett reaktoredé­nyek — mozgatására. A me­dencék partjai az egykor ré­zsútos partok helyett ma me­rőlegesen épülnek, ami egy­szerűsíti a vízi járművek ma­nőverezését. s így csökken a kikötőben való tartózkodá­suk ideje is. Környezetvédő medence Előkészületben van egy másik építkezés is; az ásvá­nyi olajok átrakodóhelye. aminek környezetvédelmi szempontból is igen nagy a jelentősége. Mostanáig a bra- tislavai Slovnaft készítmé­nyeit közvetlenül a Duna szabad partjain álló hajók­ba szállították. Így előfor­dulhatott. hogy a csövezet esetleges megsérülése során bizonyos mennyiségű olaj kiszivárgott. Az új átrakó­hely zárt medencében lesz, gondosan elszigetelve a fo­lyó vizétől, s így esetleges sérülés esetében ki lehet kü­szöbölni a folyó szennyeződé­sét. A pozsonyi, valamint a komárnói kikötő átépítésé­nek nemzetközi jelentősége tovább növekszik a bős— nagymarosi épülő vízmű be­fejezése után. A Pozsony és Komárno közötti szakaszon megnövekszik és stabilizáló­dik a Duna hajózási szint­je. ami lehetővé teszi na­gyobb merülésű hajók köz­lekedését. hajókon, ebből harminc- nyolcat a Dunán járt. Hét esztendeje, hogy a Tudor Vladimirescu kapitánya, az­előtt szolgált már többször is rajta, mint kormányos. — Mikor odatettek először a kormánykerétk mellé, nem volt ilyen könnyű a Dunán a hajózás, mint manapság. Minden szakaszon külön révkalauz vezette végig a hajókat, nagyon ismerték ők a folyó medrét. Nem volt radar, ultrahangos víz­mélységmérő, igaz ködben, éjszaka nem közlekedtek a hajók. De jó időben is na­gyon ki kellett nyitni a sze­met. ha nem akart az em­ber hajóstól fennakadni va­lahol. Azt már mások mondják, hogy Mátéi Ion egyike volt a legjobb kormányosoknak, s több esztendeig a Del­ta hajózható útjain kalau­zolta a nagy tengerjáró ha­jókat. S negyven esztendő alatt egyetlenegyszer sem feneklett meg hajója min­dig célhoz vezette őket. A Kamcsatkan több éve üzemel all 000 kW t teljesít­ményű Pauzseti Geotermikus Hőerőmű. Napjainkban a fél­szigeten egy hasonló típusú 200 000 kW teljesítményű hő­erőmű létrehozásának elő­készületi munkálatai folynak, amelyről Jurij Vistak, a Kamcsatkai Energiafelügye­lőség vezetője az alábbi tá­jékoztatást adta: A Kamcsatkai-terület 472,3 ezer négyzetkilométer. (Ma­gyarország területének öt­szöröse. — A szerk.) Lakos­sága 430 ezer. Ezek a szá­mok képet adnak a félsziget gyér népsűrűségéről. A te­rület villamosenergia-ellátá- sa eddig több kisteljesítmé­nyű hőerőmű üzemeltetésén alapult, amelyek ideszállí­tott folyékony fűtőanyaggal működtek. Éppen ezért cél­szerű, hogy meggyorsítsuk a meglévő geometrikus ener­gia kiaknázását, annál is in­kább. mivel a természet igen gazdagon megajándékozta Kamataikat ezzel a föld alat­ti hőforrással, mintegy kom­penzálva az igen zord ég­hajlati körülményeket. A félsziget mélyén rejtőző hőforrások régóta állnak az ember szolgálatában. Példá­ul. a Kelizovszkij és Biszt- rinszkij körletekben termál­vízzel fűtik a lakóépületeket és a melegházakat, az üdü­lőkben és szanatóriumokban pedig gyógyászati célokra használják. Már közel húsz éve üze­mel a Szovjetunióban első­ként a Pauzseti Kísérleti Geotérm Hőerőmű. Eddigi működése során a Pauzsetka 315 milillió kW ó elektromos energiát termelt, megtakarítva ezzel 11300 tonna egyezményes fűtőanya­got. Emellett az elektromos- energia-termelés költségei alacsonyabbak voltak, mint az ideszállított fűtőanyaggal működő hőerőműveknél. A Pauzseti Hőerőmű kí­sérleti telepként is szolgál. A kísérletek lehetővé tették, hogy áttérjenek egy ipari vo­A gyógyfüvek világszer­te növekvő „divatja" Len­gyelországban is fellendítet­te ezek termesztését és gyűj­tését. bár az ország egyes területein, mint például a bialystoki vagy a suwalki vajdaságban már régi ha­gyományai vannak agyógy- füvek gyűjtésének. Az álla­mi gazdaságokat és az egyé­ni gazdákat egyaránt meg­találjuk a termesztők kö­zött, míg a gyűjtéssel főleg fiatalok foglalkoznak. Lengyelországban a kilenc termelő vállalatot egyesítő Herbapol Gyógyfűipari Vál­lalatok Egyesülése vásárol­ja meg és dolgozza fel a gyógyfüveket. A termékek exportjával szintén e cég foglalkozik. A Herbapol öt gyógyfükutató és kísérleti központjának feladata új fajták kutatása és a vető­magvak előállítása. Alina Cabaszowa. a Her­bapol kereskedelmi osztá­lyának képviselője elmond­ta. hogy a vállalat 10 szá­zalékkal részesedik az or­szág gyógyszertermelésében. A cég kezdeményezésére kezdték meg például a máj­lumenü hőerőmű építésének tervezésére. A legkedvezőbb kilátások­kal a Mutnovszkij geotermi­kus lelőhely kecsegtet. Ezért is született olyan döntés, hogy ide telepítik azt az erő­művet. amely majdnem húsz­szor nagyobb teljesítményű lesz, mint a Pauzsetka. A mutnovszkiji óriási forróvíz- és a gőztároló igen jó helyen van. Mindössze 80 km vá­lasztja el az energiafelhasz-- nálótól — a területi köz­ponttól, Petropavlovszk— Kam csatkszki j tói, valamint az iparilag fejlett Jelizov- szkijtól. Nem messze helyez­kednek el az Avacsinszki- öböl mentén lévő települések, a fő mezőgazdasági és halá­szati területek. Ez azt jelen­ti, hogy kevesebbet kell köl­teni az elektromos vezetékek kiépítésére, kevesebb lesz az elektromos energia továbbí­tásából fakadó veszteség. És ami a legfontosabb: a hőerő­mű természeti energiaforrás­sal történő üzemeltetése ré­vén évi 400 000 tonna egyez­ményes fűtőanyagot. lehel megtakarítani. A mutnovszkiji lelőhelyen megkezdődtek a geológiai kutatómunkálatok. Képzel­jenek el egy sziklás fennsí­kot 800 méterrel a tenger­szint felett, amelyet négy vulkanikus csúcs vesz kö­rül. „Holdbéli táj” — mond­ják a geológusok. Ezen a helyen tudtak eljutni a fú­rószakemberek a forróvízle­lőhelyhez és itt kezdték meg a kísérleti kitermelést 2—2,5 ezer méteres furatokon ke­resztül. Beigazolódtak a tu­dósok előrejelzései. A felfe­dezett készletek elegendőek a Mutnovszkij Geotermikus Hőerőmű első lépcsőjének üzemeltetéséhez, amely 50 ezer kW teljesítményű lesz Ennek beindítását 1991-ben tervezik. Egyidejűleg kutató­fúrásokat végeznek más he­lyeken is, amelyekről a má­sodik lépcső üzemeltetéséhez szükséges hőenergiát nyerik majd. gyulladás elleni Silimarol és a vesekőoldó Fitozilin és számos más gyógyszer gyár­tását. A lengyel gyógysze­rek Európa sok országában, köztük Magyarországon is ismertek és keresettek. A Herbapol a gyógyszerek mellett nagy mennyiségben készít különböző fűszereket, de talán még ennél is köz­ismertebbek és keresetteb­bek a lengyel kozmetikai cikkek, a kétféle pempö, a csalán-, komló-, kálmosfü- és gesztenyekivonatot tar­talmazó samponok, a külön, bözö arckrémek és gyermek- ápolási cikkek. A ‘ nyugati országokba is sokat expor­tálnak. A szocialista orszá­gok közül a legnagyobb vá­sárlók a Szovjetunió. Ma­gyarország és Bulgária. A Herbapol minden év­ben 3—4 új készítménnyel jelentkezik a hazai piacon, s az egyesülés szeretné, ha ezzel egyidejűleg az újdon­ságokat a szocialista orszá­gok gyógyszergyáraiban, gyógy fű boltjai ban. illetve illatszertáraiban is megve- hessék. A Duna—fekete-tengeri csatornán zsilipek segítik a hajózási Személygépkocsik berakodása a lichtercsónakokba Románia flz „öreg teknő” kapitánya Csodálatos madárvilág a Duna- deltában. Pelikánok V 0 Csehszlovókia Korszerűsítik a dunai kikötőt Lengyelország Gyógyfüvek és szépítőszerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom