Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-08 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 186. szám ARA: 1986. augusztus 8., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Moszkvai Rádió pályázatot hirdet A Moszkvai Rádió pályá­zatot hirdetett a nemzetkö­zi békeév alkalmából. A há­ború megelőzésével és a bé­ke megszilárdításával kap­csolatos kérdéseket vitatják meg nyílt fórumon, s kérik hallgatóikat, írják meg, mi­lyennek szeretnék látni a kö­zeljövőt. Gondolatokat vár­nak, hogyan érhetnénk el, hogy az emberi elme nagy­szerű alkotásait az élet és a közjó, s ne agresszív impe­rialista tervek szolgálatában használják fel, s hogy mit tehetnek ezért a szocialista országok lakói. Címük: Moszkva, Rádió, Magyar Osztály. A borítékon kérik feltüntetni: Rádiófó­rum. A leveleket a Moszk­vai Rádió felhasználja, a részt vevő hallgatóknak em­léktárgyat küld. ÖSZTÖNZŐ SZABÁLYZÓK 1987-TÖL Hogy több legyen a hús, a tej, a gyapjú Megyei aktíva Egerben Mint lapunkban korábban beszámoltunk róla, a minap a kormány megbízásából a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban közzétették az állat- tenyésztés 1987. január 1-től életbe lépő komplex szabályozórendszerét. Ez alapvetően az ágazat köz- gazdasági feltételeit javítja és hozzájárul a minőség, a gazdaságosság fokozásához. Ennek részletes ismer­tetésére került sor csütörtökön délelőtt Egerben a megyei tanácson tartott aktívaértekezleten. Ezen részt vettek az állami gazdaságok, az élelmiszeripari, valamint a forgalmazó vállalatok igazgatói, a ter­melőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, állattenyész­tők. Az aktíván ott volt dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke, Csányi László, a MÉM osztályvezető-helyettese, valamint Fábriné Do- bay Ilona, az SZMT titkára is. ESŐRE VÁRVA ... Vízszűke megyeszerte Forma—1 Ez a nap is elérkezett. Mától a Hungaroring első hivatalos edzésén kezdetét veszi a Forma—1 három­napos magyarországi prog­ramja. Ami nemrégiben még csak álom volt, az egyszeriben valósággá vált. A világ legjobb autóver­senyzői a Magyar Nagy­díjért versenghetnek. Néhány hete az M3-as autópályán, Budapesttől huszónegynéhány kilomé­terre új útbaigazító táblát helyeztek el: Hungaroring. Egyszerre megnyílt az út a Három Forrás Völgyébe. Akik az építkezés előtt jártak itt csak azok tud­hatják, ismerhetik, mérhe­tik fel, hogy milyen mun­kát végeztek az Aszfaltút­építő Vállalat dolgozói, s mindazok, akik valamilyen formában részt vettek az építkezésben. Minden egyé­ni, vállalati, s egyéb érde­ket félretettek, a nem egé­szen egy évig tartó mun­kák idejére. Tulajdonkép­pen nem tettek egyebet, mint összefogtak. Fittyet hánytak minden kishitű véleményre, az aggályosko- dókat félreállították, s ver­senyt futottak az idővel. Aztán nyertek! Méghozzá egy világversenyt. Hiszen még egyetlen magyarorszá­gi építkezést sem kísért olyan érdeklődéssel a világ közvéleménye, mint a Hun- garoringét. A televízió jó­voltából láthattuk,' hogyan születik a csoda. Magyar viszonylatban ugyanis mindez annak számít. Amikor kész lett, ára­doztak a külföldi szakem­berek. Mondták, hogy gyö­nyörű, dicsérték a környe­zetet, aztán felsőfokon nyi­latkoztak magáról, a minő­ségről is. Elmondták or­szág-világ előtt, hogy a magyarok olyan pályát épí­tettek, ami semmi máshoz nem hasonlítható. Elhal­mozták „leg”-ekkel. Boldogok lehetünk, hogy van egy ilyen Hungarorin- günk! A legjobban azon­ban annak örülhetünk, hogy kis hazánk Közép- Európa szívében a világ ér­deklődésének a középpont­jába került. S mindazt a sok jót, amit ennek az épít­kezésnek a kapcsán el­mondtak rólunk, azt más földrészeken is hallhatták Bizonyítottunk! Remél­hetőleg sok gazdasági szak­ember is hallotta sike­rünket. Bízhatunk abban, hogy az élet egyéb terüle­tein is meggyőztük a ben­nünk kételkedőket. De bi­zonyíték az önmagunk szá­mára is: tudunk mi világ­színvonalon dolgozni. Bizonyára feltűnt az ol­vasónak a nem véletlenül használt többes szám. Ezt a sikert, ezt az elismerést mégis egy „maroknyi” csa­pat vívta ki számunkra. Legyen az ő munkájuk mérce valamennyiünk előtt Ne feledkezzünk meg ró­luk akkor sem, amikor Prost, Piquet, Rosberg. Mansell, Jones, s a töb­biek nekivágnak a 77 kör teljesítésének . . . Kis Szabó Ervin Bágyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese megnyitójában az új szabá­lyozórendszer jelentőségére utalt. Ezután Jurányi János, a tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott előadást. Emlékeztetett arra, hogy az 1987. január 1-től életbe lé­pő, az állattenyésztést ösz­tönző ár- és pénzügyi fel­tételrendszer a VII. ötéves tervet szolgálja. Elsősorban a minőségi termelésre, a ver­senyképesség fokozására ser­kent. Hangsúlyozta, hogy az ágazat jövedelemtermel5"ké- pességének javítására már az idén is életbe lépett sza­bályzók nyomán országo­san, így megyénkben is megállt az állatállomány csökkenése. Az érdekeltség javítására viszont kedvező­en változnak a felvásárlási árak, államunk nagyobb tá­mogatást biztosít az állatte­nyésztés beruházásaira és nagyobb anyagi elismerésben részesülnek az állatgondo­zók is. A háztáji gazdasá­gokban a kistenyésztés szín­vonalának javítását további kedvezményekkel segítik elő. A továbbiakban részlete­sen ismertette a tej, a vágó­marha, a vágósertés, a vá­góbaromfi és a gyapjú jö­vő évtől változó felvásárlási árát. Aláhúzta, az elhatáro­zott intézkedések alapvető célja az, hogy növeljék a gazdaságokban a minőségi árutermelést, a bel- és a külpiaci viszonyokhoz iga­zodva. A szabályozók ösz­tönöznek a szakmai színvo­nal javítására, a fajták ki­választására, az üzemi teen­dők gyorsítására. Hozzájá­rulnak a hazai ellátás javí­tásához és az export foko­zásához is. Szó esett előadá­sában az állattenyésztési be­ruházások támogatásáról is. Jurányi János hangoztatta, hogy ebben is javulnak a feltételek 1987-től. Elsősor­ban a korszerűbb, a hatéko­nyabb munkát elősegítő tech­nikai, technológiai berende­zések cseréjét segítik elő. A munkahelyi pótlék bevezeté­se az állattenyésztésben dol­gozók körében pedig hozzájá­rul azok fokozottabb anyagi elismeréséhez. Az 1987. évi in­tézkedések összességében elő­segítik a termelési kedv nö­velését, a helyes fajtaszer­kezet, az okszerű takarmá­nyozás megvalósítását. Végezetül arról beszélt, hogy az új ár- és pénzügyi szabályozás révén állaníunk 4 milliárd forinttal segíti elő az állattenyésztés jövedel­mezőségének fokozását. He­ves megyében 1985-höz ké­pest, jövőre már 100 millió forint árbevételi többletet jelenthet a gazdaságoknak. Lehetővé teszi, hogy több beruházás valósuljon meg. Ezért felhívta az állatte­nyésztésben érintettek fi­gyelmét, hogy már most, az esztendő hátralévő részében elemezzék az ágazat helyze­tét és tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket az üze­mekben is a megújulásra, az 1987-es terv kellő előkészí­tésére. Az előadás után vitára, .hozzászólásokra került sor. Tóth Mihály, a Teszöv el­nöke arról szólt, hogy a kö­zös gazdaságok Heves me­gyében azonosulnak a kor­mány ösztönző intézkedései­vel, amelyek az állattenyész­tés fejlesztését segítik elő. Ez jól példázza az MSZMP XIII. kongresszusának ha­tározatát, hogy a gazdaság- irányítási rendszer korsze­rűsödése során a tervező- munkát is korszerűsítsék. Ráirányította a figyelmet azokra a közös erőfeszítések­re, amelyeket a termelők­nek, a felvásárlóknak és a feldolgozóknak kell tenniük a következő időszakban. Dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának titkára kiemelte, hogy az említett 4 milliár­dos pénzügyi intézkedés a kormány, illetve a költség- vetés előrelátó, a VII. ötéves tervet segítő munkáját bi­zonyítja. A továbbiakban az üzemeken a sor, hogy eze­ket megfelelően kihasznál­ják, és a szükséges tartalé­kokat is feltárják a sikeres munka érdekében. Vázolta az aratás tapasztalatait, és felhívta a figyelmet az év további részében szükséges munkák folyamatos elvég­zésének fontosságára és az ésszerű költséggazdálkodás­ra, a tervfeladatok megvaló­sítása érdekében. A megyei aktívaértekez­let Bágyi Imre zárszavával ért véget. Ha tovább tart az általá­nos szárazság, nemcsak a mezőgazdaság, hanem az emberek is megsínylik. A tegnap reggeli távirati ügy­nökségek jelentése szerint hazánkban 107 helyen aka­dozott a folyamatos ivóvíz- ellátás. A Heves megyei helyzet összegzését kértük Kovács Sándortól, a Heves Megyei Vízmű Vállalat igazgatójától, aki elmondotta, hogy jelen­leg megyénk nagy városai­ban még nincs súlyosabb vízhiány, ám, ha a követke­ző napokban sem hull csa­padék, elsősorban a maga­sabban fekvő városrészeken, illetve a többemeletes lakó­telepi házakban fel kell ké­szülni ellátásbeli kimaradás­ra, nyomáscsökkenésre. Az év első felében 2423 hazai újdonságról és 2261 import előmintáról adott szakvéleményt a Kereskedel­mi Minőségellenőrző Inté­zet. A magyar gyártmányok 66, a külföldiek 83 százalé­kát forgalomba hozatalra al­kalmasnak találták. A hazai új cikkeknek csaknem a fe­le élelmiszeripari gyártmány, közöttük 400 féle édesipari újdonság, zömében cukorka, fagylaltpor és jégkrém, va­lamint csökkentett cukortar­talmú üdítőital. A tartósító­ipar 223 féle új terméket mutatott be, a népszerű Megyénk kisebb telepü­lésein még ennél is kedve­zőtlenebb a kép. Az augusz­tus 6-i jelentések szerint E gerbaktán és Egerbocson folyamatos ivóvízszállításról kellett gondoskodniuk. Tar- tósabb nyomásszintcsökke- nés várható Ivád, Poroszló, Gyöngyöspata, Abasár, Gyön­gyöstarján, Vámosgyörk, Hal­ma jugra környékén. Ezekben a községekben első-, másod-, illetve harmadfokú vízkor­látozást rendeltek el a ha­tóságok. Rózsaszentmárton- b an és Szűcsiben elsőfokú vízkorlátozás lépett életbe. Az illetékesek arra kérik megyénk lakosait, hogy mel­lőzzék a nem lét- és higié­niaszükséglet igényeit kielé­gítő vízhasználatot és ne mossák a személygépkocsi­kat sem! gyorsfagyasztott ételek vá­lasztékát bővíti például, a bakonyi sertésszelet galuská­val és a körömpörkölt, va­lamint a gyorsfagyasztott lekváros táska. A Debreceni Tartósítóipari Kombinát jó minőségben, korszerű cso­magolásban mutatta be ötfé­le tubusos termékét, az eg­res-, jaspa-, málna-, sárga­barack- és pirosribizkeízt. Hat újfajta fűszerkeverék pedig egyebek közt forralt­bor, levesek, vagdalthús, il­letve tojásételek ízesítésére is alkalmas. Mentusz Károly A HÉT VÉGÉN LESZ MELEG VÍZ Karbantartás a csebokszári hőközpontban Már az utolsó simításokat végzik a szakemberek az egri csebokszári hőközpontban. Amint Tóth Simon üzemvezetőtől megtudtuk, az idén nyáron — a tavalyi kéthetes javítással ellen­tétben — mindössze hét napot vesz igénybe a nyári nagyjavítás. A tartályok, gerincvezetékek átvizsgálása mellett kicserélik a meghibásodott szelepeket is. A Zalka Máté utcán pedig beépítettek a régi tolózár helyett egy korszerű gömbcsapot, amely a fűtési szezonban lehetővé teszi a szakaszos kikapcsolást meghibásodás esetén. Az IKLV hőközpont szerelőbrigádja ígérte, hogy a hét végén már megindulhat a meleg­víz-szolgáltatás az egri Csebokszári-lakótelepen. A tolózárakat ellenőrzi Csőke Sándor, Hovan- csek Lajos és Misik Dezső Üzembe helyezik a nagy teljesítményű keringtető szi­vattyúkat Homolya József és Zemán Imre villanysze­relők a nagyfeszültségi kábeleket kötik be (Fotó: Szántó György) ÉDESSZÁJÚAK ELŐNYBEN! ÉT Uj élelmiszeripari termékek a Kermi nagyítója alatt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom