Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 86. szám ARA: 1986. április 12., szombat 2,20 FORINT Előrelátóan Amikor a magyar me­zőgazdaság sikereiről be­szélünk, mindig szóba ke­rül a gabona és a húster­melés, amely alapja egész élelmiszer-gazdaságunknak. Kétségtelen, az elmúlt években jelentős eredmé­nyek születtek a gabona­termelési program megva­lósításában, _ ám a kalá­szosok mellett a kukori­catermelésben lemara­dások vannak. Pedig ez utóbbi nagyon fontos ta­karmány, és nélküle kor­szerű állattenyésztés nem képzelhető el. Emellett, mint exportcikk is felér­tékelődött a világpiacon. Ezek a gondolatok sar­kallták a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium vezetését, amikor a gabonaprogram sikeres megvalósítása érdekében pályázatot hirdettek a ku- koricaterrtielés idei ösz­tönzésére. Országosan a tárca egymillió-százötven- ezer hektárral számol, és 7,4 millió tonna kukoricát vár célkitűzéseink meg­valósítására 1986-ban. Ügy tűnik az ösztönzés kedve­ző fogadtatásra talált He­ves megyében is. A terv- információk szerint ugyan­is tizennyolc gazdaság nyújtott be pályázatot vállalva, hogy az elmúlt öt esztendő átlagához képest 8—10 százalékkal növelik a kukorica vetésterületét és 20—25 százalékkal az összes termésmennyiséget. Ez előnyösen hat szűkebb hazánkban, a gabonagaz­daságon belül. Hevesben az adottságo­kat figyelembe véve van­nak nagy tapasztalattal rendelkező üzemek, ame­lyek az elmúlt években is szívesen termelték ezt a fontos növényt. Ilyen az erdőtelki, a poroszlói, a gyöngyöspatai, a tiszaná- rtai, a hevesi, a tárnámé- rai, a hatvani termelőszö­vetkezet, hogy csak né­hány példát említsünk. A megyei vezetés és a szak­minisztérium azt várja, hogy miután a búzater­melésben már bizonyítot­ták a szakemberek tudá­sukat, most kukoricater­melésben is bizonyítsanak. Nagy szüksége van erre az országnak, a megyének. Kétségtelen, az elmúlt években növekedtek a ku­koricatermelés költségei is, mindezt viszont nem kö­vette a felvásárlási árak erőteljesebb emelése. Emellett 1982—84 között három aszályos esztendő is sújtotta a termelőket. A nemrég meghirdetett minisztériumi ösztönzés mégis egyféle lehetőség ahhoz, hogy a gazdasá­gokban most a vetés előtt átértékeljék e növény helyzetét, és szakmai meg­újulásra, minőségi munká­ra törekedjenek. Mentusz Károly Országos ünnepség megyénkben Jurij Gagarinra emlékeztek Visontán Jurij Gagarin érdemeit Raj- ki Sándorné, a hőerőmű pártbizottságának titkára méltatta Koszorúzás az emlékműnél (Fotó: Koncz János) Kerek 25 évvel ezelőtt, 1961. április 12-én, indult útjára ki­lövőtornyáról a Vosztok 1„ kabinjában Jurij Gagarinnal, az első emberrel, aki saját szemével látta a gömbölyű Föl­det, rajta a kontinenseket és az óceánokat, s a felettük lebegő felhőtakarót. 0 volt az első, aki átélte a súlytalan­ság állapotát pici kabinjában, amely mindössze egyetlen kört tett meg és sikeresen földet ért. De nem az idő; a tel­jesítmény számított: a bizonyosság, hogy ki tudunk lépni a világűrbe. Meglehet, késői utódaink majd e pillanattól számítják az atomkor után az űrkor kezdetét... Országos, ám mégis ben­sőséges ünnepségre került sor a negyedszázados évfor­duló alkalmából a Gagarin Hőerőmű bejáratánál tegnap, kora délután. Szovjet ven­dégek, állami és társadalmi szerveink képviselői, a vál­lalat dolgozói jöttek el az el­ső űrhajós emlékművéhez, hogy leróják kegyeletüket. Rajki Sándornénak, a hő­erőmű pártbizottsága titká­rának emlékező szavai után katonazene hangjai mellett vonultak Jurij Gagarin szobrához a küldöttségek, virágaikkal. Elsőként Kiss Sándornak, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága titkárának veze­tésével, pártunk képviselői helyezték el koszorújukat, őket a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság Országos El­nökségének tagjai, György Sándor és Bódi Béla, a GHV vezérigazgatója követték. Ezután léptek az emlék­műhöz Adrian Nyikolájev és Farkas Bertalan űrhajósok, hogy tisztelgéssel emlékezze­nek elődjükre. Adrian Gri- gorjevics Nyikolájev vezér­őrnagy személyében különö­sen kedves vendéget köszön­töttünk, hiszen szűkebb szü­lőhazájával, a Csuvas ASZSZK-val, 1969 óta gyü­mölcsöző testvérkapcsolatot tart fenn megyénk. Tapasztalt űrhajós. Két alkalommal is járt a világ­űrben: 1962-ben, a Vosztok 3. pilótája volt, 1970-ben pe­dig a Szojuz 9. parancsno­kaként bizonyította képessé­geit. Feleséget is szakmai körből választott: Valentyi- na Tyereskovát, a világ el­ső űrhajósnőjét. Munkássá­gát azzal is elismerték, hogy a Hold egyik kráterét róla nevezték el. Az űrhajósok után lerót­ták kegyeletüket a szovjet nagykövetség és az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok, illetve a Magyar Néphadsereg képvi­selői is. Utánuk az MSZBT-tagcso. portok, a GHV képviselői, majd az űrhajósok nevét vi­selő szocialista brigádok, a KISZ-esek, az úttörők és a hőerőmű dolgozói is elhe­lyezték virágaikat. Az ünnepség végén felol­vasták a Csillagvárosba, a szovjet űrkutatás központjá­ba küldött táviratot, amely­ben többek között ez áll: „Kegyelettel emlékezünk a világ első űrhajósára és tisz­telettel köszöntjük követő­it... Büszkék vagyunk arra, hogy az űrkutatás eredmé­nyeihez hazánk is hozzájá­rulhatott, s Farkas Berta­lan magyar űrhajós, repülé­si feladatait sikerrel teljesí­tette. . . Kívánjuk, hogy ezek a si­kerek, eredmények erősítsék tovább népeink barátságát és a béke ügyét!” Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért vé­get. Adrian Nyikolájev és Farkas Bertalan űrhajósok tisztelgéssel emlékeztek elődjükre Gáspár Sándor hazaérkezett Prágából Pénteken hazaérkezett Prágából a magyar szakszervezeti küldöttség, amely Gáspár Sándornak, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnökének, a SZOT elnökének vezetésével részt vett az SZVSZ irodájának 35. ülésszakán. A vezető testület tanácskozásán a XI. szakszervezeti világkongresszus előké­születeit vitatták meg. Az ipari vállalatok vezetőinek értekezlete Tegnap a Budapest Kong­resszusi Központban mint­egy 500 ipari vállalat és szövetkezet több mint két­ezer vezetője és a vállala­ti tanácsok elnökei értekez­leten vitatták meg az ipar előtt álló feladatokat. Az elnökségben helyet foglalt Grósz Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, Maróthy László, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Ballai László, a Központi Bizott­ság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője, Hetényi István pénzügy- és Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter; ott voltak a gazda­sági élet és a társadalmi szervek képviselői és ország- gyűlési képviselők. Kapolyi László ipari mi­niszter beszéde után, Maró­thy László miniszterelnök­helyettes hozzászólásában többek között hangsúlyozta, hogy a párt XIII. kong­resszusán elhatározott célok megvalósítása érdekében, a világpiachoz igazodó gaz­dálkodás feltételeit biztosí­tó irányítási mechanizmust tovább kell fejleszteni és fokozottan ki kell bontakoz­tatni a demokratizálódás folyamatát. Ez azonban nem egyirányú utca — mon­dotta —, a jogok mellett kötelezettségek is vannak, s ezek csak együtt érvénye­síthetők személyi és . anyagi felelősség terhe mellett. Az ipari vezetők tanács­kozása Kapolyi László zár­szavával ért véget. Családvédelmi tanácskozás Siófokon Kétnapos országos csa­ládvédelmi tanácskozás kez­dődött pénteken Siófokon a Magyar Vöröskereszt, a Mű­velődési Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium közös rendezésében. Az esz­mecserére meghívták az egészségügy és a művelődés- ügy országos és megyei irá­nyítóit, a Vöröskereszt­szervezeteik képviselőit, a témában érdekelt társadal­mi és tömegszervezetek, valamint kutatóintézetek munkatársait. A tanácsko­zás munkájában részt vesz Csehák Judit miniszterel­nök-helyettes is. Megnyitó beszédében Han­tos János, a Magyar Vö­röskereszt országos végre­hajtó bizottságának elnö­ke elmondta: a fórumot azért hívták össze, hogy kö­zösen elemezzék, milyen ál­lami és társadalmi segítség­re van szüksége a család­nak ahhoz, hogy betöltse kívánatos sokoldalú funkció­ját. Az egészségügy lehe­tőségeiről és feladatairól Hutás Imre államtitkár, a család és nevelőintézmé­nyek együttműködésének fejlesztéséről pedig Gazsó Ferenc művelődési minisz­terhelyettes tartott előadást. Az első negyedév exportja Jól tudjuk a gazdasági életben sok függ attól, mennyire vagyunk képesek exportfeladatainkat telje­síteni. Az is lényeges köve­telmény, hogy a szállítás ne torlódjék, tehát egész évben folyamatos legyen. Gyöngyösön, a Kékes Ci­pő- és Textilipari Szövet­kezet az év első hónapjá­ban Angliába szállított kor­csolyacipőket 1,7 millió fo­rint értékben, mondta dr. Galgóczy Ottóné elnök. Ná­luk az a gyakorlat, hogy az első fél évben a belföldi pia­cot látják el. Külföldi meg­rendelésre ebben az évben 13 millió forint értékű áru gyártását tervezték. Űj nyugati piacot is keresnek. Az első háromhavi telje­sítményük 101 százalékot tesz ki, mondta a Mezőgép gyöngyösi gyárának igaz­gatója, Lukács Benedek. Kombájnokhoz való adap­tereket szállítottak ki az egyik típusból ezerszázat, a másikból pedig 1650-et. Ro­tációs kaszából az NSZK- ba összesen 2500-at küld­tek, három típusból, bálá­zóból pedig 400-at. Hiány­talanul eleget tettek pótal­katrész-szállítási kötelezett­ségüknek is. Első negyed­évi nyereségük 8 millió fo­rintot tesz ki. Jelentős túlteljesítést értek el a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet vil­lanyszerelői exportból. Trei­ber Rudolf üzemvezető kö­zölte, a tervezett 4 milliós negyedévi szállítmány vé­gül 6,3 milliót ért el. Az NSZK-ba különböző alkat­részeket küldtek 1,8 millió forint értékben, Ausztriá­ban pedig 4,5 millió vég­összegért megmunkált alu­mínium kazánlemezeket ad­tak el. Éves tervük export­ból 18 millió, a várható tel'jesítéá pedig 21—23 mil­lió lesz a számításaik sze­rint. Szeretnék, ha a telje­sítményüknek megfelelően tudnának bért is emelni. Az erdőgazdaság gyöngyö­si parkettagyárában Farkas Imre igazgató arról számolt be, hogy újból kezdik fel­fedezni a mozaikparkettát a megrendelők. Azt tervez­ték. hogy 17,1 millió forint lesz az exportjuk az első negyedévben. Finnország­ba és Olaszországba 6—6 ■millió forint értékben szál­lítottak. Jelentős a holland és az NSZK megrendelés is. Űj piac a görögországi, ahová kisebb tételt juttat­tak ki egyelőre. Éves ter­vük exportból több mint 50 millió forint. Azt mondhatjuk tehát összegzésül, hogy a felsorolt példák jó évkezdetről tanús­kodnak Gyöngyösön. Világ proletárjai, egyesüljetek! Éljen a marxizmus—leninizmus! ■monBBM

Next

/
Oldalképek
Tartalom