Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-07 / 56. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. március 7., péntek Fehérarany múzeum Szé kesf e h é rvá ron Székesfehérváron — a könnyűfémmű kö­zelében — a Zombori u. 12. szám alatt ta­lálható az alumínium múzeum. A 18 helyi­ségben a múlt század hatvanas éveitől nap­jainkig mutatják be az alumínium történe­tét, bányászatát, feldolgozását, felhaszná­lását. A múzeumban a bauxitbánya-modell és a régi szerszámok mellett látható egy űrhajós doboz is. amelyben élelmet vittek fel a kozmoszba Farkas Bertalanék. A ké­pen: bányarészlet (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd felvétele — KS) Qtón ap i kötetek A nemzetközi nőnap al­kalmából kötetet jelentetett meg a Helikon és a Kossuth Könyvkiadó. A Helikon Paul Géraldy francia költő Te meg én című versciklusát adta köz­re. A szentimentális versek Kosztolányi Dezső fordítá­sában 1921-ben váltak is­mertté Magyarországon. A mű utoljára k1957-ben, a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Az Asszony a világ fölött című kötetben — amelyet a Kossuth Könyvkiadó és a Magyar Nők Országos Ta­nácsa ^közösen adott ki — tíz elbeszélés olvasható an­nak a meghívásos pályázat­nak az anyagából, amelyet felszabadulásunk 40. évfor­dulója alkalmából a Magyar Írók Szövetsége, az MNOT és a Nők Lapja szerkesztő­sége hirdetett meg. Vala­mennyi történet a felszaba­dulás utáni évtizedekben játszódik, s korunk társa­dalmi-emberi konfliktusai­ról, a nő és a férfi kap­csolatáról, a magánéletről a családról szól (MTI) Karikatúrával — környezetünkért „DIADALMAS SZERELEM" Filmklubstatisztika A hagyományos mozivetí­tések mellett mind kedvel­tebbé válnak a közönség kö­rében a filmklubok. Régi, nagy sikereket, egy-egy al­kotó, vagy színész életmű­véből készült válogatásokat láthatnak az érdeklődők így. Tavaly harminc klub mű­ködött megyénkben, közel tízezer taggal. Körükben a legnagyobb sikert Marion Brando és Eric von Stroheim filmjei aratták, de kedvel­tek voltak a régi magyar al­kotások is, amelyeket két so­rozatban mutattak be. A Magyarok a világ filmmű­A KISZ Központi Bizott­ság kulturális osztálya, a Magyar Rádió és a Nép­művelési Intézet ismét meg­hirdeti a kétévenként sor­ra kerülő országos amatőr pop-rock találkozóját. Vár­ják a különböző stílusú, ál­landó hivatásos működési engedéllyel nem rendelkező vészeiében című összeállítás­ban Jávor Pár Olaszország­ban készült filmjét, a Car- melát, illetve Pressburger Imre Angliában gyártott, a Vágyak szigete és a Diadal­mas szerelem című műveit; az ötven évvel ezelőtt gyár­tott hazai filmek közül pe­dig többek között a Budai cukrászda és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül címűeket vetítették. Az iskolai filmklubokban több történelmi esemény­hez fűződő film, illetve iro­dalmi adaptáció került vá­szonra, így a Véres trón, A pop- és rockzenekarokat. A jelentkezési határidő ez év március 15-e. A megyei ta­lálkozók legjobbjai úgyne­vezett tájegységi versenyre jutnak tovább. Az élme­zőny előreláthatólag tíz együttes, részt vesz a nyári satgóbányai rocktábor mun­kájában. Az oktatás mellett a zenekarokkal demonstrá­kastély, az Egy asszony, meg a lánya A kortárs filmművészet iránt érdeklődők a városi premiermozikban tekinthe­tik meg az újdonságokat, amelyek közül tavaly Berg­man: Fanny és Alexanderjét, illetve Antonioni: Egy nő azonosítása című alkotását kísérte a legnagyobb figye­lem. Részben a rétegigények ki­elégítését szolgálja a mozgó vetítőszolgálat is, amely ta­valy 2800 előadást tartott, összesen 200 ezer néző előtt. ciós felvételek készülnek és a táborzáró koncertjén — mely egyben az országos döntő is — díjakat adnak át, valamint döntenek ideig­lenes ORI-engedélyek ki­adásáról is. Jelentkezési la­pokat a KISZ Heves Me­gyei Bizottságán kapnak az igénylők. A KISZ Ifjúsági Környe­zetvédelmi Tanácsa karika­túra-pályázatot hirdet Kör­nyezetvédelmi görbetükör címmel. A pályázat célja ösztönözni olyan alkotások elkészítését, amelyek a hu­mor erejével hívják fel a figyelmet környezetünk ál­lapotának megóvására, az ember és környezete kapcso­latának furcsaságaira, moz­gósítanak a környezeti prob­lémák megoldására. Két ka­tegóriában lehet pályázni; A 4-es méretű, vonalas raj­zokkal, illetve A 4-es mére­tű fotómontázsokkal. A pá­lyázat mindkét kategóriájá­ban az első díj 8 ezer foriift, a második díj 6 ezer forint, a harmadik díj 4 ezer forint. Az arra érdemesnek tartott karikatúrákat kiállítják majd. A pályázatokat az Ifjúsá­gi Környezetvédelmi Tanács titkárságának címére, 1388 Budapest, XIII. kerület Kun Béla rakpart 37—38. várják. A borítékra kérik ráírni: Környezetvédelmi görbetü­kör. A pályázat jeligés, ezért a pályázó nevét és címét kü­lön zárt borítékban kell mel­lékelni. Beküldési határidő: máricus 30. A pályaműveket szakértői zsűri bírálja el. Az eredményt ez év április 30-ig hirdetik ki. Amatőr pop-rock találkozó HÁMOR VILMOS: Embervilág ez l. rész Az ilyen időre mondják, hogy még a kutyát se. Hát még Dánielt! Dühödt szél kuszálja az esőszálakat; jól­lakott csatornák nyögve szürcsölik. A kutyát se. Dánielt sem. önszántából vágott neki. Két keze hátul. Arca útnak billentve. Gyár- j igazgatók mászkálnak így, de nem éjszaka. És fejlógat- I va semmiképp. „Minek is I lógatom? Felemelem, fel í én! Még feljebb! Még! Még!" ■ Arcán az ég leve. Valami a nadrágjához ér. * Lenéz. Egy kutya. — Hát te? Hülye kérdés; hogyan vá- , laszolihatna egy kutya? — Na, eredj! Egyedül aka­rok maradni. Tóhegyedül, ér­, ted? A kutya nem érti, dörgö- lődik tovább. — Na, menj haza! Még megfagysz! A kutya csak néz. — Menj már! Vagy ... ne­ked sincs hova? i A kutya csak néz. — No, nem bánom, ma­radj! De mellettem nincs ám fejlógatás! Fel a fejjel, koma! Dániel lehajol hozzá; fe­jét emelné; csurom víz. — Hülye vagy te, kutya! Ilyen időben... A kutya csak néz. — Hát jó, gyere hozzám. Egy szoba csak. havi ezer­ért, de legalább meleg. És nem ázunk! A szoba fala halványzöld. Az ajtóval szemben szek­rény, az ablakkal szemben ágy. Közepén asztal és két fotel; fölöttük negyvenes égő. Az ablak mellett lány­kép a falon. A kutya a kép elé ül: né­zi. — Öt vártam, nem téged. A kutya megfordul. Bo­csánatkérően emeli a fejét Dánielre. — Jól van. na! Dániel megpaskolja, majd törülközőt dob a kutyára. Azután cigire gyújt, a szek­rényből vodkás üveget vesz elő. A kutya közben meg­rázza magát; törülköző a földön. Dániel leguggol a kutyához, megtörli. Kistá­nyért tesz elé, vodkát önt bele. — Én üvegből iszom — mondja neki. A kutya megszaglássza, Dánielre néz, újból a vodka fölé hajol. — Lafatyolj csak! Melegít! A kutya szót fogad. Dániel meghúzza az üveget, s mi­előtt az asztalra tenné, még egyszer. Jókorát szip­pant a cigarettából, nézi a lányt a falon, aztán meg a kutyát. — Jobb lenne, ha a te képed lenne ott, ő meg... Persze örülök ám neked is! Te legalább nem akarsz ta­nácsokat osztogatni. A kutya körbenézi a szo­bát. — No? Tetszik? Sötét, sö­tét, de meleg! Volt nekem igazi lakásom is; előszoba, konyha, fürdőszoba, minden. Feleségem is, meg két gyer­kőc. .. Eljöttem. Miért-miért? Ezt úgy mondják, nem ér­tettük meg egymást, csak a gyerekek miatt. meg.. Igyál inkább! Isznak. A kutya a kistá­nyérból, Dániel üvegből. — Gondoltam, találok va­lakit, egy társat. Tudom, tudom, a pénzemmel nem ugrálhatok. Négy és felet ke­resek; jó pénz, de mi ma­rad? Nem tőlük sajnálom, de tizenöt évig kétezerhét- százból havonta. .. Persze annyi se marad tisztán, mert lejön a szakszervezeti bélyeg ára, a pártbélyegé, az albérlet is ezer. . . Visszamenni? Veszekedni? Kifelé meg a szépet mutat­ni? A kutya bólint, de lehet a fejbiccentés a vodkától is. — Nem megoldás! Meg aztán.. . Jött ez a lány. Dániel megemeli az üve­get, iszik belőle. A kutyát már nem kell biztatni. — Ö meg nem tudja, mi a fillére2&s. Szeretnie kell, hogy ennyi bagóval... Túl­órák. másodállás, hát per­sze! Nem félek tőlük, igy kezdtem akkor is. Csak az a baj, hogy tiltanak tőle. „A lábamat a küszöbükön soha!" Meg: „Ha már eldo­bok valakit..Meg: „Annyi rendes ember van. miért pont...” (Folytatjuk) Koncertpódium az Ifjúsági Házban A kamarazene meghitt hangulatai Az Ifjúsági Házban két egri művésztanár, Wiltner Ág­nes és Marik Erzsébet adott hangversenyt. Ez a műsor nyi­tánya egy olyan három részből álló sorozatnak, amely lehe­tőséget ad az egri szólistáknak közelebb jutni a közönség­hez. s egyáltalán megkedveltetni a kamarazenélést az eg­riekkel. Dicsérendő az a szakmai figyelmesség, ahogyan az Ifjúsági Ház vezetői az értékes helyi szellemi adottságokra ráéreztek. A keddi estén Bach c-moll szvitje, egy átirat Bizet Carmenjából Carmen-fanDázia címmel, Jules Mouquet La flute de Pan-jából két részlet és Doppler Ferenc Ma­gyar fantáziája hangzott el. Wiltner Ágnes fuvolán játszik. Ez a hangszer al­kalmas arra, hogy gazdája kifejezhesse általa egyénisé­gét. Talán túl általánosnak tűnik e megállapítás, mégis igaz. A nyitó számként el­hangzó Bach-szvitnél ezt a kamarai előadást előbb merésznek tartottuk. Kér­deztük is magunkban: hogyan birkózik meg a mű­vész ezzel a teljes figyel­met. nem kis összpontosí­tást kívánó komolyabb mű­vel, mit tesz hozzá magából ezekhez a mesterien szer­kesztett, lejátszani sem könnyű ritmikussághoz, dal­lamossághoz, hiszen a tán­cos lejtések közben annyi minden történik itt a zené­ben. A prelúdium a két koncertáló művészt valóban próbára tette, mert a két hangszer közötti egyensúly, a két temperamentum, az átélés eredménye a fuvolán és a zongorán itt-ott más­képpen „jött ki". A Sara- bandenál és Gigue-nél vi­szont már teljes szépségében bomlott ki az a szándék, ami a mű megírására kész­tette Bachot. A nemes veretű Bach- szám után szinte könnyed, nem egy helyen valóban virtuóz-mutatványként ha­tott a Carmen-fantázia mindkét hangszeren. Bizet muzsikája örökzöld és még­is ez a számukra isme­retlen Borne — nem találtuk még a lexikonokban sem a nevét — annyi szellemesség­gel. ötlettel, légies lebegés­sel tette át az operát, an­nak atmoszféráját kamara- megoldásba, hogy a szám az est egyik legszebb pro­dukciójának tűnt. Jules Mouquet a francia impresszionisták nagy nem­zedékéből való. Nem vélet­len kapta 1896-ban az egyik kantátájáért a Római-dij el­ső fokozatát. Ahogyan a mi­tológiai Pánt bemutatja, ahogyan az antik témát át­éli, ahogyan ez a „sípos bo­lyongó" a madaraknak fúj­ja a nótát, ahogyan a he­gyekben barangol, mert ta­lán nem érheti el a nők szerelmét — nos, ez a vá­gyódás legtisztább kifejezé­sét kapta a fuvolán. A műsort befejező Dopp­ler-szám, a Magyar fantá­zia inkább háttérinformá­ció Liszthez és a korabeli zenei felfogáshoz. Ez a Dopp ler Ferenc közösben is irt operát bátyjával és Er­kellel. de ez a magyar fan­tázia, minden érzelmünk, rokonszenvünk mellett is csak jelzet a magyar ze­ne múltjából. Wiltner Ágnes egri bemu­tatkozása — szeptembertől tanít itt — egy érett művész produkcióját hozta. Ez al­kalommal inkább a szakma figyelt fel rá. de az teljes rokonszenvvel és létszámmal. A Pán-illusztráció. de a Carmen is színes egyénisé­get mutatott be. Marik Erzsébet a fuvolás­sal egyenrangú partnerként működött közre. Megvan benne az a készség, hogy a kamarazenélésben kellő alá­zattal szolgálja társával együtt a közös ügyet. A Bach-számnál azonban ki­tetszett, hogy ez a nem köny- nyű feladat nála más be­idegződéseket szabadított fel a zongoránál, mint Wilt­ner Ágnesben. A Carmen- ben olykor szólóhoz is jutott és megmutatta, mennyire tudja ö hozni a muzsika lel­két; de nem maradt el a Pánban sem zenélőtársától. Érdemes a tehetséges és kitűnően muzsikáló egri művésztanároknak minél több fellépést vállalni, hogy az egriek is megkedveljék a meghittebb hangulatokat, mélyebb élményeket kínáló kamarazenét is. Farkas András A kerámia története Az egri Dobó István Vármúzeum gótikus püspöki palo­tájában látható A kerámia története Észak Magyarorszá­gon címmel. Az új kökortól napjainkig csaknem 250 alko­tás reprezentálja e műfaj keletkezését, formai gazdagságát. Felvételünkön Heves megyei kerámiák láthatók a XIX—XX. századból. (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom