Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-24 / 70. szám

1 . NÉPÚJSÁG, 1986. március 24., hétfő Pillantás a hétre A következő napok sem szűkölködnek külpolitikai eseményekben. A hírügynök­ségi előrejelzések szerint, a nemzetközi élet továbbra is őrzi tavaszias élénkségét. Csapán a véletlen hozta úgy, hogy csütörtökre és szombat­ra üresen maradtak a nap­tár rubrikái. HÉTFŐ: Prágában XVII. kongresz. szusát kezdi Csehszlovákia Kommunista Pártja. A ta­nácskozáson összegzik az eddigi eredményeket és meghatározzák a CSKP, valamint az egész világ előtt álló feladatokat. KEDD: A Szovjetunióba utazik Sadli Bendzsedid, algériai államfő. A hivatalos, ba­ráti látogatás során nyil­ván szó lesz a hagyomá­nyosan jó szovjet—algériai kapcsolatok továbbfejlesz­téséről — egyebek közt a kőolaj- és földgázipari együttműködés terén. SZERDA: Pekingbe látogat Hans- Jochen Vogel, az SPD par­lamenti csoportjának elnö­ke. A nyugatnémet szociál­demokraták az utóbbi he­tekben több delegációt küldtek Berlinbe és Moszk­vába is. A politikai akti­vitás mögött felsejlenek egy esetleges, jövendőbeli új SPD-kormány irányvo­nalának kezdetei. PÉNTEK: Az etióp fővárosban rend­kívüli ülést tartanak az Afrikai Egységszervezethez tartozó országok pénzügy- és gazdasági miniszterei. Tanácskozásukat közvet­lenül követi vasárnap az AESZ miniszteri tanácsá­nak rendkívüli találkozó­ja. Mindkét konferencia fő témája Afrika rendkí­vül rossz gazdasági hely­zete és a kivezető utak keresése lesz. Szolomencev Prágában A CSKP XVII. kongresz- szusára, a párt Központi Bizottságának meghívására Mihail Szolomencevnek, az SZKP KB PB tagjának, a KB mellett működő pártel­lenőrzési bizottság elnöké­nek vezetésével vasárnap Prágába érkezett a Szovjet­unió Kommunista Pártjának küldöttsége. A delegációt a repülőté­ren Vaszil Bilák, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára üdvözölte. Tizenhét halott Bánya­szerencsétlenség Romániában Sújtólégrobbanás miatt súlyos bányaszerencsétlenség történt pénteken a romániai Hunyod megye Vulcan bá­nyavállalatánál — közölte szombaton a bukaresti saj­tó. A szerencsétlenség kö­vetkeztében tizenheten meg­haltak, ketten megsebesül­tek. A helyi párt- és állami szervek már meghozták a helyzet megkövetelte első intézkedéseket, s az eset után azonnal a helyszínre utaztak a párt és a kormány vezetésének tagjai. Intézked­tek az elhunytak családtag­jainak támogatásáról. Nico- lae Ceausescu, az RKP főtit­kára, az RSZK elnöke rész­véttáviratot küldött a gyá­szoló családoknak. A sze­rencsétlenség körülményei­nek kivizsgálására, valamint a szükséges intézkedések meghozatalára párt- és ál­lami bizottságot hoztak lét­re. ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN Az első ember általi kozmikus utazás 25. évfordulójának tisz­teletére Moszkvában Gagarinl napok címmel rendezvényso­rozat kezdődött a héten. A képen: az űrhajós-találkozón részt vett Farkas Bertalan is, aki Ivanov bolgár kozmonautával látható (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) Nemzetgyűlési választásokat tartottak Franciaországban, amelynek során előretört a jobboldal. A képen: az állam­fői tisztét továbbra is meg­tartó Francois Mitterrand adja le szavazatát (Fotó: AP — MTI — KS) Genfben tartotta rendkívüli miniszteri értekezletét az OPEC, a Kőolajexportáló Országok Szervezete, hogy megvitassa a nagyarányú árcsökkenés nyomán kialakult helyzetet (Fotó: AP — MTI — KS) A CSKP kongresszusa előtt Fontos társadalmi esemény köszönt be ma északi szomszé­dainknál: összeül Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa. Nemcsak a földrajzi közelség, de a ben­nünket összefűző történelmi szálak, a CSKP egykori meg­alapításában a magyar nemzetiségű kommunisták részvétele, országaink közös céljai végett mi is érdeklődéssel figyeljük a csehszlovák kommunisták számvetését, azt, hogy milyen feladatokat tűznek maguk elé a 15 milliós lakosság jobb éle­tének biztosításában. A közvetlen felkészülést a tanácskozásra a tavaly jú­niusi központi bizottsági ülés indította el. Felhívta a pártszervezeteket, hogy kü­lönös gonddal vizsgálják a gazdasági hatékonyságot, azt, hogy milyen az üzemekben, intézményekben a munka minősége, értékeljék az irányítást aszerint, hogy mi­képpen ösztönzi az önállósá­got, az emberek kezdeménye­ző készségét. Már ebből is kitűnt, a párt a felkészü­lés időszakát nem az ered­mények „ragozására” szán­ta (bár igen jól teljesítette az ország az ötéves tervet), hanem az új valóság feltá­rására, a különböző gazda­sági, társadalmi problémák megoldására. Közben sorra megjelentek a kongresszusi dokumentumok is, így az elmúlt ötéves terv teljesíté­sének adatai, valamint az ezredfordulóig szóló gazda­sági irányelvek, és a szerve, zeti szabályzat tervezete. Ezeknek a tervezeteknek minden sorából az tűnik ki, hogy a CSKP a jelenlegi, bonyolult gazdasági világ- helyzetben sem mond le a viszonylag magas életszín­vonal biztosításáról, s a to­vábbi javítást is kitűzheti célnak. Egy olyan országban, ahol nagy hagyományú és erős az ipar, ahol például a nö­vénytermesztésre nem igen kedvezőek a földrajzi adott­ságok, az elosztási alapok növeléséhez csakis a korsze­rűsítésen, az energia- és anyagfelhasználás radiká­lis csökkentésén keresztül vezethet az út. A kongresz- szust megelőző vitákban ezért hangsúlyozták olyan szenve­délyesen a szakemberek és a munkások, hogy az el­avult termékek helyett kor­szerűbb gépeket, járműve­ket, berendezéseket kell gyártani, a termékskála megújításához jobban fel kell használni a tudomá­nyos, technikai fejlődés ered­ményeit (ez 170 ezer fejlesz­tő szakember gondja lenne). Ezeknek a nagy haszonnal kecsegtető korszerűsítések­nek a megvalósításához csehszlovák barátaink nem „nulláról” indulnak. Az el­múlt években szerkezeti változtatásokkal sikerült évi 1,7—2 millió tonna Icő- olajat megtakarítaniuk, mi­közben az ipari termelés még valamelyest emelkedett is. Az olyan kiváló termékek mint a világszínvonalú Tat­ra tehergépkocsik, a Buda­pesten is közlekedő smicho- vi villamosok, az eperjesi robotok, az új atomerőművi berendezések jelzik az in­nováció sikereit, miközben más termékcsaládok most is jogosan kerültek a kritika, a panaszok kereszttüzébe. A csehszlovák mezőgazda­ság is a változás korát éli. Ez az ágazat mindig is komoly bizonytalansági té­nyezője volt az ország gaz­daságának, hiszen Csehszlo­vákia hagyományosan nem volt önellátó az élelmiszerek­ből. Az utóbbi években a felduzzadt sertésállomány és a baromfiállomány csök­kentésével próbálták meg­szüntetni az évenkénti ta­karmányhiányokat, s a hús- fogyasztást, ami igen magas, a szarvasmarha-tenyésztés növelésével tartják szinten. A váltás komoly irányítási problémákat is felvetett, szó­vá teszik a termőföld meg- kímélését (ötévenként egy járásnyi termőterületet „fel­falnak” az ipari és kommu­nális beruházások), a háztá­ji termelés garanciáinak megteremtését, az élelmiszer­fogyasztás szerkezetének korszerűsítését is. Igen érdekes vitákat ösz­tönöztek a kongresszusi do­kumentumok a társadalmi életről, az életszínvonalról, a fontosabb belső folyamatok­ról is. Nagy hangsúllyal szóltak a párt, a kommu­nisták felelősségéről, s nem lehet véletlen, hogy ebben az időszakban a csehszlovák sajtóban több olyan funk­cionáriust is megbíráltak, akik megsértették a párt, illetve az állami fegyelmet. A csehszlovák testvérpárt legmagasabb fórumára szá­mos más párt kongresszusa után kerül sor, s azon bizo­nyára — ez kitűnik a tézi­sekből is — választ talál­nak azokra a kérdésekre, amelyek ennek a szép, gaz­dag országnak mai valósá­gából fakadnak. Közös lehet azonban, hogy barátaink is a társadalmi, gazdasági ha­tékonyság ma sorsdöntő fon­tossága mellett szállnak sík­ra. Ebben nagy jelentőséget tulajdonítanak a szocialista országok együttműködésé­nek, a gazdasági integráció erősítésének, amiben a ma­gyar—csehszlovák kapcso­latokat ők is méltán tarthat­ják példaszerűnek. A Dunán épülő közös létesítményünk — kétségtelen gazdasági hasznán kívül — az össze­fogást is példázza. Ez az együttes munka ma már ki­terjed az atomerőmű-építés, re, a járműiparra, a mező- gazdasági gépgyártásra, a fejlődő kulturális kapcsola­tokra. Nem kétséges, hogy a CSKP kongresszusa az or­szágaink közötti együttmű­ködésnek is újabb impulzust ad. Komornik Ferenc rC Külpolitikai kommentárunk )—| Mitől zörög a ha r ászt? AZ ELŐZŐ HÉT VÉGÉNEK egyik legérdekesebb híre volt, hogy Edward Teller — nálunk inkább Teller Ede néven ismert —, a hírhedten jobboldali amerikai fizikus a hidrogénbomba atyja, érdekes újdonságokat fecsegett ki az amerikai hadászati vé­delmi kezdeményezésről. Szerinte Törökországot is be kellene vonni a csillagháborús programba, mert az ottani időjárási viszonyok és a Szovjetunió közel­sége ideális terepet jelentene a kozmikus hadviselés földi egységei, például a lézerágyúk számára. A jelenleg éppen Törökországban tárgyaló Shultz amerikai külügyminiszter mindenképpen kényes helyzetbe került vendéglátói és a világ közvélemé­nye előtt. Voltaképpen sem nem cáfolhatja, sem meg nem erősítheti Teller szavait anélkül, hogy a kom­mentátoroknak ne rögtön a haraszt bizonyos zörgése jusson az eszébe. Igen ám, de a NATO-tag Török­ország az utóbbi években kiegyensúlyozott kapcsola­tokra törekedett a Szovjetunióval, amely nyilván­valóan élesen ellenséges lépésként értékelné még az ilyesfajta távlati elképzelések elfogadását is An­kara részéről. A DÉL-EURÓPAI KÖRÚTON lévő Shultz amúgy sincs könnyű helyzetben. Görögországban és Török­országban is tárgyalni kellett és kell azokról a tá- maszpontszerződésekről, amelyeknek fejében Wa­shington katonai segélyben részesíti a két ellenlá­bast. Az Ankarával kötött egyezmény formailag le­járt, s bár nyilvánvalóan meg fogják hosszabbítani. Törökország feltehetően nem lesz szégyenlős az al­kudozásnál. Más a helyzet Athénban, ahol a korábbi fenyegető hangú nyilatkozatok után kissé enyhült a kormány álláspontja a támaszpontok kapcsán, de "most cserébe amerikai támogatást kérnek a segélyek és Ciprus ügyében. Ciprus amúgy is elmaradhatatlan témája az ilyen tárgyalássorozatnak, hiszen mindkét szomszédvár a maga igazát bizonygatja, és igyekszik minél több támogatót keresni ügyéhez. HA TELLER FECSEGÉSE és a ciprusi méhkaptár megbolygatása ellenére nagyobb zökkenő nélkül le­zajlik Shultz programjának első fele, akkor már megkönnyebbülten utazhat Rómába, a pápával való találkozásra. Legalább módja lesz illetékes helyen hálát mondani szerencséjéért. Horváth Gábor A Pravdában Mihail Gorbacsov köszöneté Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Prav­da vasárnapi számában mon­dott köszönetét mindazok­nak, akik üdvözölték őt tisztségére történt újjává- lasztása alkalmából. A Szovjetunió párt- és tö­megszervezeteitől, az ország dolgozóitól kapott jókíván­ságokat megköszönve, Gor­bacsov rámutatott: ezek az üdvözletek is azt mutatják, hogy az egész szovjet nép, minden szovjet ember, saját ügyének tekinti azt a stra­tégiai irányvonalat, amelyet az SZKP XXV//. kongresz- szusa dolgozott ki az ország társadalmi és gazdasági fej­lődésének meggyorsítására. Hatalmas munkát kell el­végezni. A Szovjetunióban már az idén jelentősen elő­re kell lépni a kongresszu­son elfogadott tervek meg­valósításában. Az új társa­dalom építése már több íz­ben történelmi jelentőségű feladatok elé állította a szov­jet embereket, s ők sikerrel meg is oldották azokat. A szovjet népnek most a leg­szilárdabb elhatározása, hogy megoldja a XXVII. kong­resszuson kitűzött feladato­kat is — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. A külföldi állami vezetők­től, közéleti személyiségek­től, állampolgároktól érke­zett üdvözletekért köszöne­tét mondva, Mihail Gorba­csov leszögezte: a béke és a szabadság eszméihez hü Szovjetunió ezután is követ­kezetesen törekszik a nem­zetközi politikai légkör je­lentős javítására. Visszhang Amerikai alomrobbantás Az amerikai kormányzat a világ közvéleményéből gúnyt űzött és saját népe akaratát vette semmibe, ami­kor engedélyezte, hogy szombaton föld alatti kísér­leti atomrobbantást hajtsa­nak végre Nevadában — ír­ta vasárnapi számában Vi- talij Gan, a Pravda washing­toni tudósítója. Ez volt a Fehér Ház vá­lasza a szovjet felhívásra; és ez volt a válasz hat állam vezetőjének felhívására, az amerikai kongresszus tag­jainak és az amerikai köz­vélemény követelésére, hogy az Egyesült Államok is kö­vesse a Szovjetunió példá­ját. Mint ismeretes, a Szovjet­unió közölte, hogy mindad­dig fenntartja egyoldalúan vállalt moratóriumát, amíg az Egyesült Államok nem hajt végre újabb kísérleti atomrobbantást — emlékez­tetett rá a Pravda. Az amerikai kormányzat, úgy tűnik, mást ért állam- irányítási bölcsesség és a vi­lág előtti felelősség alatt — írta a Pravda tudósítója, s hivatkozik a Washington Post értesülésére, miszerint a kísérleti robbantások prog­ramját meggyorsították,- s az eredetileg április közepére kitűzött kísérletet elő­re hozták március végére. A Fehér Ház ezzel kívánta semlegesíteni a moratórium­hoz való csatlakozás érde­kében rá nehezedő nyomást. Ez a nyomás a jövő hónap­ban csak fokozódott volna. A Fehér Ház elutasított minden tiltakozást és felhí­vást. Képviselői demagóg módon reklámozták: „szov­jet tudósokat hívtak meg. hogy személyesen figyeljék meg” a nevadai robbantást. A kísérlet elhalasztásáról nem esett szó. Szégyenletes, ha valaki azt sem veszi ész­re. miért kell szégyenkeznie — mutatott rá végezetül a Pravda tudósítója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom