Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-10 / 8. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1986. január 10., péntek A televíziós műsorszerkezet új vonásai Szervezetünk védekező „osztaga“ Beszélgetés dr. Szegedi Gyula immunológus professzorral A kutatók vizsgálataik során a legmoder­nebb eszközöket is felhasználják A nézők igényeire és a te­levíziózási szokásokra job­ban építő műsorszerkezetre, a különböző rétegek érdek­lődését kielégítő, meghatáro­zott műsorsávok kialakításá­ra, a választási lehetőségek rugalmasabb rendszerének megteremtésére törekszik idén a Magyar Televízió. Mint azt Nemes Péter, a televízió műsorigazgatója az 1986-os tervekkel, újdonsá­gokkal kapcsolatban elmond­ta, az adásidő fokozatos bő­vítése, új műsorok indítása mellett elsősorban a meg­lévő programok tartalmi ja­vítását és szerkezetük mó­dosítását tervezik. A heti két-három órával megnöve­kedett műsoridőt egyebek között az eddigieknél gya­koribb és rendszeresebb hét­fői adásnapok beiktatására és a regionális program bő­vítésére használják majd fel. 1986-ban például a tervek szerint 15 alkalommal lesz hétfőn is műsor, amelynek programját egy-egy aktuá­lis társadalmi, politikai ese­ményhez, művészeti évfor­dulóhoz, kulturális rendez­vényhez, illetve sportese­ményhez kapcsolódóan, te­matikusán alakítják ki. Bővítik a szolgáltató jel­legű élő, információs mű­sorok számát és arányát: így januártól hetenként jelent­kezik az Ablak, szerda dél­előttönként a gyesen levő kismamák, péntek délelőt­tönként a nyugdíjasok szá­Zenei életünkben régi hiányt pótol a hivatásos énekesekből, főfoglalkozású ikórustagokból álló társulat. A hangversenyélet oratóri­um előadásait mind ez ideig a nagy múltú, amatőr kórus, a Budapesti Kórus látta el. De évek óta hiány­zott a főhivatású nagy ve- gyeskar, amely mindenféle programot tud nyújtani, amely a sok próbát, nappali munkát igénylő kórusműve­ket is be tudja mutatni. Az idén nyáron született az a művelődési minisztériu­mi leirat, amely szerint ál­lami kórust kell alakítani. Az Állami Népi Együttes 42 tagot számláló kórusát csaknem duplájára nö­velt, 80-as létszámmal, Ma­mára állítanak össze isme­retterjesztő, szórakoztató, egy-egy, számukra érdekes témát feldolgozó műsort. Az eddigieknél többször jelent­keznek majd a Hétvége-tí­pusú élő adások is, s a má­sodik negyedévtől megjele­nik a délutáni Tv-híradó, amely 17 óra tájban — az esti kiadásoktól szerkezeté­ben is eltérően — foglalja össze az aktuális híreket, a nap eseményeit. Az új műsorok között lesz egyebek között a havonta jelentkező Barkácsolási ma­gazin, a kéthetenkénti Ag­rárvilág mintájára induló Iparvilág, amely a magyar gazdasági élet aktuális kér­déseit dolgozza fel és a Pik­nik című ifjúsági műsor. Meghatározottabb lesz az ismétlések, felújítások rend­szere is. Olyan műsorstruktú­ra kialakítására törekednek, amely jobban biztosítja a választási lehetőséget, s a sikeres, színvonalas műso­rok utolérhetőségét az I-es és Il-es programon egyaránt. Tartalmasabbá és jellegze­tesebbé kívánják tenni a késő délutáni, kora esti mű- sorsávokat: kedd délutánon­ként színes magazinokkal, szerdán 18 órától filmekkel és sportműsorokkal, csütör­tök délután sorozatismétlé­sekkel és változatos szóra­koztató műsorokkal, szom­baton és vasárnap délutá­nonként családi jellegű, ve­gyes — o háttér-televízió­gyár Állami Énekkar néven kívánják működtetni. Pászthy Miklós, az ének­kar igazgatója mondta el, hogy az új énekkari tago­kat egy meghívásos és egy nyilvánosan meghirdetett próbaéneklésen vették fel: 35 férfi és 45 nő lesz a kó­rus végleges felállása. Az alt szólam már megtelt, a többi most van alakulóban. Fő feladatuknak az Or­szágos Filharmónia prog­ramjainak eLlátását tűzték iki. Az első önálló estjét — Liszt-művekkel — 1986. március 15-én, a Mátyás templomban tartja a kórus. Majd Missa Solemnisét ének­lik, március 27-én. A ké­sőbbiekre tanulják Händel Messiását, Haydn Évszakok című oratóriumának szóla­zásra is alkalmas — prog­rammal találkozhatnak majd a nézők. A tervek szerint egyértel­műbb lesz az I-es és Il-es program profilja. Mindket­tőn egyaránt lesz ugyan tá­jékoztató, szórakoztató, is­meretterjesztő és szolgáltató jellegű műsor; a különbség elsősorban a témák megkö­zelítési és feldolgozási mód­jában lesz. Továbbra is az I-es programon sugározzák a tömegek tájékoztatására szolgáló bel- és külpolitikai műsorokat, a közérdeklődés­re számottartó színvonalas, értékes művészi alkotásokat, míg a Il-es csatornán a na­gyobb figyelmet igénylő, az egyes rétegek, foglalkozások és korosztályok érdeklődését kielégítő és igényeinek meg­felelő, s a választás lehető­ségét bővítő tájékoztató, szol­gáltató összeállítások kap­nak helyet. Ugyanakkor gazdagodik is a Il-es program: szombat délutánonként itt ismétlik az elmúlt évek legsikeresebb szórakoztató műsorait, va­sárnap délelőttönként össze­állítást sugároznak az előző hét közérdekű kulturális és politikai műsoraiból, dél­utánonként pedig a filmtör­ténet legjavából vetítenek színvonalas filmeket. Ugyan­csak vasárnap, késő este — azoknak, akik az estét nem a képernyő előtt töltötték — megismétlik az aznapi Hét műsorát. mait; addig is oratóri­um-részletek, s egy-egy kó­rusmű eléneklésével fellép­nek a Filharmónia ifjúsági hangversenyein. Könnyebben juthatnak el ezentúl az oratórikus zene­művek vidékre is, hiszen eddig például a Budapesti Kórus — lévén amatőr együttes — minden tagját egyenként kellett elkérni munkahelyéről a szereplés­re. Most állítják össze az ének­kar egyenruháját. A férfiak kettő, a nők háromféle öl­tözetet kapnak. A női vise- letek: sötét szoknya, fehér madeira blúzzal, sveifolt fe­kete alaprulha, hímzett elő­téttel és köténnyel, és egy nyári összeállítás krémszínű, hosszú szoknya, blúzzal. A férfiak szmokingban vagy fekete öltönyben állnak majd a hangverseny-dobogó­ra. A Magyar Immunológiai Társaság legutóbbi tudomá­nyos ülését Egerben tartot­ta. A háromnapos rendez­vényen több mint száz elő­adás hangzott el a gyógyí­tás e területének legújabb eredményeiről és azok kli­nikai alkalmazásáról. Az esemény kapcsán dr. Szege­di Gyula professzort, a Deb­receni Orvostudományi Egyetem 3. Számú Belgyó­gyászati Klinikájának veze­tőjét kértük meg arra. hogy válaszoljon a tudományág helyzetét és távlatait érintő kérdéseinkre. Eredmények és irányok — Professzor úr! Egyre gyakrabban hallunk az im­munrendszerről, illetve be­tegségeiről. A nem szakem­berek Ikedvéért legelőször is arra'kérem, tisztázzuk a fo­galom lényegét. — Az immunrendszer a szervezet védekező „osztaga”, mely felveszi a harcot a kül­világból érkező kórokozók­kal és minden olyan anyag­gal vagy élőlénnyel szem­ben, melyet testidegennek érez. Döntő szerepe van te­hát egészségünk megőrzésé­ben, kezdve az egyszerű nát­hától, vagy egy apró sebtől egészen a legkomolyabb be­tegségekig. Az immunológia tudománya ennek a műkö­dését vizsgálja azzal a cél­lal, hogy megtalálja a kul­csot „üzemzavarainak” rend­behozásához, s ezzel a beteg gyógyulásához. Itt is meg­különböztetünk alap- és al­kalmazott kutatásokat. Meg kell jegyeznem, hogy igen szoros a kapcsolat e két te­rület művelői között és így az eredmények hamar átke­rülnek a kórházi gyakor­latba. — Milyen sikereket köny­velhetnek el eddig és mely területeken folyik a legna­gyobb erőkkel iá ivizsgálódás? — Az önálló tudományág története szorosan kapcsoló­dik a fertőző betegségek el­leni harchoz. A legnagyobb hasznot is itt hozta: gon­doljunk a védőoltások kü­lönböző fajtáira és formáira. Jelenleg két témakörre összpontosítják figyelmüket a tudósok. Az egyik az im­munhiányos állapotok le­küzdésének a problémája. Ha a védekezőrendszer va­lamilyen ok miatt nem tud­ja betölteni feladatát, köny- nyebben kialakulnak a fer­tőző betegségek és megnő a daganatképződés esélye is. A gyermekgyógyász kollé­gák számára sok gondot jelent az ilyen módon ve­szélyeztetett fiatalok ápolá­sa. A kutatások eredményei alapján azonban mindinkább kirajzolódnak az okok és így a kiküszöbölésükre is mind több a lehetőség, pél­dául csontvelő-átültetés, ha­tékony gyógyszerek vagy biológiailag aktív anyagok alkalmazása révén. A másik problémakör az úgynevezett autoimmun be­tegségek kialakulása és or­voslása. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy bizo­nyos tényezők miatt a szer­vezet saját testanyagait is megtámadja és elpusztítja. E kóros állapotról ugyan­csak jóval többet tudunk, mint korábban, s így keze­lése is eredményesebb. Statisztikák és lehetőségek — Terjedőben vannak-e az immunrendszer zavaraival összefüggő betegségek, s 'ha igen, milyen okok állnak e tendencia mögött? — Nagyon nehéz erre pon~ tos választ adni, mert meghízható statisztikák még nem állnak rendelkezésünkre. Az viszont tény: egyre több betegségről derül ki, hogy immunológiai természetű, ezért terelődik a figyelem erre a problémára. Inkább ez magyarázza a betegek növekvő számát. — Nagy feltűnést keltet­tek a szervátültetések. Le- küzdhetők-e azok a problé­mák, melyek ezzel járnak, vagy irikább helyettesíteni kell az élő szövetet? __ — Mivel a védekezőrend­szer alapfunkciója éppen az, hogy küzdjön minden ide­gen anyag ellen, nagyon ne­héz arra rábírni, hogy fo­gadja el az emberi testbe beültetett, másoktól szárma­zó szerveket. Különböző beavatkozásokkal és módsze­rekkel próbálkoznak, hogy „becsapják”, és ideig-óráig a reakciókat sikerül is mér­sékelni de teljesen kiiktat­ni (egy-két ritka esettől el­tekintve) nem lehet. A mű­szervek fejlesztésére tehát szükség van, de nyilvánva­lóan ezek sem oldják meg véglegesen az élő szövetek helyettesítését. Az igazi meg­oldást abban látom, hogy tö­rekednünk kell a betegsé­gek megelőzésére és ered­ményesebb gyógyítására an­nak érdekében, hogy a szerv- átültetést vagy a protézisek használatát elkerülhessük. Az élmezőnyben — A magyar kutatók ered­ményeik alapján hol he­lyezkednek el az élmezőny­höz képest? — Nemzetközileg ismerik és kedvezően értékelik te­vékenységünket. A Magyar Immunológiai Társaság (MIT) és a Magyar Aller- gológiai és Klinikai Immu­nológiai Társaság (MAKIT) igen élénk kapcsolatrend­szert hozott létre. Szakem­bereink a lehetőségekhez ké­pest aktívan részt vesznek a nemzetközi tudományos élet­ben. Ott vannak a kongresz- szusokon, tanulmányú takat tesznek és eredményeiket külföldi tudományos folyó­iratokban is megjelentetik. A MIT rendezte korábban az Európai Immunológiai Tár­saság tanácskozását, a világ- kongresszus pedig ugyan­csak hazánkban lesz 1992- ben. Ezek a tények egyértel­műen fémjelzik a hazai ku­tatók presztízsét. — Végezetül arra kérném, értékelje az egri tudomá­nyos ülés munkáját! — Az egri konferenciát a legjobbak között tarthatjuk számon. Az itt elhangzott előadások egyértelművé tét. ték a magyar immunológiai kutatások töretlen fejlődé­sét. Külön ki szeretném emelni azt, hogy most ala­kítottuk meg a társaság ke­retén belül a magyar gyer­mekorvosok immunológiai munkacsoportját, dr. Kar­mazsin László egyetemi ta­nár vezetésével. A sikerhez nagyban hozzájárult az is, hogy a rendezők minden feltételt biztosítottak ta­lálkozónk sikeres lebonyolí­tásához. Ezért külön köszö­netét szeretnék mondani dr. Gyetvai Gyula főigazgató­főorvosnak és munkatársai­nak, illetve a város párt- és állami vezetőinek. Koncz János Magyar Állami Énekkar alakult Akik látták a televízióban az európai kulturális fórum operaházbeli gálaestjét, már találkozhattak a most alakult — s még alakuló, formálódó — Magyar Állami Énekkarral: Kodály Kállai kettősét énekelték. II/2. Az idényipar űzésére egy­től egyig Moszkvába igye­keztek a tapasztalatban gaz. dag öregek, s fiatal masze­kok, a szavalótanfolyam • hallgatói és a köztiszteletben álló dolgozók. Kiváltképp a kék köpenyes városi konf­liskocsisok • buzgólkodtak. Egy időben egyetlen konf­lis sem akadt Kolokolamszk- ban. Valamennyi kocsis idérvyiparra adta \a fejét: ta­risznyával a vállukon a ka­lamajkái autó alá potyog­tak, majd kórházban pihen, tek, s utána pontosan be­hajtották a követségen a megállapított összeget. Eközben Kalamajkában példátlan pénzügyi válság tűrt ki. A nagykövetség fenntartásának költségei any- ngira megnőttek, hogy kény. telen-kelletlen ^leszállították az állami hivatalnokok fi­zetését, iá hadsereg létszámát pedig háromszáz főről ti­zenötre csökkentették. Moz­golódni kezdett a kormány ellenzéke, a keresztényszo- cialista párt. A miniszterei, nők, Edgar \Paviainen úr, az ellenzéki vezér, Suup úr szüntelen támadásainak per­gőtüzében állt. Amikor sorban a harmin­cadik kolakolamszki polgár, Nyikita Pszov is a kalamaj. kai gépkocsi alá került, és a kártérítés 'kifizetése miatt be kellett zárni az állami operát — az izgalom a tető­fokára hágott Kalamajká­ban. A katonai klikk állam, csínyre jkészült. A képviselőházban inter, pelláció hangzott el: — Van-e tudomása a mi. niszterelnök úrnak arról, hogy az ország a csőd szélén áll? Erre a miniszterelnök úr így válaszolt: — Nem, nincs tudomásom róla. E megnyugtató válasz el­lenére azonban Kalamajka kénytelen volt külföldi köl­csönt felvenrti. De á kolo- kolamszkiak álig két hónap alatt a kölcsönt is felemész­tették. A Ikalamajkái autó sofőrje, akin rajta függött az ország szeme, az óvatosság csodá, it művelte. A kolokolamsz- kiak azonban roppantul ki­művelődtek ebben a csodá, latos mesterségben, és min­dig kifogástalan pontosság­gal |a kocsi alá pottyantak. Híre járt, hogy a sofőr egy. szer három háztömbnyire menekült el egy koloko­lamszki diakónus elöl, de a leleményes egyházi férfiú át­rohant egy átjáróházon, és mégis sikerült az autó alá vetnie magát. A kolokolamszkiak unos- untalan bíróság elé hurcol, ták Kalamajkát. Az országot pusztulás > fenyegette. Az első fagyok beköszön- tekor Kolokolamszkból el. vánszorgott Moszkvába mon­sieur Podlinnyik, a „Privhos” álszövetkezet elnöke. Soká. ig tétovázott és nyafogott. Felesége azonban kérlelhe­tetlen volt. Felhívta férje figyelmét polgártársaik gyors meggazdagodására, és kije. lentette: — Ha nem mész el az idénymunkára, én a vonat elé vetem magam. Az egész város kikísérte Podlinnyikot. Mikor- felszállt a vasúti kocsiba, az idény­munkán már járt koloko. lamszkiak utána kiáltottak: — Ne fejjel bukjál alája! Nehéz batári A lábad dugd oda! Podlinnyik két nap múlva bepólyált fejjel tért vissza, fél szeme alatt jókora vér- aláfutás volt, mint valami elmázolt tintafolt. Bal kar­ját nem tudta mozdítani. — Mennyi? — kérdezték a polgártársak, a megcsap­pant kalamajkái kincstártól járó segély összegére cé­lozva. Az álszövetkezet elnöke azonban válasz helyett hang­talanul sírni kezdett. Szé. gyellte elmondani, hogy té­vedésből a színesfém-tröszt kocsija alá ugrott, a sofőr idejében lefékezett, azután pedig sokáig püfölte a fe­jét meg a karját a csavar, kulccsal. Monsieur Podlinnyik kül­seje oly rémítő volt, hogy a kolokolamszkiak többé nem jártak idénymunkára. Csak ez az eset mentette meg Kalamajkát a végrom­lástól. (Fordította: Gellert György) Pedagógusok továbbképzése A Heves Megyei Tanács Pedagógiai Intézete az új esztendőben is elkészítette „rendezvénynaptárát” az óvónők, tanítók és tanárok továbbképzésére. Már az el­ső napokban tartottak óvó­női komplex gyakorlati sze­mináriumot, számítástech­nikai továbbképzést és alsó tagozatos osztályfőnöki tan­folyamot. Tegnap a gyermekvédelmi felelősök találkozóját tar­tották meg, majd január 13-án az intézet tanácster­mébe a kezdő rajvezetőket várják: a tervezésről lesz szó az úttörőcsapat közössé­geiben. Másnap Gyöngyöse».!, a Mátra Művelődési Köz­pontban a gyöngyösi cso­portnak A személyiség és közösség megismerésének újabb módszerei címmel hangzik el előadás. A köze­li napokban sort kerítenek még az anyanyelvi munka- közösségi továbbképzésre is. ILF-PETROV: A kék ördög

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom