Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-07 / 5. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 5. szám ÁRA: 1986. január kedd MO roRiNT Gazdaságosabb irányba... Sokszor leírtuk már, hogy a párt XIII. kongresszusa nemzeti programot hirdetett a következő fél évtizedre népünk boldogulása, előrehaladása érdekében. Az elképzelések valóra váltása öltött testet a VII. ötéves tervtörvényben, amely nemrég kezdődött az 1986-os esztendővel. Aki alaposan végigolvassa az idei népgazdasági tervet — amely indítója a középtávú programnak —, nyomban találkozik a gazdaságfejlődés új szakaszának megfogalmazásával. Arról van szó, hogy a népgazdasági egyensúly fokozatos javítása és megszilárdítása elsődlegesen a hatékonyság növeléséből és a források bővüléséből származó többletre alapoz. Ellentétben a korábbi törekvésekkel, amikor a belföldi felhasználást voltunk kénytelenek mérsékelni. Az idei terv természetesen figyelembe veszi a fejlődés viszonylag nehezebb körülményeit is. Ezek főleg akkor tűnnek szembe, ha az 1985-ös gazdasági folyamatokat értékeljük. A fejlődés ugyanis néhány lényeges ponton nem úgy alakult, ahogy szerettük volna. Ezeket szem előtt tartva is — összhangban a középtávú elképzelésekkel —, kiemelt feladat ebben az évben, hogy a konvertibilis valutában elszámolható kivitelt növeljük, a külgazdasági egyensúly további javítására. Az idei gazdálkodás ugyancsak kiemelt része, hogy a termelési ráfordításokat mérsékeljük. A jövedelem fokozására felgyorsítjuk a termelési szerkezet változtatását. Ez bizonyosan feszültségekkel is jár, de meg kell tennünk hosszú távú érdekeinkért. Amint Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára a közelmúltban kijelentette, az állami irányítás külön is foglalkozik a nehéz helyzetben levő területek hatékonyság-növelésével. Így különös tekintettel a vaskohászattal, a magas-építőiparral, a szénbányászattal és a húsiparral. A termelési szerkezet gazdaságosabb irányba való változtatása, a ráfordítások mérséklése, egyben érdemi antiinflációs törekvés is. Ennek következetes végrehajtása tartósan hozzájárulhat a fogyasztói árszínvonal növekedésének mérsékléséhez. Noha, a szabályozás szigorodik 1986- ban, mégis a gazdaságpolitikailag kiemelt területeken kedvezményeket is nyújt. Ezek pedig várhatóan erősítik a vállalatok érdekeltségét abban, hogy nagyobb teljesítményeket érjenek el. A jövőnk formálása tehát a dolgozó emberek kezében van. Ha csodákra nem is számíthatunk, jó helyezésekre mégis van esélyünk a nemzetgazdaságokkal folytatott versenyben. Legyen ez tehát nemzeti ügyünk és váljon a közösségek, á családok, illetve az egyén magatartásává. Mentusz Károly A MÁTRÁBAN KIVILÁGÍTOTT SÍPÁLYA - AUTÓBUSZMEGÁLLÓ A VERONIKA-RÉTEN - BEVETHETŐ A HÓÁGYÚ - ÉPÍTSÜNK JÉGPÁLYÁT! Fagyos szolga Itatások A tél ismét elküldte hóhírnökeit: az ország legmagasabb pontján, Kékesen — már novemberben — egy hétig sportolásra alkalmas terep várta a sízés szerelmeseit. A déli pályán üzemelt a felvonó is, bár a gyér érdeklődés azt sugallta akkor az üzemeltetőknek, hogy az emberek még nemigen hitték, hogy itt az ideje a lécek felcsatolásának. Ami azonban késik, aligha múlik. Vagyis érdemes a várható feltételekről bővebben (korcsolyázás, szánkózás után is) tájékozódni. A téli sportok űzésére a Mátrában komoly létesítmények állnak a nagyközönség rendelkezésére. A már említett déli. sípályán a szezon előtt a szakemberek a felvonó kötélcseréjét végezték el. A kékestetői felső szakasz mintegy 500 méter hosszan világítást kapott. (Bánkúihoz hasonlóan, ahol erre korábban gondoltak.) Amennyiben az érdeklődés megf elelő lesz, a kivilágított szakaszon a felvonót 19 óráig is működtetik, elsősorban a hétvégeken. A gyakorlott Kékes-járók tudják, hogy télen lezárják a járműforgalom elől a Mátraháza—Kékestető közötti utat. Idén új engedélyeket adtak ki, s a menetrendszerű buszok mellett — amelyek ezentúl a Veronika-réti pályaszakasznál is megállnak s viszik innen is fel a hegyre a sízőket •— csak ezek tulajdonosai hajthatnak fel. Mátraházán a parkolási helyeket biztosítják a nagy- közönségnek most még inkább mint korábban, ezt garantálja a MEBIB segítségével megvásárolt és munkába álló új hótoló és -rakodó gép. Kifejezetten a szánkózókat várja majd Mátraházán, a nagy parkoló mögött kialakított hosszabb szakasz. Mát- rafüreden, az épülő erdőgazdasági szakmunkásképző felöli. oldalon alakítottak ki hasonló pályát a csúszkálni vágyóknak. (A sípályákra különben is tilos rámenni szánkóval!) Mátraszentlászlón, a HKVSC-nek van egy felvonóval ellátott síterepe. A hatvaniak gyári autóbuszokkal eljutva ide várhatóan — hétvégeken használják ki. Kékesen, a déli. lejtőn a felvonó használatáért menetenként 5 forintot kell fizetni, de váltható napi jegy is. A képzett sízők az északi oldalon is leereszkedhetnek de nekik a Kékesi Sas megbízottjait kell keresniük. Mátraszentimrén, a vi- sontai Gagarin Hőerőmű Vállalat rendelkezik igényes, sízésre előkészített létesítménnyel. A kékesi déli szakasz egyik beszögellése, az úgynevezett „Vaddisznós” meredeke sem a kezdőknek való, viszont a sportos pálya a felvonó miatt gyors és sokszori lesiklási lehetőséget nyújthat. Galyatetőn, a Galya SC üzemeltet felvonót, s várja megfelelő hóviszonyok esetén a sízőket, szánkózókat. Az ország „tetején” gondolnak a hóágyú bevetésére is. Igaz, ez sem pótolja a téli „áldást”, mínusz 8 fokon azonban jól szolgálja a pályajavítás céljait. Korcsolyázásra a természetes jégfelületek köziül majdan a Mátrában a Sástó számíthat nagy vonzásra. A jégkészítéshez különben — ahogy a sokévi tapasztalatok mutatják — Gyöngyösön értenek a legjobban. A városban kedvelt a Batthyány téri, a GYSE Sport úti, a Kálvária-parti, az Ifjúság utcai és a Sóház téri pálya. Melegedő, világítás és szórakoztató zene is általában a szolgáltatás része, sőt van néhol büfé is. Egerben, az északi sporttelepen, a Hadnagy úti lakótelepen, a Dohánygyár salakos játékterén és néhány iskolában csinálnak rendszeresen jégpályát. Hatvanban, az Ifjúsági otthon udvara, a HKVSC sporttelepe, a 2-es és az 5-ös iskolák várják majd a korcsolyázni vágyókat. Bizonyára jó néhány kisebb településen is felkészülten várják az időjárás hidegebbre fordulását. Így például Egercsehiben, Ap- con, Atkáron, Bélapátfalván ... Most is ösztönözhet akár a nyeremény reménye is, hiszen ismét meghirdették az Építsünk jégpályát akciót. (Fotó: Szántó György) Horváth István a Szovjetunióba utazott Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára az SZKP Központi Bizottságának meghívására hétfőn a Szovjetunióba utazott. Kíséretében van Kovács Jenő, a KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának helyettes vezetője és Thürner Gyula, a KB Külügyi Osztályának munkatársa. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Faluvégi Lajos vietnami utazása Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével küldöttség utazott hétfőn a Vietnami Szocialista Köztársaságba, a KGST Tervezési Együttműködési Bizottság 37. ülésére. A búcsúztatáson a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Bővülő márka- és mintabolthálózat A márka- és mintaboltok száma ma már országosan mintegy hétezer, egy részük a kereskedelem és a termelők közös, más részük a gyártók saját üzlete. Az utóbbi néhány esztendőben a korábbinál gyorsabban gyarapodott a termelő vállalatok saját bolthálózata, mivel a gyártók egyre inkább felismerik: a mintaboltokban szerzett információkat gyorsabban, jobban hasznosíthatják a termékválaszték alakításánál. Beváltak a közös érdekeltségű üzletek is, amelyekben a kereskedelem üzlethelyiségekkel, eszközökkel, s szakképzett eladókkal, a termelő pedig árukészletével vesz részt. Társulási formában is van lehetőség közös érdekeltségű bolthálózat létesítésére, akár egy, a'kár több termelő, illetve kereskedelmi vállalat között. Az ilyen bolthálózatok előnye, hogy mód nyílik alaposabb és hatékonyabb piackutatásra, az áru útjának rövidítésére, s az adott márkájú termékek széles körű népszerűsítésére. A vevőik is jól járnak, hiszen vonzóbbak az olyan újdonságok, amelyek a szokásosnál gyorsabban jutnak el a temetőitől a a fagyasztóig. A márka- és mintaboltok bevétele 1985-ben elérte a 36 millió forintot, s ez a ■ kiskereskedelmi forgalom mintegy 8 százalékát jelenti. A legtöbb mintabolt az élelmiszerszakmában működik, de hagyománya van az ilyen értékesítésnek a bútor-, illetve a textilkereskedelemben is. Nem, vagy csak alig néhány mintabolt működik viszont a műszer, híradás- technikai, illetve a gépkereskedelemben. Pedig a vásárlók igényelnék, hogy ezeket a termékeket is megismerhessék a speciális árusító-, illetve bemutatóhelyeken. A társulás formájában létrehozott közös érdekeltségű boltok száma elenyésző, ezék általában nem is önálló üzletek, inkább az áruházaik egyes osztályain alakítanak ki olyan részlegeket, ahol egy-egy termelő áru- választékának szélesebb skáláját kínálják A Skála Áruházak S Modell üzletéiben például bevált ez a módszer: úgyszólván csak ezekben a boltokban kaphatók egymással harmonizáló színben a cipőik, táskák és övék. Ez annak az eredménye, hogy a Skála-Coop iszerződést kötött a cipőgyártókkál és a bőrdíszműtermelőkkel, s közösen alakítják ki az áruválasztékot. A közös márka- és mintaboltok nyitva tartása alkalmazkodik a kereskedelemben meghonosodott általános nyitva tartási rendhez, általában szombaton is várják a vevőket, s csütörtökön bevásárlónapot tartanak. Ugyanakkor az ipari és a szövetkezeti termelők boltjai a Belkereskedelmi Minisztérium, illetve a tanácsok szorgalmazása ellenére nem vállalják a hatnapos nyitva tartást, sem pedig a meghosszabbított csütörtököt. A minisztérium és a tanácsok ezért ismételten felhívták a vállalatok figyelmét, hogy a kialakult vásárlási szokásokhoz alkalmazkodva állapítsák meg a nyitva tartást, legalább a főútvonalakon és a bevásárlóközpontokban. A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszernél Új üdülőterületek a Duna mentén A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének Komárom megyei feladatait egyeztette hétfőn Komáromban az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat a nagyszabású munkában érdekelt Komárom megyei üzemek, vállalatok, tanácsok és termelőszövetkezetek képviselőivel. A megbeszélésen ismertették, hogy a vízlépcső- rendszer duzzasztásának hatására a komáromi Duna- szakaszon is számolni kell a folyam vízszintjének emelkedésével. Ezért az egész térségben olyan árvízvédelmi műveket építenek, amelyek a vízszintemelkedés ellenére is a legnagyobb biztonsággal védik az egész területet az árvizek ellen. A nagyszabású munkálatok nyomán a jelenleginél sok szempontból kedvezőbb helyzetet teremtenek Komárom megye Duna menti településein. Üdülésre alkalmas új területeket nyernek például Almásneszmély, Esztergom, Pilismarót és Dömös térségében. Javul az ivóvíz- ellátás, a mezőgazdasági üzemek egész sora rendezkedhet be öntözésre, megszűnnek a fakadó vizek, amelyek az eddigi árvizek idején sok gondot okoztak. A hétfői tájékoztatót azért rendezte meg az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat, hogy az érintettek javaslatainak figyelembevételével készíthessék el a kiviteli terveket. Ez év második felében a belvízcsatornák építésével a helyszíni munkálatok is megkezdődnek a komáromi öbölben.
