Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1984. november 14., szerdo Sakkolimpia előtt a magyar férfi válogatott Csak röviden — Csütörtökön utazik Szalonikibe a magyar kül­döttség, a vasárnap kezdőidő 26. sakkolimpiára. A hu- szonhatos sorszám csak a férfiakra vonatkozik, a nők még csak tíz olimpiára te­kinthetnek vissza. A magyar férfiak az ed­dig megrendezett 25 sakk­olimpiából huszonkettőn vettek részt, s az örök rang­sorban kitűnően állnak, a 14 első helyet szerzett Szovjet­unió és az ötszörös bajnok Egyesült Államok (mögött a harmadik helyet foglalják el, három olimpiai bajnoki címükkel. Már a kezdetnél ott voltak a magyar sakko­zók, az első, 1927-es londo­ni és az ezt követő 1928-as hágai bajnokságon elhódí­tották az aranyérmet, s ezt a bravúrjukat éppen 50 év­vel később, 1978-ban, Bue­nos Airesben ismételték meg. 1980-ban, Máltán azo­nos pontszámmal, csak a rosszabb Buchholz-értékkei maradtak le az aranyérem­ről. a Szovjetunió ellené­ben. Két éve Luzernban el­maradt a dicső hagyomá­nyoktól a magyar férfiak szereplése, a 42.5 ponttal győztes Szovjetuniótól ki­lenc ponttal lemaradva, csak ötödikek lettek. A luzerni Portisch, Ribli, Sax, Pintér, Csőm, Grószpéter ösz- szeállítású válogatott Sza- lonikiben egy helyen válto­zik, Csőm Istvánt Adorján András váltja fel, s a har­madik táblán játszik majd. A magyar férfi sakkvá­logatott és a hat csapattag eddigi olimpiai mérlege a következő: A válogatott az eddigi 22 olimpiáján 390 mérkőzést játszott, ebből 257-et meg­nyert. 75 döntetlennel vég­ződött, 58 pedig vereséggel. Portisch Lajos (MTK VM, 2640 Élő-pont): 14. olimpiá­ja, 191 játszmából 90 győze­lem, 83 döntetlen, 18 vere­ség, 131.5 pont, 68.8 száza­lékos teljesítmény. Ribít Zoltán (Volán SC, 2600): 7. olimpiája. 81 játsz­mából 33 győzelem, 46 dön­tetlen, 2 vereség, 56 pont, 69.1 százalékos teljesítmény. Adorján András (Statisz­tika — Petőfi SE, 2580): 2. olimpiája, 4 játszmából 4 döntetlen, 2 pont, 50 száza­lékos teljesítmény. Sax Gyula (Bp. Honvéd, 2565): 6. olimpiája. 60 játsz­mából 30 győzelem, 23 dön­tetlen, 7 vereség, 41.5 pont, 69.1 százalékos teljesítmény. Pintér József (Bp. Hon­véd, 2525): 3. olimpiája, 13 játszmából 6 győzelem, 5 döntetlen, 2 vereség. 8.5 pont, 65.3 százalékos telje­sítmény. Grószpéter Attila (DUTÉP, 2480): 2. olimpiája. 4 játsz­mából 2 győzelem, 1 döntet­len, 1 vereség, 2.5 pont, 62.5 százalékos teljesítmény. Tatai napok — gondok nélkül Hétfőn Tatán megkezdte a felkészülést a magyar labdarúgó-válogatott a Cip­rus elleni, idei utolsó vi­lágbajnoki selejtező mér­kőzésre. Mezey György szö­vetségi kapitány arról szá­molt be, hogy a meghívott játékosok közül minden­ki egészséges, a ladbarúgók teljes intenzitással edze­nek. A csapat hétfőn este képmagnón megtekintette a 2:l-es osztrák sikerrel vég­ződött Ciprus—Ausztria VB-selejtező mérkőzést, s további felvételeket is meg­néznek a szombati ellen­félről. A keddi két edzés után szerdán edzőmérkőzés kö­vetkezik, csütörtökön dél­előtt újabb tréning a prog­ram, s kora délután a Fe­rihegyi repülőtérről indul a csapat Ciprusra. Ekkor közli Mezey György a szombaton pályára lépő kezdő csapatot. Szerdán hét európai stadionban: Roham Mexikóért A hét selejtező csoportba sorolt 32 európai labdarúgó­válogatottnak 116 selejtezőt kell vívni az 1986. évi mexi­kói világbajnoki döntőbe ju­tásért. Szerdán 7 európai stadion­ban lesz roham Mexikó­ért, az eddigi legmozgalma­sabb selejtező nap követke­zik, a magyar válogatott szempontjából is nagy jelen­tőségű bécsi 90 perccel. A szerdai európai VB-se- lejtezök: 2. csoport: Por­tugália—Svédország. 3. cso­port; Észak-lrország—Finn­ország. 5. csoport: Ausztria—Hol­landia. Bécs, 19 óra. Auszt­ria először játszik otthon, Hollandia pedig idegenben. Mindkettő azonos abban, hogy magyarok elleni vere­ség után próbál javítani. Az állás: 1. Magyarország 2. Ausztria 3. Hollandia Ciprus pont. 2 2 - - 5-2 4 2 1 - 1 3-» 2 I - - 1 1-2 - 1 - - 1-2 ­6. csoport: Dánia—Íror­szág. 7. csoport: Skócia— Spanyolország. Wales—Iz­land. Cardiff. ÚSZÁS Pohl Anett bizonyított A szocialista fővárosok három­napos úszóviadalának kereté­ben válogató versenyt rendez­tek a kubai IBV-re, amelyet nagy várakozás előzött meg az utazó helyek biztositása miatt. Az Eger SE válogatottjának. Pohl Anettnek 100 és 200 m há­ton kellett bizonyítania, ami százszázalékosan sikerült. Az egriek IBV reménysége korosz­tályában mindenkit maga mögé utasított, 100-on l:09.5-tel, 200-on 2:29,55-tel lett első. Amint azt Katona József vezető edző el­mondta, Pohl nem készült külön erre a versenyre. Napi 13—14 ki­lométeres mennyiségi munkából úszta ezeket a biztos utazást je­lentő szinteket, amelyeket a hát­ralevő időben lényegesen lehet­ne még tovább csökkenteni. A formábahozás során most hét végén Egerben, majd az orszá­gos ifjúsági bajnokságra ké­szülő társaival Budapesten áll rajtkőre a tengerentúli utazásig. Az MLSZ közlése szerint a december 1-re sorsolt Vi­deoton—Eger NB I-es lab­darúgó-bajnoki találkozót 2-án játsszák le 15 órai kez­dettel Székesfehérvárott. Ugyancsak változott egy MNK-találkozó időpontja is: a Szolnoki MÁV—Békéscsa­ba öszecsapást december 8-án 12.30 órától bonyolítják le. (MTI) ★ November 16-án, 17 óra­kor ötödik alkalommal ke­rül sor Egerben a családok tornacipőben vetélkedőre. Á rendezvénynek a 6-os számú Általános Iskola tornaterme ad otthont. ★ Recsken rendezték meg a szakmaközi bizottságok röp­labda emlékversenyét. At első helyezést az egri tűzol­tóság csapata szerezte meg. második a bükkszékiek. har­madik a parádiak, negyedik a recskiek együttese lett. ★ Befejeződött Eger város sakkcsapatbajnoksága. Az élen veretlenül 32 ponttal a Balázs—Hering—Visontai— Czinege—Besenyei összetéte­lű Csepel Autógyár csapata végzett. Második az Állami Építők 23,5, harmadik a Panoráma 22, negyedik a Finomszerelvénygyár 21,5, ötödik a Finommechanika 21, hatodik az Eger SE ap­parátus 18,5. hetedik az Ag- ria Bútorgyár gárdája 3,5 ponttal. ★ Egri Spartacus—DMVSC 5—3 (2432—2431). NB Il-es férfi tekemérkőzés, Debre­cen. Eger: Tóth J. 435, Mol­nár D. 412, Kátai J. 379, Széphegyi J. 400, Révász 397. Tóth B. 409 fát dobott. ★ Ma, szerdán 13 órakor az egri városi stadionban elő­készületi labdarúgó-mérkő­zésen fogadja az Eger SE a területi bajnokságban sze­replő Hatvani KVSC együt­tesét. Röplabda NB I. Meglepetésekről, edzőválságról A hét vége több váratlan eredményt szolgáltatott a női röplabda NB I. B-cso- portjábart. Ebből kitűnik, hogy igazán kiemelkedő tu­dású együttes nincs ebben a mezőnyben. Az ellentétje igaz, mert az újonc DÉLÉP ellen mindenki előre ..beír­hatja” a két győzelmet. Eredmények: DUTÉP — TFSE 3—1 (Pesten!), DUTÉP —TFSE 3—1. BVSC—Szol­nok 3—2 (Szolnokon), Szol­nok—BVSC 3—0 (Pesten!). Székesfehérvár—Duna SK 3 —2. Duna SK—Székesfehér­vár 3—1 (ez utóbbi figye­lemre méltó). Egri öröm a háló alatt (Fotó: Szántó György) Az NB I. állása a B-cso­portban: 9. BVSC 10 Szfv. Volán H. TFSE 12. DUTÉP 13. Duna SK 14. Eger SE 15. Szolnok IS. DECEP 10 8 2 25-IS 18 10 7 3 24-16 17 10 6 4 23-19 16 10 6 4 21-18 16 10 5 5 25-20 15 10 4 6 22-21 14 10 4 6 21-24 14 10 - 10 2-30 10 Az egri csapat — a DÉLÉP ellen — egy ..pihentető” ket­tős fordulón jutott túl. A kieső helyről elkerült. A korábbi vártnál gyengébb eredmények azonban nem múltak el visszhangtalanul. Sokan a DÉLÉP ellen sem voltak, de a törzsközönség látta. Nemcsak a harmatos újonc vergődését, hanem a ke­vésbé elhanyagolható változást, az egrieknél is. A „kispad- ra”, —■ ami a körcsarnokban valójában egy (támlás szék ;— már nem a megszokott alak ült. Annak hátrább szorítottuk helyet, a lelátóról nem is nagyon volt észrevehető. Miért? Találgatni persze lehet. Tény: az 50 százalékos rajt után kettős (vereségek következtek. Habár ja gárdát az NB /-ben benttartó edző új játékost nem vehetett számításba az őszi indulásnál, a jobbik kieső helyére való visszaesést — ameddig lecsúszott az Eger SE, — úgy tűnik, nem nézte tétlenül la klubvezetés. A cél éppenhogy a csoport élmező­nyébe történő felzárkózás lenne. A „ráknak” tehát ideje volna irányt változtatni... Abban még nem lehetünk biztosak — a szegediek elle­ni kétszer 3—0 nem értékmérő —, hogy ez majd mennyire fog sikerülni. A készülő változásra azonban rákérdeztünk. Az egyesületet, a szakosztályt többen képviselték a nézőté­ren: „Van-e új edző?" A' perdöntőnek tűnő választ fogad­tuk hitellel: „Hm... nincs!" A mellé elhangzott érv: „Van még négy meccs ősszel, le kell játszani." Ugye, világos eb­ből a tavaszi nem így tovább. Vagy tévednénk? Aki köré most a játékosok gyűltek, ismert atlétaedző. Be­ugrásról van szó, esetleg átmeneti, netán végleges megol­dás lesz? Megannyi további kérdőjelet vet fel. Változik-e a csapat játékstílusa? Egy vagy két feladóval játszanak? Csökken a nyitások fogadásánál tapasztalt bi­zonytalanság? Lesznek olyan harcosak, amivel a „padlóról" is felszedik a labdákat? ... Reméljük a sorok mielőbbi rendezését. A körcsarnokba annál, amennyien most [kijárnak, ötször többen is befér­nek. Az igazán vonzó azonban a győzelem ígérete. Ehhez nem a közelmúltbelinél ikell kétszer jobban játszani, mert a nulla, kétszeres szorzóval is annyi. Mást kell, ami ebben a gárdában — talán — megvan, s ami a szerény feltételrend­szer mellett is kihozható. Még nem késő. A tét: az NB l. (budavári) Eger sportja a háború utolsó évében (VI/2) A MESE labdarúgó-szakosztálya A háború utolsó évének káros hatása leginkább a labdarúgó-szakosztály mű­ködését zavarta. A kulcs- fontosságú játékosokat egy­más után hívták be front­szolgálatra. A városban ál­talánosan kialakult kedve­zőtlen politikai-, gazdasági és közlekedési helyzet tel­jes bizonytalanságot okozott a mérkőzések megtartásá­ban. A sok gond zűrzavart okozott a játékosok, a szak­osztályvezetők és a szurko­lók táborában is, amelyek türelmetlenségbe, konfliktu­sokba torkolltak. A MESE első csapata 1944. évben az NB III. Mátravi- déki csoportjában szerepelt. A második csapat az észak- kerületi II. osztályú cso­portjában kapott beosztást. A tavaszi bajnoki idény már­cius 19-én kezdődött, amely egybeesett az ország német megszállásával, amelynek következményei gyorsan je­lentkeztek Egerben is. Más­nap ugyanis dr. Éliássy Sán­dor főkapitány rendeletet adott ki, amelynek értelmé­ben a színházi előadások^ tánc és gyűlések megtartása tilos volt. A tilalom elke­rülte a sportrendezvények megtartását. így a labdarú­gó-csapat viszonylag rövid felkészülés után, de külön­leges körülmények között kezdte el a bajnokságot. A bajnoki idény kezdetén még rendelkezésre állt: Grccz Miklós, Majkovits Sándor, Gyöngy István, Tóth (Po- tyesz) I. József, Tóth II. András, Nagyszalóki And­rás, Horanek Ferenc, Dren- csényi Károly, Nagy Tibor, Kovács (Cila) László és Ta­kács Tibor. Az első bajnoki mérkőzés sikert hozott, s a csapat az előkelő negyedik helyet foglalta el a tábláza­ton, a bajnokság megnyeré­sére is számítottak. A to­vábbiakban a csapat telje­sítménye hullámzó volt, amelynek fő oka, hogy áp­rilis közepén már hét lab­darúgó kapott katonai behí­vót. Fiatal játékosokkal kel­lett pótolni a hiányzókat, így kapott lehetőséget: Vass Pál, Kálmán Sándor, Nagy­szalóki II. István, Bodó Jó­zsef, Kelemen József, Zagy­vái Gábor és Rózsa László. A közönség nem értette meg az előállott helyzetet, és elégedetlen volt a csapat szereplésével. Mérkőzéseken sértegették a játékosokat, pedig a tavaszi fordulóban a harmadik helyen végeztek. Károsan hatott rájuk, hogy külön élelmiszert, vagy élel­miszerjegyet nem kaptak. Kondíciójuk ennek követ­keztében nem a legjobb volt. Már a tavaszi fordulóban is jelentkeztek az utazási ne­hézségek. Több alkalommal csak tervezték az utazást. Június 10-én Pécelen a mér­kőzés az alispán rendelete értelmében, a beállott uta­zási nehézségek miatt el­maradt. A tények azt iga­zolták, hogy a MEISE I. csa­pata látszólag fejlődött, hi­szen az utóbbi évek során ilyen helyezést soha nem ért el — állapította meg egy korabeli újságíró. „A MESE 24—25 játékosából legfel­jebb öten-hatan vettek részt... a legkomolyabb erő­próbáknál csak az öltözőben találkoztak, ahol még tak­tikai megbeszéléseket sem lehetett tartani... súly ne­hezedik a vezetőség lelkiis­meretére a hibákból és a mulasztásokból... a MESE jelenlegi csapata kellő gon­dozása, körültekintése mel­lett a rangos második helye­zést minden nagyobb meg­erőltetés nélkül megszerez­hette volna, és akkor bejut­hatott volna az NB II-be!” A szépen összeállított veze­tőség közül csak néhányan tudtak az együttes problé­máival törődni. A csapat az őszi fordulóra való felkészülést július vé­gén kezdte meg. A politikai helyzet egyre rosszabbodott, a háborús hangulat igencsak felfelé ívelt Egerben is. Rendeletet hoztak ismét a hadkötelezettek jelentkezé­séről, s a frontra induló újabb katonai egységek ösz- szeállítása is kezdetét vette. A fajüldözés javában tar­tott. Ezekben a napokban egyre többet lehetett halla­ni a nemzeti szocialista párt egri szervezetének működé­séről. A város az első légi­riadót július 12-én élte át, 1944. májusában már 345 „hősi halottja” volt a város­nak, az árván maradt gyer­mekek száma 390. Ebben az időszakban Eger­be telepítették a Budapesti MERCUR Vasipari Vállalat egy részlegét munkatársai­val együtt, köztük több lab­darúgót. A fővárosi labda­rúgók a MESE csapatában rúgták a labdát tovább. Az előkészítést Kertész Jenő, az itt letelepült volt MER­CUR csapat edzője vezette. Végre teljesült a vezetőség régi vágya, hogy a csapatot a bajnoki küzdelmekre edző készítse elő, ugyanis eddig Egernek nem volt edzője! A felfrissített csapat az egri ezred katona-válogatottjával játszott barátságos mérkő­zést, amely a MESE sike­rét hozta. Ennek ellenére több személy úgy nyilatko­zott, hogy nem egészséges az ilyen nagyarányú „átál­lítás”. Néhány poszton szí­vesebben láttak volna má­sokat. E véleményre Jánosi Zoltán szakosztályvezető dörgedelmes nyílt levelet írt a helyi újságban. Kifejtette, hogy a tavalyi bajnokságban szereplő együttesből csupán három tagot számlált meg. mert a többi a keleti harc­téren van, vagy hadikórház­ban szorul ápolásra. Közben a háborús helyzet miatt az MLSZ eltörölte a Nemzeti Bajnokság II. és III. osztályát — nyilván az utazási nehézségek, a feszül­tebbé váló politikai helyzet miatt — és helyette Körzeti Bajnokságokat állított fel. Egert a Felvidéki körzet Mátravidéki csoportjába so­rolták be. A bajnokságtól si­keres szereplést vártak a vezetők. Nyilatkozatuk nem éppen reális helyzetmegíté­lésen alapult: „Reméljük, hogy amit ez az év megta­gadott a MESE-töl, azt 1945 meghozza számára.” (A köz­ben tovább romlott állapoto­kat nem akarták tudomásul venni.) Az első bajnoki mérkőzés­re augusztus 27-én elég kö­rülményesen érkezett meg a csapat. Erre az akkori lab­darúgók így emlékeznek vissza: ........hosszú, nyitott, rozoga autóval történt az utazás, továbbá útközben há­rom defekt, majd az autó használhatatlansága miatt 6 km-es futással érkeztünk meg az utolsó pillanatban a mérkőzés színhelyére; az eredmény súlyos vereség volt." Az azt követő ide­genbeli mérkőzésekre is ka­landos körülmények között jutottak el a csapat tagjai. Együttes utazásról szó sem lehetett. A játékosok ügyes­ségére volt bízva, ki hogyan utazott. A vereségek soro­zata sajnos így'tovább foly­tatódott, amikor a bajnokság a háborús helyzet és a sem­mit nem tisztelő, fokozódó nyilas terror miatt félbesza­kadt. Október 14-én az Eger c. újság még közli Ta­kács Tibor és Gyöngy István „Egri labdarúgók üzennek n keleti arcvonalról” c. leve­lét. Október utolsó napjai­ban a labdarúgók helyzete tovább romlott, az Érsekkert felőli kerítést a német tan­kok áttörték és a sporttele­pen helyezték el hadi állá­saikat. A MEISE labdarúgó­szakosztályának további mű­ködése lehetetlenné vált. A ! vezetők nagy része elmene­kült, a csapat széthullott. Dr. Gallovits László főiskolai docem

Next

/
Oldalképek
Tartalom