Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 8., szombat i. A nehezebb körülmények közepette is gyarapszik megyénk Mérlegen: a tanácsi gazdálkodás A megyeházán nemrégiben értékelték tanácsaink első fél évi gazdálkodását. Vajon mit mutat a mérleg, hogyan érvényesülnek a társadalmi közkiadásokra vonatkozó párt- és kormány- határozatok szűkebb hazánkban ? A témáról Kántor Imre pénzügyi osztályvezetővel beszélgettünk. Amint ennek során mindenekelőtt kiderült: városaink, községeink tulajdonképpen az országszerte nehezebb körülmények ellenére sem érezhették éppen magukat a korábbinál rosszabb helyzetben. Az előző évi maradványból illetve a központi forrásokból végül is a tervezettnek közel egyötödével bővültek a 'költség- vetés lehetőségei. Az esztendő végéig így három milliárd forintnál is nagyobb összeg kerülhet felhasználásra. Június végéig valamivel több, mint kétmilliárd jutott ebből különféle célokra, miután a bevételek a vártnál jobban alakultak, ha szerény mértékben is, de meghaladták a tavalyi hasonló időszakét. Minden bizonnyal a meggyőzőbb munka eredményeként az 1983- asnál kedvezőbb képet mutat a lakossági adók, illetékek befizetése s —, hogy csupán néhányra utaljunk — az érdekeltség fokozásával, szembetűnően jövedelmezőbb volt az intézmények üzemeltetése. Aligha róható tanácsaink számlájára, hogy a kiadások egyes részleteikben — az időarányoshoz képest — ki- sebb-nagyobb lemaradásokat tükröznek. Például a karbantartásoknál, felújításoknál ugyanis valójában jóval előbbre jutottak, mintsem, a kifizetések mutatják, csak hát az elszámolást a kivitelezők későbbre hagyták. Vagy ésszerűségből éppenséggel maguk a megrendelők kérték néhány feladat megoldásának — mint az iskolák tatarozásának, az intézeti olajkályhák „kiváltásának” — elhalasztását, hiszen a vakációban praktikusabban elvégezhetők ezek a munkák, mint a tanévben. A gazdálkodó szervezeteket dicséri az is, ahogyan a fejlesztési alappal sáfárkodtak. A 622,4 millió forintos bevétel a módosított évi előirányzat 54,6 százaléka. A költekezés ennél kisebb ütemű, valamivel az elmúlt évi alatt marad. Felépült azonban mintegy 80 tanácsi lakás, olyannyira befejeződött a megyei kórház rekonstrukciójának II. üteme is, hogv már csak néhány kisebb munka van hátra. Szeptemberre elkészülhetnek a központi egészségügyi mosodával is, és biztatóan felgyorsult a bélapátfalvi szociális otthon kialakítása. Csaknem teljesen megvalósult az idén várt 44 új általános iskolai tanterem, s az egri Lajos- városban terven felül született egy 16 tantermes iskola oktatási szárnya, amely a középfokú nevelés gondjait is enyhíti majd bizonyos mértékben. A mai építkezések közismert akadályai — az anyag- beszerzési problémák, a kivitelezők létszámhiányai, a növekvő beruházási költségek — miatt nem sikerült még előbbre jutni. Ám akkor, amikor szerte az országban nem a fejlesztések, hanem jobbára csak a szinten- tartások jöhetnek szóba, igazán tisztességes az is, amit megyénk településein elértek: Kevésbé lehetünk elégedetlenek, nincs különösebb okunk a panaszra. S ha tanácsaink a második fél évben is hasonló komolysággal, fegyelmezettséggel folytatják tevékenységüket: további gyarapodásnak örülhetünk. Gy. Gy. Pernyehasznosítás Egy szinte kifogyhatatlan ipari hulladék, az erőművekből kikerülő pernye hasznosítására rendeztek országos bemutatót pénteken Komárom és Győr-Sopron megyében az útépítésben érdekelt vállalatok, szakemberek részére. Az országban először Komárom megyében kezdte meg a közúti igazgatóság a pernye alkalmazását utak építésénél: mészhidrát és kavics hozzáadásával dolgozzák be az utak alapjába a pernyét, ily módon a drága cementet helyettesíthetik. Másfél-két tonna pernyével egy tonna cementet lehet megtakarítani. A „per- nyés” utak beváltak, kitűnően bírják a nehéz mező- gazdasági gépek terhelését is, s a tél nem tesz bennük különösebb kárt. A frissen beépített és tömörített réteg olyan szilárd, hogy a forgalom szinte azonnal megindulhat az újonnan készített pernyés szakaszon. Az országos tapasztalat- cserén — amelyen 200-nál több szakember vett részt, — elmondták, hogy Komárom megyében már több százezer négyzetméternyi felületet burkoltak pernyés betonnal. A kedvező tapasztalatok alapján Győr-Sopron és Zala megyében is megkezdték a pernye ilyen célú hasznosítását. Most újabb megyékben tervezik a szinte kimeríthetetlen nyersanyagforrás hasznosítását az utak építésénél. A hőerőművek környékén az elmúlt évtizedekben 60 millió tonna ilyen hulladék gyűlt ösz- sze, ami évente 5 millió tonna friss anyaggal gyarapodik. Mint szegény lánynak a jó hírét... Gazdasági erkölcs és valóság Az etika címszó alatt az Értelmező Szótárban ez áll: „Valamely hivatás körében érvényesülő erkölcsi elvek, magatartásbeli szabályok összessége.” íratlan normák. Kiterjednek az élet minden területére, mégsem beszélünk róluk. Szemérmes hallgatás övezi az üzleti tisztességet is, holott benne van (benne kellene, hogy legyen) a levegőben. Tudunk termelőről, aki szerződésszegést követett el, és ezért a partner kénytelen volt szankciót alkalmazni vele szemben. De ismerünk eseteket, ahol nem történt ilyen lépés. Az effajta következmények nélküli ügyek a gyakoribbak, mert a vállalatok nem szívesen fordulnak a Gazdasági Bírósághoz, vagy a Magyar Kereskedelmi Kamara két éve megalakult etikai bizottságához. Az okokat keressük Korcsik Józseffel, a Mátra- vidéki Fémművek kereskedelmi főosztályvezetőjével. — A Tarnamente Ipari Szövetkezet tubussapkákat gyárt nekünk — mondja. — Tegyük fel, a kapcsolatunk valami miatt megromlik. Mivel a terméket rajtunk kívül más nem veszi át tőlük, becsukhatják a kaput. Kényszerhelyzetben vannak, kiszolgáltatottak, ezért kétszer is meggondolják a retorziót. Akkor vagyunk tisztességesek, ha nem élünk vissza a monopolhelyzetünkből adódó előnnyel. A szerződések természetesen írásban születnek, bár gyakran kerül sor azok módosítására; a határidők, bizonyos termékcsoportok átütemezésére. Ha a vevő szóban jelzi effajta igényét, azt igyekszünk rugalmasan teljesíteni. De a pótlólagos megállapodást rövid időn belül papírra tesszük. Több vállalat is felvetette: jobb külföldi üzleteket kötnének, ha a tárgyalásokon mindvégig jelen lehetnének. Arról, hogy egy-egy ügylet sikerében mennyire érdekeltek a külkereskedők Első József, a Parádi Üveggyár igazgatója szól: — Annak ellenére, hogy termékeink 75 százalékát a tőkés piacokon értékesítjük, nem kívánjuk megszerezni az önálló külkereskedelmi jogot, mert elégedettek vagyunk a FERUNION munkájával. Kapcsolatunk nyílt, őszinte. Közvetítik például a csomagolástechnikai igények változását és a divat- irányzatokat. Arra is felhívják a figyelmünket, mely díszítőmintákat nem érdemes alkalmaznunk, mert annyira egyszerűek, hogy a konkurrencia könnyen lemásolhatja azokat. Ismerik a gyártási sajátosságokat, a termékek minőségét, árszínvonalát. Ezek alapján már eleve megszűrik a vásárlókat. Természetesen azokról is felvilágosítanak bennünket, akikkel végül is nem jött létre a személyes találkozás.- Nekünk nem éri meg foglalkoztatni dolgozókat azért, hogy a szükséges banki és egyéb információkat beszerezzük a partnerről, s magunk kereskedjünk. Amíg a FERUNION ezt tisztességgel ellátja és nyélbe üti az üzletet — hiszen a mindenkori ár harminc százalékában érdekelt —, nincs okunk panaszra. — Latolgatják, hogy érdemes volna az eddigieknél jobban versenyeztetni a külkereskedelmi vállalatokat, egyben felszabadítani azok „vegytiszta” profilját, illetve nagyobb érdekeltséget biztosítani számukra — veszi át a szót dr. Sibelka György, a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottja. — Nyilvánvaló, hogy további exporképes árualapokat tárnánk föl, bár a veszélyekkel is számolni kell: esetleg nem a piaci munkájukat javítanák, hanem mások partnereit igyekeznének „elszipkázni"... Érdekeltségük megteremtésével kapcsolatban az az elképzelés, hogy a külkereskedelmi vállalatok menedzseljék az exportképes termékek gyártását, illetve az eddigieknél jobban járuljanak hozzá a szükséges fejlesztések finanszírozásához. Természetesen így a haszonból is jobban részesedhetnének. A szabályozók kialakítása, a pénzügyi feltételek megteremtése azonban még a jövő dolga. A legtöbb szerződésszegés a szállítási határidők be nem tartásából ered. A Parádi Üveggyár — bár szinte állandóan kardélen táncol —, még nem fizetett kötbért. Az adott szó és az írás kötelezi őket. Ezt, a következőkkel támasztja alá az igazgató: — Az új választék gyakran szerepel a különböző külföldi katalógusokban. A hirdetést a partnerünk fizeti, ám ha a jelzett időpontban nincs az ígért fajtájú és mennyiségű áru az üzletben több ezer dollár büntetést rónak ki rá. ö a pénzét kockáztatja, mi a hírnevünket, s egyiket sem szabad eljátszani. A Mátravidéki Fémművek nemrégiben kénytelen volt komoly pénzt követelni a Dunai Vasműtől, mert a koronadugók és a falcolt dobozok alapanyagát, az ígért acéllemezeket hiába várták. Hasonló esetre azonban az elmúlt hét évben nem emlékszik a kereskedelmi főosztályvezető. Más kérdés persze, hogy a Dunai Vasmű mivel magyarázza a késedelmet. Meglehet, hogy a ,.B” vállalat a paródiákénál is fontosabb megrendelését kellett előnyben részesítenie. ' Míg onnan dicséretet kapott, emitt kénytelen volt szó nélkül a zsebébe nyúlni... A gyár által készített fémcsomagoló eszközök bizony gyakorta szerepelnek a hiánycikklistán. Ezt a következőkkel magyarázza Korcsik József: — Tubusokból és aeroso- los palackokból valóban ellátatlan a belföldi piac és egyre több megrendelést kapunk külföldről is. Év elején minden partnerünknek megküldjük: mikor és milyen mennyiségben tudunk szállítani. Ha nem győzzük a termelést, igyekszünk igazságosan csökkenteni a keretszámokat. Csakhát a tőkés exportot maradéktalanul teljesítenünk kell, emiatt viszont a belföldi és a szocialista országbeli vevők kerülnek háttérbe. (Ez egyben sorrend is). Még soha nem fordult elő, hogy az általunk megállapított kontingensen változtattak volna az illetékesek. Arra a kérdésre, hogy kiket részesítenek esetleg előnyben, mindkét vállalat képviselője szinte azonos választ adott. Ha lehet szó egy kis protekcióról, úgy azt a tradicionális partnerek kapják. Valljuk meg; ennyi kedvezmény a tegnap jó üzletéért, a holnap kapcsolatának reményében talán megengedhető. A magyar gazdaság évtizedeken át üvegházi körülmények között élt, hiszen a külső változásokat nem érzékelték a vállalatok. Manapság a termelőket is, a külkereskedelmi vállalatokat is sokkolja a tény: megszigorodtak a piacok és a pénzéért mindenki minőségi árut vár, méghozzá a szerződésben megkötött feltételekkel. És azt is tanulnunk kell még, hogy a bizalom az üzleti tisztességben gyökerezik, amit úgy kell őrizni, mint szegény lánynak a jó hírét. .. ! Fazekas Eszter Ruházati termékek Gyöngyösről A könnyű konfekció széles skálája, több tucatnyi típusa, s mintegy 740 ezer darabja készül a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat gyöngyösi üzemében. A három évtizedes múltra visszatekintő vállalat az utóbbi évek során rugalmasan alkalmazkodott a hazai és a külföldi piac igényeihez. Pedig divatosat gyártani nem könnyű dolog, hiszen az irányzatok szinte napról napra változnak. Az idei 140 millió forintos árbevételüket mégis előreláthatólag jóval túl fogják szárnyalni. Bébi. női és férfi könnyűkonfekció termékeiket a világ számos országába: Kanadába, az USA-ba. az NSZK-ba, az NDK- ba. Franciaországba, a Szovjetunióba szállítják. — természetesen itthon is ismerik. Akik a felfektetési rajzot ellenőrzik, Bence Gyuláné és Paksi Sándorné Gőzben és gőzvasaló mellett A teritőgép és annak kezelője Kelemen Tiborné A korszerűen felszerelt tanműhelyben neveli az utánpótlást Vályi Nagy Károlyné szakoktató (Fotó: Szabó Sándor)
