Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 4., szombat Egy művészházaspár műhelytitkai HATVANI GALÉRIA Martsa István: Fekvő akt Magyar költő Berlinben,Moszkvában Száz éve született Balázs Béla Sajátos, sok szempontból izgalmas kínálattal várja látogatóit, augusztus húszadikáig a Zagyva-parti város galériája. Az érdeklődőik egy ritka tehetségű művészházaspár műhelytitkaiba pillanthatnak be. ha megtekintik Martsa István Munkácsy- díjas. érdemes művész szobrait és M. Szűcs Ilona olajképeit, akvarell jeit és érmeit. Az 1978-ban elhunyt férj munkái változatosságukkal, gazdag tematikájukkal, formai tökélyükkel bűvölnek el. Ez az alkotó nemcsak a mesterség fortélyait sajátította el felsőfokon, hanem ehhez a manapság ritka erényhez ötvözte egyéni világlátását, baravúros kom- pozíciós érzékét, s egyéni adottságainak senki másra nem jellemző gazdag tárházát. Így aztán érthető, hogy a siker egész pályáján osztályrésze lehetett, hogy egymás után kapta a rangos megbízatásokat. amelyeknek közmegelégedésre tett eleget, kivívva a szakmabeliek elismerése mellett a nagyközönség tetszését is. Szobrai városaink terein díszelegnek, bizonyítva azt, hogy az igazán értékes művek nemcsak egy riasztóan szűk körnek szólnak. hanem a Szépség szívmelengető élményével ajándékozzák meg az arra vetődőket. Felfedezi a finomságokat, s ha kell. ízelítőt ad a karakterábrázolás mélységeiből is. Kerüli a csak külsődleges jegyek felsorakoztatását: a felszín alatti lényeg izgatja, s ennek valódi arculatát villantja fel, méghozzá megkapóan markáns tálalásban. (Fiú, karikával. Kürtös lányfej, Sz. I, portréja.) Felvillanyozzák a múltidéző feladatok is Termékeny képzelete száműzi a mintázás szokványos, pateti- kus kelléktárát, igazolva azt. hogy neves, példaadó elődeink szellemi. öröksége szervesen beépült gondolkodásmódjába. s meghatározta hétköznapi reakcióit. (Lenin, Mózes, Bottyán lovas, Mártíremlékmű.) Erről a tiszteletre méltó hangoltságról vallanak cizel- láltságukka'l. ötletességükkel megbabonázó érméi is. (Leonardo, Tolsztoj, Marx, Erkel. Dante. Féja Géza, Petőfi.) Felesége elsősorban az ecset megszállottjaként mutatta meg. hogy mire képes. Jellemzője a lírai megközelítés. a múltba illanó hangulatok megörökítése. Ezekről vallanak portréi, tájai, virágai, szobabelsői. (Falu a víz mellett, Táj, ősszel, Alkonyat. Estefelé, Egyedül, Piros virág.) Nem a precíz részletek érdeklik. hanem az összhatás izgatja. Ennek szolgálatába állítja karakterisztikus ko- loritját. azt a színvilágot, amelyben a fátyolos kékek, zöldek, fehérek, lilák és vörösek árnyalatai keverednek, olykor merészebbre, harsányabbra hangolva. (Ablak, ,'gyedül. Táj, ősszel.) \ felületes szemlélő száméra úgy tűnik, hogy nem a legerősebb oldala a jellemfestés. Ezt a tévhitet azonban eloszlatják érméi, amelyekkel párja emlékét idézi, hiszen eredeti módon fejleszti tovább annak értékes hagyatékát, (Ady, Madonna, Csontváry, Panaszfal) bevezetve bennünket egy mű- vészházaspár izgalmas meglepetésekben bővelkedő alkotóműhelyébe. Pécsi István Müveit Ady Endre, Lukács György, Thomas Mann méltatta, szövegkönyveit Bartók Béla és Kodály Zoltán zenésítette meg. 1919- ben, a Tanácsköztársaság idején többek között Babits Mihállyal, Kassák Lajossal, Komját Aladárral, Móricz Zsigmonddal és Osvát Ernővel együtt az írói Direktórium tagja volt. A filmelmélet klasszikusaként nemzetközi hírnévre tett szert, Magyarországon kiemelkedő lírikusként, dráma- és regényíróként, s publicistaként ismerték. A magyar színház megújítását szorgalmazó Thalia Társaság és a Vasárnapi — a kor nagy filozófusait, gondolkodóit egybegyűjtő — Társaság tagjaként tevékenykedett. Balázs Béla határainkon túli hírnevét elsősorban annak köszönhette, hogy a filmművészet lényegét, törvényszerűségeit kutatta, elsőként foglalta rendszerbe a filmesztétikát, felismerte a film tömegkommunikációs jelentőségét, és fontos társadalom- és tudatformáló tényezőként fogta fel az új művészeti ágat. Költői-esztétikai tehetséggel írott tankönyvei, cikkei a filmelmélet olvasmányos remekei. Művészi hagyományokra támaszkodva kereste a film új lehetőségeit, céljait. Balács Béla — eredeti nevén Bauer Herbert — 1884. augusztus 4-én született Szegeden. Apja középiskolai tanár volt, aki német és francia irodalomból fordított. Balázs Szegeden tanult, majd a budapesti bölcsészkarra járt. az Eötvös József Kollégium tagja volt. 1906- ban Berlinben és Párizsban ösztöndíjas. „Itt bohémked- tem, orosz forradalmárok társaságában — írja később. És itt ismerkedett meg a kor vezető szellemi nagyságaival, híres filozófusokkal, Max Reinhardt színházával, a szobrász Rodin-nel. a francia impresszionistákkal. A Holnap két antológiájában jelentek meg először versei. Doktor Szélpál Margit című drámájában a modern, művelt, emancipált nőt állítja ellentétbe a konzervatív kispolgári körökkel. A Nemzeti Színház bemutatója igazi nagy vihart kavart, szenvedélyes vitákat váltott ki. 1910-ben jelent meg első önálló verses kötete: A vándor énekel. A kékszakállú herceg «árának, Bartók operájának szövegkönyvét ő írta. Kodályon keresztül — egy szobában laktak az Eötvös Kollégiumban — ismerte meg Bartókot. Részt vett közös gyűjtőútjaikon, maga is kötődött a magyar népi költészethez. A Nyugat törzsgárdájához tartozott, noha ellentétben állt Babitsosai és Osváttal. 1914-ben önként jelentkezett a frontra, amit hamar — és nem utolsósorban a nyu- gatosok hatására — meg is bánt. Kner Izidor Gyomán 1916-ban kiadta a háborús naplóját. A katonaélet borzalmai merőben új vizeket jelentettek a társadalomtudományokban jártas, ám a valóságban tapasztalatlan fiatal művész számára. Radikálisan a háború ellen fordult. Lelkesen üdvözölte az 1918-as októberi forradalmat. A kommunistákkal együtt aktívan részt vett az illegális harcban. 1919-ben nemcsak az írói Direktórium tagja, hanem a Közoktatásügyi Népbizottság irodalmi ügyosztályának vezetője, színházi irányító is. A munkáshatalom bukása után Bécsbe emigrált Bécsben a kommunista írók köréhez tartozott, publikált. szervezett, agit-prop színházat akart létrehozni. Férfiének (1923) című verseskötete a szocializmus ügyét dicsőíti. 1926-tól Berlinben, az akkori európai kulturális élet fellegvárában élt, filmeket rendezett, forgatókönyveket írt, a Munkásszínház Szövetség vezetőjeként tevékenykedett. A fasizmus elől a Szovjetunióba menekült. A moszkvai Film- akadémián tanított, rendezett, magyar folyóiratoknak dolgozott. Emigrációs líráját a népdalos hangvétel, a honvágy határozza meg. 1940 telén írta: „Magyar vagyok, magyar költő, aki húsz éve németül ír és mint író mái tíz éve a Szovjetunióban él.' 1945-ben — 26 év után — tért vissza hazájába. Megjelent verseinek gyűjteményes kiadása, Kossuth-díjjal tüntették ki, tanított a Színművészeti főiskolán, megírta a Valahol Európában című híres film forgatókönyvét. Megjelent önéletrajzi regénye Álmodó ifjúság címmel. Az európai filmművészet vezető egyénisége volt, a Magyar Pen Club elnöke, a Nemzetközi Filmszövetség tagja. Ismét Berlinbe hívták filmet készíteni, amikor 65 éves korában, 1949. május 17-én agyvérzés következtében örökre lehunyta szemét. Niedzielsky Katalin M PETŐ SÁNDOR: Elmúlásunk gyökerei II/2. Az egyforma házak között keringett, aztán lassan leereszkedett a földre, s a szitát az esőbe tartva rázni kezdte. A szomszéd ház kinyíló ablakában egy kíváncsi arc jelent meg. meglhökkenve nézte a látomást. — Te ... te — dohogta maga mögé — odanézz. egy exhibicionista. — Mi van.. — hallatszott egy rekedtes hang. — Mi van. mi van... a kutyának meg azt mondod, tessék? — Tessék? — Egy exhibicionista ott lenn. — Miért — nyomult az ablakhoz egy hang tulajdonosa. — Azért mert meztelen. — Nem látod? — Azt a nudistát? — Nem nudista, exhibicionista. Kis János persze mit sem hallott ebből a beszélgetésből. Arcán a boldogság biztos tudatával állta az eső meg-megújuló rohamait. 6 fáradhatatlanul rázta nagyapja szitáját, amelyen pergett az eső. Kis Jánosné számviteli előadó első pillantása a lepedőre esett. Nézte a megkeményedett. sárga foltokat, de nem értett meg belőle semmit. Óvatosan megtapogatta. mintha valami rejtvényt akart volna megfejteni. Aztán felkelt, a tükörhöz lépett arcát vizísgálta, testének vonalait, melyet az idő egyre inkább elmosott. Lerogyott a székbe, s az ágyat bámulta. Érezte, remegni kezd. sírás fojtogatta. De a sírás miértjére sem kapott választ belülről. Arra eszmélt, hogy fázik. Ekkor vette észre. hogy nyitva az ablak, s a szél besodorja az esőszálakat, melyek apró ütésekkel verték a padlót. — Vajon miért. vajon miért? — motyogta maga elé. Szemének fókuszába gyűjtötte a szobát, a falakat. a bútorokat. melyek még ki sincsenek fizetve, a vázákat, a térítőkét, melyek egy részét őmaga horgolta, a képeket a fairól, az egyik éppen az esküvőn készült, családi körben. — Én lennék az? — vetítette maga elé a szobát. — Ezek a tárgyak? Ezek a formák, ez az egész, valóban én vagyok? Az ablakhoz ment. hogy becsukja, de valami megállította ebben, s az éppen az a látvány volt. melyet az imént a szomszéd házban is észleltek. A férjét látta odakint meztelenül állni az esőben, kezében nagyapja szitájával. Magára kapta a pongyoláját. férje hálóköntösét hóna alá gyűrte, s egy esernyővel kiszaladt az ajtón. — János — állt meg a férje előtt — János — sírta el magát. — Miért, mondd meg, hogy miért? A férfi ránézett, és sajnálni kezdte. Húsz éve éltek együtt, a múló napok örvényében. — Nézd. Irén. ezt nem lehet csak úgy megmagyarázni. Ezt nem lehet, mert nincs rá okos magyarázat. Csak az eső van. ez a szita és a csillagok. Én kimosom nekünk az aranyat a csillagok aranyát, mely oda- fentről jön. Mást nem tudok mondani. Nem vagyunk már fiatalok, de még nem veszett el minden. Még segíthetünk magunkon. — Vedd fel a köntösöd — tuszkolta rá az asszony, de a férfi nem engedte. — Nem. inkább vetkőzz le te is. — Mindenki minket néz — mutatott körbe az aszszony. — Az ablakok tele voltak kíváncsi arcokkal, dühös. kárörvendő, sajnálkozó tekintetekkel. — Nem baj. ne is figyelj oda ez a mi aranyunk, a mi örömünk, a mi gazdaságunk. a mi álmunk, és ezt nem veheti el tőlünk senki — próbálta feleségét nyugtatni Kis János. — De hát, János, mi olyan szépen éltünk, nemsokára a bútor részlete is lejár — mondta, s közben a lakásra gondolt, mely itt az esőben. a csillagok közelségében távolinak és értelmetlennek tetszett. — Add a kezed. Irén — hagyta abba a szitálást a férfi. — És ne gondolj többé ilyenekre. — De mindenki azt hiszi. hogy megbolondultál. A férfi nem szólt csak nézte a haját, a szemét. a száját. — Mj lesz velünk. János? — motyogta az asszony, de már nem félt annyira. Amikor a rendőrkoesi befordult a sarkon, a benne- ülők egy meztelen férfit láttak. aki egy csuromvizes, pongyolás, nő kezét fogta, másik kezében pedig egy szitát tartott. A bejelentés pontos volt. & állapította meg az őrmester, s már fogalmazni is kezdte magában a jegyzőkönyv szövegét. Az ........ lakótelepen egy í m eztelen férfi magamutoga- | tás céljából, mely a közbotrányokozás esetét meríti ; ki.... De aztán abbahagyta, hisz hogyan is tudná felettesei- |§ nek megmagyarázni, hogy az § a két ember, akit részegnek. 1 magamutatónak hitt. egy- K szer csak felemelkedik, s el" | kezd fölfelé szállni az eső- I vei szemben, míg a szemük 1 elől el nem tűnik. A házkutatás nem állapi- I tott meg semmit. A szom- i szédok kikérdezése sem. Ki- 1 egyensúlyozott, anyagi problémától mentes házaspár- I nak ismerték őket. akik ha- 1 vonta egyszer színházba, kéthetente moziba mentek. I s esetenként egymás mellett feküdve nézték a televíziót. Az esetre logikus magya- I rázat nem volt. A lakást le- | zárták, s Kis János utóikal- I kulátor és Kis Jánosné I számviteli előadó kartonjára | rányomták a pecsétet: engedély nélkül külföldre távoz- i tak. m VI Szűcs Hona: Hollókő
