Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-31 / 178. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 31., kedd 5. Respighi-opera magyar közreműködőkkel Aki halhatatlanná tette Róma fényeit, kútjait, templomablakait, ünnepeit, a zeneirodalomban : Ottorino Respighi, és akit az örök Várostól ihletett szimfonikus költeményei tették világhírűvé: az is Respighi... Respighi mesteri módon szólaltatta meg a történelmet, kiáltotta világgá a modern valóságot. Életműve, dallamvilága a népies, gregorián, ősi melódiákból táplálkozva a század eleji impresszionizmust tükrözte. 18791 ben született, és 1936-ban halt meg. Rimszkij-Korsza- kov tanítványa volt, és még fiatalon visszavonult, hogy minden idejét a komponálásnak szentelje. Alkotói munkásságát azonban, teljes egészében még ma sem ismerjük. A lírikus hangvételű szimfonikus költemények mellett erőteljes, mondanivalóival is figyelmet keltő operákat, balettzenét írt. Lemezfelvétel, hangszalag azonban mindmáig nem készült ezekből. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál a közelmúltban fejeződött be Respighi egyik nagy sikerű művének, A láng című operájának a teljes felvétele. A szerző éppen negyven évvel ezelőtt bocsátotta útjára ezt az alkotását, amelynek népszerűsítéséhez különösképpen sokat tehettek a magyar művészek. Már egy évvel később, Európában elsők között bemutatták a budapesti Operaházban. Kirobbanó sikert aratott. Respighi és felesége, Elsa Respighi több ízben látogattak el Magyarországra, és elismeréssel nyilatkoztak A láng előadásainak színvonaláról. Elsősorban Oláh Gusztáv rendezése és díszletei hívták fel a műre a nemzetközi zenei élet figyelmét Sergio Failoni vezényelt, és a főbb szerepeket népszerű művészek alakították : Budanovits Mária. Walter Rózsi. Gere Lola, Halmos János, Losonczy György, Maleczky Oszkár. Firenzébe és a milánói Scalábá is meghívták a társulatot Respighi produkciójával. — Emlékszem a budapesti Opera nagy feltűnést keltő előadásaira Olaszországban — mondotta Lamberto Gar- delli, akinek 15 év alatt egymillió példányban keltek el a Budapesten készített pighi másik operájának, a Lucreziának a bemutatása. Assisiben a Festa pro Musica nyári fesztiválra — amelynek tiszteletbeli elnöke Dorati Antal, művészeti igazgatója Juhár József — a Svájcban élő Mészáros János karmester javaslatára Vámos Lászlót, a Nemzeti Színház' főrendezőjét hívták meg a Lucrezia színpadra állítására. A jelmezeket Doráti Antal leánya, Tonina Doráti tervezte. Elsa Respighi mindvégig személyesen is figyelemmel kísérte és instrukciókkal látta el a magyar művészek produkcióját. Erdősi Mária lemezfelvételét vezényelte. — Miután én már félig vagyok csak venetói és már félig magyar — folytatta tréfásan, —, hiszen huszonhárom éve intenzív kapcsolat fűz a magyar művészeti élethez, mély tisztelettel az alkotó és művének megszólaltatói iránt, vettem kézbe és dirigáltam az operát. Respighi műveit repertoáromon tartom, de az operáit alig tűzik műsorra. Ez a megbízás nagy örömet jelentett számomra azért is, mert úgy éreztem, megtaláltam hozzá a legideálisabb interpretátorait Takács Klára, Tokody Ilona, Pitti Katalin, Kelen Péter, Sólyom- Nagy Sándor, Kováts Kolos személyében. Rövidesen nemcsak a színpadon, hanem világszerte élvezheti a közönség a modern olasz zene egyik legértékesebb kompozícióját. A Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió énekkara közreműködésével sikerült újra életre kelteni, a feledéstől megmenteni kedvelt honfitársam művét. Ugyancsak magyar művészek nevéhez fűződik Reslemezei, és aki most A láng Walter Rózsi és Dobay Lívia jelenete az 1937-es előadáson A Duna-kanyar új múzeuma Hajózástörténeti kiállítás Zebegényben A hegyes-völgyes, festői szépségű Duna-kanyar a művészek és a turisták paradicsoma. Magyarország egyik legszebb vulkánikus hegységének, a Börzsönynek a lábainál húzódik meg a lan- kás domboldalakkal körülölelt Zebegény, mely meghitt békéjével sokaknak kínál idillikus környezetet az alkotó munkához és a pihenéshez. A magyar nyelv művelőinek egyik legnagyobbja, Kazinczy Ferenc „regényes völgy”-nek nevezte a zebegényi tájat. A község belterületén műemléki látnivaló a XIV. századi gótikus templom, valamint a XIX. század első feléből származó öregmalom, amely mellett 1849-ből való kőkávás kút áll. Nem csoda, hogy már a második világháború előtti időszakban is a divatos nyaralóhelyek közé tartozott Zebegény. Napjainkban ugyancsak kedvelt turisztikai központ ez a csöndes vidék. Mind többen fedezik fel szépségeit, értékeit. A kis lélekszámú községben két állandó kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Az egyik Szőnyi István Kossuth-díjas festő- és grafikusművész hajdani műteremháza, amelyet 1963-ban emlékmúzeummá alakítottak át. Az 1920-as évek végétől kezdve a festő fő témája Zebegény romantikus környezete, a Duna-kanyar, a zebegényi parasztok világa, mindennapi élete. Képeit bensőséges líra és mély humanizmus hatja át. E korszakának kiemelkedő alkotóin közösen készített, átfogó képet ad a vízi közlekedés fejlődéséről, a természet adta fatörzstől, vagy az indián bődön csónakoktól kezdve a halászhajókon és a kereskedelmi gályákon át a legfejlettebb vitorlásokig, megszemlélhetjük a különböző hajótípusok makettjeit. Az érdeklődők megismerhetik, hogy milyen hajókat használtak a polinéziaiak, az egyiptomiak vagy a föníciaiak, de megtekinthetik a XVIII. században készült an. goi szállítóhajónak, a híres és hírhedt Bounty-nak a kicsinyített mását is. A kiállítás egyik impozáns figurája a tálcát tartó afrikai néger szobra. A tálcán lévő faragott dobozban 12 ősszobor másolata található, a doboz fedelét pedig egy utasokkal teli kis csónak díszíti. A Farkas házaspár közkinccsé tette mindazt, amit hosszú éveken át, fáradságos, odaadó munkával együtt alkotott, Zebegény pedig egy értékes múzeummal gazdagodott. A hajózási kiállítás létrehozásához segítséget nyújtott a MAHART és a Közlekedési Múzeum. Ez utóbbi látja el a szakmai felügyeletet is. Csik Ibolya Hajómodell- a kiállításon sai: a Zebegényi temetés, Átkelés a Dunán, Zebegényi est, Szürke a Duna című remekművek. Hosszú időn át kizárólag az 1960-ban elhunyt művész munkásságát bemutató múzeummal büszkélkedhettek a helybeliek. Farkas Vince nyugdíjas hajóskapitány és felesége érdeme, hogy ez ev július 12-én megnyílt a hajózástörténeti állandó kiállítás, a Szőnyi út 9. szám alatt. Farkas Vince kapitány 28 évig szolgált különféle folyami hajókon. Eközben szorgalmasan gyűjtögette a hajózásról szóló szakkönyveket, rajzokat, néprajzi műveket. Saját kedvtelésére elkészítette számos hajó és csónak kicsinyített, faragott mását. Néhány munkáját már korábban megvásárolta a Közlekedési Múzeum és az esztergomi Vízügyi Múzeum. Időközben a gyűjtemény egyre szaporodott, és a tárgyak elhelyezésére már szűknek bizonyult az alkotó lakása. Ekkor a nyugdíjas hajóskapitánynak az az ötlete támadt, hogy munkáit mások számára is hozzáférhetővé teszi. Feleségével egyetértésben házat vásároltak Zebegényben, amelyet múzeumnak rendeztek be. A gyűjtemény, melynek minden darabját a házaspár A tálcát tartó afrikai néger szobra Indián törzsi totemek másolatai (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter — KS) Magyar közreműködéssel az NSZK-ban Római kori fürdő feltárása Biricianában A bajorországi Weissen- burg városában 1977-ben lakóépületek alapozása során hatalmas római épület alapfalai bontakoztak ki. A hamarosan megindult leletmentés egy római fürdőt hozott napvilágra, amelynek falai helyenként két és fél méternél is magasabban maradtak meg. A területen elmaradt a. lakóházépítkezés. A konzerválás és restaurálás munkáját versenytárgyaláson a magyarországi Képzőművészeti Kivitelező Vállalat nyerte el. A munkát e sorok írója, Visy Zsolt archeológus vezette. 1981-ben elkezdődhetett a munka, és 1983 nyarán be is fejeződött. Most először a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd az NSZK-ban mutatják be vándorkiállításon a látványos római épület történetét, műemléki helyreállítását. A weissenburgi római fürdő feltárása műemléki és tudományos szempontból Igen. jelentős. Számos fürdő került már elő szerte a Római Birodalom egykori területén, de sajnos, ezek legnagyobb része vagy csak hiányosan ismert, vagy pedig régi feltárásból származik, amikor ■ az ásatási módszerek még nem voltak elég fejlettek. A weissenburgi fürdő értékes adatokkal szolgál a kutatás előmozdításához, az előkerült leletanyag révén pedig bepillantást lehet nyerni' a fürdési szokásokba, Biriciana mindennapi életébe. Wiessenburg helyén a római korban Biriciana néven ismert település volt. Igazi jelentőségre akkor tett szert, amikor Domitianus császár uralkodása idején, az i. sz.. I. század végén Raetia tartomány északi határát erre a vidékre tolták előre északi irányban. Azon a területen, ahol Raetia tartomány északi határvonala szinte beékelődik az akkor már germán törzsek lakta hegyes-völgyes vidékbe, fekszik Weissenburg—Biriciana, amelynek erődítményében a hely stratégiai fontosságának megfelelően 500 fős lovas csapat állomásozott. A Pannóniából i. sz. 90 táján átvezényelt csapat és az ezzel kapcsolatos építkezések hatására felpezsdült az élet 'Biriciánában. Különböző polgári rétegek, majd növekvő számban a veteránok megtelepedése révén kialakult az erőd környékén a polgári település. Itt kapott ■ helyet a katonaság által épített és valószínűleg elsősorban a katonák által használt fürdő is'. Ilyen létesítmény minden erődítmény, nagyobb • település vagy- villa területén épült. Á fürdésnek bonyolult rítusa volt, és mivel az -emberek nemcsak fürdeni jártak ide; hanem felüdülni, pihenni és informálódni is, a fürdők a társadalmi érintkezés legfontosabb színterévé váltak. A fürdő maradványainak viszonylag jó állapota lehetővé tette, hogy a kiegészítéseket minimumra csökkentsék. Hogy a római kori térélményt érzékeltetni lehessen, egy kis apszisos vízmedence teljes rekonstruálására is sor került. A fűtött helyiségekben az eredeti járószintek maradtak meg, ezért a jobb érthetőség kedvéért szükség volt a tényleges járószintek jelzésére. Ezzel a kiegészítéssel egyúttal a padlófűtés szerkezete is bemutatható. A fürdő egyik leglátványosabb része a csiszolt kőlapokkal burkolt nagy hidegvizes medence. A burkolat egy része. épségben- megmaradt. Ä medence eredeti szépségét teljes rekonstruk- . oióval állítottuk helyre.. A feltárás során napvilágra került itt egy olyan ' rétegsor, amelyben szépen látszanak a hamus, faszenes sávok. A fürdő mozgalmas történetének e beszédes bizonyítékát mindenképpen meg kellett őrizni. E munka újabb vízmedence föltárását eredményezte, amely addig a kőlap-burkolat alatt rejtőzött. A fürdő bejárata közelében volt az öltöző (apody- terium). Ebből előbb a hideg, fűtés nélküli helyiségbe (frigidarium) jutottak, ahol egy hideg vizű medence is volt (piscina). Ezután egy kellemes hőfokúra fölfűtött terem (tepidarium) következett. A legmelegebb helyiség (caldarium) alkotta forró, meleg vizű medencéivel a fürdő legfontosabb részét. A fürdőkhöz a leg-. több esetben palaestra, vagyis testedzésre alkalmas udvar is tartozott, amit gyakran porticus (oszlopsor) övezett. Idővel azonban Biriciánában is egy nagyobb csarnokot, basilicát építettek ennek helyére; szintén sportcélokra. A fürdő a mai szaunához hasonló la- comcummaj is rendelkezett. Ezt a helyiséget általában a tepidariumból lehetett megközelíteni. A -vízöblítéses illemhely Weissenburgbán az épületen kívül kapott helyet. A termek fűtésére számos tüzelőhelyiség szolgált A fűtés során a meleg levegő és az égési gázok innen a padló alatti alacsony térbe jutottak, majd a falakba épített üreges téglákon, mint kéményen keresztül távoztak. Az ókor e központi fűtési módja (hy- pocaustuim) igen gazdaságos. A fürdők üzemeltetése azonban nemcsak a fűtésben, hanem a víz oda- és elvezetésében is magas fokú felkészültséget, hozzáértést és állandó felügyeletet igényelt. A fürdő építésének legelső fázisában csak a négy legfontosabb helyisége épült meg, előterében egy faoszlopokon nyugvó porticirsszal övezett palaestra. A fürdő kőből való kiépítésére a 2. század derekán került sor. Ekkor építettek egy újabb frigidariumot és a basilicát a korábbi palaestra helyére. Ez a fürdő néhány kisebb módosítás után a markomann háború során pusztult el, valószínűleg a hetvenes évek elején. A háború után a nyolcvanas években építették újra, majd a második és a harmadik század fordulóján ismét bővítették, és egyúttal fontosabb termeit csiszolt kőlapburkolattal látták el. A tepidarium egy újabb helyiséggel gazdagodott, így lehetőség nyílt á római für.- 'dési szokásoknak jobban megfelelő . . körforgalomra. Utoljára egy kisebb apszisos helyiség- épült hideg vizű medencével, amely , a szomszédos, laconicum mellett ugyanazt a célt szolgálta, mint a modern szauna melletti hideg "fürdő. A reprezentatív épület 229 után, az alemann betöréseket követő háborúkban pusztult el. A romok még egyszer szerepet kaptak a római uralom végén, a harmadik század közepe táján, amikor nyugati oldalán egy egyszerű lakóépületet emeltek részben még álló falainak fölhasználásával. Dr. Visy Zsolt Ottorino Respighi
