Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam 53. szám ARA: 1984. március 3., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Visontán és Gyöngyösön Koszorúzás és emlékünnepség Gagarin születésének évfordulóján Elhelyezik a megye kommunistáinak koszorúját Valamit — valamiért Talán már nem is em. lékszünk rá, hogy mikor hangzott el először az óhaj: teljesítmény utáni bérezést. A téma tehát nem új, mégis érdemes visszatérni rá. Mégpedig azért, mert már túllépett az óhaj szintjén. Évek tel­tek el azóta is, hogy párt­fórumokon, egyéb gazda­sági tanácskozásokon ha­tározatba foglalták: a tel­jesítmény után, a munka minőségét figyelembe véve fizetik ki a bért. Felhív­ták a figyelmet arra is, hogy kinek laposabb, ki­nek pedig vastagabb lesz a hónap végén az a bizo­nyos boríték. Néhány munkahelyen több, keve­sebb sikerrel bevezették már ezt a gyakorlatot, ám a többség még min­dig a régi rendszer szerint veheti fel pénzét. Igaz, az is előfordult — nem is egy helyütt —, hogy a kezdeti lendület alábbhagyott a teljesítmény utáni bére­zésben, s szép csendben visszatértek a múlt gya­korlatához. Sokat emlegetjük a lab­darúgók keresetét, s ked­vezményrendszerüket. Ta­lán a legtöbbek előtt is­mert a példa, ami szerint, csak az szerződhet külföld­re, aki a kritériumoknak megfelel. Válogatott mér­kőzések száma, klubhűség, 30. életév — ami a leginkább döntő. Az MLSZ vezetői azt hangoztatták: élen kí­vánnak járni abban a tö­rekvésben, hogy mindenk’ a teljesítménye utáni anyagi javakban, kedvez­ményekben részesüljön. S mivel a profi világ első sorban a pénz miatt csá­bító labdarúgóink számá­ra, hát ez az egyik formá­ja a valamit, valamiért elvnek. Az első szerződés- kötés után egy darabig nem volt méltányosság, csak az mehetett, aki az eredeti megállapodásnak minden tekintetben meg­felelt. Azóta — helyhiány miatt — nem érdemes so­rolni azoknak a nevét, akik érdemtelenül képvi­selik a magyar spo- külhonban. Sajnos, nem nehéz jóné hány olyan példát felhoz­ni, ami szerint másutt is ; • sok mindennel telik el a nyolc óra nap nap után, j csak hát éppen munkával ; : nem. A dolgozók ezt még- i sem érzik meg fizetésükön. J . Ugyanazt a juttatást élve- j : zik mint a mindennapo- ; i kért keményen megküzdő >: ; kollégáik a szomszédos J , gyárban, üzemben. Szándékosan csak az érem negatív oldalát vilá­gítottuk meg. Mégpedig • azért, hogy rámutassunk: demokrati zmusunknak eleget téve évekkel eze­lőtt a lakatos, s a főmér­nök, a gyárigazgató és az asztalos, a párttitkár, a szakszervezeti elnök kö­zösen döntött a valamit valamiért elméletről, a | bérezés „tisztaságáról”. S i most közösen nem tartjuk be. Pedig előrelépésünk I j alapvető feltétele, hogy ; í legalább a saját rendel- j ] kezéseinknek érvényt sze. | rezzünk, méghozzá az, életj minden területén ... Kis Szabó Ervin Annak idején, amikor 1968-bam a visontai hőerő­mű felvette Jurij Gagarin nevét, Volinov űrhajós ezre­des tisztelgett a frissen ava­tott emlékmű előtt Tegnap ugyanott — Gagarin születé­sének 50. évfordulója ' köze­led tén — egyebek között az első magyar űrhajósi, Farkas Bertalan adózott a világűr Kolombuszának emléke előtt. Az MSZBT Országos El­nöksége, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Interkozmosz Tanácsa, a megyei és a Gyön­gyös városi pártbizottság, valamint a Gagarin Hőerő­mű Vállalat által rendezett emlékünnepség Visontán kez­dődött, ahol a résztvevőiket Bódi Béla vezérigazgató és Rajki Sándorné pártbizottsá­gi titkár fogadta és tájékoz­tatta a GHV kollektívájá­nak, valamint a vállalatnál működő MSZBT-tagcsoport gazdasági és politikai tevé­kenységéről. Az eseményen filmvetítéssel illusztrálták azt a nagyszabású munkát, amellyel az 1965-ben kezdő­dött beruházás lezajlott. A több mint tíz esztendeje üzemelő erőmű szívesen fo­gadta vendégeit, akika ba­ráti beszélgetés után rövid üzemlátogatásra indul­tak, hogy megismerkedjenek azzal az országos jelentősé­gű energiatermelő vállalat­tal. amely a hős szovjet űr­hajós nevét viseli. Valamivel 11 óra előtt tér­zene köszöntötte az ünnep­ség résztvevőit. A hőerőmű bejáratánál álló mellszobrot — amely Jurij Gagarint űr­hajós sisakban ábrázolja — százak vették körül. Itt so­rakoztak fel azok, akik az emlékezés koszorúit, virá­gait kísérték az emlékmű ta­lapzatához. Elsőként az MTA Interkozmosz Tanácsa nevé­ben helyezte el a koszorút Szabó Ferenc akadémikus, a Központi Fizikai Kutatóin­tézet főigazgatója és Fehér István, az intézet főosztály- vezetője. Ezt követően az MSZBT képviseletében Bíró Gyula elnök és Farkas Ber­talan űrhajós alezredes lé­pett az emlékműhöz. A kom­munisták koszorúját Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizott­ság első titkára helyezte el. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének, valamint a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok Déli Hadseregcsoportja pa­rancsnokságának nevében Leonyid Szergejevics Jega­dovszkij tanácsos, Jurij Vla- gyimirovics Vlagyimirov ve­zérőrnagy és Anatolij Jefi- movics Bormotov, a buda­pesti Szovjet Tudomány és Kultúra Házának igazgatója koszorúzott. A Magyar Nép­hadsereg képviseletében Ke­rékgyártó Béla vezérőrnagy, a gyöngyösi magasabb egy­ség parancsnoka, Máté Gábor alezredes, pártbizottsági tit­kár és Papp Tibor politikai osztályvezető tisztelgett az emlékműnél. Elhelyezték az emlékezés virágait a GHV dolgozói is, nevükben Bódi Béla vezérigazgató. Rajki Sándorné pártbizottsági tit­kár és Pick Wolfgangné haj­tott fejet a talapzatnál. Vi­rágcsokrokkal, koszorúkkal tisztelegtek Gagarin mell­szobránál a környező üze­mek, szövetkezetek, vállala­tok képviselői, valamint az abasári általános iskola ta­nulói is. Az emlékünnepség prog­ramja ezt követően Gyöngyö­sön folytatódott, ahol a ven­dégek és kísérőik ellátogat­tak a 10-es számú óvodába. Bensőséges hangulatú per­cekre került itt sor, amikor az első csoport „végzős” óvo­dásai, akik szeptember óta heti két alkalommal tanulják az orosz nyelvet, bemutató foglalkozáson adtak számot friss tudásukról. Hasonló oroszórára került sor az 1-es számú Általános Iskola két osztályában is. A nap további részében emlékünnepséget tartottak a Mátra Művelődési Köz­pontban. — Figyelem, figyelem, itt Moszkva beszél! A Szovjet­unió valamennyi rádióállo­mása beszél, megszakítjuk adásunkat, az első ember az űrben tartózkodik... — az 1961. április 12-én el­hangzott adásról készült hangszalag vezette be az ün­nepi nagygyűlést, amelyen Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára kö­szöntötte a résztvevőket, köz­tük Herczeg Károlyt, az MSZMP KB tagját, a Fém-, Vas- és Vdllamosenergiai Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkárát, Vaskó Mi­hályt, az MSZMP KEB tagját. Bíró Gyulát, az MSZBT elnökét, szovjet vendégeinket, valamint űr­hajós tisztjeinket. Az emlékünnepség első szónoka Farkas Bertalan volt: — Vannak pillanatok, ese­mények és napok, amikor az egész világ lélegzetvissza­fojtva figyeli a híreket va­lamilyen alkalomból. Ilyen nap volt 1961. április 12-e, amikor Jurij Alekszejevics Gagarin VOSZTOK űrhajó­ján 108 perc alatt a világ­űr meghódításában először és egyszer, megkerülve boly­gónkat, sikeresen végrehaj­totta a Föld körüli repülését, Ezután mondta: „Az űrre­püléseket nem lehet megál­lítani ...” Szót kért a továbbiakban Szabó Ferenc akadémikus, aki arról beszélt, hogy Ma­gyarország már az első szputnyik felbocsátása óta részt vesz az űrkutatási program megvalósításában. A Szovjetunió nagykövet­ségének tanácsosa kiemelte: — Gagarin azzal, hogy el­sőként eljutott a világűrbe, nemcsak a szovjet népet, hanem az emberiséget szol­gálta. Megemlékezett a vállalat névadójáról Bódi Béla, a GHV vezérigazgatója is: — Az ifjúkommunistáink kezdeményezése volt, hogy vállalatunk kollektívája vá­lassza példaképül és vegye fel nevét a fiatalon elhunyt szovjet hősnek, a világ el­ső űrhajósának. A Jurij Gagarin születésé­nek 50. évfordulója alkal­mából rendezett emlékün­nepség a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttesének műsorával fejeződött be. Tudósítás: Szilvás István Fotó: Szántó György Farkú Bertalan megemlékezését tartja Hazánkba érkezik Lubomir Strougal Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghívására, március 5-én, baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba érkezik Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormá­nyának elnöke. (MTI) Forradalmi Ifjúsági Napok 1984 Sajtótájékoztató a KISZ KB székhazában Immár 19 esztendeje, hogy a magyar fiatalok a Forra­dalmi Ifjúsági Napok ren­dezvénysorozatával emlé­keznek népünk nagy törté­nelmi sorsfordulóira. Az idei program részleteiről pénte­ken tájékoztatta az újság­írókat Ernőd Péter, a KISZ KB titkára. Március 15-ének immár: ha­gyományos programja, hogy koszorú zás i ünnepséget ren­deznek a Petőfi szobornál, majd nagygyűlést a Múze­um-kertben több ezer fővá­rosi fiatal részvételével. A központi ünnepségek közül egyet ezúttal is vidé­ki városban tartanak. így a március 21-i megemlékezés­nek az idén Tatabánya ad otthont. A komáromi megye- székhely sportcsarnokában este nagygyűlést rendeznek, ez azonban csupán a meg­emlékezések záróakkordja lesz: a fiatalokat már kora reggeltől kulturális bemuta­tók, vitafórumok, sportver­senyek várják. Felszabadulásunk évfor­dulóján, április 4-én a gel­lérthegyi Felszabadulási emlékműnél koszorúzási ün­nepséget, majd a Jubileumi Parkban nagygyűlést ren­deznek. A megemlékezést egész napos program köve­ti, amelynek szervezői va­lamennyi korosztálynak vál­tozatos szórakozást kínálnak majd. (MTI) A szocialista mezőgazdaság negyedszázada • • Ünnepi megemlékezés Győrött Ünnepi megemlékezést tartottak pénteken a Győri Kisfaludy Színházban abból az alkalomból, hogy 25 év­vel ezelőtt az országban el­sőként Győr-Sopron megyé­ben befejeződött a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se. Az egykori alapító tagok és a mai termelőszövetkeze­ti vezetők részvételével ren­dezett ünnepséget Lombos Ferenc megyei tanácselnök nyitotta meg, majd Fock Je­nő, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, nyugal­mazott miniszterelnök mon­dott beszédet. Mezőgazdaságunk szocia­lista átszervezését joggal ne­vezzük forradalmi változás­nak — hangsúlyozta. — Gyors ütemben tört utat a gépesített, kemizált, .korsze­rű termelés. A nagy társa­dalmi összefogás, a tagság szorgalma és munkakedve, az állam jelentős anyagi tá­mogatása eredményeként a hatvanas évek második fe­lére a szövetkezetek megszi­lárdultak, dinamikusan nö­velték termelésüket. A het­venes éveikben megjelentek a termelési rendszerek, sok­rétűvé vált a mezőgazdasá­gi nagyüzemek tevékenysé­gi köre, előtérbe került a munka termelékenységének növelése, a költségek csök­kentése, a takarékosság. A magyar mezőgazdaság rövid idő alatt nemzetközi hírre tett szert. A mezőgazdasági termelés értéke jelenleg több mint kétszeresen, az élelmiszeripari termelésé pe­dig ötszörösen meghaladja az ötvenes évek színvona­lát. Sikeresen megvalósul a gabona- és hústermelési program. A mezőgazdasági termelés mellett egyre több szövetkezet foglalkozik élel­miszer- és fafeldolgozással, ipari termékek előállításá­val, szolgáltatásokkal. A nagyüzemek' ezer szállal kö­tődnek a háztáji és kisegítő gazdaságokhoz. Nagy ered­mény volt — hangsúlyozta a szónok —, hogy az an­nak idején erről kialakult vitákat egyértelműen eldön­tötték. Az ünnepségen több mint negyvenen vették át kor­mánykitüntetést, illetve mi­niszteri elismerést a terme­lőszövetkezeti mozgalomban kifejtett eredményes mun­kájukért. (MTI) Ülést tartott az SZMT Tegnap délelőtt Egerben kibővített ülést tartott a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsa. A tanácsko­záson részt vett Virág Ká­roly, a megyei pártbizott­ság titkára, a vitában is fel­szólaló dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. A meghívottak között foglaltak helyet a vá­rosok, a nagyközségek párt­bizottságainak titkárai, ta­nácsainak elnökei, valamint a szakmaközi és szakszerve­zeti bizottságok titkárai. Az esemény résztvevőit Gubán Bezső, az SZMT el­nöke köszöntötte, majd meg­tárgyalták és elfogadták a szakszervezetek termelést segítő mozgalmáról, — e na­pirend részletesebb ismer­tetésére későbbi lapszámunk­ban visszatérünk —, a me­gyénkben működő szakma­közi bizottságok tevékenysé­géről készült jelentéseket, va­lamint az SZMT 1984. évi munkaprogramját. Ezután bejelentették, hogy az SZMT egyetértésével Polgár Miklós osztályvezető 1984. július 1-től nyugállo­mányba vonul. Ez alkalom­ból Polgár Miklóst érdemei­nek elismeréseképpen a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés arany fokozatával jutalmazták. A kitüntetést Dorkó József, az SZMT ve­zető titkára adta át. A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. Meg­tárgyalta a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejlesz­téséről és a szakszervezetek feladatairól szóló előterjesz­tést, valamint irányelveket fogadott el a szakszervezeti szervek részvételére a VII. ötéves terv kidolgozásában. A testület megvitatta és el­fogadta a társadalombizto­sítás és a munkavédelem egységes állami irányításá­nak rendszeréről és az ez­zel kapcsolatos szakszerve­zeti feladatokról készült elő­terjesztést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom